Nyírségi Magyar Nép, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-23 / 221. szám

|| 'Jlyüségi L| Magyar Nép Ma este 7-től 8 óráig és 9-től fél tízig a Kossuth-rádió hangképeket ad a Rajk-tár- _________gyalásról_________ Elhangzott a vádbeszéd Holnap ítél a népbíróság a Rajk banda felett Elhangzottak a védőbeszédek A vádlottak az utolsó szó fogón szólaltak fel a népi demokratikus Magyar- ország eddigi legnagyobbsza- básii bűn perében. A vádlottak padján a hazaárulók, a ké­mek, a 'gyilkosságra szervez­kedő banditák, Rajk László bandájának vezető tagjai megszeppenve, az igazság ere­jétől lesújtva hallgattam dr. Alapi Gyula vádbeszédét. „A ■vádirat valamennyi állítása, a nyomozás valamennyi ada­ta. teljes bizonyítást nyert“ Nem csupán a magyar igaz­ságszolgáltatás egy képvise­lője mondta el a megcáfolha­tatlan szavakat: „Teljes fény derült az igazságra“ — a népügyésszel együtt az egész dolgozó magyar nép menny­dörögte a vádlottak felé: nincs titok, minden gaztettről lehullt a lepel, megtudtuk az igazságot, megtudtuk mikép­pen akarták Rajfcék tönkre­tenni iaz épülő, a szocializmus felé Haladó Magyarországot, hogyan árulták él a hazát ki­csinyben jós nagyban Belgrad- nak, Párizsnak, Washington­nak. A vádlottak padjára ültet­tük a munkások besúgóit, az antifasiszták lemészárlóit, a magyar népi demokrácia meg­buktatására törekedő ocs- mány társaságot. Velük együtt került a vádlottak |pa.d|;Srai a „szocializmus új útját“ prédikáló, valójában pedig 'dühödt szovjetellenes, numkásellenes, szocializmusel­lenes Tito és bandája is. Ma­gyarországra küldött hóhérai beköpték a „gazdát“, a buda­pesti népbírósági tárgyalás visszavonhatatlanul a törté­nelem szemétdombjára vetet­te a jnldás Tjto-klikket. Az elhangzott vallomások­ból kitűnt az is, hogy Tito és Rankovics egész politikai programjának, a puccsista tervnek a sugalmazója és kieszközölje az amerikai im­perializmus.“ Tito és Ranko­vics Dulles-szel és Fieldded, •a jugoszláviai újfasizmus az amerikai újfasizmussal került a vádlottak padjára. A ma­gyar munkások, dolgozó pa­rasztok és velünk együtt a haladó népek vádolják Rajk- kal, Titóval egyetemben Tru­man népellenes, dühödt hábo­rús úszító társaságát is, mert „iaz amerikai és angol kiém- szTvezetek vásárolták meg még a Hitler elleni háború idején Titúékat, hogy meg­akadályozzák Délkelet-Euró- pa népeinek nemzeti és szo­ciális felszabadulását, hogy elszigeteljék a Szovjetuniót, hogy előkészítsék a harma­dik világháborút.“ Együtt vádoljuk őket és amikor elhangzik a magyar nép ítélete Rajk, Pálffy, Sző- uyi, meg a többiek felett, morális értelemben ítélkezünk az amerikai imperialisták és európai ügynökeik felett is. A legsúlyosabb ítéletet kérte a nép az árulókra. Ezt a kérést tolmácsolta a nép- ügyész és a népbíró'Ság „ér­demük“ szerint fogja.1 őket el­ítélni. Az ítéletet megérzik az árulók, a kémek Budapesten, Belgrádban, Washingtonban egyaránt. Határainktól délre és nyugatra is tudni fogják, többé nem áll rendelkezésük­re Rajk, hogy belülről fúrja meg a népi demokráciát, érezni fogják, hogy az impe­rializmus összehasonlíthatat­lanul gyengébb lett Rajk és bandája nélkül, nem számít­hatnák Tito, Rankovics, Gyi- lász, meg a többi jugoszláv áruló, alattomos demokrácia­ellenes támadásiadra sem, hi­szen lelepleződtek, a népi demokráciák, a Kommunista Pártok ismerik az ellenséget és megvédik magukat tőle. Súlyos '’csapást mértünk az imperializmusra is, amely már belső rothadását, bomlá­sát is alig tudja elviselni. Önmagától is saját vesztébe rohan, hiszen válság marja, gyengíti, zülleszti a kapita­lista országokat. Az Egyesült Államok után beköszöntött a pangás, a válság a többi ka­pitalista országban is. Nem tudják megoldani problémái­kat. Az amerikai „segítség“ Anglia számára a font leérté­kelésében csúcsosodott ki. A sck-isok gazdasági kedvezmé­nyért, amit Anglia eladott Amerikának, devalvációt ka­pót cserébe, az Egyesült Ál­lamok