Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-13 / 160. szám
SZERDA 1949. JULIUS 13. NTTRSEGT MAGYAR NE? 5. oldal Gépeink elindulnak az első cséplésre A tagdíjfizetésről A nagykállói gépállomás dolgozói között ünnepi hangulat uralkodik. A gépállomás gépei most indulnak ki első csépléíi munkájukra. 6 cséplőgép várja az indítási utasítást é? most, amikor az utolsó simítások is megtörténtek a gépeken, még egyszer végig,siklik dolgozóink szeme a gépeken, nem-e mutatkozik még valami, ami az üzembiztonságot zavarná. Vz elmúlt héten a gépállomás dolgozói, miután a 6 hétig tartó világnézeti oktatáson átestek, mintegy előgya- korlatot véve, napi munkájuk végeztével a gépállomást környező községekben népnevelő munkát végeztek és ismét meggyőződést szereztünk, hogy milyen nagy rokon- szenwel fogadják népnevelőinket. Minden háznál ugyan az a kérés hangzik el. hogy jöjjenek el máskor is. A népnevelő munka mellett dolgozóink igyekeznek átdolgozó parasztokat segíteni minden tekintetben. Például június 10-én megjelent gépEGY ORSZÁG jólélét nemcsak a>, elsőrendű fogyasztási javaknak, a It'lszükségleti cikkeknek a fogyasz. tása jellemzi, hanem azoknak a termékeknek a termelése és fogyasztása is, amelyek a mindennapi szükséglet mellett bizonyos mértékig luxusszámba mennek. Ezek az ú. n. élvezeti cikkek. Egyik legfontosabb élvezeti cikkünk a dohányzás, amelynek adatai szintén érdekesen jelzik azt a változást, amely Magyarországon a felszabadulás óta végbement. 1938-ban 2.3 milliárd cigarettát állomásunkon Csordás János nagykállói 5 holdas újgazda és azt kérte, hogy az 1 kh. tarlóját szántsa le a gépállomás gépe, mielőtt a cséplés megkezdődne, de tv— dott, hogy felesége súlyos betegen fekszik a kórházban és nincs aki segítse a tarlón lévő gábonakereszteket átrakni a már megmunkált földre. A gépállomás dolgozói a helyszínre siettek és úgy, amint volt, átrakták a gabona-kereszteket a megmunkált területre. A bajban '0”ő gazda méghatottan mondott köszönetét a gépállomás dolgozóinak önkéntes munkájukért. A dolgozó parasztsá- segítőjét látja a gépállomásban. Az elmúlt héten, amikor a gépállomás vontatója népnevelő munkára ment az emuk községen keresztül, az egyik ház előtt, két anyóka üldögélt a pádon és amikor a. vontató melléjük ért. megtapsolták >a gépállomás dolgozóit-. 1 ? lést értünk el. A harmadik tervévre közel 7 milliárd az előirányzat, ].954-re pedig 8.9 milliárd. Ha most számításba vesszük azt is, hogy a cigarettadohány fogyasztása és tér inelése csökken, akkor világosan látjuk az életszínvonalemelkedési, mert mindez azt jelenti, hogy a dolgozók meg tudják venni a dohánynál jóval drágább cigarettát. Általában a legszegényebb rétegek sodor- tak dohányból, most ezek is egyre inkább rátérhetnek a kész cigaretta élvezésére. Ugyancsak ezzel magyarázható a pipadohány fogyasztásának a csökkenése is. A gépállomás dolgozói a világnézeti oktatáson kívül szakmai oktatásban is részesültek és szakmai szempontból is meg fogják állni helyüket. A gépállomás cséplőgépei mellett működő felelős gépészek egyben az ellenőri teendőket is ellátják, emellett hetenként kétszer az ebédszünetben 20—20 perces felvilágosító előadást: tartanak, melyre alaposan fel vannak készülve. Meg vagyunk győződve, hopv a cséplés a kidolgozott tervek alapján pontosan végre lesz hajtva. A nagykállói gépállomás dolgozói minden erejükkel és tudásukkal azon le sznek, hogy jó munkájukkal még jobban megszerettessék a gépállomást, hogy biztosítsák a jövő évi kenyeret, hogy az ötéves tervet ezzel a munkájukkal is alátámasszák és közelebb vigyék gj. ország dolgozó népét a szocializmushoz. Kovács Isiván 1938-ban 2-8 millió kg cigaretta dohányt gyártottunk, 1949-ben pedig a szükségletnek megfelelően csak 1.9 millió kg-ot. A háború előtti 4,5 millió kg-os pipadohánytermelésse) szemben 1949-ben csak 1-2 millió kg-os termelésre van szükség. Az öt éves terv végére ezeket a mennyiségeket felemeljük ugyan, de még így sem szükséges, hogy elérjük a hä ború előtti színvonalat, hiszen ciga rettából közel négyszer annyit fo gunk termelni, mint 1938-ban. Más az oka szivartermelésünk csökkentésének. Az a réteg, amely azelőtt a legnagyobb szivarfogyasztc, volt, lassan visszaszorult és eltűnik a fogyasztók közöl. A földreform ét az államosítások végrehajtása után a szivarfogyasztók táborának dolog- tíilan rétegét általában kikapcsoltul, a fogyasztásból és így ahelyett, hogy — mint azelőtt —. importál nunk kellene a szivart, most exportálhatunk, A háború előtti 44 millió darabos szivartermelés jelenleg ■ 26.2 millió db-ra csökkent, amit az ötéves terv során még folytatni fogunk, úgy hogy 1954-ben már osak 24 millió db szivart gyártunk. Ez a meny- nviség már a dolgozóké lesz és exportcélokat szolgál. „A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1949. március hó 5-én tartott ülésén foglalkozott a párttagság gi járulék rendezésének kérdésével és megállapította'- Az eddigi tagjárulék rendszere megszüntetendő, ez a rendszer hibás, mert a kötelező tagdíjat a, kereset nagyságától függetlenül, egységesen é? rendkívül alacsonv összegben állapítja, meg. Szükséges a párttagsági járulék felemelése. mert a Párt anyagi terhei megnövekedtek.“ Ugyanezen az ülésen Kovács István elvtárs a párttagság felülvizsgálásáról szóló beszámolójában megemlítette: „Párttagságunk öntudatának megnövekedése kifejezésre jut a többi között abban is, hogy a felülvizsgálat megkezdése óta ugrásszerűen megnőtt Pártunkban a tagdíjfizetők száma. . . Most, amikor jelentékenyen emelkedett tagjaink politikai öntudata, politikai színvonala, amikor megnőtt nálunk a Párt iránti kötélességteljesí- t-és tudatta, szükséges, hogy % tagság a Párt megnövekedett anyagi terheiben jobban kivegye részét.“ H,a megnézzük a szabolcsi pártszervezeteknek tagdíjfizetéséről készített kimutatásit, körülbelül ugyanezt látjuk. A grafikon vonala a felülvizsgálat hóna jvaiban megközlítette a 100 százalékot és ugyanez maradt április hónapjáig. Májusban és júniusban azonban enyhe csökkenés tapasztalható a tagdíiak fizetésénél. Korántsem a felemelt tagsági díjaknak tudható be ez a csökkenés, hiszen a Szabolcs,megyei párttagság jelentékeny többségét vagv egyáltalán nem, vagy csak 1—2 iforin.ttal értinti a tagdíjak felemelése. Ezek az összegek viszont eddig is befolytak az önkéntes felajánlásokból. Mégis megtörtént, hogy a dadai felső járásiban lévő Kispapok tanyán és Pasziabcsúcson a tagsá<r na<Tv része adós maradt a tag járulékkal. Hasonlóképpen a tiszai járásban lévő Máté-tanyán is. Talán a szűkös anyagi körülmények okozzák, a tagdíj- fizetéstől való tartózkodást? Ez sem helytálló, hiszen ugyanolyan, vagy talán még szegényebb körülmények közt élő emberek, földmunkások, újgazdák laknak a, nyírbátori járásban lévő Pilis-tanyán •ahol változatlanul mindenki fizet tagsági dijat (a nyírbá- ori járás egyébként is az első helyen áll tagdíjfizetés szempontjából). úgyszintén Nyírpilisen, Penészleken, a tiszai járásban Gemzse és Győröcske községekben és Na gyvarsányban is. Nem ,a felemelt tagsági díj, nem a szűkös anyagi körülmények jelentik a tagdíjak fizetésénél beállt lazulás okát. Inkább egy téves vélemény, amely a választások után lett úrrá eo-ves szabolcsi pártszervezetekben. Eszerint „nincs szükség pártbi- almiakra, mert a választási munkában helyüket jól megálló népnevelők átveszik a oartbizalmiak munkájának felvilágosító részét. « tagsági díj fizetése pedig elintézhető gyűlésen, esetleg a pártnapokon is.“ Az elnuüt kétí hónap napnál fényesebben bebizonyította, hogy mind a tagság felvilágosításában, mind a tagdíjfizetésre való nevelésben nélkülözhetetlen a tízes csoportok bizalmijainak működése. Egyenként 10—10 párttagot sszegesen az egész Pártot fják kezükben a. bizalmiak és hogy mennyire helyes volt sszaállítani őket munkakörükbe, mutatják a legújabb 'lónap adatai: ahol jól dolgoznak a bizalmiak és megmagyarázták a tagdíjfizetés politikai jelentőségét is, azt, "ogy a tagsági díj befizetése a tagok kötelességéhez tartozik, javulás mutatkozik, t integv 10—15 százalékos. .El kell érnünk, hogy minden párttag rendszeresen fizesse a tagdjat“ — ezt mondta Kovács István elvtárs három hónappal ezelőtt. Ha tovább javítjuk munkánkat ezen a téren, el is érjük. termeltünk, amit már 1947-ben megdupláztunk és 5.1 milliárdos termeSportpályát kérnek a polyáfí-bokori fiatalok Emelkedik a cigarettafogyasztás, csökken a szivarfogyasztás Rohamléptekkel fejlődik a lengyel motoripar Lengyelországban meglehetősen sok szó esett az ország moto- rizálásának szükségességéről. — Szavaknál több nem is történt, és ezen a fontos területen semmi fejlődés nem mutatkozott. Alapvetően megváltozott a helyzet a háború után, amikor a lengyel nép maga vette kezébe sorsának irányítását. I fl háború előtti A második világháború pusztí tásai súlyos károkat okoztak Len gyelország gépkocsi és motorke rékpár állományában. A hábori előtti legutolsó statisztika 4L94I gépkocsit mutatott ki az ország ban, 1947. pedig, az újjáépítő eredményeképpen már 68.972- tartottak nyilván. A tervszeri gazdálkodás sikere érdekébei mindenekelőtt a tehergépkocsil számának növelésére helyezte! nagy súlyt, számuk megnégysze reződött a motorkerékpárokévá együtt. Például: a háború élőt minden háromezredik lengyelnek volt motorkerékpárja, ma minden nyolcszázadiknak van, A legközelebbi három év alatt Lengyelországban gyárat építenek Fiat-típusú gépkocsik gyártására. A hatalmas üzem évi termelése 10 ezer gépkocsi lesz. igen komoly segítséget nyújt a lengyel mezőgazdaságnak is. Ebben az évben 1200 újabb lengyel gyártmányú traktorral növelték a mezőgazadsági gépállományt, ezenkívül munkába állítottak 210 csehszlovák gyártmányú traktort. 2868 teher- és személygépkocsit teljesen újjáépítettek. A legnagyobb sikert a moto- rizálási terv legnehezebb szakaszán érték el: túlteljesítették az egy- és kéthengeres benzinmotoros, valamint a négyhengeres Dieselmotoros mezőgazadsági vontatók készítésére irányuló gyártási tervet. A motorizálás fl személy- ésiáruszállitás 1 lényegesen javul egész Lengyel- országban. A falu és a város közelebb került egymáshoz, a mezőgazdaság gépesítése révén emelkedett a mezőgazdasági kultúra színvonala. A népi Lengyelország gazdasági életének irányítói felismerték a kérdés fontosságát és ezen a területen is példamutató eredményeket értek el. A motorizálás fejlőddésével előrehaladt a népszerű lengyel motorsport is, mely a múltban csak a kiváltságosok számára hozzáférhető „úri sport” volt. Számos intézmény, egyesület, szervezet gondoskodik az ifjúság motoros kiképzéséről. Gyakran rendeznek motorkerékpárversenyeket, melyeken nemcsak a sportolók rátermettsége, hanem a lengyel gyártmányú motorkerékpárok kitűnő minősége is bebizonyosodik. Szabolcs és Szatmármegyék valamennyi községének és nagyobb tanyájának tanyabokorjának fiataljai vidám sportéletet élnek sportpályáikon, amelyek létesítését a népi demokrácia tette lehetővé. A Nyíregyháza melletti Po- lyák-bokor Eposz szervezetének paraszt-fiataljai most nyújtottak be kérelmet a város polgármesteréKözös újságolvasást tartanak a Mezőgazdasági Igazgatóság dolgozói A nyíregyházi Mezőgazdasági Igazgatóság dolgozói elhatározták, hogy minden reggel hét órára jönnek be munkahelyükre és ott a munkaidő megkezdéséig közös újságolvasást tartanak. Minden reggel elolvassák a Szabad Népet és a Népszavát. Ezzel elméleti színvonalukat emelik s minden nap a Párt útmutatásával kezdhetnek hozzá napi munkájukhoz. Az újságokat nemcsak elolvassák, hanem a fontosabb kérdéseket meg is vitatják. hez, engedélyezze két hold juttatását, hogy azon sportpályát létesíthessenek. A sportpályán együtt sportolnának a polyákbokori fiatalok az ujtelekbokori fiatalokkal. A polyákbokori és újtelekbokori fiatalok kérése minden valószínűség szerint kedvező elintézést nyer. Nyolc aratábrigád alakult Demecserben A demecseri MDP vezetősége, tízescsoport vezetői, népnevelői, MNDSz asszonyai és SzIT ifjai a szabadművelődési felügyelőséggel karöltv értekezltet tartottak. Az értkezleten aratóbrigád felállítását határozták el. Nyolc aratóbrigád alakult meg, amelyeknek mindegyike öt-öt tagból áll. Az MDP 3, az EPOSz 2, az MNDSz, SzIT, községi alkalmazottak egy-egy brigádot alakítottak. A brigádok tegnap kezdték meg a munkát a hadigondozottak földjén.
