Nyírségi Magyar Nép, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-27 / 198. szám

2. oldal NYÍRSÉGI magyar nép SZOMBAT, 1949 AUGUSZTUS 27 ÍGY DOLGOZIK A LENINGRÁDIKOMSZOMOL Államsegélyt kap Szabolcs legeiéi javítására és korszerűsítésére Földművelésügyi kormányzatunk komoly anyagi támogatást nyújt az ország legelői javítására és korsze­rűbbé tételére. Állattenyésztésünk fejlesztése ezzel a célja. Ebből az anyagi támogatásból Szabolcs is részesül. A nyírbélteki, nyírpilisi, zsurki, piricsei, felsősimái, orosi, anarcsi, kisvárdai, biri, nyir- mihálydi legelőkön 20 betonvályúra, határjelző betonoszlopokra, hidakra, „Óceán“ kútszerkezetekre, sózővá. lyúkra utalnak ki a közeljövőben nagyobb segélyt. Ezt a segélyt egyébként különösképpen azok a legelőérdekeltségek kapják, amelyek nagy gondot fordítanak a legelő gyomtalanítására. Élenjárnak ezen a területen Szabolcsban a zsurki, piricsei és kisvárdai legelők, P. Szabó Márton gazdajegyző — mint a mezőgazdasági igazgatóságtól értesültünk — kezdeményezésére és felhívására a zsurki földművesszö­vetkezet dolgozói azonnal hozzáfog­tak legelőjükön a gyom- és gyom. bokor irtásához. A záhonyi gazda­jegyző körzetéhez tartozó többi hat község is hozzálátott a legelő­javításhoz a zsurki példa nyomán. A leningrádi munkások, mérnökök és tudósok két és fél hónappal ez­előtt levelet intéztek Sztálin elvtárs­hoz. Ebben a levelükben megígérték, hogy a várost a technikai haladás egyik legfontosabb központjává épí­tik ki. A nagyjelentőségű feladatok vég­rehajtásából komoly részt vállalt a leningrádi Komszomol. A tudomá­nyos képzettséggel rendelkező kom. szomolisták megszervezték a mun­kásbrigádokkal való együttműkö. dést, amivel nagymértékben hozzá­járultak a termelékenység fokozásá­hoz, a munka minőségi megjavításá. hcz. A komszomolisták értekezleten vitatták meg, hogyan hajtsák végre azokat a kötelezettségeket, melye­ket a Sztálinnak írt levélben vállal, lak. Tamara Ivanovna mérnöknő el­mondotta, hogy Viktor Kazakov if­júsági brigádját megtanította a gyos-. sított villanyhegesztés módszerér«. Az új módszerrel sikerült is elérni a teljesítmény 30—50 százalékos emelését. A Kirov-gyár Komszomol szerve­zete nem elégedett meg a ta­pasztalatátadási mozgalom bővítés«, vei. Esti iskoláját is kibővítette, hogy minden tanulnivágyó ifjúnak módja legyen tanulni. Az esti szta­hanovista iskolákat körülbelül 150C fiatal munkás végezte el. Harcot indítottak a termelési technológia tökéletesítésére. A traktorműhely komszomoüstái például azt tűzték ki céljukul, hogy a munkapadokat tömegesen átállítják gyorsított mód­szerekre. A leningrádi gyárak ifjúmunkásai azonban még azzal sem elégednek meg, hogy az idősebb munkásokkal, a mérnökökkel kicserélik tapaszta­lataikat. Ezeket a tapasztalatokat össze is gyűjtik és továbbadják azo­kon a találkozókon, melyeket a Komszomol szervez az egyes gyárak munkásai között. A kultúrházakban ifjúsági estéket rendeznek, melyeken a híres leningrádi sztahanovisták — Bertkievics esztergályos, Dubinin je­lölő munkás, Birjukov oktató — tartanak előadásokat. Az ipari szakiskolákban is egyre több lehetőség nyílik a fiataloknak a tanulásra. A leningrádi munkaerő­gazdálkodási hivatal helyettes veze­tőjének javaslatára most valamennyi ipari szakiskolában megnyitják az „ifjú