Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-11 / 185. szám

Csütörtök, 1949. augusztus 11. NYÍRSÉGI magyar nbf 3. oldal Kulcsár Imréék beállnak a csoportba... A megyeri híd fehér korlátja por­felhőbe burkolózik. A felhőből trak­tor dübörög elő. A vontatón kövér zsákok, rajtuk daloló emberek. Fe. jük fölött vörös- és nemzetiszínű zászló leng. A kemccsei hármas mintájú „Szabadság44 termelőcsoport most viszi be a terményt a gyűjtő­helyre. A csoport földjén, a volt Kriston tanyán búg a gép. A tagok a halászi traktoristákkal most gépe- ük az utolját. A gépállomás harma­dik traktora a lukácshegyi oldalról pöfög erre. Mögötte fordul a tarló. Tizenöimázsás átlag Jó. termése volt a csoportnak. Ki­tűntek a termelési eredménnyel ők is, mint minden csoport a megyében. Tizenötmázsás átlag. Szép eredmény. De úgy mutatkozik, hogy minden jól fog fizetni. — Hiszen olyan gépekkel dolgoz­nak, amik nekünk nincsenek, mű­trágyáinak, új módszerrel művelik a kétszáznyi holdat, jó magot vet­nek — így mondogatták a határbcli parasztok, ahogy a lukácshegyi dűlőn járva nap-nap után szemlélgették kívülről a szövetkezeti csoport mun­káját. — Bizony nem kutya a traktor- szántás, a gépmunka, meg az a 120 mázsa műtrágya! Hát a jó közös munka! Ha az utóbbit nézzük és hogy egy év munkájának eredmé­nyeit tisztán lássuk, bizony meg kell mondani, hogy volt ám hiba is a csoportban — meséli el idősebb Vineze elvtárs. ő az őszön megy be a csoportba, Dehát mini ismerik a csoport életét. A falu gyermeke a csoport. Fiatal, fejlődik. Uj falu no majd ki vele. A szocialista falu. — Tudja, egyszer a Baraksó Sa­nyi, a csoport kocsisa azzal jött haza •»egy este, hogy nem megy többet dol­gozni, kiáll a csoportból. — Hát aztán miért, te? — tettük 'fel neki a kérdést. Nem és nem. Kisült, hogy 'Szántó István a csoporttal szomszé­dos kulák beszélte tele egész nap a fejét egy sereg hazugsággal. Meg­mutattuk neki a valót, aztán belátta «6 is, mi az igazság. — Az volt a hiba, hogy a csoport­nak nem minden tagja volt eléggé öntudatos, a kulákok befolyása alá kerültek. így volt. De most niár mind fel­ismerték, milyen ellenség a kulák, milyen harcok árán kell haladni a végső győzelem felé. Most még erő­sebbek lesznek. Kulcsár Imre, idős Vineze, Márkus Pál, Temesi Andri. Hajnal Sándor, Kovács János, meg még többen belépnek a csoportba az bőszre. És az uj tagok nemcsak hogy felismerték a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeit, ahogy látták hétről-hétre a csoport munká. jának eredményeit, de meglátták a hibákat kívülről is, már kívülről se­gítettek az elvtársak kijavítani azo. kát. így mondja el Kulcsár Imre is, ahogy, othon, a portáján beszélge­tünk a csoportról. Kis, alacsony háza van Kulcsár Imrének. Ennyit szolgáltam össze huszonnégy esztendő alatt — mond­ja kesernyés gúnnyal. Ebben minden benne van. A kulák cselédjének sok gürcölése, nyomora, aminek árán kiköltözött az istállóból kis földes házába, mikor asszonyt hozott. An­nak se igen volt. Cseléd volt’ az is. Az egyik itt, a másik ott. Húzták az igát. Mentegetőzik az asszony, ahogy az égető hőség elől a bűvösre me­gyünk: — Csak ilyen kis szobánk van. — Majd megnő az is, ne félj — veti oda