tönkretette Nagybri- tannla valutáját. Korántsem szabad azt hinni azonban, hogy ezzel StaJaimlf í8 meg­oldták. Milliárdos tőzsdekrach köszöntötte a leértékelést Newyorkham és a Wall Street már az amerikai gazdásági élet összeroppanásától tart. A világ munkássága sem tétlen. Szilárd, harcos kiál­lással, sztrájkokkal, tünteté­sekkel, gazdasági és politikai megmozdulásokkal sietteti az átkos, gyűlölt kapitalista rendszer halálát. Eredményér sen ássa az Imperializmus sírját az a félmillió bányász is, amely az Egyesült Álla­mokban most szüntette be a munkát és az az egymillió acélipari munkás is, lamely most készül sztrájkra. A sztrájkok, a tüntetések, a békéért vívott Harc, a gyarmati népek felszabadító mozgalma, a, Rajk-tárgyalás egy-egy újabb ásónyom a kapitalizmus sírján, a Szov­jetunió vezette haladó népek egy-egy újabb hatalmas lé­pése a béke, a demokrácia, a szocializmus, a kommunizmus felé. .. _ ...... A szerdai főtárgyaláson dr. Alapi Gyula népügyész vádbeszé. de után a védőbeszédekre került sor. Elsőként dr. Kaszó Elek, RAJK LÁSZLÓ VÉDŐJE szólalt fel. „Rajk László bűnei nem hétköznapiak, védekezése sem olyan, mint egy szokványos büntetőper vádlottjáé. A bűncse­lekmények töredelmes beismerése során js valójában állandóan véde­kezett, mert amikor csak lehető­ség volt rá, mindannyiszor rámu­tatott a feltétlenül figyelembe ve­endő kényszerítő körülményekre, amelyek miatt az elkövetett cse. lekményeket kevésbé súlyosnak kell értékelni.” A védő ezután fel. sorolta al„kényszerítő körülménye­ket”, vagyis azt, hogy mind Ko­vács amerikai alezredes, mind Rankovics azzal zsarolta meg a vádlottat, hogy leleplezi horthysta rendőrbesúgói múltját. „Rajk Lászlónál, ha talán a fenyegetés nem zárta is ki mindig teljesen az akaratot — mondotta —, mégis súlyosan befolyásolta azt, mivel le. győzte a bűncselekmény elköve­tésétől visszatartó ellenmotívumo­kat.” Hangoztatta továbbá a védő, hogy Rajk Lászlót csak másod- rangú vádlottnak tartja: ,,Elsőrendű vádlottak az impe­rialisták és Rajk László csak esz. köz volt a kezükben, aki talán ember maradt volna, ha nem vol­nának erők, amelyek újra azt akarják, hogy patakokban follyék a vér Európában és mindenütt a világon, ahol a haladás erői a szo­cializmusért, a humanizmusért, az igazságért küzdenek.” A vádlott beismerő vallomására hivatkozva „irgalmas ítéletet” kért. PÁLFFY GYÖRGY VÉDŐJE dr. Kovács István mondta el ez­után beszédét. Bevezetőjében hangoztatta: a vé- delem feladata az összes enyhitö körülmények felsorakoztatása, __ Hangsúlyozta, hogy a nyugati imperialisták és a Tíío-k/íkk e bűnper fővádlctíai és ha a vádlottak nem voltak is pusztán vak eszközei ezeknek az erőknek, — hiszen önálló akaratú, elhatározdsú emberekről van szó —■, de a felelősség jelentős része ezeket a sötét hatalmakat terfheli. Utalt arra, hogy a Horthy.rend- szer és a fasiszta Olaszország ne­velte Pálffyt olyan szellemben, hogy azonnal hajlamos volt a ka­pott utasítások teljesítésére és nevelésének ilyen körülményei okozták, hogy — mint Brankov találóan mondotta róla — „nem volt nehéz őt beszervezni”. Miután a védő kérte a fenti szempontok figylembevételét a büntetés kiszabásánál, hivatkozott arra, hogy Pálffy György mindent töredelmesen bevallott, szerepét nem kisebbítette és ezt enyhítő körülménynek kell betudni. Kérte a Népbíróság különtanácsát, hogy mindezeket az enyhítő körülmé­nyeket fontolják meg ítéletük meghozatalánál. Dr. Né<vay László, BRANKOV LAZAR VÉDŐJE szólalt fel ezután. Kijelentette, vi­tatható a vádlott cselekményeinek büntetőjogi minősítése. Szerinte a vádlott a szervezkedésnek csupán résztvevője volt, de nem vezetője. Brankov csupán ügynökük volt, ezért „csak mint a szervezkedés tevékeny résztvevőjének vagy előmozdítójának szerepéért von­ható büntetőjogilag felelősségre”, Dr. Névay ezután Brankov „aka. ratgyengeségéről” és „ingadozásá­ról” beszélt, majd az enyhítő kö­rülmények figyelembevételével ir. galmas ítéletet kért. SZŐNYI TIBOR VÉDŐJE dr. Csanády György, bár „a vád­lott töredelmes beismerésével szemben, amelyet a főtárgyalás egyéb adatai is alátámasztottak”, nem vitatja a vádlott bűnösségét, mégis felszólal a bűncselekmények jogi minősítése ellen. Azt állítja, hogy Szőnyi ,,nem tartozott az összeesküvés vezéreinek sorába...’” Végül, mint leglényegesebb enyhí. tő körülményt említette, hogy Szőnyi letartóztatása után valóban szembefordult bűnével, „Szembe­fordult azzal az aljas szervezettel, amely 6t eszközként felhasználta és kezdettől fogva tanúsított beis­merő vallomásával igyekezett hoz. zájárulni annak a veszélynek az elhárításához, amelynek az előidé­zésében résztvett”. A védő ezután hosszasan bizonygatta Szőnyi meg. bánásának és beismerésének „őszinte voltát”, majd „az ereje tudatában lévő magyar népi de­mokrácia bíróságától” irgalmas ítéletet kért Szőnyi Tibor részére. SZALAI ANDRÁS VÉDŐJE, dr. Somfai János azt fejtegette, hogy a vádlott nem volt közhiva. A népbíróság különtanácsa csü­törtökön reggel folytatta Rajk és társai bűnperének tárgyalását. —. Dr. Jankó Péter tanácselnök 9 óra után néhány perccel nyitotta meg. a tárgyalást és bejelentette: —- A vádlottakat illeti az utolsó szó. Elsőnek Rajk László beszél: — Mindenek előtt, mielőtt a 'népbíróság ítéletét kimondaná, minden félreértés elkerülése vé­gett rá kell mutatnom arra, hogy mindazt, amit valaha is tettem és elkövettem, mindenkor én elsősor­ban saját elhatározásomból, sza­bad mérlegelés alapján tettem és követtem el. A különböző kényszerítő körül, mények, amelyekre utaltam a ki­hallgatás folyamán, csak másod­rangú, vagy csak egészen sokad­talnok és, hogy mindazok a tit­kok, amelyeket a Szalai saját be­ismerése szerint Tito kémszolgá. latával közölt, a tjtoista hírszer­zés előtt már amúgy is ismertek voltak. Felhívta a figyelmet Sza­lai beismerő vallomására és ir­galmas ítéletet kért. OGNYENOVICS MILÁN VÉDELMÉBEN dr. Zarubái Emil büntetőjogi szem- pontból hosszasan indokolta azo­kat az enyhítő körülményeket, amelyek alapjan Ognyenovics bűn­tettének enyhébb minősítését kérte. KORONDY BÉLA VÉDŐJE, dr. Alács Ferenc tévesnek minő­síti az ügyész megállapítását, amely szerint Korondy a demokra­tikus államrend megdöntésére irá­nyuló szervezkedés vezetésében bűnös. Korondy ,akinek az össze­esküvést kieszelők a legpiszkosabb munkát szánták, átvette Rajktól és Pálffytól ezeket az utasításokat. A puccs azonban nem tört ki, és így Korondynak nem volt alkalma arra, hogy a vállalt vezetői tevé­kenységet kifejtse, JUSTUS PÁL VÉDELMÉBEN dr. Nehéz-Possony József szólalt fél. Enyhítő körülményként ©mliti a vádlott töredelmes beismerését a nyomozati eljárás kezdetétől fogva. Hangoztatja, hogy Justus kényszerhelyzetben vállalkozott a besúgói szerepre, trockista pro­paganda áldozata, testileg beteg, lelki, akarati konstituciója igen gyenge, gyáva ember. Kérte, hogy a népbíróság az összes enyhítő kö, rülmények figyelembevételével ir. galmas ítéletet hozzon Justus Pál felett. A védőbeszédek elhangzása után dr. Jankó tanácselnök a tárgya, lást félbeszakította és folytatását csütörtök reggel 9 órára tűzte ki. rangú szerepet játszottak, Ebben a vonatkozásban kétségkívül fenn­áll azonban az, hogy bizonyos mértékben Titonak, illetőleg Tito politikájának eszköze lettem. An­nak a Titonak, aki Hitler nyom­dokába lépett s a Balkán és Ke. leteurópábafi Hitler politikáját folytatja és annak a Titónak, aki­nek hátamögött mint irányító gazdák az amerikai imperialisták állanak. Az ügyész úrnak a megállapítá­sával teljesen egyetértek. Éppen ezért már eleve kijelentem, hogy rám vonatkozólag akármilyen is legyen a népbíróság ítélete, az Ítéletet igazságosnak tartom, mert az ítélet igazságos lesz. Pálffy György következik: — Én azért állok a magyar nép­bíróság előtt, mert a legsúlyosabb bűnöket követtem el a nép és ha­zám ellen. Ma már tisztán látom, ÄZ utolsó szó jogán...

Next

/
Oldalképek
Tartalom