Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-12 / 186. szám
PÉNTEK, 1949. AUGUSZTUS 12. NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 3. oldal In fogadta a brigád az alkotmányi A harmadik nap teljesítménye is 150 sxáxalék „Minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és be- csiiletbelí ügye, hogy képességei szerint dolgozzék.“ Előző este ünnepi brigádgyűlést tartott az I. számú vasbetonszerelőbrigád. Igaz, hogy nem feldíszített teremben és ünneplőruhában jöttek össze, hanem munka után úgy, ahogy voltak, letelepedtek az állványok árnyékában. De mégis ünnepi gyűlés volt ez. Mindegyikük arcára ünnepélyességet varázsolt valami. Az öreg Fista bácsi meghatotta» támaszkodott a könyökén, még a mindig vidám Koppány Bandi is komolyan ült a helyén, nem szurkálta folyton Tavasz Ferit, a legjobb barátját. Juhász szaki olvasni kezdte az újságot. „A Magyar Népköztársaság alkot, mányáról szóló törvényjavaslat . . . “ Pisszenés nélkül hallgatták végig s amikor Juhász szaki befejezte, némán gondolkozott a brigád. Csak Pista bácsi sóhajtott fel és fényesség ült az arcán. — Csakhogy én is megértem .. , Aztán feloldódott a csend, ez is az is hozzászólt. — Az alkotmányban is benne van, hogy a munkásosztály a vezető ősz. tály. Utána pedig az egyik helyen az áll, hogy a dolgozóknak becsületbeli ügye a munka. Az a véleményem, hogy az elsősorban nekünk vezetőknek, a munkásosztálynak becsületbeli ügye. A mi brigádunk jól dolgozik. De lehetne talán még jobban is. Fpleg még sokat kell tanulnunk. Javasolom, hogy rendelje meg mindenki a Szabad Népet. A brigád elfogadta a javaslatot. — Holnap két fiatal kimegy a Komszomolok fogadására, jelent vagy kétórai kiesést. .. — Micsoda? — hördült fel egy- ' -re a brigád — kiesést?! Azt nem. Elvégezzük helyettük is O* “trát. Vagy van alkotmányunk, <e ^ s! —■ vágnak Juhász szaki ’háhorodottan. ßL<^v< axtán s hajrá ! Pontv<®> a és rendben vettek át mindent az éjjeli munkásoktól, aztán két részre oszlott a brigád. Szabó elvtársék, Lábas Pista bácsi, meg még négy fiatal lentmaradt a vágásnál és hajlításnál, Gyebr*ovszki szakiék pedig felvonultak a harmadik emelet jobboldalára szerelni. Szabó indította a földről az első gömbvasat s a hosszú, hajlékony, karcsú vaspálca szállt emeletről emeletre, először az elsőre, Nusszer Ede megragadta a kampóval, aztán már nyújtotta is tovább a másodikra és . . . majdnem elejtette. — Az örd . . — szalad ki a száján és hunyorogva pillantott fel a magasba. — Hahó, hé! Miért nein fogjátok? Bohua akkor loholt ki a második emelet periemére, hogy elkapja a vasat a kampóval és továbbhúzza. Az izzadtság csak úgy ömlött a hóm. íokán, így ment kétszer vagy háromszor, mindaddig, míg Gyarmati észre nem vette szerelés közben a harmadik emeleten. Oda is minduntalan késve érkezett a vas. Azonnal átlátta a helyzetet. — Szaki bácsi — szólott oda Gyebrovszki elvtársnak — itt köny- nyebben megy a munka, én leugrok segíteni a vasat adogatni—s már leis porzott a fiú a tekeryényes feljárón, beállt a láncba, aztán hajrí! Fontos a munka gyors átszervezése a lehetőségek szerint. A vágók meg majd meggebedtek a tííző napon- Úgy érezték, hogy a perzselő sugarak minden erőt kiszívnak a csontjukból, izmukból. Lanyhulni kezdett az ütem is, lassabban járt a hajlítókulcs. — Vigyük a padot a hűvösre. —4 Időveszteség. — Nagyobb időveszteség, ha minduntalan a homlokodat törlőd és vi/et vedelsz percenként! Győzött az okosabb, egy-két perc és a pad már a finom hűvösben állt. Egyszerre frissebben ment a munka, szaporábban görbültek a gömbvasak végei, mint az olajozott dugattyú, úgy járt a hajlítókulcs. S mire az épület részére hűvösség 1 érült, elbújt a nap a dombok mögött és jött a váltás, az