az ember. — Megyünk a cso­portba az őszön! — Büszkén ismétli újból és újból, örömmel, reménnyel tele. Pedig, de sokszor meghányták- vetették már. Három holdacskát kaptak Kulcsá­rék a földosztáskor. Volt rá egy tehénke, meg a sógortól egy ló köl­csön és egy rossz eke. így küszköd­lek. Nehezen ment egyedül. Igát kellett fogadni. Úgy jártak, mint idős Vineze, aki még most is tarto­zik a kuiákigáért. Akár Temesi Andri. És a kemény munkában majd a tehén is odalett. — Majd a traktor, elvtárs! Meg a gépek! Nem kellessz már küsz­ködni a csoportban! — És mi leszünk majd ott a friss erő. Befogadnak, az biztos. Már meg is vitatták a csoportgyűléscn. Nem igen lesz az soha többet, mint ré­gebben előfordult, hogy az órát néz­ték a tagok. Megfogjuk majd a munka végét! így forr a szövetkezés kérdése Kemecsén. És jól fogja kiforrni ma­gát. A falu dolgozó parasztjai mind a magukénak tekintik a csoportot. Ismeri is az életét, munkáját. Most majd az őszön, amikor csaknem húszán állnak be újak, friss erőt visznek be, új lendületet és fejlődni fog a falu gyermeke. Uj, erős szo­cialista faluvá. Villanyt9 hekötő utat kap az encsencsi gépállomás Az elmúlt év őszén ajándékozta meg Encsencs községet és kör­nyékét a népi demokrácia a me­zőgazdasági gépállomással. Egy év alatt kivívták a dolgozó pa­rasztok elismerését, munkájukkal bebizonyították, hogy a falu dol­gozóinak az életét teszik köny- nyebbé. Tavasztól az első fagyig dol­goznak a traktorosok a földeken, azonban télen sem szünetel mun­kájuk. A gépállomások a vidék kultúrközpontjai. A szocialista kultúrával ismertetik meg, a szo­cializmus tanításaira nevelik a dolgozó parasztokat. Tavasztól őszig jó út szükséges ahhoz, hogy a gépek könnyűszer­rel eljussanak a szomszédos köz­ségek dolgozóihoz is. Bekötőút- ról is gondoskodott tehát álla­munk. A bekötőút, amely nagy könnyebbségére lesz a falu dol­gozóinak is, befejezéséhez köze­ledik. A téli kultúrmunkához szinte nélkülözhetetlen a villanyvilágí­tás. Ez is megvalósul hamarosan. Nemcsak a gépállomásra, de az egész községbe bevezetik a vil­lanyvilágítást. Kibővítik a kisvárdai növény nemesítő telepet A kisvárdiai növényneme- sít-ő telep eddig is igen szép eredményeket ért el működé­sével, kísérleteivel, különö­sen a csililagfürt-nemesítés terén. A környék dolgozó parasztjai felkeresik a tele­pet tapasztalatok szerzésére, hogy ezeket otthon értékesí­teni tudják. A növényneme­sítőt még az idén kibővítik. A melegházak mellett állí­tanak fel új épületeket, kor­szerűen berendezve, viliany- nyal, központi fűtéssel!, viz- vezietékíkel ellátva, s így a telep dolgozói még nagyobb mértékben tudnak majd hi­vatásuknak megfelelni. Úttörőtábor a Protva partján A Szovjetunió egyik leg­szebb úttörőtábora terül el a Protava partján. Festői kör­nyezetben élvezik itt a gyer­mekek a nyár minden örö­mét. Szórakozás, játék köz­ben rendkívül sokat fejlőd­nek és tanulnak is. A leg­változatosabb játékok állmaik rendelkezésükre, s különösen a sajátmaguk rendezte elő­adások jelentenek kivételes örömöt. Számos lehetőség nyílik itt arra, hogy az egyé­ni hajlamok, tehetségesek ki­bontakozhassanak. Miesurinista, sportoló, iro­dalmi, halászó, énekes gyer­mekcsoportok alakulnak. A táborozás végefelé az időseb­bek meglátogatják Petriscse- vó falucskáit, (amely arról nevezetes, hogy a felejthetet­len emlékű Zoja itt hajtotta végre hőstetteit. Fejadagjukon felül további 25 kiló kenyérgabona őrléséhez jutnak a szerződéses termelők Az Országos Közellátási Hivatal közli: Azok a termelők', akik termelési szerződést kötöt­tek és gabonájuk megfelelő­nek bizonyult, s a szerződés­sel termelt gabonakészletü­ket a hatósági terménybe- gyüjtőnek a jövőévi vető­magszükséglet kivételével beadták, fejadagjukon felül a háztartásukhoz tartozó min­iden személy után még 25 kiló kenyérgabona vissza­utalására jogosultak'. Azok a termelők, akik’ ter­melési szerződést kötöttek és akiknek kenyérgabonájuk alkalmatlan minősítést nyert, iaizok is gazdasági és ház­tartási, szükségletükön felül további 25 kiló kenyérgabo­nát tarthatnak vissza. Hatalmas munkával teljesen átrendezik Murmanszk városát Az utóbbi néhány év alatt egé­szen új negyedek keletkeztek sok­emeletes kőházakból, új kul túrhá­zakból, mozi, klub és egyéb középü letekből. Jelentősen kiszélesítették a fűtési hálózatot és a város sok házába bevezették a melegvízszol. gáltatást. Szépítik és rendbehozzák a sugárutakat, az utcák világítását a házak kerítéseit, s rengeteg bök. rőt és fát ültetnek a parkokba. Gyönyörű emlékművekkel és Szob. rokka! díszítik a várost. A murman- szki városi munkaközösség a napok, ban gyűlést tartott, melyen tnegtár. gyalták a város rendezésének soron, következő feladatait. A gyűlés rész­vevői hatalmas lelkesedéssel küldtek üdvözletét Sztálinnak. C TényeK^uxna/^) Akik ki akarják irtani az emberiséget AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN három év óta egyre jobban csökken a házasságok száma és ezzel együtt a népesedés is. Ez a csökkenés tu­lajdonképpen egy 1926-iban elkezdő­dött irányzat következménye, 1932- ben már kevesebb házasságot kötöt. tek, mint 1911-ben. 1940-ben a há­ború házasodási lázat hozott, mely a háború végén nyomban lecsök­kent. A leszerelés után újra volt egy kis emelkedés, hiszen sok lesze­relt katona érkezett haza. De 1946 óta állandóan csappan a házasságok száma. A gazdasági válság érezteti már itt is hatását, az emberek nem mernek házasodni, a szaporodó munkanélküliség nehezebbé teszi az életet. A kapitalista lendszer ember­telensége itt is meglátszik. A sta­tisztikusok túlnépesedéstől félnek és a gazdasági válság okát a túlnépese­désben látják. Épp ezért javasolják a gyarmati politikusok, hogy egy. előre csak Japánban, de aztán má­sutt is, vezessék be a kényszerű születésszabályozást és törvényileg biztosítsák azt a számot, amelynél több gyermeke senkinek sem lehet. A javaslat magában foglalja azt is, hogy az ilyen törvény végrehajtására ambulanciákat állítsanak fel Japán­ban a gyermekáldás megakadályozó, sara. íme, a humanista nyugati kul­túra. Terrorista hinzitelep Amerikában Amerika tőkés urai előszeretettel prédikálnak a faji egyenlőségről és szabadságról“. A hozzánk érkező hírek éppen az ellenkezőjéről szá­molnak, be. A New York Herald Tribune július 7-i számában közle­mény jelent meg arról, hogy a Ku- KIux-Klan nevű terrorszervezet éj­jelenként garázdálkodó terroriegá- nyei hat bét alatt 25 embert korbá­csoltak meg egy elhagyott bányá­ban A kinzótelepet egy Luther Brown nevű pap fedezte feli véletlenül sé­tája alkalmával. Borzadva mesélte el, hogy nem mert hinni a szemé­nek, olyan rettenetes látványt nyúj­tott a kínzótelep. Ruhacafatok golyóhüvelyek, véres kötelek hever­tek szerteszét. A megkinzottak közül az egyik egy neves fehér biológus, a másik Willy Horton, a háború alatt nyolc­szor kitüntetett néger katona. A terrorszervezet az áldozatokat különféle csellel csalja ki éjjel az utcára, ahonnan csukott autóban hurcolják a kinzótelepre. Elgondolkoztató jelenség a „sza­bad44 Amerikában. Ma délután: Pártnap a városházán Amint mar jelentettük, ma délután fél 7 órai kezdet­tel összevont nyilvános párt nap lesz Nyíregyházán a vá­rosháza udvarán. Az összevont pártnapra a résztvevők pártszervezetenként együtt vonulniaik fel. A pártnap elő­adója, Gáspár Sándor elvtárs központi kiküldött a Ma­gyar Népköztársaság alkotmánytervezetét fogja ismertet­ni és méltatni. Lobogózzuk fel hazainkat 12-én Tizenkettedikétől tizennegyedik kéig terjedő időben utaznak át Nyíregyházán a hős lenini Kom- szomol küldöttei a Világifjúsági Találkozóra. Nagy kitüntetés az számunkra, hogy hazánkban üd­vözölhetjük a felszabadító Szov­jetunió ifjúságának képviselőit. — Hálánk és forró szerete­tünk jeléül — írja Kiss Zoltán elvtárs polgármester felhívásában — lobogózzuk fel házainkat erre az időre. A fogadóünnepségre lázasan készülődnek a város fiataljai, if_ júmunkásai, parasztifjúsága, diá_i kok, úttörők egyaránt, hogy pél­daképük, a szovjet ifjúság képvi­selőit méltóképpen fogadhassák Nyíregyházán. 3000 liter tejjel tartozik 7 nyírbátori knlák Nyírbátor község népi bi­zottságai felhívta a szarvas- marhiaíenyésztő gazdák fi­gyelmét a tejbeszolgálíatás mielőbbi teljesítésére. Meg ts lett az eredménye a felhívás­nak. A község kis- és kö- ‘izéppairasztjiaii megértették, hogy ta városi dolgozóiknak is szükségük van a tejre és rendes árat is kapnak érte. Beadták a tejet valamennyi­en. A kulákok persze erről is j.melglfeliedikezitek“. V. Szíabó Béla, Demeter János, Kovács István, Divinyi Sándor, Divi- nyi János és Szláma József- né nem kevesebb, mint 3000 liter tejjel tartoznak. Ennek az esetnek figyel­meztetésként kell hatnia a népi szervek felé. Nem sza­bad lazán kezelni a tejbe- szolgállt at ásít, a terménybe­adásnál pedig alaposan a körmére kell nézni a kulá- koknlak, mert főiként itt' Jár veszéllyel, ha a kulákoknak alkalmuk van a csalásra. Kelet-Németországhan csökkennek az árak A New York Herald Tribune jú. lius 11-i száma közli, bogy Kelet- Németországban 5—50 százalékkal csökkennek az árak. Ugyanakkor a hivatalos szovjet lap megjegyezte, hogy Nyugat-Németország gazdasági összeomlás előtt áll . .. A. nyugati zónában állandóan emelkedik a munkanélküliség, s hi­vatalos személyek a megszállási költ ségek állandó emelkedéséről panasz­kodnak. Nyugat-Berünben 210 millió dolláros költségvetési deficitet kell fedezni. Nyugat-Berlin szocialista lapja, a „Telegraf44 kihangsúlyozza, hogy a nyugat-német megszálló ha­talmaknak feltétlenül csökkenteniük kell a város megszállási költségeit..

Next

/
Oldalképek
Tartalom