Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-10 / 184. szám
2. oldal NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP SZERDA, 1949. AUGUSZTUS 10, As Országos Tervhivatal jelenti: A döntő termelési ágakban túlteljesítettük a tervet ez év első felében Az 1949. év első leiében az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, valamint a beruházások fejlődése és a hároméves terv előirányzatainak teljesítése a következőképpen alakult; ■ I, IPAR, Az ipar termelése 1949. első felében 27.1 százalékkal haladta meg az előző év megfelelő szakaszának termelését és ezzel a félévi tervelőirányzatot 103.5 százalékra teljesítettük. Iparáganként részletezve 1948. első félévéhez képest a termelés a következőképpen emelkedett: Százalék Bányászat —j—10.5 kohászat '-[-15.7 vas. és fémipar -j-20.8 gépgyártás '—[—29.2 villamosenergia —12.9 építőanyag- és üvegipar r-j-26.2 faipar [-[-24.3 (bőripar -[-16.7 textilipar r—|—14,7 ruházati ipar -[-51.8 papíripar [—j— 61.6 élelmezési ipar —[—26.9 vegyiipar '-[-59.8 sokszorosító ipar -j-45.6 A hároméves terv folyó félévi tervelőirányzatához képest a teljesítés a következőképpen alakult: Százalék Bányászat 102.6 kohászat 105-4 vas- és fémipar 104.7 gépgyártás 100.0 villamosenergia 103.0 építőanyag, és üvegipar 108.5 faipar 101,9 bőripar 92.1 textilipar 98.1 ruházati ipar 99.3 papíripar 108.2 élelmezési ipar 110.6 vegyiipar 106.0 sokszorosító ipar 107.8 A" termelési terv előirányzatát tehát a döntő termelési ágakban túlteljesítettük. Termelésünk emelkedésével együtt megnőtt az iparban és az építkezéseknél foglalkoztatott fizikai és szellemi munkavállalók száma. 1949. első felében egyedül a gyáriparban és az állami, valamint a közületi építési vállalatoknál foglalkoztatottak száma csaknem 100.000 fővel emelkedett. Ebből közel 90000 fő testi munkás és 10.000 fő szellemi munkavállaló. Az építőiparban az emelkedés kereken 50.000 fő, tehát az egész növekedésnek mintegy fele. A vas- és gépiparban az emelkedés 16.000 fő. A reálbérek átlagos színvonala 1949. első felében a megelőző év megfelelő időszakához viszonyítva 20.2%-al emelkedett. Az élétszínvo nal ilyen lényeges emelkedéséhez hozzájárult a létfenntartási költségek 14 százalékos csökkenése. A munka termelékenységének alakulása elmarad a terv előirány. zata mögött. Míg az elmúlt év első hat hónapjában az iparban a munka termelékenysége 20.7 százalékkal emelkedett, addig 1949. első felében az emelkedés csupán 8.5 százalék, ugyanakkor négy százalékkal alacsonyabb az ez évet megelőző öthónapos tervszakasz átlagos termelékenységénél, II. MEZŐGAZDASÁG Dolgozó parasztságunk a vetési tervet általában teljesítette és ezen belül a legfontosabb terményekben, így a kenyérgabonában, olajosnövényekben, rostos növényekben, izá- lastakarmányban jelentősen túl baladta. A búza vetésterülete 7 százalék, ital, a borsóé 51 százalékkal, a napraforgóé 84 százalékkal, a rostos növényeké pedig 91 százalékkal haladja meg az előző évi vetés- területet. Az összes vetésterület több mint 80.000 katasztrális holddal növekedett, az ugar pedig csak 6.3 százaléka az előző évben ugaron maradt területnek. A gépállomások létesítése terén íélév alatt egész évi tervünknek 87 százalékát megvalósítottuk. Gép. állomásaink száma 1949 június 30-ig 206-ra emelkedett. A mezőgazdaság fejlesztése szem. pontjából legdöntőbb területen, a gépesítő» vonalán általában túlteljesítettük tervünket, amennyiben traktorokat, vetőgépeket, cséplőgépeket és más mezőgazdasági gépi felszerelést az előirányzatot mégha, ladó mennyiségben juttattunk dolgozó parasztságunknak és állami gazdaságainknak. III, KÖZLEKEDÉS A közlekedés teljesítményei népgazdaságunk fejlődésének megfelelően emelkedik. 1949 első felében a megelőző év azonos időszakához képest u vasút által teljesített áruforgalom 12.4 százalékkal, az utasforgalom pedig 4.2 százalékkal emelkedett Székely és Nyírtét községek dolgozói, hasonló an a többi szabolcsi községhez, versenyben teljesítik a terménybeadást. Ebben a versenyben a két község közép- parasztsága is részt vesz, ami annlak bizonyítéka, hogy a székelyi és nyírtéti közép- parasztok is világosan látják helyüket népi demokráciánkban. Nyírtéten például Rap- lányi Ferenc középpianaszt 310 kilogramm gabona heA város vízellátásának javítása érdekében két új kúttá! gazd'agodik Nyíregyháza. Mindkét kútat a város szélén, dolgozók által lakott helyeiken állítják fel: az egyiket a Hengertelepen, a másikat pedig a szegényház udvarán. Jelentettük már, hogy csütörtökön délután összevont nyilvános pártnapot rendez a Magyar Dolgozók Pártjának nyíregyházi szerve, zete. Az összevont pártnapon Gás. pár Sándor elvtárs központi kiküldött lesz, aki a Magyar Népköztársaság alkotmányáról szóló törvény. Máriapócs községben — ottani tudósítónk jelentése szerint — befejezéshez közeledik a csépiéi. A kislé- tai gépállomás cséplőgépei végezték el a cséplésí munka legjavát és mun. kájuk a község dolgozóinak teljes elismerését váltotta ki. A gépállo. más cséplőgépei segítették őket, hogy a lehető legkorábban befejezzék munkájukat. IV. BERUHÁZÁS Beruházásaink 1949 első felében jelentősen meghaladták az előző tervszakaszok beruházásait. Az ellátni erőforrásokból eszközölt beru házásoknál a havi beruházás 44 százalékkal magasabb, mint az előző óthónapos tervszakasz havi átlaga és 120 százalékkal magasabb az előző tervév havi átlagánál. A tervelőirányzathoz képest elmaradás az építkezéseknél mutatkozik. A be. ruházási terv teljesítésének aránya a legmagasabb a közlekedési és az ipari beruházásoknál. Az 1949 első felében állami eszközökből már megvalósított és ay év második felében még megváló sításra kerülő beruházások összege előreláthatólag meghaladja a 4.2 milliárd forintot, ami kereken 1 milliárd forinttal több az előirányzott, női. Az állami erőforrásokból eszközölt beruházások összegének ilyen hatalmas megnövekedése a magyar népgazdaság megerősödésének a jele, annál is inkább, mert az előirány. zottnál 1 milliárd forinttal nagyobb beruházást az államháztartás teljes egyensúlya mellett sikerült bitosí- tani. lyett 892 kilót szolgáltatott be. Lehó Péter nyírtéti termelő ugyancsak kétszeresét, szolgáltatta be kötelezettségének. Székely községben Sziabó István 277 kiló helyett 118.7 kilót adott be. Liva Ferenc ugyancsak több, mint 200 százalékban teljesítette a beadást. Kaplányi Ferenc és Sziabó István kötelezettségük teljesítése során versenyre hívták községeik dolgozó parasztságát. A szegényház udvarán felállítandó kút nemcsak a környék vízellátását javítja meg, hanem hozzájárul a ■szegényházi vízvezeték mü- ködésbelépéséhez is. A viz- vezetékhálózíaitot ugyanis szintén rendbehoziatta a város ia szegényházi beteggondozó részére. javaslatot fogja ismertetni a nyír- egyházi pártszervezetek tagjai és a megjelenő pártonkívüliek előtt. Az összevont pártnap délután fél 7 órakor kezdődik a városháza udvarán. A résztvevők alapszervezeten, ként együtt vonulnak fel. Szívesen igénybeveszik a mária- pócsiak a gépállomás által nyújtott segítséget. Ezt mutatja a cséplésen kívül ai is, hogy a munkálatok folytatólagos elvégzésére akarnak szerződést kötni a kislétai gépállomás, sál. A traktorállomás gépei végzik majd el a tarlóbuktatást és az őszi szántást is Máriapócson. Terménybegyöjtési verseny Székely és Nyírtét községekben I Két új kitat szereink fel Nyíreiyházán Pártszervezetenként együtt venniük fel a helnapi pártnap részlvevii Szívesen igény beveszik a máriapócsiak a kislétai gépállomás gépeit A Szovjetunió alkotmányáról (RÉSZLET KASSAI GÉZA ELŐADÁSÁBÓL.; A Szovjetunió szovjetjeinek II. kongresszusa 1924. januárjában elfogadta a Szovjetunió első alkotmányát, Ez az alkotmány kimondja a szövetséges köztársaságok egyesülésének önkéntességét és teljes egyenjogúságát, minden egyes szovjet köztársaság, szuverén jogának biztosítását és egyúttal lefekteti a Szovjetnió állami szervezetének felépítési alapját. 1924. és 1936. között azonban igen jelentős változások történtek a Szovjetunió életében. Legjelentősebb változás az, hogy időközben megvalósult a szocializmus, a Szov. jetuniónak új alkotmányra, a szocializmus alkotmányára volt szüksége. Ezt az új alkotmányt Sztálini Alkotmánynak hívják, Sztálin elvtárs volt a kidolgozója az alkotmánytervezetnek és az ő vezetése alatt valósult meg a Szovjetunióban a szocializmus. így a nép joggal szerzője és megvalósítója neve után is Sztálini Alkotmánynak nevezi az alkotmányt. Ezt a Sztálini Alkotmányt a Szovjetunió szovjetjeinek VIII. Rendkívüli Kongresszusa fogadta el 1936. december 5-én. Mi a Sztálini Alkotmány? A győzelmes szocializmus alkotmánya! A Sztálini Alkotmány nem program a Szovjetunió népei számára, mert azt rögzíti, ami a Szov. jetunióban 1936. előtt megvalósult. A szocializmus alkotmánya a legszélesebb demokrácia alkotmánya. Keletkezése, az a mód, ahogyan létrejött, is mutatja ennek az alkotmánynak mélységes demokra. tizmusát. Hogyan jött létre ez az alkotmány? Sztálin elvtárs vezetésével megalakult egy bizottság. Ez a bízott. Ság megtárgyalta Sztálin elvtárs alkotmánytervezetét. Magát a tervezetet nyilvánosságra hozták. Közölte az egész napisajtó. Ez azt jelenti, hogy harmincmillió példányban jelent meg az alkotmánytervezet csak a sajtóban. Azonkívül a Szovjetunió összes nyelvein könyvecske, brosúra formájában 240 millió példányban jelent meg. Miért történt mindez? Azért, mert a Bolsevik Párt súlyt helyezett arra, hogy magát az alkotmánytervezetet, mielőtt a szovjetek kongresszusának bemutatják, előzőleg valóban az egész nép tárgyalja meg. így is történt. Ezért adták ki ilyen óriási példányszámban. Minden gyár, minden üzem, minden kolhoz, minden szovhoz, minden hadsereg-csapattest, min. den intézmény öt és fél hónapon keresztül tárgyalta meg az alkotmánytervezetet. És hogy ez nemcsak „formai megtárgyalás” volt, hanem a tömegek mélységesen komolyan átdolgozták ezt az anyagot, ennek ékes bizonyítéka az, hogy lentről, a tömegektől 94.000 javaslat futott be a bizottsághoz. 94.000 javaslat! Természetesn mindezeket a javaslatokat a bizottság fel is dolgozta. Egyeseket ezek közül elvetett, másokat elfogadott és a tervezetet ennek megfelelően módosították. Aki elolvassa ,,A leninizms kérdései”-ben Sztálin elvtárs beszédét, amelyet a Szovjetek VIII. Kongresszusán tartott, maga is megállapíthatja, hogy Sztálin elvtárs még a kongresszuson is személyesen vála. szolt számtalan, kérdésre, számtalan lentről jött javaslatra. íme egy példa: Az egyik javaslat, amely a tömegből jött, úgy szólt, hogy nem helyes az alkotmánytervezetnek az a pontja, mily szerint a Legfelső Tanácsnak, vagyis a Szovjetunió parlamentjének egy elnöke van. Azt javasolták: minthogy 16 szövetségi köztársaság van a Szovjetunióban, legyen minden szövetségi köztársaságnak egy alelnöke a parlamentben Sztálin elvtárs erre azt mondta: életrevaló, helyes javaslat, el kell fogadni. A tervezetet ennek megfelelően módosítani kell. És aki elolvassa az alkotmányt, meg is találja benne az ennek megfelelő pontot. íme egy másik példa, amire Sztá- lin elvtárs azt mondta: nem célszerű, nem javasolja, nem szabad elfogadni. A javaslat így szólt: A tervezetben van egy pont, amely szerint a szövetségi köztársaságoknak joguk van a Szovjetunió kötelékéből kilépni. Törölni kell ezt a pontot. Semmi szükség erre a pontra. Minek ez nekünk? Egyrészt senki nem akar kiválni, másrészt hátha akar valamelyik kiválni, akkor meg minek megengedni? Sztálin elvtárs erre azt mondta: Ez nem kommunista elvi politika! Nekünk, akik kezdettől az önrendelkezési jogot hirdetjük — beleértve az elszakadásra való jogot is —, természetesen biztosítanunk kell ezt a jogot továbbra is, a szovjet alkotmányban is!... És a szövetséges köztársaságok önrendelkezéséről, az elszakadás lehetőségéről szóló pont változatlanul benne maradt a szovjet alkotmányban. Ezt a két példát azért említettem, hogy megmutassam, milyen komolyan vette a Párt és maga Szátlin elvtárs a javaslatokat, amelyek lentről jöttek. Ez is bizonyítéka a szovjet alkotmány és általában a szovjet élet mélységes, igazi demokratizmusának. A szovjetországban újfajta szocialista demokrácia jött létre, olyan demokrácia, amely a történelem során először teszi, lehetővé a dolgozóknak, hogy intézményesen biztosítva, állandóan és dönt® módon résztvegyenek az állam kormányzásában. Az elvi különbség a szovjetunió- beli és a burzsoádemokrácia között éppen az, hogy a Szovjetunióban — nem formálisan, nemcsak szavakban, hanem — ténylegesen résztvesznek a dolgozók a kormányzásban. Az alkotmányban rögzített jogok gyakorlását és a tényleges teljes népuralmat gazdasági, kulturális és egyéb rendszabályok biztosítják. Ezek nemcsak írásban rögzített jogok. Az alkotmány egyúttal gondoskodik azokról a gazdasági és kulturális feltételekről, amelyek alapján minden szovjet állampolgár élhet is ezekkel a jogokkal. Ezért is jó, ha éber a terménytelvúsárlf Ma mezőgazdaságunk minden .vonalán nagy jelentősége v*an az éberségnek. A terménybegyűjtés során, a csépiéi i munkák zavartalan elvégzésével dolgozó népünk jövőévi kenyeréről van szó. Ha a falvak zsírospia niszíjam múlnia, megkeserítenék ezt a kenyeret. Azonban Pántunk szervezetei, a Défosz, a termelő- ós földműve-sszövetkezetek és azok dolgozói éberen őrködnek. Nyírbogaién a napokban leplezték le Varga István zsírospanasztot. laki homokkal kevert gabonát adott át a terménybegyűjtőnek. A torménybegyűjtő éberségén múlt, hogy Víarga István nem tudta rászedni ,a dolgozó nép államát. Varga István ellen szigorú eljárást indítottak.