I. számú brigád beírhatta a naplóba: teljesítmény 150 százalék. Ami azt jelentette, hogy újra meg született egy emelet, a negyedik! — Hogy mondja az alkotmány, fiú? — bökte oldalba Tavasz Ferit Koppány Bandi. — A munka becsületbeli ügye a brigádnak! — rikkantotta az új formulát Feri, aztán mint a vihar, el- szeleltek a zuhanyozó felé. Juhász szaki, a brigádvezető, mo. solyogva tolta feljebb izzadt homlokán a sapkát, aztán megindult és sorra utána az egész brigád, mint esy diadalmenet. Görög- és sárgadinnye a Szovjetunió középső vidékén Ősidők ótia azt tartották, hogy a görögdinnye és a sárgadinnye nem terem meg, csupán a Szovjetunió déli vidékein. A tudomány, meg a mezőgazdasági élmunkások szívós munkája azonban alaposan rácáífolt erre a h i odrié ir.re. — s a két gyümölcs íermeszitéisi határát alaposan kiszélesítették már észak felé is. TÉNYEK HANGJA Náci nagyiparo sok Amerikában Az Egyesült Államokban hatalmas német ipari kiállítást rendeztek. A bárom nyugati övezet katonai kormányzója vállalta a védnökséget. A kiállítás költsége elérte a félmillió dollárt, 511 cég részére rendeztek be pavillonokat, köztük az I. G. Far- benindustrie is, amelyet a háborús bűnök miatt megsemmisítésre ítéllek. Résztvesz a kiállításon a Henkel pezsgőgyár is, amely a „megboldogult** Ribbentrop tulajdona volt. A Wall Street lapjai nap mint nap dicsőítő cikkekben foglalkoztak a kiállítással, nagy tömegeket akar tak mozgósítani, ennek érdekében ráállították a német-amerikai Bund volt tagjait a propaganda munkára. 1947-ben Sztálin útmutatásai alapján indult meg a munka a Moszkvától északra fekvő területeken. Már <az elülső időkben szép, eredményeket értek el, s tapasztalat csere útján terjedt az eljárás egyre- több kolhozban. Ma már a még északabbra fekvő területeken is megterem a görög- és sárgadinnye. Újabb lépést jelent ez a termények bőségéhez vezető úton! A német ipar háromszáz képviselője hajózott át az Atlanti Óceánon, hogy üdvözölje az amerikai német együttműködés győzelmét. Az amerikai demokrata mozgalmak felemelték tiltakozó szavakat. Töbhezer főnyi tömeg tüntetett a kiállítás főbejárata előtt. Hatalmas transparenseket vittek magukkal, amelyen többek között a következő feliratok voltak: „Fiaink nem azért hallak meg, hogy Amerika újra felépítse a hitleri Németországot“. A tüntetők felvonulása nagy visszhangot keltett Amerikában. Az amerikai dolgozók felháborodva tiltakoznak a Wall Street újabb kísérletei ellen. Miért nem teljesítik a terménybegyűjtést a nyíregyházi basaparasztok? Soroxatos eljárás indul a begyűjtés sxabotálói ellen Eddig az aratást, majd a cséplést ■szabotálták. A DéFOSz földmunkát., tagozata kemény kézzel sújtott le a szabotálókr,a és minden egyes esetben leleplezte őket. Most új területen, a terménybegyüjtésen próbál, nak szabotálni. Húzzák, halasztják az időt, halogatják a begyűjtőét, ugyanakkor rossz példájukkal és suttogásukkal arra igyekeznek rávenni a dolgozó kis- és középparasztokat, hogy ők se gyűjtsék be a terményt idejében. Mi ennek az oka? Egyrészt az, hogy a nyíregyházi basaparasztok el akarják ütni az idejében való begyűjtésért járó prémiumtól a dolgozó parasztokat. Te. hát meg akarják károsítani őket A másik oka szabotálásuknak a spekuláció. Arra számítanak, hogy emelkedni fog a gabona ára és abban az esetben ,,szép haszonra tehetnek szert“. Számos nyíregyházi ku. Iák van, akik egyetlen gramnyi terményt sem szolgáltattak még be. Ilyenek például Pampuch Mihály alsósímai, ifj. Bánszky Mihály Sípos- bokori, Marcsek Pál Horváth-bokori, Jánovszky András Szekeres-bokori, Lovas Kovács József Halmos-bokorig Henzsel Mihály ugyancsak Halmos bokori zsírosparaszt. Ezek a zsírosparasztok, amellett hogy szabotázsukért