Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-24 / 170. szám
6. oldal. nyírségi magyar nbp VASÁRNAP, 1949. JULIUS 24. & uaÍUta* käääTeaültetvények Kárpátalján Nagyszabású bábszínház-előadást rendez az MNDSz I lm/ vnlt I a nép költ(5je és 'ár iHf ,ult I zért voit realista Petőfi. Realista volt, mert a teljes valóságról beszélt. Ha a jobbágyról, akkor a jobbágy fölött zsarnokoskodó földesúrról is. Ha a békéről, akkor a harcról is, amely megvédi a békét. Ha a szamárháton ülő juhászról, akkor a vasútról is. Arról a technikai civilizációról, amely a népet szolgálja a szocialista társadalomban. Ha ko- ránák harcairól, akkor a jövő társadalmáról is, amelyért korának legjobbjai harcoltak. Milyennek képzelte Petőfi ezt az eljövendő társadalmat? Arany Jánoshoz írt leveléből tudjuk, olyannak, amikor ,,a nép úrrá leszen a politikában.” Ezt pedig csak a szocializmus valósíthatja meg. Ezért lett végre valóban Petőfi országa Magyarország, a szocializmust építő népi demokrácia. Zelk Zoltán. mesztéséhez 10 foknál magasabb aktív hőmérsékletre van szükség. Ez a vegetációs időszakban 3000 fokot tesz ki és négy hónapos levélsze- dési szezont biztosít. A brigád a teamagvakon kívül kisebb mennyiségben nariancsfélék. füge, mandulái, babér- és különböző tűlevelű dísznövények palántáit, dugványait és magvait hozta magával Kárpátaljára. Ezeket szintén kiülteti, illetve elveti, hogy az új életfeltételek között tanulmányozhassák növekedésüket. Remélhető, hogy Kárpátalja a közeljövőben a Szovjetunió új bázisa lesz a tea és egyéb szubtrópikus növények termesztése számára. tőlem, elő- ádást követő vitában, hogy valójában mi is a realizmus? Mindig szívesen vesz- szük, ha a magyarázat mellé példát is kapunk. Ezért a legtöbben nem is a realizmus magyarázatát kérték, hanem azt kérdezték: ki aa a költő, akit realistának mondhatunk? Sohasem jöttem zavarba. Köny- ayfi volt válaszolni. Elég volt Pe- tőfi nevét mondanom s a hallgatóság nagyrésze már abban a pillanatban tudta, hogy mit értünk költői realizimus alatt. Petőfi neve mellé, úgyszólván mindenki, társítani tud néhány verssort. Verssorokat, amiket gyermekkorunk óta őriz emlékezetünk, verss .írókat, amelyek oly magától értetődően léteznek számunkra, mint mindennapi életünk szavai. Petőfi — válaszoltam a kérdezőnek, mire nemcsak ő, de a többiek is, szinte gyermeki örömmel leifedezték, hogy hiszen van nekik kedvenc költőjük, akinek szavat idézni tudják s akit idéznek olyankor is, amikor beszélgetés közben azt hiszik, hogy a saját szavaikat mondják. Ezért aztán minden magyarázatnál többet mondott a kérdezők számára, ha felolvastam egy Petőfi verset, mindennek a realizmushoz? Hallgatóim, a pestkörnyéki munkások csak- -úgy, mint a békési parasztok, már tudták. Tudták, hogy Petőfi a valóság, a teljes valóság költője. Azé a valóságé, amelyet náluk jobban senkise ismerhet, de náluk jobban megfogalmazhat, kifejezhet s Petőfi ezt tette. Megfogalmazta, elmondta azt, amit a nép is mond, de azt is, amit a nép csak vágyott eltmondani. Ezt tette politikai verseiben, szerelmes verseiben és úgynevezett tájleíró verseiben is. Petőfi ajkáról mindig a nép szólott. A nép érzelmeivé vált ez a nagy-nagy költő, de a nép politikai öntudatává is. A XIX. században elsősorban ő volt a magyar -nép hangja és tekintete, dühe, keserűsége és reménye, az ő verseiben enyelgett, tréfálkozott, vagy káromkodott a nép. Ezért írt olyan nagyon közérthető remekműveket, Ezért értette meg, fedezte fel minden egyszerű ember a maga életét, de vágyait, jövőjéért való harcait is Petőfi verseiben. Ezért volt Petőfi a nép költője. I A szabadsál I ha.rcosa vo t- De 1---- 1 1 vájjon csajt azért, mert az romantikussá teszi a költőt? Nem! Azért, mert mindennél jobban szerette a munkás, alkotó életet, a békét. És ezért a' eljövendő békéért harcolt. Az ő év. százados szavaival válaszolhatunk a háborús uszítok fegyvertársainak, a képmutató modem pacifistáknak. Békét, békét a világnap, De ne zsarnokkénytől, Békét csupán a