Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-25 / 223. szám

II 'TlyiXSéqi * § Magyar Nép November végére teljesíti Nyíregyháza a hároméves tervet VI. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM VASÁRNAP, 1949. SZEPTEMBER 25. A népbíróság halálra ítélte Rajk Lászlót, Szőnyi Tibort és Szalai Andrást Életfogytiglani fegyházat kapott Brankov és Justus Pálffy és Korondy katonai bíróság elé kerül A népbíróság különtanácsa szom. baton hirdetett ítéletet Rajk László és társai bűnügyében. A kiilöntanács tagjai dr. Jankó Pé­ter tanácselnök vezetésével há­romnegyed tízkor vonultak be a terembe. A vádlottak és a hallga­tóság helyüktől felállva hdfigatták meg az ítélet kihirdetését. Elnök: Ki fogom hirdetni a nép­bíróság különtanácsának a Rajk László és társai ellen indított bűn. ügyben hozott ítéletét. A Magyar Népköztársaság névé. ben: a népbíróság különtanácsa bű­nösnek mondja ki Rajk László {anyakönyvi kivonat szerint Rájk László), Brankov Lazar, dr. Sző. nyi Tibor, Ognyenovics Milán, Justus Pál vádlottakat, a népbíró. Ság ezért főbüntetésként; Rajk László vádlottat összbünte- tésül halálra, Brankov Lazar vádlottat össz- biintetésül életfogytiglani fegy- bázra, Dr. Szőnyi Tibor vádlottat össz- büntetésül halálra, Szalai András vádlottat össz- büntetésü/ halálra, Ognyenovics Milán vádlottat összbüntetésül 9 évi fegyházra, Justus Pál vád/ottat összbün­tetésül életfogytíg/ani fegyházra, ezen felül mellékbüntetésként Rajk László, Sza/ai András, Jus­tus Pál, Brankov Lazar, Szőnyi Tibor és Ognyenovics Mi/án vád­lottakat politikai jogaik gyakor/á. sának felfüggesztésére, feltalálható vagyonuknak te/jes mértékben: e>- kobzására ítéli. A kiilöntanács a Pálfíy György és a Korondy Bé/a vádlottak ellen emelt vád tárgyában megállapítja hatáskörének hiányát, ennek ered­ményeként nevezettek ügyét el­különítve azt az illetékes katonai bíróság elé utasítja. A bűnügyi költséget éspedig az eddig felmerültét egyetemlegesen Rajk László, Brankov Lazar, dr. Szőnyi Tibor, Szalai András, Og­nyenovics Milán és Justus Pál vádlottak az államkincstárnak megtéríteni tartoznak. Indoholás A részletes tényállást éppúgy mint annak tüzetes jogi és politi­kai méltatását tartalmazó íréletet a nyolc napon belül elkészülő írá­sos indokolás fogja tartalmazni. A különtanács ezidőszerint vázlato­san csupán a következőket eme­li ki: Rajk László, Szalai András és Justus Pál a forradalmi munkás, mozgalomba hamis módon befura­kodván. a népellenes Horthv- rendszer politikai rendőrségének besúgóivá és provokátoraivá let. tek. A munkásmozgalomnak úgy személyileg, mint célkitűzéseik megvalósításában igen súlyos kárt okoztak. A népellenes fasiszta rendszernek tett besúgói és provo- kátori szolgálataikat még olyan időpontban is teljesítették, hogy a folytatólagos cselekmény ré­gebbi részleteinek elévüléséről sem lehet szó. Ehhez képest ne. vezeti vádlottak bűnösségének a NBR. 15. §. 5. pontjában megha­tározott népellenes bűntettben való, a vádakkal egyező megálla­pítás az indokolt. Ezzel jogi egy- ségéiben állapította meg a külön­tanács Rajk László és Szalai And­rás vádlottak bűnösségét a vád által' a NBR. 13. §. 4• pontja, il­letve a 11. §. 5. pontja szerint minősített cselekményük alap­ján is. Beigazolást nyert, hogy Rajk László az őt a magyar politikai rendőrségtől kapott megbízásra való hivatkozás mellett a vernetí táborban felkereső Gestapo tiszt segítségével jutott haza Magyar- országra, amj mint a fasiszta po­litikai rendőrség részére való to­vábbi besúgásokat lehetővé tenni hivatott tény, a NBR. 17. §. 5. pontja szerinti bűntett jogi egy­ségébe olvasztódik, Beigazolást nyert továbbá, hogy Szalai András az elárult politikai foglyok kivégzéséhez besúgásával hozzájárult. A megállapított tényállás szerint Rajk László, dr. Szőnyi Tibor, Szalai An­drás és Justus Pál magukat külön­böző módon, főként diplomáciai meg­bízatással álcázó jugoszláv és ameri­kai, sőt részben francia hírszerző szervek részére külön-külön egységes akaratelhatározással folytatólagosai, nagyszámú államtitkokat szolgáltat­tak ki. Egyébként nevezett vádlottak cselekményeinek célja, hogy magyar titok idegen állam hatóságának jus­son tudomására, már magából a cse. lekményből nyilvánvaló. A tényállás­ban megállapított vonatkozású ál­lamtitkoknak tartalmából és a kém. szolgálatot teljesítő személyek je­lentőségéből nyilvánvaló, hogy az állam érdekét súlyosan sértették. Minthogy pedig a szóban lévő vád­lottak cselekményüket vagy saját közszolgálati állásuknak, vagy más személy közszolgálati állásának, te­hát „közszolgálati állásnak felhasz­nálásával“ követték el, az 1930. évi III. törvénycikk 61. §. 3. bekezdé­se Szerinti minősítése volt a váddal megegyező. A most mondottak vo­natkoznak Brankov Lazar cselekmé­nyeire is azzal az eltéréssel, hogy ré­széről az 1930, évi III. törvénycikk 61. §. 3. bekezdése szerint minő­sülő bűncselekmény az esetek na- gyobbrészében már a titkoknak jo­gosulatlanul való megszerzésével, füg­getlenül tehát a titkok továbbadásá. tói, megvalósult. Ezért a különtanács Brankov Lazar' bűnösségének e ré­szében való megállapításánál az 1930. évi III. te. 61. §. 3. pontja mellett az első pontra is hivatkozott. Az Ognyenovics Milán által kiszol­gáltatott adatok már relatív érte­lemben az azokat megszerző ténye­zők magyar államellenes szándékára figyelemmel ugyancsak titkoknak te­kintendők. mégis a magyar államér­dekeknek az 1930. évi III. te. 61. g. 3., sőt 2. bekezdése szerint is minő­síthető, súlyos okbani veszélyeztetésre a különtanács megítélése szerint a titkok kiszolgáltatása alkalmas nem (ehet, ezért, a különtanács Ognyeno­vics Milán cselekményét a vádtól eltérőlej; az 1930. évi III. te. 61. §-ának csupán 1, bekezdése szer-nt minősítette. A megállapított tényállás szerint annak ugyancsak írásbeli indokaira tartozó iészleteiben Rajk László, Brankov Lazar, dr. Szőnyi Tibor, Szalai András és Justus Pál részt­vevői és elősegítői voltak az imperia. lista erőtényezők világszerte folyó azonos közös célú szervezkedésének, amely szervezkedés a földkerekség haladó erőtényezői törekvéseinek aka. dályozására,elért eredményeinek meg­semmisítésére új báblorú előkészíté­sére irányult. A vádlottak együtt­működő szövetségesei voltak a Je­lenlegi jugoszláv népeilencs, fasiszta terrort alkalmazó Tito-klikknek, az imperialista háborús uszítok roham- csapatának. Ez a szervezkedés a maga egészében a vádlottakon ke­resztül a vádlottak nyílt megvallása szerint, de a tényekből bizonyság­gal következtethetően akár nyíltan, ?kár burkolt formában állandóan ** emberi haladás, a demokrácia és a szocializmus magyarországi ei-edmé. nyeit, a földreform felszámolását, az ipari és kereskedelmi államosítást, a nők egyenjogúságát, a valóságos nép­uralom megteremtését vette célba, fenyegette megemmisítéssel s ugyan­akkor véres fasiszta terrort készített elő a dolgozó nép ellen. Nem volt kétsége a különtanáesnak, hogy Rajk Lászlónak, Brankov Lazarnak, dr. Szőnyi Tibornak, Szalai András­nak és Justus Pálnak részvétele a szervezkedésben egyaránt vezető jel­legű. A főtárgyalás során kétségtelenül beigazolódott, hogy a vádlottak ál­tal kifejtett imént tárgyalt kémtevé­kenység is a demokratikus állam­rend megdöntésére irányuló céituda. tos szervezkedésnek egyik részlege, Moics Milos meggyilkolásával a megállapított tényállás alapulvételé­vel Brankov Lazar cselekménye a vádtól eltérőleg, a BTK. 278.. §-ában meghatározott gyilkosság bűntettében való bünsegédi bűnrészességként volt minősítendő, miután Boarov Zsivkóra azt a lelki ráhatást, amely nélkül nevezett a gyilkosságot el nem követte volna, Mrazovics követ fejtette ki, Brankov Lazar tényként megállapított közreműködése pedig nem mint felbujtás, hanem csak mint Boarov Zsivko szándékát erősítő, cselekményét könnyítő bünsegédi bünrészesség jelentkezik, amely mel­lett a szándék előre megfontoltsága azonban változatlanul marad. A büntetés kiszabásánál a külön­tanács Rajk László, Brankov Lazar, dr. Szőnyi Tibor, Szalai András és Justus Pál terhére egyaránt súlyos­bító körülményként értékelte kém. tevénykenységüknek kiterjedt folyta­tólagosságát, cselekményüknek rend. kívüli tárgyi súlyát, amellyel a ma­gyar népnek és egyben az egész ha­ladó emberiségnek, a Szovjetunió vezette béketábornak érdekeit, ma­gát az emberi haladást alapjaiban súlyosan, közvetlenül veszélyeztet­ték. Rajk László és dr. Szőnyi Ti­bor cselekményének ezirányú rend­kívüli tárgyi súlyát fokozottan ki­emeli az a körülmény, hogy ük cselekményük keretében á magyar nép érdekeit leghűségesebben kép. viselő és ez érdekek érvényesülését egyben a leghathatósabban biztosító, általuk jól meglátott kormányférfiak­nak gyilkos módon életükre törtek. Súlyosbító körülmény a szóban lévő vádlottak részére a külön-külön is halálbüntetés alá eső cselekmények halmazata. Rajk, Szőnyi, Szalai és Justus cselekményeinek tárgyi súlyát és alanyi bűnösségének fokát egy­aránt jelentős mértékben emeli az a körülmény, hogy saját népüknek ér­dekei ellen, amely őket bizalmába vette, magas pozíciókba helyezte, széles hatáskörhöz juttatta, a nép­bizalmával hamisul visszaélve, a kül­földi imperialista erőkkel szövetkez­tek és az új hazát építő dolgozó magyar népet eddigi munkája ered­ményeinek rombadöntésével, a ma­gyar nemzeti és állami függetlenség megsemmisítésével az imperialista erők rabszolgaságába kívánták taszí. tani. Végül Rajk László, Szalai András és Justus Pál terhére súlyosbító kö­rülmény a terhűkre fennálló több­szörös halmazat és a NBR. 15. §. ö. pontjában megbatározott bűntett folytatólagossága is. Mindezen rendkívül súlyosbító kö­rülmények mellett a különtanács Rajk László, dr. Szőnyi Tibor és Szalai András javára enyhítő körül­ményt nem észlelt. Általában nem értékelhette a vádlottak javára eny­hítésként ténybeli elismerésüket és bűnösségük elismerését sem. Ez utóbbi ugyanis távolról sem muta­tott annak minden szóbeli hangozta, tása mellett sem a különtanács meg­ítélése szerint őszinte, töredelmes megbánást. Az ilyen megbánásnak az egyes vádlottak részéről történő hangoztatása a különtanáesra a leg­súlyosabb büntetéstől való félés be­nyomását tette. Ami pedig a vádlot­tak ténybeli beismerését illeti, egy. egy vádlott ténybeli beismerésének a rendkívüli nagyszámú terhelő adat mellett számbavehető felderítő ha. tás nem tulajdonítható. Nem eny­hítő körülmény az sem, hogy Rajk László, Szalai András és Justus Pál akaratelhatározását becstelen, a for­radalmi munkásmozgalmat eláruló múltjuknak a jugoszláv kormánykö­rök általi felfedéstől való félelem is befolyásolta. E befolyásoltságnak enyítő hatását ugyanis teljes egészé. ben lerontja az a körülmény, hogy ilyen becstelen múlt után annak el­hallgatásával a forradalmi mukás. mozgalomban ismét vezető szerepet vállalni merészeltek, amivel egyben lehetőséget adtak arra, hogy a ma­gyar nép ellenségei őket érdekei el­len felhasználják. Brankov Lazar vádlott javára a különtanács anyagi bűnösségének fokát érintően bizonyos okokat enyhítő körülményeknek látott. Mint idegen állampolgártól, a ma. gyár nép érdekeinek tiszteletben, tartása viszonylagosan, lényege­sen kisebb mértékben volt elvár, ható, mint magyar állampolgár vádlotfársaitól. A saját népe ér. dekeinek elárulása miatti felelős- ségrevonása pedig elsősorban sa. ját népére tartozik. Ebhez képest javára eny­hítő körülménynek kellett tekin. teni akaratelhatározásának saját felettes kormányhatósága utasítá. sai által való erős motiváltságát is. Justus Pál javára részben eny­hítő körülmény, hogy az általa ki­szolgáltatott titkok tartalmukban viszonylagosan kisebb súlyúak, úgyszintén az, hogy az általa ve­zetett szervezkedés a Rajk által vezetett csoporttal való —* ha csak ideiglenes elszigeteltségénél, .szervezeti lazaságánál fogva is — viszonylagosan ugyancsak kisebb fokú veszélyességgel bíró tárgyi súlyt mutat, l Ni Mindezeknél fogva a különta- nácsnak Rajk Lászlóval, dr. Szőnyi Tiborral és Szalai Andrással szem­ben kiszabott halálbüntetést ille­tően a legcsekélyebb kétsége nem lehetett. Brankov Lazarral és Justus Pállal szemben a BTK. 91. §-a alkalmazását indokoltnak lát. va nevezett büntetését életfogy­tiglani ‘/egyházban állapította meg. Ognyenovics Milán terhére sú­lyosbító körülmény, hogy cselek­ményét politikailag különösen ki­élezett helyzetben követtel el. — Igen enyhítő hatást kell viszont tulajdonítani akaratelhatározása erős motiváltságának és a kiszol­gáltatott iratok viszonylag kisebb jelentőségének. Ennek'megfelelően a különtanács javára a BTK. 92. §-át, hacsak kisebb mértékben is, alkalmazandónak találta. Rámutat végezetül a különta­nács, hogy a kiszabott büntetések a bűnösségi körülmények jogi ér. tékelésének megfelelően összhang­ban állnak a magyar nép egészsé­ges jogérzékével is. A dolgozó nép a szocializmus útján haladó ma- gyár népi demokrácia, tehát önön ellenségeinek teljes ártalmatlanná tételét saját építő munkájának, nemzeti szabadságának, az ország békéjének védelmét követeli az idegen imperialisták zsoldjában álló összeesküvőkkel és kémekkel szemben. A népbíróság hivatása a nép érdekeinek védelme. A különtanács ítéletét abban a biztos tudatban hozta meg, hogy TK 60 FIELÉH

Next

/
Oldalképek
Tartalom