Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-24 / 170. szám

6. oldal. nyírségi magyar nbp VASÁRNAP, 1949. JULIUS 24. & uaÍUta* käää­Teaültetvények Kárpátalján Nagyszabású bábszínház-előadást rendez az MNDSz I lm/ vnlt I a nép költ(5je és 'ár iHf ,ult I zért voit realista Pe­tőfi. Realista volt, mert a teljes valóságról beszélt. Ha a jobbágy­ról, akkor a jobbágy fölött zsarno­koskodó földesúrról is. Ha a béké­ről, akkor a harcról is, amely megvédi a békét. Ha a szamárhá­ton ülő juhászról, akkor a vasút­ról is. Arról a technikai civilizá­cióról, amely a népet szolgálja a szocialista társadalomban. Ha ko- ránák harcairól, akkor a jövő tár­sadalmáról is, amelyért korának legjobbjai harcoltak. Milyennek képzelte Petőfi ezt az eljövendő társadalmat? Arany Já­noshoz írt leveléből tudjuk, olyan­nak, amikor ,,a nép úrrá leszen a politikában.” Ezt pedig csak a szo­cializmus valósíthatja meg. Ezért lett végre valóban Petőfi országa Magyarország, a szocializmust épí­tő népi demokrácia. Zelk Zoltán. mesztéséhez 10 foknál maga­sabb aktív hőmérsékletre van szükség. Ez a vegetációs időszakban 3000 fokot tesz ki és négy hónapos levélsze- dési szezont biztosít. A brigád a teamagvakon kívül kisebb mennyiségben nariancsfélék. füge, mandulái, babér- és különböző tűlevelű dísznövények palántáit, dug­ványait és magvait hozta magával Kárpátaljára. Eze­ket szintén kiülteti, illetve elveti, hogy az új életfeltéte­lek között tanulmányozhas­sák növekedésüket. Remél­hető, hogy Kárpátalja a kö­zeljövőben a Szovjetunió új bázisa lesz a tea és egyéb szubtrópikus növények ter­mesztése számára. tőlem, elő- ádást köve­tő vitában, hogy valójában mi is a realizmus? Mindig szívesen vesz- szük, ha a magyarázat mellé pél­dát is kapunk. Ezért a legtöbben nem is a realizmus magyarázatát kérték, hanem azt kérdezték: ki aa a költő, akit realistának mond­hatunk? Sohasem jöttem zavarba. Köny- ayfi volt válaszolni. Elég volt Pe- tőfi nevét mondanom s a hallgató­ság nagyrésze már abban a pilla­natban tudta, hogy mit értünk költői realizimus alatt. Petőfi ne­ve mellé, úgyszólván mindenki, társítani tud néhány verssort. Vers­sorokat, amiket gyermekkorunk óta őriz emlékezetünk, verss .író­kat, amelyek oly magától értető­dően léteznek számunkra, mint mindennapi életünk szavai. Petőfi — válaszoltam a kérde­zőnek, mire nemcsak ő, de a töb­biek is, szinte gyermeki örömmel leifedezték, hogy hiszen van nekik kedvenc költőjük, akinek szavat idézni tudják s akit idéznek olyan­kor is, amikor beszélgetés közben azt hiszik, hogy a saját szavaikat mondják. Ezért aztán minden ma­gyarázatnál többet mondott a kér­dezők számára, ha felolvastam egy Petőfi verset, mindennek a realiz­mushoz? Hallgatóim, a pestkörnyéki munkások csak- -úgy, mint a békési parasztok, már tudták. Tudták, hogy Petőfi a va­lóság, a teljes valóság költője. Azé a valóságé, amelyet náluk job­ban senkise ismerhet, de náluk jobban megfogalmazhat, kifejezhet s Petőfi ezt tette. Megfogalmazta, elmondta azt, amit a nép is mond, de azt is, amit a nép csak