szabadság Fölszentelt kezéből. Majd, ha így lesz a világon Általános béke, vessük akkor fegyverünket Tenger fenekére. j De míg így nincs: addig fegyvert Fegyvert mindhalálig.! A Szovjetunió tea- és szubtrópusi növénykutaitó kísérleti intézete a mezőgazdasági minisztérium megbízásából egy tudóscsoportot küldött a Kárpátaljára, hogy ott kísérleti kutatómunkával állapít-: sák meg, milyen lehetőségek nyílnak a tea és más szub- tropikus növények termesztésére. A brigád megállapította azt, hogy általában az előhegyek és ai halmok felső részei a fagytól kevésbbé szenvednek, mint a síkság. A síkságon és a lejtők alsó részén a növény elpusztul, a hajtások kárt szenvedtek. A teatenmelés szempontjából ezek a feltételek nagyon fontosak, minthogy a tea térMa délelőtt az MNDSz postai kerületi alcsoportja nagy. szabású bábszínház-díszelő adást rendez a Korona kultúrtermében. • Az előadás, amely díjtalan, fél 11-kor kezdődik. V árosunk gyermekei közt élénk érdeklődés nylvánul meg a mai előadás iránt. Több, mint 100 babafejjel rendezik meg a gazdagműsorú előadást. amely vidám, gondtalan perceket szerez majd az előadáson résztvevő gyermekeknek. 1 Sokszor kérdezték j tMi közel így készül a Szovjetunió az uj iskolaévre Irta: Alekszandr Voznyoszenszkij egyetemi tanár, az Oroszországi Föderatív Szocialista Szovjetköztársaság közoktatási minisztere. Alig fejeződött be az iskolaév, alig kezdődött meg a nyári táborokban a diákok százezreinek pihenése, a szmv jelt kormány máris munkához látott-, hogy az új iskolaévet előkészítse. A tanul is iránti igény pontosan elvan arányban nő, mint ahogy emelkedik a jólét, fejlődik a gazdasági élet s így úl’an- dóan nagyobb feladatokat ró a közoktatásügyi kor mányzatra, . . A jövő tanévben már mindenütt tehát az egészen kis falvakban is kötelezővé teszik ai legalább hétosztáiyos oktatást. Egész sor új iskola épül. s sokat ki kell bővíteni, hiszen ejgyre többen lesz nek, akik tovább akarnak tanulni. A régi iskolákat rendbehozzák, s rendelet gondoskodik arról, hogy a tanév kezdetén minden iskolát újjáépítve adjanak át az ifjúságnak. Sok dolguk lesz idén nyáron az építőmunkásoknak a Szovjetunióban. 174 millió új tankönyv készül a nyári szünetben. A hatalmas Szovjetunióban előforduló miden nyelven nyomtatják ezeket, s így minden gyermek anmmyelvén tanúira t, . . Nagy példány számban nyomják az ifjúsági, szépirodalmi és népszerű tudományos könyveket is. De nem kisebb körültekintéssel gondoskodónak a Szovjetunióban a tanítókról sem. Itt nem találkozhatsz rongyosruhájú, éhező, gondokkal küzdő tanítókkal, mint a tőkés államokban! Minden tanító teljesen ingyen kap lakást és egész, évre tüzelőt a munkahelyén. A nyári szünetben pedig nemcsak az Iskolákat. hanem a tanítói lakásokat is rendbehozzák, — miközben lakóik szebbnél- szebb tengerparti üdülőhelyeken, szanatóriumokban töl fik vakációjukat, A múlt évben’ egyedül az Oroszországi Föderatív Szocialista Köztársaságból 52.000 tanítót üdtil- tettek. Ebben az évben még’ többen pihennek a szakszervezeti üdülőkben és pihenőkben. Gondoskodjak arról Ms, hogy a tanítók tudása állandóan emelkedjék. A nyári szünetben egyhónapos továbbképzési tanfolyamon vesznek részt, ahol kitűnő szakemberek ismertetik a tudomány- és technika legújabb vívmányait, A Szovjetunióban évről évre emelkedik a tanítók szálma: csupán az Oroszországi Föderatív Szocialista Köztársaság területén 25.000 új tanítót és tanítónőt bocsátottak ki a tanítóképző intézetek. magánúton pedig 22.000 oktató tette le sikerrel a vizsgát. Máris álláshoz jutottak valamennyien, s szeptemberben megkezdik fontos felelősségteljes hivatásukat: az ifjúság nevelését. KömiYebbé vált Szabolcs és Szatmár liidöbetegcinefe gondozása A népjóléti minisztérium közlése szerbit május hónapban egész sor tüdőbeteggon. tlozó kezdte meg működéséi az országban. így többek közt befejezték a kisvárdai tüdőbeteg-gondozó szervezése i-. Uj röntgenkészülékeket juttattak a vásárosnainényi és mátészalkai gondozók részére, amellyel növelték kapacitásukat. A felszabadult röntgenkészülékekkel lehetőség nyílt Szabolcs és Szatmár területén a vándorgondozás és a BCG -zűrővizsgálatok gördüléke. nyebb lébonyolítására. De hogyan volt az? Úgy talán, hogy romantikusan, „költői módon” szerette a népet? Dehogyis! Ö úgy volt a nép költője, ő úgy szerette a népet, hogy egy fejlettebb, haladottabb társadalmi rendszerért harcolt. Ezért irta, hogy „akasszátok fel a királyokat”, ezért írta, hogy „trónra a népet”, ezért volt republikánus. aféle szilaj pusztafi veit talán? Dehogyis! Szerette a pusztát, az „Alföld tengersík vidékit”, miért ne szerette volna? De ő volt az, aki ujjongva köszöntötte a vasutat, ö volt az, aki az elmaradottság mélységéből a civilizáció és a kultúra magasába aKarta emelni népét, ö volt az, aki 1847- ben így írt a vasútról: Száz vasutat, ezeret! Csináljátok, csináljátok! Hadd fussák be a világot, Min* a testet az erek. Ezek a föld erei, Bennök árad a műveltség, Ezek által ömlenek szét Az életnek nedvei, fi ;w;v Miért nem csináltatok Eddig is már?.,, vas hiányzott? Törjetek szét minden láncot!... Majd lesz elég vasatok! 1II puszták költőié]' j-u-yjru‘\/YrrYtrir*r>jV\/\j“»^rYtA Éjféli őrjárat Komlódtótfalu határában \ Éjfél vart. A későnkelő hold lustán hever az erdő mögötti tisztáson. Komlódtótfalu felől csak ritkán hozza erre a harmatos levegő a későnjárókkal perlekedő komondorok riadását. A hold bizonytalan fényében sötéten görnyednek « gabona- keresztek. Titkos, magános surranások húznak csíkot itt-ott a csendben. EIkésett hörcsög takarói télirevalót tömött pofájában. Ebben a csendben, ebben a rőt, bizonytalan világításban, >szitáló harmatban megy biztos léptekkel Apjok Antal, a kom- • lódtótfalusi EPOSzt-itkár. Egész nap keményen dolgozott és imost fáradhatatlanul járja a határt: ellenőrzi az EPOSz-brigád ; irségét. Amint ölezi az utat a tűzőrség magaslata felé, szemeivel \bele-beletúr a sötétben húzódó keresztsorokba. Tavasszal még 'itt szántottak — jut eszébe. Még arra is emlékszik, melyik parcellánál kivel beszélgetett, amikor a tavaszi határjárást csinálják a dülőfelelősökkel. Ők is köztük voltak. Akkor arra vigyázlak, hogy jó legyen a szántás, a vetés, hogy ne maradjor ki a jöldből a mag. 1 Akkor a kenyér ágyára vigyáztak. Most az életet őrzik. Vájjon mit csinálnak a fiúk? Alszanak-e, vagy sem? Ott vannak-e a kijelölt őrhelyen? Biztos ott vannak a fiúk. Mások már ők, mint régen vol- 'tak. Harcos fiúk. Jól tudják, hogy a kenyérre vigyáznak és ;annak sok ellensége van, A nép kenyerére ügyel szemük. ; Bú jkálni kezd a hold. Anti jelébred gondolataiból. Farkasszemet néz a fátyolt húzó holddal. Elég lenne már az esőből, csak egy időre. Míg be nem hordunk és el nem csépelünk. Aztán megint eshet. Mennyit vállalt Komlódtótfalu? 150 százalékot? Apjok Anti szét néz a sötét táblákon. Lesz is aPnyi. Tudjuk teljesíteni, amit vállaltunk, vagy még többet is. És itt nagyot bőtök Anti gondolata. Begyűjtés... új fiúk... felelősség. Igen. Es motoszkált a fejében, — míg jött, — a felelősség. Más ez a haza mint régen volt... egész más. Most jólesik érezni a felelősséget a saját hazánkkal szemben és még: jobban esik eleget tenni ennek a felelősségnek... ...Vájjon mit csinálnak a fiúk? Egyre hosszabb lépésekkel ölez a sötétben Apjok Anti, a komlódtótfalusi EPOSz-titkár. Cseppet sem álmos, pedig egész nap dolgozott. Ezen is gondolkozik Olyanok most Ők, mint a Komszomol ifjai... olyan lelkiismeretesek, kötelességtudók.... ...Komszomol. Nicsak. Itt lesznek a Világifjúsági Találkozón is — jut Anti eszébe hirtelen. Na majd meglátjuk, csak a fiúkat találjam ott... majd elbeszélgetünk erről is, másról is, gyorsabban telik úgy az idő. Észre sem veszi, hogy1 eljárt aZ idő. Éjfél elmúlt, mire a tűzőrség kilátótornyához ért, a kijelölt magaslatra. Az őrség, brigádvezetője, Erdős Gábor jelentést tesz... Apjok dntaj, szívét melegség önti el. Itt vannak a fiúk. Uj emberok, újtlpusú ifjak. Nappal doTgoznak, éjjel vigyáznak a nép kenyerére.
