Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-28 / 199. szám

4. oldal NYÍRSÉGI MAGYAR KM' VASÁRNAP, 1949 AUGUSZTUS 28 Elkészült az új öntöde A gépi megmunkálással másfélszeresére emelkedik a „Vulkán“ termelése Szenesvagónokat tol be az üzemi vakvágányra a kisvárdai vasútállo. más tarialékmozdonya. Megáll a kis téglarakás előtt és megkezdik a ki* rakodást. A kis téglarakás az új öntöde építésétől maradt fel. A szénnel pedig az új öntöde megindí­tására készülnek. A régi öntőműhely még ott a*! az új mellett, füstös, kormos falaival, ósdi elavult öntő kemencéjével, a szorosan egymás mellett álló munkaasztalokkal, de már elkészült az új is, ötágú csillag csillog a tetején, vörös és nemzeti­színű zászló büszkélkedik a homlok­zatán. Milyen volt, illetve milyen még ma is a régi? Bodnár Jóska egy rozoga felvonó- csigának a fogóját tekergeti. A fel. vonó marja a falat, ingadozva, las­san halad felfelé. Végre felér. A fia­tal Bodnár felszalad a létrán és megkezdi a kiürítést. így kell a kazánba juttatni na­ponként 50 mázsa nyersvasat és kokszot. Hogyne örülne Bodnár Jóska az új öntődének, amelyben mindezt gépi felvonó végzi! Hiszen ő maga az eddiginél haszonabb mun­kát végezhet majd ezután. Megtanul hatja a vasöntést! Az idősebbik Bodnár, az olvasztó fűtője csak rámutat a régi ké­ményre. — örültünk, hogy eddig kitartott, így is a drótok tartják össze, bog) szét ne essék az egész. Ez maradi ránk a tőkésektől. Szűk, egészségte­len öntöde, kezdetleges gépek, om­ladozó gyárkémény. Szűk keresztmetszetű veit üzemünk — mondja Soltész elvtárs, ahogy kiönti a formát. — De most már megszűnik a szűk ke. resztmetszet. Elmagyarázza, hogy eredetileg csak az új vasöntő megépítését vet­ték tervbe, később azonban lehetővé vált, hogy az olvasztót is kicserél­jék. Mennyi nagyszerű terv, újítás szü lethetik majd az új öntődében! Hi­szen új gyártási profilt alakít ki az új épület. XTj munkásokat vesznek fel. Gépek érkeznek. A munka ne­hezét átveszik a gépek, jobb mun­kát végezhetnek és többet termel­hetnek a vasöntők! — Úgy gondolom — folytatja Sol tesz elvtárs —, hogy reálisan szá­molunk, ha a termelés 50—60 szá zalékos növekedését vesszük tervbe. Az új gépek feltétlenül kiadják az 50 százalékot és mi is itt vagyunk, a munkások is szívesebben, vidámab­ban dolgoznak majd itt. Szétmutat az új öntődében. Üveg­falú, világos épület várja itt a nunka megindulását, a tető is üveg bői van, kék üvegből, hogy a besüti: nap ne rontsa a munkások szemét V műhely túlsó végében pedig oV áll diadalmasan az új olvasztó szikraeső buli le róla a hegeszt«' érintésére. Már csak az ajtó hiány zik róla. Az ötéves terv h lommal néz minden Vulkán munkát Nem történik meg mégegyszer az ami a múlt hónapban. 103 száza lékkai teljesíi ette az öntőműhely i júniusi tervet, júliusban azonbai csak 97-re. (Igaz. közben nagyobi telje ítményt vettek tervbe.) Neu fognak rosszul állni a terv teljesítő sével, hi>.zen megbízható gépek, szer számok segítik majd őket. Az új ol vasztó, a marógépek, a kényelme nyugodt munka, — Nem lesz baj — fogadkoznal a munkások —, majd ha az új gyár keményből felszáll a füst. Nem les: baj, ha a végleg befejezett és üzem behelyezett új öntő homlokzatára, : vörös csillag, meg a „Vulkán Vas öntöde Nemzeti Vállalat44 felírá mellé odakerül a másik: „Készült ; Magyar Dolgozók Pártja kezdemé yezésére és irányításával a bárom éves tervben44. Nem lesz baj. Vigyáznak rá munkás'ok is! TUDÓS PARASZTEMBEREK a kamanyec- podolszki te. íület „Május 1" kolhoz tagja részle. gével őszi rozsot termesztett a kol hoz