mechanikusok szobáját“, ahol a képzett komszomolisták továbbad­ják tapasztalataikat ifjú munkástár­saiknak. Javul a pártszervezet - javul az üzem Taggyűlés a Magasépítő Nemzeti Vállalatnál vezeti szeminárium megindult, négy helyen, kinek-kinek a mun­kahelyén. A munkásoknak az ál­lamhoz való új viszonyáról tanul, nak. Megszervezték a pártbizal­miakat, A tizes csoportvezetők nemcsak tágdíjinkasszálással fog­lalkoznak hanem megbeszélik — Megerősítjük üzemi népne­velő csoportunkat — mondja Bos- nyák elvtárs. A szemek a kultúrház falán lé. vő felírásra szegeződnek. Lenin elvtárs egyik legfontosabb intel­me olvasható ott: „Sohase húzód­jatok a munka aprajától, mert a kicisnyből épül a nagy.” Itt-ott előfordul, hogy a mun­kások ácsorognak a munkahe. lyen. Magyarázzák meg a népne. csoportjukkal a termelés problé­máit. A népnevelő csoport is megalakult és feladatául tűzte ki a pártonkivűliek nevelését, a jó munkamódszerek ismertetését és a hibák kijavítását. Természetesen nem hanyagolják el a politikai események megmagyarázását sem. Amit még ki kell javítani velők, hogy ha csak 10 percet áesorog is egy.egy munkás, az 1300 embernél több, mint 200 óra, tehát kárbavész egy ember egy­hónapi munkaideje. Kit károsí­tunk meg vele? Az államot. A ml államunkat. Magunkat. Jeszenszki elvtárs javasolja, hogy ne együtt, hanem munka- csoportonként történjék meg a reggeli névsorolvasás. Ez is leg­alább 10 percet jelent. A pártszervezet erősítése és ezzel az üzem munkájának to­vábbi javítását célozza a taggyű­lés minden javaslata, minden ha. tározata. A tagjelöltfelvételnél is ez ve­zérli őket. Csak a legjobbak ne­vének. hallattára emelkednek a magasba a munkásöklök: „Meg­szavazzuk a felvételt!” De itt is megvizsgálják előbb, hogyan dol­goznak munkahelyükön, milyen társadalmi munkát végeznek. Fel­vették Krizsnyóczki Miklóst, aki munkafegyelemre neveli munkás­társait és példát is mutat nekik, Szabolcsi János briádvezetőt, aki az átképzőtanfolyam megszerve­zésénél is segédkezik, Vitái János szakszervezeti bizalmit, Kaposi Istvánt és Priznyicz Lászlót, a vá­lasztási harc pártonkívüli nép­nevelőit. Bartha Gábor felvételi kérelmére viszont az a taggyűlés válasza, hogy „dolgozzék előbb Bartha szaktárs valamelyik tö­megszervezetben és majd néhány hónap múlva újra jelentkezzék." — Sokat kell még tennünk — mondta végül a titkár _, hogy nagyot javuljon az üzemünk. Mi, kommunisták mindent megte­szünk érte. Pótheíratás as általános és népiskoláhba Beiratás az egyetemekre és gimnáziumokba Egyszerű munkásruhában jön- | nek az állásokról a betonkeverők­től, az új vasútállomás, a mező- gazdasági gimnázium építésétől. Nagyrészük munkás: élmunkások, brigádvezetők, brigádtagok. Kom­munisták. Párttagok és tagjelöl­tek. Taggyűlés lesz. A kultúrteremben minden új. Rohammunkával állították helyre a nagy épületet, hogy megfelelő helyet biztosítsanak a pártszerve­zetnek, az üzemi bizottságnak, az üzem kutúrmunkájának, az okta­tásnak. , f i " , : rí Nem volt pártszervezet sokáig a Nyírségi Magasépítési Nemzeti Vállalatnál, Pedig a vál­lalatnak közel 1300 munkása van. Megyeszerte építenek. Munkájuk a hároméves tervet fejezi be, az ötéves tervet készíti e-lö. Hiányzott a pártszervezet? — Persze, hogy hiányzott. Más üze­mekben, ahol jól dolgozik a párt- szervezet, új embertípus nevelő­dik ki, a szocializmust építő ön­tudatos munkás, aki elsőrendű kötelességének tartja a közösség ügyét, a szocializmus ügyét. Ész- szerűsítésekkel teszik olcsóbbá a termelést, többet termelnek nem­csak azért, hogy ezzel keresetük növekedjék, hanem azért is, hogy bebizonyítsák a szocialista terme­lés magasabbrendűségét. Kormányunk megbírálta az építőipar munkáját, mert or­szágos jelenség volt a lemaradás más iparágak mögött. A nyíregyházi építőmunkások megfogadták, hogy kijavítják a hibákat. Megalakult az üzemi pártszer­vezet. Most tartja második tag­gyűlését. A csütörtöki taggyűlésen már kezdeti eredményekről számolt be Bosnyák elvtárs, a titkár. — Javul a pártszervezetünk és vele együtt javul az üzem. — A munkások új munkamódszereket dolgoznak ki, újítások foglalkoz­tatják őket. A munkafegyelem terén sincsenek már kirívó ese­tek. Minek tulajdonítható a javulás? Mind a párt-, mind a szakszer. A gimnáziumok I—IV. osztályaiba való beiratkozások időpontját az egész országban szeptember 5-6-7 és 8-ra tűzték ki. Az előzetes jelentke­zéseken a gimnáziumok I. osztályába felvett tanulók jegyzékét a gimná­ziumi igazgatók augusztus 29-én, hétfőn a tanulók és szülők tájékoz­tatására kifüggesztik az iskola hir­detőtáblájára A beiratkozások egész ideje alatt a gimnáziumok délelőtt 8-tól 12-ig és délután 4-től 7-ig ügyeletet tartanak. Az általános iskolákban és a nép­iskolákban a javító és osztályozó vizsgákat szeptember 2-án, a pót. beiratásokat szeptember 5-6-8-án tartják, délelőtt 8-tól 12-ig és dél­után 4 és 7 óra között. Az egyetemeken és a főiskolákon szeptember 1. és 15. között lesznek a beiratkozások. Az előadások szep­tember l5.én kezdődnek. Akiknek vizsgájuk az őszi vizsgaidőszakban esedékes és annak letétele nélkül nem iratkozhatnak be az új félévre, beiratkozási idejük: október 1. és 10. között lesz. A tanévnyitó ünnepségeket min- deuüit szeptember 15 és 17. között rendezik. Mily lelkesedéssel várják Nyíregyháza iljai, felnőttéi a holnapi Vll-nayyplést A nyíregyházi városi M DP pártszervezet ablakaiban már tegnap óta kint függnek a VIT-en résztvevő íf]ak országainak zászlói, jelezve, hogy Nyíregyházán is mél­tón fogják megünnepelni a Világifjúsági Találkozó záró­napját. Az ifjúság hatalmas béketüntetésén résztvesznek a felnőttek is: a nyíregyházi nőszövetség, a Szabadsághar­cos Szövetség, ifjak és felnőttek tömegszervezetei zász­lókkal és feliratokkal vonulnak fel holrtap a nyíregyhá­zi városháza udvarára, ahol az ifjúság előadói fél 11 órai kezdettel fogják méltatni a Világifjúsági Találkozó jelen­tőségét és feladatainkat a békéért folytatott harcban. Újításával könnyíti a mezőgazdasági munkát ifjú Varga Kálmán gebei lakos Mint iparunkban, éppen úgy mezőgazdaságunkban! is megkezdődött dolgozó pa> rasztságimk újító mozgalma. Ennek a mozgalomnak ko­moly jelentősége van, mert ennek ré|vén lehetővé válik a mezőgazdasági munka meg könnyítése, észszerűbbé és kifizetőbbó tétele. A napokban, például ifj. Varga Kálmán gebei lakos nyújtott be figyelemre mél­tó újítási javaslatot a máté­szalkai igazgatósághoz. Egyik újításának a lénye­ge például az, hogy ekéjére olyan vasat szerelt, amely a zöldtrágyának slzánt csilllag- fürtöt az eke előtt letöri és ezzel elősegíti azt, bogy a csiUagjfürt teljes egészében a föld alá