vágyott eltmondani. Ezt tette politikai ver­seiben, szerelmes verseiben és úgynevezett tájleíró verseiben is. Petőfi ajkáról mindig a nép szó­lott. A nép érzelmeivé vált ez a nagy-nagy költő, de a nép politi­kai öntudatává is. A XIX. század­ban elsősorban ő volt a magyar -nép hangja és tekintete, dühe, ke­serűsége és reménye, az ő versei­ben enyelgett, tréfálkozott, vagy káromkodott a nép. Ezért írt olyan nagyon közérthető remek­műveket, Ezért értette meg, fe­dezte fel minden egyszerű ember a maga életét, de vágyait, jövő­jéért való harcait is Petőfi versei­ben. Ezért volt Petőfi a nép köl­tője. I A szabadsál I ha.rcosa vo t- De 1---- 1 1 vájjon csajt azért, mert az romantikussá teszi a köl­tőt? Nem! Azért, mert mindennél jobban szerette a munkás, alkotó életet, a békét. És ezért a' eljö­vendő békéért harcolt. Az ő év. százados szavaival válaszolhatunk a háborús uszítok fegyvertársai­nak, a képmutató modem pacifis­táknak. Békét, békét a világnap, De ne zsarnokkénytől, Békét csupán a szabadság Fölszentelt kezéből. Majd, ha így lesz a világon Általános béke, vessük akkor fegyverünket Tenger fenekére. j De míg így nincs: addig fegyvert Fegyvert mindhalálig.! A Szovjetunió tea- és szub­trópusi növénykutaitó kísér­leti intézete a mezőgazdasági minisztérium megbízásából egy tudóscsoportot küldött a Kárpátaljára, hogy ott kísér­leti kutatómunkával állapít-: sák meg, milyen lehetőségek nyílnak a tea és más szub- tropikus növények termesz­tésére. A brigád megállapította azt, hogy általában az elő­hegyek és ai halmok felső ré­szei a fagytól kevésbbé szen­vednek, mint a síkság. A síkságon és a lejtők alsó ré­szén a növény elpusztul, a hajtások kárt szenvedtek. A teatenmelés szempontjá­ból ezek a feltételek nagyon fontosak, minthogy a tea tér­Ma délelőtt az MNDSz pos­tai kerületi alcsoportja nagy. szabású bábszínház-díszelő adást rendez a Korona kultúr­termében. • Az előadás, amely díjtalan, fél 11-kor kezdődik. V árosunk gyermekei közt élénk érdeklődés nylvánul meg a mai előadás iránt. Több, mint 100 babafejjel rendezik meg a gazdagműsorú előadást. amely vidám, gondtalan perce­ket szerez majd az előadáson résztvevő gyermekeknek. 1 Sokszor kérdezték j tMi közel így készül a Szovjetunió az uj iskolaévre Irta: Alekszandr Voznyo­szenszkij egyetemi tanár, az Oroszországi Föderatív Szo­cialista Szovjetköztársaság közoktatási minisztere. Alig fejeződött be az isko­laév, alig kezdődött meg a nyári táborokban a diákok százezreinek pihenése, a szmv jelt kormány máris munká­hoz látott-, hogy az új iskola­évet előkészítse. A tanul is iránti igény pontosan elvan arányban nő, mint ahogy emelkedik a jólét, fejlődik a gazdasági élet s így úl’an- dóan nagyobb feladatokat ró a közoktatásügyi kor mányzatra, . . A jövő tanévben már min­denütt tehát az egészen kis falvakban is kötelezővé te­szik ai legalább hétosztáiyos oktatást. Egész sor új iskola épül. s sokat ki kell bővíte­ni, hiszen ejgyre többen lesz nek, akik tovább akarnak ta­nulni. A régi iskolákat rend­behozzák, s rendelet gondos­kodik arról, hogy a tanév kezdetén minden iskolát új­jáépítve adjanak át az ifjú­ságnak. Sok dolguk lesz idén nyáron az építőmunkásoknak a Szovjetunióban. 