földjén. Jevorszkij egyszer ész­revette, hogy különleges rozskalá szók nőnek a földjén. Ezeken a ka­lászokon nem négy sorban ülnek a gabonaszemek, mint általában, ha. nem hat sor van egy-egy kalászon A kolhozparaszt ezután különleges gondott fordított erre a néhány ka­lászra. Aratásnál külön rakta és őszsel már nagyobb területet vetet! he a hatsoros rozsból. A következő évben természetesen még nagyobb terméshez jutott és ez már elegendő volt arra, hogy egész területét az új, hatsoros rozzsal vesse he. Javoräzkij, méltóan a szocialista dolgozóhoz, a termesztés dicsőségét nem tartotta meg a maga számára, hanem továbbadta a szomszédos kolhozoknak is. a különleges rozs­fajtát sikerült ter­mesztenie, azóta Javorszkijnak nagy a becsülete. A kolhoz vezetősége őt hízta meg a kolhozlaboratórium veze­tésével. Javorszkij nyomban érinlke. zésbe lépett a kerület mezőgazda, sági tudományos kutató intézetével és 25 féle különleges mezőgazdasági I Amióta ezí| I Mihail Jevorszkij | kultúrát kért, hogy azokkal kísérle­tezhessék saját kolhozában. Ez a kolhozparaszt egyszerű em­ber, aki azonban megértette, hogy a tudományt össze lehet és össze kell kapcsolni a gyakorlati élettel. Érintkezésbe [épeit Ivan Jakusjun- tial, a Lenin Mezőgazdasági Aka démia elnökével, Liszenkóval é: több más micsurinista tudóssal : ál landóan beszámol nekik kísérletet a szovjet pa raszt, így vált az egyszerű dolgozóból újító: nem csak ura a földnek, de tudósa is. A szovjet parasztok tudomány»:, munkát folytatnak földjeiken : Uk rajna egyik legismertebb kolhozpa. rasztja Mark Ozernij, a Szocialista Munka Hőse, micsurini módszerek kel különleges tengeri-fajtát ter­mesztett ki. Egy másik ismert falusi tudós, Pijotr Panko, kolhozának laborató­rium-vezetője. A kolhozokban ugyan­is házi laboratóriumok vannak, ahol a parasztok a mezőgazdasági tudo­mány segítségével állandóan kísérle­teznek, ennek eredményeként eme­lik a föld hasznát. A kolhozparasz­tok nagyon jól tudják, hogy a sze­lekciónak, a kiválasztásnak milyen ről. így változott meg nagy jelentősége van a mezőgazda óág fejlesztése tekintetében. Köles*, nyik akadémikus irányítása alat sokszáz és sokezer micsurinista kol hozparaszt, tanító és iskolás dia! végez kísérleteket a sokcsővű ten serivel. Kolsznyik akadémikusnál sikerült olyan tengeri-fajtát termes?, tenie, melyen a szokásos két-liaror cső helyett 6-8, sőt 10 cső is meg a tudo­mánnyal ..a n iuuobOivK.ai való azoros együtt­működés a szovjet parasztokban nagy kezdeményező készséget fej­lesztett ki. Kiváló eredményeket ér­lek el például a hajdinakása ter­mesztésénél, melyet Sztálin „észak rizsének“ nevezett. A szokásos baj uinakása-fajta 300 szemet ad, az újítóknak sikerült olyan fajtát tér- meszteníük, hogy 5-800 szemet u hoz. Az egyszerű kolhozparasztok, a falusi tudósok mindig beszámolnak Liszenkónak az elért eredményekről. Liszcnko minden tervet, minden újí­tást meghallgat és tanácsaival meg­szabja a további kísérletezés irá­nyát. Az úttörő parasztok, a falusi tudósok munkája így gazdagítja a szovjetek országát. terem. _______ U szaciaiista aaliiiiaT Szabad Fűid sajtAagitáció Szamosszegen Az elimu.lt napokban Sza­mosszegen, Nagydoboson és Nagyecseden Szabad Föld sa‘jtóagi)tjációtt tartott a Dö- fosz járási titkársága. A há­rom község dolgozói szeretet­tel fogadták a Szabad Föl­det. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy összesen kétszázan fizettek elő a lap­ra. A sajtóterjesztés mun­kájában kimagaslóan szép eredményt ért el Kain Má­tyás nagyecsedi DéfoszVag,, aki eglymaga egyetlen napon 7b új előfizetőt gyűjtött. Egyesülési ünnepség az MNDSz-besi Mindeddig a Vasutas Csa­ládvédelmi Szövetség külön szervezetként dolgozott Nyír­egyházán, most azonban a dolgozó nők . elhatározták, hogty beolvadnak la Magyar Nők Demokratikus Szövetsé­gébe, hogy így egységes irá­nyítással munkájukat meg tudják javítani és ők is ha­tékony részt tudjanak venni a dolgozó nők nagyarányú munkájában. A további kö­zös munkát ünnepélyes kere­tek között kezdik meg. Szep­tember 4-én fél nyolc órai kezdettel nagyszabású kul­túrműsort rendeznek. Szeptemberben befejezik a csengeri ^Szamoshíd építését Beszámoltunk arról, hogy Szatmánmegyében a vásáros- naményi Tisza-bid építése mellett megkezdték a csen­gőit Szamos-hid építését Is. A hid építésére több, mint egymillió forintos, tervhitelt engedélyezett az Országos Tervhivatal. A hídépítéshez a napokban újabb betonke­verő gép érkezett ,ami lénye­gesen meggyorsítja a munka ütemét. A hid — mint érte­sültünk — szeptemberre el­készül. A forgalomnak való át­adásával megjavul a környe­ző vidék közlekedése. A becsület és dicsőség utján Üzemeink életében újabb jelen, tős esemény közeledik: a szabol­csi üzemek munkásai is gyűlése­ken, értekezleteken kiválasztották maguk közül azokat, akiknek a szíve fölé augusztus utolsó nap­jaiban felkerül az ötágú ezüst csillag, az élmunkásjelvény. — Jjabb félszáz munkással szaporo­dik Szabolcsban is azoknak a szá­ma, akik a legjobbak közé tartoz­nak. Az újabb élmunkások kitünte­tése kifejezése annak is, amit al­kotmányunk így rögzít le: „A lolgozók munkájukkal, munka- versenyben való részvételükkel, a munkafegyelem fokozásával és a nunkamódszerek tökéletesítésé- vei a szocialista építés ügyét szol­gálják. A Magyar Népköztársaság megvalósítani igyekszik a szo- úalizmus elvét: „mindenki képes, égéi szerint, mindenkinek mun­kája szerint.” Egész dolgozó né­pünkre vonatkoznak ezek a sza­vak, mindenekelőtt azonban azok­ra támaszkodnak, akik a munka­versenyben, a munkafegyelem fo­kozásában, a munkamódszerek tökéletesítésében az élen járnak: az élmunkásokra. Legjobban ők írtik meg, hogy: „minden munka­képes polgár joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képessé­gei szerint dolgozzék." .ők érzik át legmélyebben, hogy a termelő- munkában elért eredmények a fokmérői az anyagi én erkölcsi megbecsülésnek, erre épül első­sorban az ember értékelése. Hatalmas ütemben építjük a szocializmust, politikai és gazda­sági sikereink nap mint nap so­kasodnak, azonban egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hogy nehéz, küzdelmes harcok árán, a proletárdiktatúra győzelmének eredményeképen jutottunk el idáig. Csak a győzelemre jutott proletárdiktatúra lehet képes ar­ra, hogy kitermelje magából a munka hőseit, az élmunkásokat. Csak a munkásosztály vezette ál­lam képes arra, hogy a régi, a nyűgöt jelentő kényszerből a be­csület és dicsőség legszentebb ügyévé tegye a munkát. Pósa Lajos a nyíregyházi olaj­ütő munkása még jól emlékezik azokra az időkre, amikor napon­ta 14—16 órát gürcölt fillérekért a tőkés hasznára. Vagy Kuruc Antal bácsi, aki a robotban reu­mát szerzett és nem mehetett Hajdúszoboszlóra, mint most. — Vagy kérdezzük meg Takács La- josné dohánygyári asszonyt, aki­nek a kicsi fia megvakult, mert még nem volt napköziotthon? So. roljuk-e tovább? Idézzük vissza a letűnt világ kísérteted?... Nem azért tesszük, hogy az emlékezés keserűségétől elboruljon a hom­lokunk, hanem azért, hogy lás­suk, honnan indultunk és most hol tartunk. Hogy még jobban lássuk; mit jelent az a három szó: „A Szovjetuniótól kaptuk a szabad­ságot.” Pósa Lajosnak, Kuruc bá­csinak, Takács Lajosnénak, a ma­gyar munkásoknak, a parasztok, nak, dolgozóknak mind-mind eszükbe jutnak a múlt szomorú emlékei és még nagyobb szere­tettel és hálával fordulnak a Szovjetunió felé. Eszünkbe kell jutni mindezeknek, hogy még job­ban meg tudjuk becsülni azt, amit a Szovjetuniótól kaptunk: a sza­bad életet, amit az ő önzetlen tá­mogatásával építettünk ki: a nép- köztársaságot, és amit mindenna­pi munkánkkal építünk: a szó. cializmust. Eszünkbe kell jutni mindezeknek, hogy még jobban lássuk a jelentőségét az újabb é!- munkás-kitüntetéseknek. Az élmunkás élen jár a terme­lésben, de az élmunkás legyen eleven agitátora is a munkaver­senynek, mindenekelőtt a páros­versenynek. Olyan agitátor, aki elsősorban személyes példaadás. sal, de ezen túl azoknak a forrá­soknak tudatosításával, amelyek­ből az ő magasabb teljesítménye táplálkozik, mindig magasabbra emeli társainak teljesítményét is. Az ilyen munkásak, élmunkások megérdemlik, hogy tisztelettel és becsülettel övezzék őket. Rászol­gáltak arra, hogy példaképül ál­lítsuk őket munkásosztályunk elé,, hogy megkülönböztetett maga­tartást tanúsítsunk velük szem­ben. Megérdemlik, hogy nevü­ket mint a Szovjetunióban, az élenjáró munkásokét — megis­merje az egész ország, fényképei­ket közölje a sajtó, arcképeik a gyárak faláról sugározzák min­denki felé: nálunk a munka be­csület és dicsőség dolga. És az új élmunkásokat, a l?á. roméves terv sikerre vitelének lelkiismeretes, fáradhatatlan har­cosait újabb ezrek fegják kö­vetni a becsület és dicsőség útján. Két világ ­a gazdasági fejlődés két iránya Az USA termelésének színvo­nala félév óta állandóan csök­ken. Az ipari termelés 1948, no­vemberéhez viszonyítva 10 száza­lékkal csökkent. A termelés csök­kenése az utóbbi időben a nehéz, iparban különösen szembeöltő. Az acélöntés több mint 10 százalék­kal esett vissza március óta, az amerikai acéltröszt 27 Martin-ke­mencéjéből mindössze 6 dolgozott június 10-ről származó adatok szerint. Az összes színesfém.elő- állító bányák beszüntették mun­kájukat. A legnagyobb amerikai üveggyár 50 százalékkal csökken­tette termelését. A gazdasági élet minden terén hasonló visszaesés tapasztalható. A tőzsdén állandóan nagy az iz­galom. Az United Press ügynök­ség adatai szerint a töz.sdén jegy­zett részvények teljes értéke jú­nius elején hárommilliárd dollárra csökkent. Mindezek a jelenségek a mun. kanélküilség gyors emelkedését vonják maguk után. A hivatalos statisztika a legszemérmetleneb- bül leplezi a valóságot, kimutatá­saiba nem veszi be azokat a mil­liós tömegeket, akik részlegesen, vagy teljesen munka nélkül áll­nak. Csakhogy a valóságban sem­miféle statisztikai ügyeskedés nem tudja leplezni a tényeket. Meg­döbbentő számok tanúskodnak a munkanélküliek hatalmas töme­géről. Jóformán egyetlen olyan szakma sincs, amelynek sikerült volna kikerülnie sorsát. A termelés csökkenésének és a munkanélküliség emelkedésének száraz számai , között millió és millió ember tragédiája rejtőzik. Amerika és a kapitalizmus leg­több országa egyre jobban merül el a túltermelés, a gazdasági vál­ság mocsarában. Az USA Haladó Pártja nemzeti bizottsága a na­pokban nyilvánosságra hozott dekrétumában rámutat arra, hogy a vezetőkörök politikája az orszá- got ugyanolyan, vagy még sokkal borzalmasabb gazdasági válság első stádiumához juttatja el, mint amilyen az 1929.es évi válság volt. Az Egyesült Államok súlyos gazdasági helyzete erősen kihat a marshallizált országokra is,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom