Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-24 / 170. szám

VlASARNAP, 1949. JULIUS 24. NYÍRSÉGI MAGYAR FfcP 3. oldal Laskod az első a tavaszi szántási- vetési versenyben Fejlődő kollektiv szellem, a tehnika és tudomány alkalmazása biztosította a sikert A Jaskodi főbíró, Buzy Miklós jelentést ír a községházán. Körű- lőtte beszélgetnek csendes mor- mogással a dül&felelősök. Nagy az izgalom köztük: — Elsők vagyunk emberek. — Még egy kicsit ráhúzni, aztán min­taközség Laskod is. — Nem lesz híjjá — állapítja meg egyikük. Ahogy tavasszal megszerveztük a munkát, meg­szervezzük a terménybegyűjtést is, az őszi munkák megkezdését is. Buzy Miklós fél-füllel hallja a beszélgetést, az izgatott tárgya, lást és közben írja a jelentést. — Nehéz keze komótosan percegteti a tollat. — Nem nekem találták ki a hi­vatali munkát — mondja moso­lyogva, — de azért most már be- lejö ttem. Negyvenöt óta csiná­lom. Buzy Miklós maga is tudja, hogy nincs igaza, azért is mosolyog tré­fásan. Valamikor tényleg negi a munkásembernek találták ki a hi­vatali munkát. De mióta a nép ura a nép országának, azóta a mun­kásember bizony hivatalra is ter­mett. Ha jól dolgozik a földjén, mért ne dolgozhatna éppen olyan jól a község érdekében, mint fő­bíró? Tárgyalnak a dülőfefelösök Buzy Miklós befejezi a jelentés kását, aztán a dülőfelelősök felé fordul. Megvitatják a behordás, cséplés és terménybegyűjtés fel­adatait. — Az eső kicsit hátráltat. De nem sürgős, van tartalékunk, vár­hatunk míg megszárad a termény. Így nem csépelhetünk, mert tönk­remegy munkánk eredménye, Ha tavasszal a nehézségek és akadá­lyok ellenére elsők lettünk, akkor *nost sem szabad kapkodnunk. Ha eláll az eső, széfjei a kereszteket, bad szikkadjon, had száradjon. — A cséplési és begyűjtési ütemterv készen van úgy.e? — Már régen. Nem kellet! sokat magyaráznom Újra szóbakerül a tavaszi ver­seny eredménye. Ez mostanában gyakran szóbeszéd a laskodi dülő- felelősök között. Újra és újra meg­beszélik, értékelik. Mit csináltunk jól, mit csinálhattunk volna még jcbban. Vitéz József dűlője az első a községben. Hallgattak rám a dűlőim __ mondja lelkesen. Igaz, jóravaló emberek, nincs köztük kulák. —I Mitndnyájan a Jármyak, a Roch. litz-testvérek, a Fekésházy-testvé- rek, Téglási Béláné cselédei vol­tak valamikor. Most a maguk urai lettek és felismerték, hogy a ter­melési terv, a termelési módsze­rek, amiket mint dülőfelelős ma­gyaráztam nekik, az ő érdeküket szolgálja. Jól tudtuk mindnyájan, mit jelent a Párt, az állam segít­sége és azt is tudtuk, hogy ezzel a támogatással szemben kötelessé­geink vannak. — Emlékeztek rá, hogy dolgo­zott a dűlő? — szól közbe Molnár János, akinek a dűlője a második. Ha láttuk, hogy gyengül a szom­széd, lemarad, beálltunk négyen- öten egy tagba, úgy szántottunk, kapáltunk. Ment a munka, mint a parancsolat. így értük el a kollek. tív szellem segítségével, hogy egyi­künk sem maradt le, ellenben mind­nyájan túlteljesítettük az előirány­. zatot. A gép és műtrágya — 200 százalékra teljesítjük a terménybegyűjtést. Ez biztos — folytatja Vitéz József. Amit ígér- tünk és fogadtunk, azt álljuk is. — Persze, hogy álljuk. Köny- nyebb volt tavasszal, hiszen ott voltak a traktorok, a műtrágya, a nemesitett vetőmag. Dűlőnként szerveztük meg a géphasználatot, a műtrágyázást. — A dűlő minden egyes dolgo­zója tudta és ismerte a rá váró feladatot — szól közbe egy har. nadik felelős. — Azt hiszem, ez a nyitja a do­lognak. Mindenki ismerte felada­tát és így eredményesen tudta használni a gépet és a műtrágyát. Őszre Büszkén .magabiztosan mondják a laskodi dülőfelelősök: — Őszre termelőcsoportunk lesz. A tavaszi munkánál megtanultuk, hogy a kölcsönös segítés, a kol­lektív munka és szellem, a szerve­zettség milyen megbecsülhetetlen előnyöket biztosít, — Mi ezt az eredményt fokozni akarjuk —• mondja Buzy elvtárs. megmutatjuk, mit tudnak a laskodi újgazdák. Dolgozó par ászt oh Írják Nyiradonyból: Ipari munkást adtunk a városnak Kiss Zoltán, alig 16 éves nyír- adonyi fiú, addig, míg elhelyezke­dik az iparban elszegődött Bodo. gán László Tiszavíz-tanyai kulák. hoz. Úgy állapodtak meg, hogy 300 forint készpénzt, egy öltöny ünneplő ruhát, egy öltöny viselő ruhát, egy pár csizmát és egy pár bakancsot fizet Bodogán. 11 hóna. pig dolgozott Bodogánnál Kiss Zoltán, mire megérkezett Buda­pestről a válasz: mehet ipari mun­kásnak, Kiss Zoltán boldogan vette az írást és kérte bérét Bodogántól. A tiszavízi kulák azonban ekkorra hallani sem akart a megállapodás­ról. Kiss Zoltán nem hiába készült ipari munkásnak, tudta, hol orvo­solják panaszát, öntudatos volt és nem szégyelt a DéFOSz földmun­kástagozatához jönni panaszra. A földmunkástagozat azonnal kivizs­gálta az ügyet és megállapította, hogy Bodogán úr 1151 forinttal adósa a fiatal fiúnak. Meg is fi­zettettük vele az utolsó krajcárig. De nem engedtük el ezzel Kiss Zoltánt, Fiatal tapasztalatlan fiú. Nem vettük le róla gondunkat, mert attól tartottunk, hogy ha lel­kiismeretlen emberek közelébe ke­rül valahol útközben, elcsalják a pénzét. Ezért nem adtuk ki neki, hanem megbeszéltük vele és felöl­töztettük az ő beleegyezésével. — Ruhát, cipőt, fehérneműt, haris­nyát vásároltunk neki és még ma­radt készpénze is az útra. Kiss Zoli hálás szívvel búcsú­zott tőlünk. És nekünk, a föld­munkástagozat vezetőinek jól esett Kiss Zoltán öntudata, örül­tünk annak, hogy apjaként fordult hozzánk és bízta ránk pénzét, hogy öltöztessük fel abból. Könnyű szívvel bocsátottuk út­jára. öntudatos ipari munkás lesz a Párt nevelésével. A Pártot és a szakszervezetet második édesapjá­nak fogja tekinteni a városban is, bizalommal fog hozzájuk fordulni, ha gondja, baja van. És ahogy bennünk, a földmunkástagozatban nem csalódott, nem fog a városon sem csalódni a Pártban és a szak- szervezetben. Ifj. Varga András Nyíradony. Korszerűsítik az ujfehérléi tűzoltóságot az ötéves terv keretében A közel 16.000 lelket szám­láló Ujfehértónak mindössze 3 tagból álló „tűzoltósága“ van, amely egy rossz, elha­nyagolt hajlyiségbeni húzódik meg. Elképzelhető, hogy a három hivatásos tűzoltó mit tudott csinálni az önkénte­sekkel karöltve egy-egy ko­molyabb tűz esetén. De ki törődött valamikor Ujfehórtó- val? Az úri Magyarország nem sokat. Népi demokráciánk azon­ban nem megy el szó nélkül a problémák mellett. Ezt bi­zonyítja az újfehértói tűzol­tók esete is. Az ötéves terv első esztendejében 150.000 forintot fordítanak a község t! űzőt óságának korszerűsíté­sére. Uj épületben helyezik el, kibővítik szertárát és a hivatásos tűzoltók létszámát tizenhétre emelik. Vaján is kedvelik a gépállomás munkáját Vaján július 15-én próba- cséplésekkel kezdték meg a munkát. Ez az első esztendő, hogy a gépállomás traktorai csépelnek Vaján. A vajai dolgozó parasztok örömmel és megelégedéssel távoznak próbacséplés után a gépek­től. ügy látják, hogy becsü­letes, tiszta munkát végeznek a gépek. A nép állama jó gipet ad a vajai dolgozó pa­rasztságnak is. Olyan gépet, amely nem töri össze a sze­met, nem hagyja törekben a termést. Jelentkezzenek az állástalan óvónők |Népi demokráciánk gyer­mekvédelme egyre jobban fejlődik. Sorra nyílnak meg a napközi otthonok és óvo­dák. amelynek vezetésére képzett óvónőket alkalmaz­nak. Nyíregyházán és Sza­bolcsban most hívta fel a képzett, okleveles óvónőket áv tankerületi főigazgatóság, hogy kellően felszerelt kérvé­nyeiket nyújtsák be, ha el akarnak helyezkedni. A gép segít a jó terméshez$ (Képriport parasztküldötteink szovjetuniébeli látogatásáról) Csodaszép a kukorica állapítják meg a magyar pa­rasztküldöttség tagjai a Ciuljonnij kolhozban, ahol kalá­szosokon kívül ipari- és kapá «növényeket is termelnek. Amerre a szem ellát, jól fejlődik a vetés a földeken. A jó eredmény titka: a közös munka, a gépesítés. íme, a Búd jönni j kolhoz egyik gyönyörű gépe: 24 so­ros vetőgép. így aztán lehet jól dolgozni ismerik el a magyar parasztküldöttek. A világ legfejlettebb szocialista mezőgazdaságában a legkitűnőbb gépekkel szerelték fel a kolhozokat. Egy embervek soha nem lehetnek ilyen gé­pei, melyeit megkönnyítik, eredméyesebbé teszik munká­ját. A kolhoz, a közös gazdálkodás, az állam segítsége le­hetővé teszi a gépi munkát. ( Ez aztán az igazi gép, a kombájn, az önjáratú arató­cséplőgép gondolja magá­ban Szűcs Ilona, a fehérme- g.vei traktorvezető a Sisóvói gépállomáson. Ezzel aztán él­vezet lehet dolgozni! Meg is kérte a szovjet traktorveze­tőket: ismertessék meg vele a gép szerkezetét .magyaráz­zák el a működését, Szívesen eleget tettek kívánságának és Szűcs Ilona már mint hoz­záértő kombájn vezető ült a gép kormánykerekéhez. Jól megismerte a szovjet mező­gazdaságot, a gépállomások munkáját. A tanultakat azó­ta már tovább is adja a fe­hérmegyei dolgozó parasztok­nak. . . I Szaktanács távirata a harcban álló angol munkásokhoz Az Angol Szállító- és Rakodómunkások Szervezetének London A magyar szervezett mun­kásság. aj magyar szakszer­vezeteik nagy rokonszenwel figyelik hősi harcotokat, melyet egy hét óta folytat­tok elnyomóitok és a mun­kásosztály árulói ellen a na­gyobb darab kenyérért. A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa úgy hatá­rozott, hogy jogos harcotokat proletár szolidaritással tá­mogatja. Ezjt azzal is kife­jezésre akarja juttatni, hogy szakszervezeteink felajánlá­sát, 50.000 forintot, a harc­ban állók támogatására el­küldi. Kívánjuk, hogy harco­tok teljes győzelmet érjen el. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa nevében: Apró Antal főtitkár

Next

/
Oldalképek
Tartalom