elveszik méltó büntetésüket, keservesen is csalód nak majd. Azt hiszik, hogy spekulációjuk eredményre flog vezetni. Té vednek. A gabona világpiaci helyzete egyáltalán nem támasztja alá ezt a hiedelmet. Amerikában pénzt fi zetnek a farmereknek, esakhogy jö vőre kevesebb gabonát termeljenek A gabona világpiaci ára napról napra zuhan és juttatja gazdasági csődbe a gabonatermelő országokat. A legutóbbi napokban egyszerre 20 százalékkal zuhant például a búza- árfolyam. Népi demokratikus kormányzatunk tehát komoly anyagi áldozatot hoz akkor, amikor dolgzó parasztságunk jóléte és tervgazdálkodásunk stabilitása érdekében ma. gas és nem ingadozó árat fizet a gabonáért. Dolgozó parasztságunk jól látja ezt és minden erejével igyekszik eleget tenni kötelezettségének. Lója és tudatában van annak is, hogy saját országát erősíti akkor, amikor készletgazdálkodásunk sikere érdekében beadja felesleges terményét. Csak a zsírlosparaszt az, aki most is a dolgozó nép gyomrára spekulál, akinek nem érdeke megerősödésünk. Ezért szabotálják a nyíregyházi basaparasztok a terménybeadást. Megérdemelt büntetésük nem marad el. ÜDVÖZLET a leningrádi egyetemről Bálint Jóska a nyírbogdányi petróleumgyárban dolgozott, mint ifjúmunkás, most pedig a Szovjetunióban, a leningrádi egyetemen tanul. Vele együtt többszáz magyar fiatalnak lehetővé tette felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió^ hogy mindazok kai a gazdag tapasztalatokkal, amelyeket a szovjet dolgozók szereztek a szocialista haza felépítése közben, a helyszínen ismerkedjenek meg. Jóska nagyon jól tudja azt, hogy mit jelent ez a megtiszteltetés, kitünően tette le vizsgáit. Tudja a_t is, hogy miért tanul. Ez írta egyik levelében: „ . . . szocialista hazánk felépítéséhez sok-sok technikusra, mérnökre van szükségünk. . . “ Nemcsak magyarok tan ulnak itt, hanem bolgárok, románok, albánok, koreaiak a népi demokráciák fial s most együtt küldik harcos üdvözletüket Szabolcs ifjúmunkásainak a Világifjúsági Találkozóra. Képünk Bálint Jóskát mutatja be a Lenin Muzeun? előtti szovjet, bolgár, román, albán, koreai diákok között. Gyapotültetvény Nyíregyháza határában (Csépány-foto) Széles krumpli földek ny ólnak erre a város szélétől. Az épülő új dohánygyár telepéről idehallani a munka zaját. Elhalkulva, ahogy átszűrődik a krumpliföldek felett rezgő meleg levegőn. Nem nagy a terület, amelyen Varrő Kálmán most dolgozik. Két és félezer négyszögölön zöldéi a gyapotültetvény. Az első kísérlet. Varró Kálmán már többször próbálkozott a gyapot Szabolcsban való meghonosításával és nem kis sikerrel. Most a várostól kapott földet, a Gyapottermelő Nemzeti Vállalattól vetőmagot a bulgár gyapotból, műtrágyát, permetezőszert és még termelési előleget is. Varró Kálmán napszám os ember. Itt dolgozik az épülő gyárnál. Segédmunkás. Szabad idejében mezőgazda- sági könyveket olvas, külö nősen a gyapottermelés kérdése érdekli. Kísérletei a korábbi sikerek után minden bizonnyal sikerrel fognak járni és hatalmas jelentőségű újítással szélesítik ki, teszik gyümölcsözőbbé Szabolcs mezőgazdaságát. A kísérleti földön már bimbózik a bulgár gyapot. A méregzöld bimbókban ott van a kemény burok alatt a Unom, selymes gyapot, a siker felé haladó munka fejlődő gyümölcse. Ormiakéi kap Pazasy, Ores, Szakoly A hároméves terv utolsó esztendejében közegészség- ugyli politikánk egymásután építi fel S.Z egészségliázukiat, szülőotthonokat, de íTitu feledkezik meg az orvosokról sem. Számos községben kezdtek hozzá Szabolcsban is az o rv os lakás ok f elépítéséhez, így Nyírpazonyban, Oroson, Szakolyban. Ebben a bárom községben a munkálatok már befejezéshez közelednek, csupán a tető zés van hátra. Nemsokára átadják a községek orvosainak.