174 millió új tankönyv ké­szül a nyári szünetben. A hatalmas Szovjetunióban elő­forduló miden nyelven nyom­tatják ezeket, s így minden gyermek anmmyelvén tanúi­ra t, . . Nagy példány szám­ban nyomják az ifjúsági, szépirodalmi és népszerű tu­dományos könyveket is. De nem kisebb körültekin­téssel gondoskodónak a Szov­jetunióban a tanítókról sem. Itt nem találkozhatsz ron­gyosruhájú, éhező, gondokkal küzdő tanítókkal, mint a tő­kés államokban! Minden ta­nító teljesen ingyen kap la­kást és egész, évre tüzelőt a munkahelyén. A nyári szü­netben pedig nemcsak az Is­kolákat. hanem a tanítói la­kásokat is rendbehozzák, — miközben lakóik szebbnél- szebb tengerparti üdülőhelye­ken, szanatóriumokban töl fik vakációjukat, A múlt évben’ egyedül az Oroszországi Fö­deratív Szocialista Köztár­saságból 52.000 tanítót üdtil- tettek. Ebben az évben még’ többen pihennek a szakszer­vezeti üdülőkben és pihenők­ben. Gondoskodjak arról Ms, hogy a tanítók tudása állan­dóan emelkedjék. A nyári szünetben egyhónapos to­vábbképzési tanfolyamon vesznek részt, ahol kitűnő szakemberek ismertetik a tu­domány- és technika leg­újabb vívmányait, A Szovjetunióban évről év­re emelkedik a tanítók szá­lma: csupán az Oroszországi Föderatív Szocialista Köztár­saság területén 25.000 új ta­nítót és tanítónőt bocsátot­tak ki a tanítóképző intéze­tek. magánúton pedig 22.000 oktató tette le sikerrel a vizsgát. Máris álláshoz jutot­tak valamennyien, s szep­temberben megkezdik fontos felelősségteljes hivatásukat: az ifjúság nevelését. KömiYebbé vált Szabolcs és Szatmár liidöbetegcinefe gondozása A népjóléti minisztérium közlése szerbit május hónap­ban egész sor tüdőbeteggon. tlozó kezdte meg működéséi az országban. így többek közt befejezték a kisvárdai tüdő­beteg-gondozó szervezése i-. Uj röntgenkészülékeket juttat­tak a vásárosnainényi és máté­szalkai gondozók részére, amellyel növelték kapacitásu­kat. A felszabadult röntgenké­szülékekkel lehetőség nyílt Szabolcs és Szatmár területén a vándorgondozás és a BCG -zűrővizsgálatok gördüléke. nyebb lébonyolítására. De hogyan volt az? Úgy talán, hogy romantikusan, „költői mó­don” szerette a népet? Dehogyis! Ö úgy volt a nép költője, ő úgy szerette a népet, hogy egy fejlet­tebb, haladottabb társadalmi rendszerért harcolt. Ezért irta, hogy „akasszátok fel a királyokat”, ezért írta, hogy „trónra a népet”, ezért volt republikánus. aféle szilaj pusztafi veit talán? Dehogyis! Szerette a pusz­tát, az „Alföld tengersík vidékit”, miért ne szerette volna? De ő volt az, aki ujjongva köszöntötte a vasutat, ö volt az, aki az elmara­dottság mélységéből a civilizáció és a kultúra magasába aKarta emelni népét, ö volt az, aki 1847- ben így írt a vasútról: Száz vasutat, ezeret! Csináljátok, csináljátok! Hadd fussák be a világot, Min* a testet az erek. Ezek a föld erei, Bennök árad a műveltség, Ezek által ömlenek szét Az életnek nedvei, fi ;w;v Miért nem csináltatok Eddig is már?.,, vas hiányzott? Törjetek szét minden láncot!... Majd lesz elég vasatok! 1II puszták költőié]' j-u-yjru‘\/YrrYtrir*r>jV\/\j“»^rYtA Éjféli őrjárat Komlódtótfalu határában \ Éjfél vart. A későnkelő hold lustán hever az erdő mögötti tisztáson. Komlódtótfalu felől csak ritkán hozza erre a harmatos le­vegő a későnjárókkal perlekedő komondorok riadását. A hold bizonytalan fényében sötéten görnyednek « gabona- keresztek. Titkos, magános surranások húznak csíkot itt-ott a csend­ben. EIkésett hörcsög takarói télirevalót tömött pofájában. Ebben a csendben, ebben a rőt, bizonytalan világításban, >szitáló harmatban megy biztos léptekkel Apjok Antal, a kom- • lódtótfalusi EPOSzt-itkár. Egész nap keményen dolgozott és imost fáradhatatlanul járja a határt: ellenőrzi az EPOSz-brigád ; irségét. Amint ölezi az utat a tűzőrség magaslata felé, szemeivel \bele-beletúr a sötétben húzódó keresztsorokba. Tavasszal még 'itt szántottak — jut eszébe. Még arra is emlékszik, melyik par­cellánál kivel beszélgetett, amikor a tavaszi határjárást csinál­ják a dülőfelelősökkel. Ők is köztük voltak. Akkor arra vigyáz­lak, hogy jó legyen a szántás, a vetés, hogy ne maradjor ki a jöldből a mag. 1 Akkor a kenyér ágyára vigyáztak. Most az életet őrzik. Vájjon mit csinálnak a fiúk? Alszanak-e, vagy sem? Ott vannak-e a kijelölt őrhelyen? Biztos ott vannak a fiúk. Mások már ők, mint régen vol- 'tak. Harcos fiúk. Jól tudják, hogy a kenyérre vigyáznak és ;annak sok ellensége van, A nép kenyerére ügyel szemük. ; Bú jkálni kezd a hold. Anti jelébred gondolataiból. Farkasszemet néz a fátyolt húzó holddal. Elég lenne már az esőből, csak egy időre. Míg be nem hor­dunk és el nem csépelünk. Aztán megint eshet. Mennyit vállalt Komlódtótfalu? 150 százalékot? Apjok Anti szét néz a sötét táblákon. Lesz is aPnyi. Tud­juk teljesíteni, amit vállaltunk, vagy még többet is. És itt nagyot bőtök Anti gondolata. Begyűjtés... új fiúk... felelősség. Igen. Es motoszkált a fejében, — míg jött, — a fe­lelősség. Más ez a haza mint régen volt... egész más. Most jól­esik érezni a felelősséget a saját hazánkkal szemben és még: jobban esik eleget tenni ennek a felelősségnek... ...Vájjon mit csinálnak a fiúk? Egyre hosszabb lépésekkel ölez a sötétben Apjok Anti, a komlódtótfalusi EPOSz-titkár. Cseppet sem álmos, pedig egész nap dolgozott. Ezen is gondolkozik Olyanok most Ők, mint a Komszomol ifjai... olyan lelkiismeretesek, kötelességtudók.... ...Komszomol. Nicsak. Itt lesznek a Világifjúsági Találko­zón is — jut Anti eszébe hirtelen. Na majd meglátjuk, csak a fiúkat találjam ott... majd elbeszélgetünk erről is, másról is, gyorsabban telik úgy az idő. Észre sem veszi, hogy1 eljárt aZ idő. Éjfél elmúlt, mire a tűzőrség kilátótornyához ért, a kijelölt magaslatra. Az őrség, brigádvezetője, Erdős Gábor jelentést tesz... Apjok dntaj, szívét melegség önti el. Itt vannak a fiúk. Uj emberok, újtlpusú ifjak. Nappal doTgoznak, éjjel vigyáznak a nép kenyerére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom