Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-19 / 192. szám

2. oldal NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP PÉNTEK, 1949. AUGUSZTUS 19. Alkotmányunk egyik legmélyekk jellemvonása a következetes demokratizmus Hozzászólások Rákosi elvtárs beszédéhez Rákosi Mátyás elvtárs szerdai parlamenti beszéde után megkezdő­dött a vita a Magyar Népköztársaság alkotmánytervezetéről benyújtott törvényjavaslat fölött. Elsőnek Lo- sonczy Géza elvtárs szólalt fel. Az alkotmány — mondotta — nem valami véletlen ajándékként hullott az ölünkbe. Négy év —, de nyűgöd, tan mondatnám — négy évszázad küzdelmeinek és szabadságharcainak gyümölcse. Szolidaritás a szabadság- harcos musttal Bizonyos nyugati „bírálók1- úgy vélik, hogy az alkotmány teljes sza­kítást jelent a múlttal. Meg kell tő­lük kérdezni, melyik múltról van szó. Az alkotmány valóban szakítást jelent Zápolya, Werbőczy, Karaffa, Haynau, a Tisza grófok, Bethlen Ist­ván, Gömbös, Imrédy, Szálasi, a Habsburgok és Horthy múltjával, de a legteljesebb szolidaritást jelenti Dózsa, Rákóczi, Kossuth, Petőfi, Táncsics, Ady, Landler Jenő, Sallai, Fürst, Ságvári, Schönherz, József Attila és Bajcsy-Zsilinszky Endrével. Arra a múltra, amelyet az elnyomás, a kizsákmányolás, a szolgaság és a hazaárulás jelent, örök sírkőként hengerítjük alkotmányunkat. Arra a múltra pedig, amelyet felkelések, forradalmak és szabadságharcok je­leznek, győzelmi jelentésnek he. lyezzük alkotmányunkat. Országunk függetlenségéről és önállóságáról szólva elmondja Lo- sonczy elvtárs, hogy országunk a történelem során soha nem volt; ennyire független és önálló, mint éppen most. Ezt annak köszönhetjük, hogy ki­szorítottuk a hazaáruló reakciót a hatalomból és a halaimat a dolgozó nép erős kezébe tettük le. Ezt a fejlődést szentesíti alkotmányunk. A felszabadult magyar nép éppen abban látja függetlenségének és ön­állóságának legfőbb külső biztosíté­kát, hogy olyan (országokkal lép baráti és szövetségi kapcsolatokra, amelyek szintén függetlenek és amelyekben a hatalom szintén a dolgozó népé. Soha senki nem választhat el bennünket attól az országtól, amely felszabadítónk, függetlensé­günk legfőbb őre és egvben példaképünk: Sztálin elvtárs ha­talmas szovjetországától. A mi alkotmányunk egyik legmé­lyebb jellemző vonása az a követke. zetes demokratizmus — folytatta Losonczy elvtárs —, amelyre oly nyomatékosan felhívta a figyelmet Rákosi elvtárs. Alkotmányunk azt is jelenti, hogy jogállam vagyunk, ahol a nép érdekében hozott vilá­gos törvények szabályozzák a íá- sadalom életét és munkáját. Befejezésül Ltosonczy elvtárs az új címerről 'beszélt. a magyar munkás­osztálynak köszönhetjük Soha ilyen könnyű és igaz fel­adata nem volt képviselőnek — mondta a következő felszólaló, Mi- hályffy Ernő —, mint most nekünk, akik ehhez a korszakalkotó javas­lathoz hozzászólunk. Mert Soha még ilyen demokratikusan nem foglalha­tott állást az ország egész népe egy javaslat mellett, mint ahogy az most történt, amikor a gyűlések százain és ezrein tárgyalták az ország min­den városában, falujában a Magyar Népköztársaság alkotmánytervezetét. Hangoztatta: Népköztársaságunk alkotmánya a legszentebb tradíció, kon, a magyar szabadságbagyomá- nyokon épül és a magyar munkás­osztálynak köszönhetjük, hlogy elju. tottunk idáig: „Minden hatalom a dolgozó népé“, Alkotmányunk egy korszakol zár le Nánási László beszéde elején ki­jelentette J Teljesült mindaz, amire a dolgozó nép vágyott. Országunk élén a dolgozók állnak és a hatal­mat ők gyakorolják.. Továbbépítik, amit elkezdtek és ezt a hazát, amely ma már sajátjuk, megvédik minden külső és belső ellenség ellen. Az új alkotmány egy korszakot zár le. Uj formáját teremti meg az ország kormányzásának, olyan formáját, amelyben a legfelsőbb államhatalmi szerv az országgyűlés, de nem úgy, mint régen. Méltatta az alkotmánynak azt a részét, amely szerint a képviselőknek be kell szá- molniok a választók előtt tevékeny­ségükről és amennyiben a képviselő nem méltó a dolgozó nép 'bizalmára, bármikor visszahívható. Az állam és az egyház viszonyáról líabogii István beszélt. Azért szava­zom meg az alkotmányt —j mondta —, mert kétségtelenül meg vagyok győződve, hogy az állam és egyház kettéválasztása által az egyház jobb és biztonságosabb helyzetbe kerül. Az egyházak érdekei egyáltalán nin­csenek veszélyeztetve és a magyar nép bölcs vezetőjének, a nemzetközi viszonylatban is nagy tekintélynek ör­vendő Rákosi Mátyásnak erre vonat­kozó nyilatkozata tökéletesen alkal­mas arra, hogy erről megyugtassa a katolikus hívőket. As í/jii Gárda követői IRTA: IVÁN VLAGYIN. A szeles donyeci-sztyeppén, ameddig a szem ellát, minde­nütt dúskalászú, gazdag búza­táblák, az út szélén két sorban árnyas fák. Csendes, békés nyugalom borul a vidékre. — Mintha soha semmi sem za­varta volna meg ennek a vi­déknek a nyugalmát. Pedig nem is olyan régen nem volt ilyen békés a donyeci sztyep­pe, nem pacsirták daloltak a mezon, hanem német géppisz­tolyok golyói fütyültek a le­vegőben. A szántóföldet, me­lyen most aranyosan ring a búza, a szovjet hősök vére ön­tözte és a távolban, a dom­bon, ahol most a bányaépület szürke falai törnek az ég felé, romhalmaz feketéllett akkor. Ott fenn a dombon fekszik Krasznodon, az a város, amely­nek nevét örökre beírták a Szovjetunió történelmének wanylapjaira az Ifjú Gárda hősei. Minden szovjet ember szívébe zárta az Ifjú Gárda tagjait, de itt Krasznodonban még közelebb érzi magát az ember Oleg Kosevojhoz, mint máshol és máskor. íme a Szádovája utca ez az % ház, ahol Oleg Kosevoj élt, ma itt áll az Ifjú Gárda­múzeum. A Szovjetunió min­den részéből szünet nélkül za­rándokolnak a fiatalok és a felnőttek ebbe a múzeumba, hogy hacsak néhány percre is, de megnézzék azt a házat, amelyből a feledhetetlen Gár­da tagjai elindultak dicsősé­ges harcaikra. Ebben a városban minden kő, minden bokor, minden ház az Ifjú Gárda emlékét hirdeti. Oleg Kosevoj nevét viseli az egyik bánya, a má­sik Szergej Tyulenyinét, s va­valemennyi hánya és tárnia ogy-egy vörös komszomolista nevének állít örök emléket. A régi krasznodoni bányá­szok közül nagyon sokan el­pusztullak. Kit a fronton ta­lált el az ellenséges golyó, vagy bomba, kit pedig állha­tatos hazafiságáért a meg­szálló gyilkos keze pusztított el. Most mégis teljes erőkifej­téssel dolgozik a bánya. — A Szovjetunió különböző részei­ből százával étkeztek ide fia­talok, akik az Ifjú Gárda hőseinek emlékére helyreállít­ják a várost, a bányát és ter­melnek a haza és a szovjet nép javára. Az egyik ilyen távolról jött ifjú bányász, Vaszilij Ko­robko, aki az „Oleg Kosevoj“ hányában dolgozik, a háború befejezése után költözött ide 5 munkája közben mindig Oleg Kosevoj csodálatos pél­daképe lebegett előtte. Ha megkérdezed tőle „termelési rekordra törsz?“ Korobkó bá­nyász csak a fogai közt morog valamit, estére azonban kide­rül, hogy az aznapi tervet két­száz százalékra teljesítette. A Ljuba Sevcova bányában dolgozik Mihail Kramarenko brigádvezető, volt kolhoz- paraszt, akit a háború után ugyancsak az Ifjú Gárda hő­seinek emléke vitt Kraszno- donba. A brigádvezető nem tűr meg semmi lanyhulást brigádjában, s azoknak, akik hajlamosak az ellustulásra, az Ifjú Gárda törhetetlen akara­tát állítja példaképül. így él az Ifjú Gárda emléke tovább, utódaiban s így ve­zeti a krasznodoni fiatal bá­nyászokat. Uránia filmszínház Apolló filmszínház Aug. 18—24 A haladós?ellemü filmgyártás uj alkotása KRISZTINA HADNAGY Augusztus 18—24 Az intervenciós háborúk nehéz korszakában játszik nagy szerepet a Győzhetetlen brigád Az új kenyér ünnepére készülődik Szabolcs Augusztus 20-án ünnepli Sza­bolcs népe az uj kenyér ünnepét Ezt az ünnepet komoly előké­születek előzik meg, mert várme­gyénk népe méltóképpen akar hi- tét tenni a béke és hazánk építé­se mellett. Különös jelentősége van ebben az esztendőben az uj kenyér ün­nepének. Különös, mert ebben az esztendőben hatalmas lépést tet­tünk előre fejlődésünk utján, különös, mert éppen ezekben a napokban tartózkodik hazánk­ban a világ ifjúságának küldött­sége, mert éppen ezekben a na­pokban tárgyalja országgyűlé­sünk új alkotmányunkat. Mjnd- ez kifejezésre fog jutni az uj ke­nyér ünnepén. Községeink valamennyi EPOSz szervezete derekas részt fog ven­ni ebből az ünnepből. A házak, középületek, utcák, terek feldi- szitése, a rendezés nagyrészt EPOSz.ijfjainkra vár. A felvonu­lók soraiban ott lesznek az uj egyenruhás EPOSz-ifjak, akik büszke öntudattal menetelnek majd, hiszen a VIT.re felajánlott és becsülettel elvégzett munka lesz mögöttük. Azonban ezt a munkát korántsem fejezték be. Azzal az elszánt tudattal ünnepe) nek majd az uj kenyér napján, hogy a munkát továbbra is ilyen lelkesedéssel folytatják, mert ez­zel a békét, népi demokratikus hazánk erejét fejlesztik. Hatalmas lépést tettünk a fej­lődés útján, Dolgozó parasztsá­gunk ,asszonyaink, ífjaink öntu­datban megnövekedve végzik az országépítés munkáját. Az öntu­datnak ez a növekedése kifejezés­re jutott a májusi választások al­kalmával, majd a terménybegyűj­tés lelkes munkájában, eddig soha nem tapasztalt lendületében. Ra_ kamaz büszke öntudattal számol­hat majd be az új kenyér ünne­pén Gyenge Károly elvtársnak, Pártunk megyei titkárának: be­csülettel folytatjuk a megkezdett munkát. És ugyanígy Tiszanagy- falu Rév Andrásnak, Baktalóránt. háza Kovács Péter elvtársnak, a kisvárdai járás Hajdú Gyulának. Ezekben a napokban tárgyalja az országgyűlés az új alkot­mányt. Rákosi Mátyás elvtárs ün. népi ülésen terjesztette szerdán a Ház elé a dolgozó magyar nép első alkotmányát. Ez az alkot­mány nemcsak jogokat, hanem kötelezettségeket is ró reánk. — Tisztában van ezzel dolgozó pa­rasztságunk is. Tisztában van az­zal, hogy „a Magyar Népköztár­saság társadalmi rendjének alap­ja a munka.” Éppen ezért ezen a napon, az új kenyér ünnepén is munkával ünnepel megyénk dol­gozó népe, hogy ezzel a munká­val kemény, szilárd alapot te­remtsen az új magyar alkotmány, nak. Szabolcs várja az új kenyér ün­nepét, készül rá. Munkával, a terménybegyűjtés és a gépi szer­ződés sikerre juttatásával. Még egyszer a biri eséplésről (Csépány foto.) Takács Jánosék visszam entek már Káliéba. Legutóbb Biriben dolgoztak. Ott csé pelt a brigád. Huszonnégyen. Takács János, meg Nyaké Sándor vezették őket, a két nagykállói traktorista. Akik a traktorral, „Jancsiká“-val jöttek segíteni n biri dől go Z(j parasztoknak. Ahogyan kiértékelték a nagykállói traktoristák csép- lési versenyét, megmutatkoz ott az, hogy Takácsék bri­gádjával méltán dicsekedett a nagykállói gépállomás. Körzetében Takács Jánosék lettek az elsők. De nemcsak azért, mert Takács Jánosnak a gépén napi ezer mázsát gépeltek el. Ilyen, sőt még nagyobb teljesítményről tu­dósítottak a többi gépállomások traktoristái is. Hanem azért, mert Takács János és Nyakó Sándor komoly ered­ményeket értek el abban a nevelő munkában, amely feladatuk volt a cséplés és terménybegyűjtés pontos tel­jesítése érdekében. Brigádjuk tagjait öntud aíos emberekké nevelték, akik valamennyien támojgat ták őket nevelő munkájuk­ban, amelyeket a napi kisgy üléseken kifejtettek munka után a község dolgozó parasztjai között. így történt, hogy Biri a megyében először fejezte be a cséplést és teljesítette begyűjtési köte lességének ütemtervét. Es így történt, hogy sok-sok új szállal kötötték össze a dől gozó parasztokat a gépállomás traktoristáival, a gépál­lomással és a kommunista traktoristákon keresztül a Párttal, a nép irányítójával, vezetőjével. Képünk a Takácsék brigádját biri utolsó munkahe­lyén ábrázolja. ! Éljen győzelmein!! szervezője, a Magyar Népköztársaság szilárd bástyája, a Magyar Dnlgezék Pártja!

Next

/
Oldalképek
Tartalom