kerüljön. Másik újí­tása egy olyan kalapács, amellyel az eddigi egy óra helyett percek alatt lehet ki­verni a kaszát. Ifj. Varga Kálmán életre­való újításait beterjesztették a földművelésügyi miniszté­rium újítási osztályához. Fajtiszta parlagi baromfit bocsát eladásra a kertészeti iskola Baromfitenyésztésünk dol­gozó parasztságunk asszo­nyainak biztosít állandó bévé teli lehetőséget. Éppen ezért kormányzatunk és állatte­nyésztési szerveink baromfi- keltetők és fajtiszta szárnya­sok kiadásával igyekeznek elősegíteni azt, hogy a ba­romfi-vészt a IeEető legkisebb mértékre korlátozzák, ugyan akkor a baromfitenyésztés hozamát emeljék. A nyíregyházi kertészeti középiskola évekkel ezelőtt megkezdte a fajtiszta, fehér magyar parlagi baromfi te­nyésztését azzal a céllal, hogy azt dolgozó parasztsá­gunk rendelkezésére bocsát­ja. Ezek a baromfiak állami­lag ellenőrzöttek, szívósak és ellenállók a baromfivé­szekkel szemben, ugyanak­kor hús- és tojáshozamuk is jó. Mint értesültünk, augusz­tus 28-ától kezdődően az Is­kola kertészeti telepén 150 ilyen fajtiszta parlagi növen­dék kakast és tyúkot adnak el. nz amerikai farmerek válsága Az Egyesült Államokban a kis farmerek mind súlyosabb válság előtt állanak. Nem bírják a súlyos adóterheket, nem bírják fizetni a kamatokat a bankokból felvett hite. lekre. így tömegesen válnak földön­futókká. Földjeiket a bankok, vagy kereskedelmi vállalatok veszik át, A föld nélkül maradt farmerek rész. ben mint ipari munkások, részben pedig mezőgazdasági napszámosként helyezkednek el. 1940-től 1945-ig a falusi körzetekből ötmillió ember tódult a városokba, az ipari közpon­tokba. Különösen jellemző a kister­melőknek ez a felmorzsolódása a déli államokban, ahol a lakosság többségét négerek alkotják. Az amerikai mezőgazdaságban 1.7 millióra teszik a mezőgazdasági bér. munkások számát. Ezeket a mező- gazdasági munkásokat tulajdonképen semmiféle munkavédelmi törvény nem védi. Az „Amerika“ című ka­tolikus folyóirat február 12-i szá­mában sötét képet fest az idénymun­kásokról, tönkrement farmerekről és családjaikról. Idényről-idényre — írja a folyóirat -— csoportosan ván. dorölnak Amerika országútjain műn. kát keresve ezek a szerencsétlen, tönkrement farmerek. Nincs joguk szakszervezetekbe tömörülni. Nem védi őket semmi a kizsákmányolás eilen. Betegség esetén nem kapnak orvosi gyógykezelést, siralmas életet folytatnak.“ A nagybirtokosok kihasználják azt a lehetőséget, hogy a mezőgazdasági munkásokat semmiféle törvény nem védi, a legaljasabb módon zsákmá­nyolják ki őket. Milliók dolgoznak a különböző ültetvényeken. Ezeket a munkásokat toborzó ügynökök gyűjtik össze. Az ügynökök folytat­ják a tárgyalásokat az ültetvény tulajdonosával és ezekbe a tárgyalá­sokba az érdekelt dolgozóknak semmi beleszólásuk nincs. Az ügynö­kök külön erre a célra szolgáló vo­natokon szállítják az összetoborzott munkásokat. Indulásnál és megérke­zésnél pontosan átszámolják őket, mert minden egyes átadott munká­sért jutalékot kapnak az ültetvé­nyestől. Ilyen a sorsa Amerikában a föld- mívelőknek, a farmereknek. Az ál­talános válság mélyülésével ez a ne­héz keserves sors még nehezebbé, még keservesebbé válik. Uránia Mazgé Mátészalka Aug. cl—28—29 RAZZIA Küzdelem a feketepiac bandhái ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom