Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-04 / 179. szám
2. oldal NYÍRSÉGI magyar nép CSÜTÖRTÖK, 1949 AUGUSZTUS 4 Elüsem brigádjai a három és félnapos kocsiforduloért a nyíregyházi mozdonyvezetők a szovjet vasutasok példájával kapcsolódnak a „vigyünk többet“ mozgalomba a mozdonyvezetők „vigyünk többet“ mozgalma Versenyt indított az MNDSz Éjszaka is dolgoznak a brigádok. Reggelig nem állhatnak a beérkezett teherkocsik. A magánfelekét is ki rakják és indul tovább a vagon. Uj lendülettel hajrá a rövidebb kocsifordulóért. Pályamunkások, a forgalom brigádjai és műszakiak. Csatlakoznak a rakodómunkások biri. gádjai is. Rövidebb kirakodási időt a rövidebb kocsfordulóért! Keli az új kenyér, kell az épületanyag az építkezésekhez! A pályán a két brigád munkája nyomán nemsokára újabb lassújelek tűnnek el. A forgalomnál Erdélyi elvtársék most szortíroznak egy szerelvényt. A fűtőháznál út előtt gondosan kezelik mozdonyukat a vezetők Hogy megsokszorozzák a szerelvény terhelését. Az élüzem brigádjai új hajrával végzik a munkát a rövidebb kocsiforduloért, a „Vigyünk többet44 mozgalomért, azért, hogy tevékenyen segítséget nyújtsanak mindig jobb munkájukkal a szocializmus építéséhez. Élüzem a nyíregyházi osztálymérnökség! Élüzem a nyíregyházi állomás! Ezt a hírt hozta Szabolcsnak is reggel a Szabad Nép. Élüzem, mert brigádjai és valamennyi dolgozója jól megállta a helyét azoknak a megnövekedett feladatoknak a megoldásában, amelyeket egyre virágzóbb iparunk és mezőgazdaságunk fejlődése szállítások lebonyolításával a magyar vasutasokra rótt. Hz élüzem brigádjai és valamennyi dolgozója új feladatok vállalásával meg lelkesebben, még jobb munkával indul most a háromésfélnapos kocsiforduló megvalósításáért, a „Vigyünk többet“ mozgalom sikeréért a szovjet vasutasok példájával. Értekezleteiken, amikor meghatározták a feladatok megoldásának mikéntjeit, ott sorolták egymás után a hős szovjet vasutasok példáit. Az egyre rövidülő kocsifoidulókat, amikkel egyre többet és egyre pontosabban szállítottak építőanyagot a gyárakhoz, nyersanyagot az üzemekbe, gépet, műtrá. gyát, terményt, megdöntötték az eddigi vagónterlieliés normáit. Most ők is a szovjet vasutasok példáján indulnak el. n pálya Csillognak a barna testek, csillognak a sínek. A Hadházi-brigád, meg a Siklós-brigád dolgozik a pályán. Négy új kitérőt raknak be. Nemrég állítottak be a régi gyenge helyett egy új, erős váltót. Eltűnt egy lassújel Negyvenhat volt eddig Most eggyel csökkent. Hogy minél gyorsabban csökkenjen ahogy vállalták, negyvenhatról ötre csökkentik a lassújeleket — rajtuk áll. Jó pálya, kevesebb lassújel, gyorsabb vonatmenet, kisebb kocsiforduló. Rácz Miklós és Tamás János brigád jai is ezen dolgoznak. Teljesítményük 111—113 százalék. Mind a két brigádot most fogják jutalmazni. A Siklós-brigádban is kitűnt Fizel József 113 százalékkal. Jutalmazásra terjesztettek. A pályafenntartás brigádjai biztosan haladnak a rövidebb kocsiforduló megvalósításának előse gítésével. S forgalom Huszonhat birgáú van a forgalomnál. Az egész alapja a Rákóczi-, Bem- és Görgei-brigád. És ezek élén a legjobb a Rákóczi-brigád. Forgalmi szolgálattevők, kocsirendezők, váltókezelők, térfelvigyázók, kocsi- felírók, távirászok, átmenesztők, ólmozok, bárcázók és a többiek. Rajtuk múlt, hogy az eddigi hatórás idő helyett két óra alatt juttatják el a leadási kocsikat a tizennégy ipartelepre, három óra alatt a magánfeleknek. Minden brigádtag minden cselekedetén sok múlik itt. Percek szá mítanak. A rövidebb kocsifordulóért. Makkai János, Papp Lajos és Bartlia László mozdonyvezető, Berec András, Bencs Mihály és Majoros András fűtő szaktársak vasárnap ott voltak a mozdonykonferencián. El is mondhatták szaktársaiknak, hogy a nyíregyházi mozdonyvezetők, Jurás elvtárs, Kristofoletti Lajos, meg a többiek 900 helyett már 1200—1^00 tonnát is visznek és biztos, bogy a nyíregyházi mozdonyvezetők is csatlakoznak ahhoz a „Vigyünk többet" mozgalomhoz, amelyet most indítanak a magyar mozdonyvezetők. Rákosi elv társ a választások után rámutatott arra, hogy „a Magyar Nők Demokratikus Szövetségébe nem pár ezer asszonyt, hanem a dolgozó nők százezreit kell beszervezni44 s ugyanakkor megvilágította a legdöntőbb feladatot, a vezetőségek szociális összetételének átszervezését. A Szövetség nyíregyházi szervezete most versenyt indított mindezen feladatok végrehajtására csoA Magyar Nők Demokratikus Sző. vétségé nyíregyházi csoportjának egyik területi szerve, a villanytelepi MNDSz rendezésében kedden este Petőfi ünnepség volt a nyíregyházi villanytelep kultúrházában. Az ünnepség keretében Herczku Mária helyezte éli a kultúrház falán lévő portjai között. A verseny pontjai a taglétszám emelése, a szociális ösz- szetétel megjavítása, a tagdíjak pon. tos fizetése. A verseny nagy lelkesedéssel indult meg Nyíregyházán és nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy a dolgozó nők a továbbiakban még eredményesebb munkát tudnak végezni Nyíregyházán. Petőfi kép alatt a villanytelep dolgozóinak koszorúját. Az ünnepséget szavalatok és népi táncok tarkították. Petőfiről Komjáti Ferencné asszonytárs beszélt, politikai beszámolót pedig dr. Havasné, Klein Ella tartott. A nyíregyházi villanyfelep dolgozói kultúrhézukfoan megkoszorúzták Petőfi képét Hathetes továbbképző tanfolyamon tanulnak a nyíregyházi szemináriumvezetők A multheti taggyűlésen történt az egyik kisebb létszámú, nyíregyházi pártszervezetben. Az oktatási felelős ,, beszámolva” a júliusi munkáról azt mondta, hogy ^oktatási szünet van". A párttagság hozzászólt, nemcsak a titkári beszámolóhoz, hanem az oktatás kérdéséhez is. — Sztálin elvtárs életrajzát és a trockistá'k felszámolásáról mondott beszédét felmutatva szólalt fel egyikük: — Ha nincs is szeminárium a nyáron, az oktatás mégsem szünetel, A többi pártszervezet már régen tanul. Ebből a két könyvből. Nekünk is jó volna hozzákezdeni, mert másképp nem tudjuk október 1-re befejezni. Az oktatási felelős elismerte, hogy erről a fontos dologról teljesen megfeledkezett. És azóta tanulnak is. Nem szünete! az oktatás nem áll meg egy napra sem a marxizmus-lenínizmus tanulmányo- zása. A megyei pártbizottságon gyülekező csoport is tanulni jött. Szemináriumvezetők. Legtöbbjük mindössze egy éve, vagy csupán egy féléve végez oktató munkát. Uj arcok is feltűnnek köztük. Főként munkások. Oktatási