Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-25 / 223. szám
II 'TlyiXSéqi * § Magyar Nép November végére teljesíti Nyíregyháza a hároméves tervet VI. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM VASÁRNAP, 1949. SZEPTEMBER 25. A népbíróság halálra ítélte Rajk Lászlót, Szőnyi Tibort és Szalai Andrást Életfogytiglani fegyházat kapott Brankov és Justus Pálffy és Korondy katonai bíróság elé kerül A népbíróság különtanácsa szom. baton hirdetett ítéletet Rajk László és társai bűnügyében. A kiilöntanács tagjai dr. Jankó Péter tanácselnök vezetésével háromnegyed tízkor vonultak be a terembe. A vádlottak és a hallgatóság helyüktől felállva hdfigatták meg az ítélet kihirdetését. Elnök: Ki fogom hirdetni a népbíróság különtanácsának a Rajk László és társai ellen indított bűn. ügyben hozott ítéletét. A Magyar Népköztársaság névé. ben: a népbíróság különtanácsa bűnösnek mondja ki Rajk László {anyakönyvi kivonat szerint Rájk László), Brankov Lazar, dr. Sző. nyi Tibor, Ognyenovics Milán, Justus Pál vádlottakat, a népbíró. Ság ezért főbüntetésként; Rajk László vádlottat összbünte- tésül halálra, Brankov Lazar vádlottat össz- biintetésül életfogytiglani fegy- bázra, Dr. Szőnyi Tibor vádlottat össz- büntetésül halálra, Szalai András vádlottat össz- büntetésü/ halálra, Ognyenovics Milán vádlottat összbüntetésül 9 évi fegyházra, Justus Pál vád/ottat összbüntetésül életfogytíg/ani fegyházra, ezen felül mellékbüntetésként Rajk László, Sza/ai András, Justus Pál, Brankov Lazar, Szőnyi Tibor és Ognyenovics Mi/án vádlottakat politikai jogaik gyakor/á. sának felfüggesztésére, feltalálható vagyonuknak te/jes mértékben: e>- kobzására ítéli. A kiilöntanács a Pálfíy György és a Korondy Bé/a vádlottak ellen emelt vád tárgyában megállapítja hatáskörének hiányát, ennek eredményeként nevezettek ügyét elkülönítve azt az illetékes katonai bíróság elé utasítja. A bűnügyi költséget éspedig az eddig felmerültét egyetemlegesen Rajk László, Brankov Lazar, dr. Szőnyi Tibor, Szalai András, Ognyenovics Milán és Justus Pál vádlottak az államkincstárnak megtéríteni tartoznak. Indoholás A részletes tényállást éppúgy mint annak tüzetes jogi és politikai méltatását tartalmazó íréletet a nyolc napon belül elkészülő írásos indokolás fogja tartalmazni. A különtanács ezidőszerint vázlatosan csupán a következőket emeli ki: Rajk László, Szalai András és Justus Pál a forradalmi munkás, mozgalomba hamis módon befurakodván. a népellenes Horthv- rendszer politikai rendőrségének besúgóivá és provokátoraivá let. tek. A munkásmozgalomnak úgy személyileg, mint célkitűzéseik megvalósításában igen súlyos kárt okoztak. A népellenes fasiszta rendszernek tett besúgói és provo- kátori szolgálataikat még olyan időpontban is teljesítették, hogy a folytatólagos cselekmény régebbi részleteinek elévüléséről sem lehet szó. Ehhez képest ne. vezeti vádlottak bűnösségének a NBR. 15. §. 5. pontjában meghatározott népellenes bűntettben való, a vádakkal egyező megállapítás az indokolt. Ezzel jogi egy- ségéiben állapította meg a különtanács Rajk László és Szalai András vádlottak bűnösségét a vád által' a NBR. 13. §. 4• pontja, illetve a 11. §. 5. pontja szerint minősített cselekményük alapján is. Beigazolást nyert, hogy Rajk László az őt a magyar politikai rendőrségtől kapott megbízásra való hivatkozás mellett a vernetí táborban felkereső Gestapo tiszt segítségével jutott haza Magyar- országra, amj mint a fasiszta politikai rendőrség részére való további besúgásokat lehetővé tenni hivatott tény, a NBR. 17. §. 5. pontja szerinti bűntett jogi egységébe olvasztódik, Beigazolást nyert továbbá, hogy Szalai András az elárult politikai foglyok kivégzéséhez besúgásával hozzájárult. A megállapított tényállás szerint Rajk László, dr. Szőnyi Tibor, Szalai András és Justus Pál magukat különböző módon, főként diplomáciai megbízatással álcázó jugoszláv és amerikai, sőt részben francia hírszerző szervek részére külön-külön egységes akaratelhatározással folytatólagosai, nagyszámú államtitkokat szolgáltattak ki. Egyébként nevezett vádlottak cselekményeinek célja, hogy magyar titok idegen állam hatóságának jusson tudomására, már magából a cse. lekményből nyilvánvaló. A tényállásban megállapított vonatkozású államtitkoknak tartalmából és a kém. szolgálatot teljesítő személyek jelentőségéből nyilvánvaló, hogy az állam érdekét súlyosan sértették. Minthogy pedig a szóban lévő vádlottak cselekményüket vagy saját közszolgálati állásuknak, vagy más személy közszolgálati állásának, tehát „közszolgálati állásnak felhasználásával“ követték el, az 1930. évi III. törvénycikk 61. §. 3. bekezdése Szerinti minősítése volt a váddal megegyező. A most mondottak vonatkoznak Brankov Lazar cselekményeire is azzal az eltéréssel, hogy részéről az 1930, évi III. törvénycikk 61. §. 3. bekezdése szerint minősülő bűncselekmény az esetek na- gyobbrészében már a titkoknak jogosulatlanul való megszerzésével, függetlenül tehát a titkok továbbadásá. tói, megvalósult. Ezért a különtanács Brankov Lazar' bűnösségének e részében való megállapításánál az 1930. évi III. te. 61. §. 3. pontja mellett az első pontra is hivatkozott. Az Ognyenovics Milán által kiszolgáltatott adatok már relatív értelemben az azokat megszerző tényezők magyar államellenes szándékára figyelemmel ugyancsak titkoknak tekintendők. mégis a magyar államérdekeknek az 1930. évi III. te. 61. g. 3., sőt 2. bekezdése szerint is minősíthető, súlyos okbani veszélyeztetésre a különtanács megítélése szerint a titkok kiszolgáltatása alkalmas nem (ehet, ezért, a különtanács Ognyenovics Milán cselekményét a vádtól eltérőlej; az 1930. évi III. te. 61. §-ának csupán 1, bekezdése szer-nt minősítette. A megállapított tényállás szerint annak ugyancsak írásbeli indokaira tartozó iészleteiben Rajk László, Brankov Lazar, dr. Szőnyi Tibor, Szalai András és Justus Pál résztvevői és elősegítői voltak az imperia. lista erőtényezők világszerte folyó azonos közös célú szervezkedésének, amely szervezkedés a földkerekség haladó erőtényezői törekvéseinek aka. dályozására,elért eredményeinek megsemmisítésére új báblorú előkészítésére irányult. A vádlottak együttműködő szövetségesei voltak a Jelenlegi jugoszláv népeilencs, fasiszta terrort alkalmazó Tito-klikknek, az imperialista háborús uszítok roham- csapatának. Ez a szervezkedés a maga egészében a vádlottakon keresztül a vádlottak nyílt megvallása szerint, de a tényekből bizonysággal következtethetően akár nyíltan, ?kár burkolt formában állandóan ** emberi haladás, a demokrácia és a szocializmus magyarországi ei-edmé. nyeit, a földreform felszámolását, az ipari és kereskedelmi államosítást, a nők egyenjogúságát, a valóságos népuralom megteremtését vette célba, fenyegette megemmisítéssel s ugyanakkor véres fasiszta terrort készített elő a dolgozó nép ellen. Nem volt kétsége a különtanáesnak, hogy Rajk Lászlónak, Brankov Lazarnak, dr. Szőnyi Tibornak, Szalai Andrásnak és Justus Pálnak részvétele a szervezkedésben egyaránt vezető jellegű. A főtárgyalás során kétségtelenül beigazolódott, hogy a vádlottak által kifejtett imént tárgyalt kémtevékenység is a demokratikus államrend megdöntésére irányuló céituda. tos szervezkedésnek egyik részlege, Moics Milos meggyilkolásával a megállapított tényállás alapulvételével Brankov Lazar cselekménye a vádtól eltérőleg, a BTK. 278.. §-ában meghatározott gyilkosság bűntettében való bünsegédi bűnrészességként volt minősítendő, miután Boarov Zsivkóra azt a lelki ráhatást, amely nélkül nevezett a gyilkosságot el nem követte volna, Mrazovics követ fejtette ki, Brankov Lazar tényként megállapított közreműködése pedig nem mint felbujtás, hanem csak mint Boarov Zsivko szándékát erősítő, cselekményét könnyítő bünsegédi bünrészesség jelentkezik, amely mellett a szándék előre megfontoltsága azonban változatlanul marad. A büntetés kiszabásánál a különtanács Rajk László, Brankov Lazar, dr. Szőnyi Tibor, Szalai András és Justus Pál terhére egyaránt súlyosbító körülményként értékelte kém. tevénykenységüknek kiterjedt folytatólagosságát, cselekményüknek rend. kívüli tárgyi súlyát, amellyel a magyar népnek és egyben az egész haladó emberiségnek, a Szovjetunió vezette béketábornak érdekeit, magát az emberi haladást alapjaiban súlyosan, közvetlenül veszélyeztették. Rajk László és dr. Szőnyi Tibor cselekményének ezirányú rendkívüli tárgyi súlyát fokozottan kiemeli az a körülmény, hogy ük cselekményük keretében á magyar nép érdekeit leghűségesebben kép. viselő és ez érdekek érvényesülését egyben a leghathatósabban biztosító, általuk jól meglátott kormányférfiaknak gyilkos módon életükre törtek. Súlyosbító körülmény a szóban lévő vádlottak részére a külön-külön is halálbüntetés alá eső cselekmények halmazata. Rajk, Szőnyi, Szalai és Justus cselekményeinek tárgyi súlyát és alanyi bűnösségének fokát egyaránt jelentős mértékben emeli az a körülmény, hogy saját népüknek érdekei ellen, amely őket bizalmába vette, magas pozíciókba helyezte, széles hatáskörhöz juttatta, a népbizalmával hamisul visszaélve, a külföldi imperialista erőkkel szövetkeztek és az új hazát építő dolgozó magyar népet eddigi munkája eredményeinek rombadöntésével, a magyar nemzeti és állami függetlenség megsemmisítésével az imperialista erők rabszolgaságába kívánták taszí. tani. Végül Rajk László, Szalai András és Justus Pál terhére súlyosbító körülmény a terhűkre fennálló többszörös halmazat és a NBR. 15. §. ö. pontjában megbatározott bűntett folytatólagossága is. Mindezen rendkívül súlyosbító körülmények mellett a különtanács Rajk László, dr. Szőnyi Tibor és Szalai András javára enyhítő körülményt nem észlelt. Általában nem értékelhette a vádlottak javára enyhítésként ténybeli elismerésüket és bűnösségük elismerését sem. Ez utóbbi ugyanis távolról sem mutatott annak minden szóbeli hangozta, tása mellett sem a különtanács megítélése szerint őszinte, töredelmes megbánást. Az ilyen megbánásnak az egyes vádlottak részéről történő hangoztatása a különtanáesra a legsúlyosabb büntetéstől való félés benyomását tette. Ami pedig a vádlottak ténybeli beismerését illeti, egy. egy vádlott ténybeli beismerésének a rendkívüli nagyszámú terhelő adat mellett számbavehető felderítő ha. tás nem tulajdonítható. Nem enyhítő körülmény az sem, hogy Rajk László, Szalai András és Justus Pál akaratelhatározását becstelen, a forradalmi munkásmozgalmat eláruló múltjuknak a jugoszláv kormánykörök általi felfedéstől való félelem is befolyásolta. E befolyásoltságnak enyítő hatását ugyanis teljes egészé. ben lerontja az a körülmény, hogy ilyen becstelen múlt után annak elhallgatásával a forradalmi mukás. mozgalomban ismét vezető szerepet vállalni merészeltek, amivel egyben lehetőséget adtak arra, hogy a magyar nép ellenségei őket érdekei ellen felhasználják. Brankov Lazar vádlott javára a különtanács anyagi bűnösségének fokát érintően bizonyos okokat enyhítő körülményeknek látott. Mint idegen állampolgártól, a ma. gyár nép érdekeinek tiszteletben, tartása viszonylagosan, lényegesen kisebb mértékben volt elvár, ható, mint magyar állampolgár vádlotfársaitól. A saját népe ér. dekeinek elárulása miatti felelős- ségrevonása pedig elsősorban sa. ját népére tartozik. Ebhez képest javára enyhítő körülménynek kellett tekin. teni akaratelhatározásának saját felettes kormányhatósága utasítá. sai által való erős motiváltságát is. Justus Pál javára részben enyhítő körülmény, hogy az általa kiszolgáltatott titkok tartalmukban viszonylagosan kisebb súlyúak, úgyszintén az, hogy az általa vezetett szervezkedés a Rajk által vezetett csoporttal való —* ha csak ideiglenes elszigeteltségénél, .szervezeti lazaságánál fogva is — viszonylagosan ugyancsak kisebb fokú veszélyességgel bíró tárgyi súlyt mutat, l Ni Mindezeknél fogva a különta- nácsnak Rajk Lászlóval, dr. Szőnyi Tiborral és Szalai Andrással szemben kiszabott halálbüntetést illetően a legcsekélyebb kétsége nem lehetett. Brankov Lazarral és Justus Pállal szemben a BTK. 91. §-a alkalmazását indokoltnak lát. va nevezett büntetését életfogytiglani ‘/egyházban állapította meg. Ognyenovics Milán terhére súlyosbító körülmény, hogy cselekményét politikailag különösen kiélezett helyzetben követtel el. — Igen enyhítő hatást kell viszont tulajdonítani akaratelhatározása erős motiváltságának és a kiszolgáltatott iratok viszonylag kisebb jelentőségének. Ennek'megfelelően a különtanács javára a BTK. 92. §-át, hacsak kisebb mértékben is, alkalmazandónak találta. Rámutat végezetül a különtanács, hogy a kiszabott büntetések a bűnösségi körülmények jogi ér. tékelésének megfelelően összhangban állnak a magyar nép egészséges jogérzékével is. A dolgozó nép a szocializmus útján haladó ma- gyár népi demokrácia, tehát önön ellenségeinek teljes ártalmatlanná tételét saját építő munkájának, nemzeti szabadságának, az ország békéjének védelmét követeli az idegen imperialisták zsoldjában álló összeesküvőkkel és kémekkel szemben. A népbíróság hivatása a nép érdekeinek védelme. A különtanács ítéletét abban a biztos tudatban hozta meg, hogy TK 60 FIELÉH