idényről oktatási idényre örvendetesen ja. vul az oktatógárda szociális összetétele. A munkásosztály harcainak, győzelmének elméletére munkások tanítják a munkásokat. Nemcsak az újak kedvéért tartják a szemináriuimvezetők hathetes esti iskoláját. Vajda elvtárs megmondta a megnyitón: — Oktatási kádereinknek tovább kell fejelszteniök tudásukat, különben elmaradnak képzettség dolgában, nem lesznek új mondanivalóik a hallgatók számára: használhatatlan káderekké válnak. Hz első előadás is elhangzott az esti iskolán. Gyorsan siklottak a ceruzák a jegyzetfüzetben, a hallgatók nyo- monkövetve az előadást írták jegyzeteiket. A marxista-leninista Párt szervezetéről a munkásosztály élcsapa, táró! szól az első előadás, Időszerű témák sorakoznak a kiadott könyvben. Lenin, Sztálin, Rákosi cikkek az imperializmusról, a népi demokrácia államrendszerérői, a munkásosztály felelősségéről, a falunak a szocializmus útjára való vezetéséről, a Magyar Dolgozók Pártjának parasztpolitikájáról, a hazafiságról, a proletár nemzetköziségről, a nacionalizmusról, a kozmopolitizmusról, részletek a Szovjetunió Kommunista (bolse. vik), Pártjának történetéből. Az utolsó hét tananyaga pedig az időszerű tanulnivalók között is a legidőszerűbb: .Hogyan dolgozik az ellenség?” Irodalom hozzá a legaktuálisabb elméleti munka: Sztálin: „A pártmunka fogyatékosságairól s a trockista és egyéb kétkulcsosok felszámolását célzó rendszabályokról'.” — Pénteken este találkozunk legközelebb, elvtársak — búcsúzik az előadó. Péntekre már egy lépést tesznek a szemináriumvezetők elméleti tudásuk megőrzésében és továbbfejlesztésében. Jól fog menni. Most a tanulás, októbertől pedig az oktatás. Az ágasbúza hazájában Az emberiség legnagyobb elméi arról álmodtak, hogyan lehet megnövelni a föld termőerjét. És íme a világ nagy embereinek álma a Szovjetunióban valósággá vált. Moszkvától nem messze, közel áhhoz a házhoz, melyben Vladimir Iljics Lenin életét befejezte, a Szovjetunió mezőgazdasági akadémiájának kísérleti telepét találjuk. Itt folytatja Liszenkó messze földön ismert kísérletét. Az ország minden részéből tömegek zarándokolnak iide, hogy megismerjék ezt a világhírű telepet. A szovjet tudósok is seregestől vándorolnak erre a vidékre. Liszenkó megmutatta mérlegre helyezve az ágas és a rendes búzát, hogy egyetlen ágas búzakalász négy közönséges búza. kalász súlyával egyen lő. Míg a közönséges búza 30—40 szemet ad, az ágas búza kétszázat. Az ágasbúza sohasem dől meg, mert vastag szára van és nem kel/ olyan sűrűn vetni, mint a közönséges bú. zát, A kísérleti telepre naponta érkeznek a kolhozok megbízottai, hogy a „csodabúza” magvából kérjenek. Levelek ostromolják LL szenkót minden búzaszemért. A legjobb brigádok számára jutalom, hogyha ezt a búzát szaporíthatják. A kísérleti telep tanácsokat is ad az új magvak termesztéséről. Liszenkó így ír erről egyik levelében: ,,Kérésének eleget téve, 20 gramm ágasbúza-magot küldök. — Tanácsolom, hogy az ágasbűzát megtrágyázott, termékeny, jól megművelt ta/ajba vesse, A vetést lehetőleg korán végezze, széles sorban 40—50 cm. távolságban és a magvak között 3—4 centiméteres kihagyással. A talajmegmunkálás előtt műtrágya és szervestrágya használata szükséges. Kikeléstől a szárbakötésiig három-négyszer DVT-prepardtummal kell beporozni, hogy a kártevő rovarokat kiirtsuk.” Ezen a példán a szovjet tudósok és a kolhoztermelők elszakíthatatlan kapcsolata kitűnően látható. A tudós tapasztalatait több. ezer kolhozban ellenőrzik. Az el- múlt évben az ágasbúza vetésterületét megtízszerezték. A szovjet kolhozföideken egyre nagyobb te. fületeken termelnek ágasbúzát. Pap község vezet Szabolcsban a ferménybegyííjtésben Szabolcs dolgozó parasztsága hatalmas lendülettel és lelkesedéssel veszi ki részét a terménybegyűjtés munkájából, mert tudja azt, hogy a terménybegyűjtés sikeres végrehajtása népi demokráciánkat, a béke táborát erősíti. Versenyben, felvirágzott szekerekkel hordják be a termést a dolgozók állama raktáraiba. Szabolcsban a vei-, seny élén a kisvárdai járás áll, a községek között pedig Pap 138 százalékkal. Pap után Jéke 117, Magy 102, Nyírbogát 101, Biri 90 százalékban teljesítette az ütemtervet. Dolgozó parasztjaink egyénileg is versenyt hirdettek, becsület és dicsőség dolgává tették a terménybegyűjtés teljesítésiéit, túlteljesítését. Sokan több, mint 300 százalékban teljesítették kötelességüket, így az élenjáró Vird Béla nyírbogát!, Jobi Lajos bogáti, Bal aj tis József pusz- tadobosi. ifj. Mikó Lajos nyírbogát!, Németh Bálint baktalórámtházi, id. Márton József biri. ifj. Kévés Ferenc biri, Szabó Károly encsen- csi, Szabó József encsencsi dolgozó parasztok’. — Ügyeletes gyógyszertári szolgáját Nyíregyházán. — Ügyeletes szolgálatot tart július 30-tól aug. 6-ig Osgyáni gyógyszertár (Bessenyei tér),, Isteni gondviselés gyógyszertár (Deák Ferenc u.). ENYHÜL A MELEG Várható időjárás: Élénk, helyenként erős délnyugati-nyugati, később északnyugati szél. felhőátvonulások, többfelé záporeső, zivatar. A hőmérséklet csökken. Az ötéves terv végére a háborúelőtti cukorfejadag duplája jut minden dolgozóra 1938-ban 82.000 kát. holdat vetettek be cukorrépával, az első tervévben pedig nemcsak az előirányzatot haladtuk túZ 48 százalékkal, hanem alaposan magunk mögött hagytuk a háború előtti vetésterület nagyságát is, A harmadik tervévben 180.000 kát. holdon termeltünk cukorrépát, A vetésterület növelése mellett azt is fontosnak tartottuk, hogy a termésátlagok is emelkedjenek. Az 5 éves terv során ezen a téren is újabb fejlődés várható és ezzel a cukorrépa holdanként! termésátlagát 100 q-ról 130 q-ra emeljük. A háború előttinél nagyobb vetésterület természetesen nagyobb termést, ez pedig több cukrot eredményez. 1938-ban alig néhány száz tonnával haladta meg cukor, gyártásunk a 100.000 tonnát, 1947-ben pedig már több mint 141.000 tonna volt évi cukortermelésünk. Ebben az esztendőben már a 230.000 tonna felé járunk. A cukortermeléssel párhuzamosan emelkedik a cukorfejadag is, ami a dolgozók életszínvonala szempontjából rendkívül fontos. A magyar dolgozók hihetetlenül alacsony életnívóját az úri Magarországon jellemzően mutatta a 10.2 kg-os, párját ritkitóan alacsony cukorfejadag is. Jelenleg minden -lakosra már évente 17 kg, cukor esik, az ötéves terv végére pedig a háború előtti fejadagnak több mint duplája: 22 kg.
