Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-17 / 164. szám
6. oldal. NYÍRSÉGI MAGYAR VF/P VASÁRNAP, 1949. JULIUS 17. I minisztertanács megvizsgálta az építőipar helyzetét és határozatot hozott az önköltségcsökkentés médiáról Az 1949-es beruházások és az öt éves terv építőipari beruházásainak tervszerű teljesítése érdekében a minisztertanács megvizsgálta az építő ipar helyzetét. A minisztertanács megállapítja, hogy az építőipar nagyvállalatainak 1948 őszén végrehajtott államosítása óta mind a magas-, mind a mélyépítőipar jelentős előrehaladást lett a tőkés építőipar szétforgá- csoltságnak megszüntetése terén ég megteremtene szocializmus felé haladó népgazdaságunk építőiparának alapjait. A háború előtti drága Gs korszerűtlen építőipart az államosítás tette képessé a hároméves t^rv feladatainak elvégzésére. Az állami« jwlás révén jelentős eredményeket értek el az építőipar szezonjcijebének felszámolssa terén. Az államosítás egyúttal lehetővé tette az 1947-es IC—1 1-szeres építőipari szorzószám csökkentését. Az elért sikerek mellett, amelyek jórészt az államosítás és a népga.* «iaságunk egyéb területein végbement fejlődés következményei, az építőiparban, különösen a magasépítés terén komoly hiányosságok tapasztalhatók, Az építkezés költségeij jóval meghaladják az iparban kialakult árszínvonalat. Amíg az iparban a háború előtti árakhoz képest a szorzószám mintegy ötszörös, addig a magasépítőiparban 1948 ban még m*ndig nyolcszoros volt a szorzö- száni. Az építőipart a hároméves terv nagy feladatok elé állította és különösen nagy követelményeket támasz* tanak az ötéves terv beruházásai. Az 1948-as 310 millió forint értékű építkezéssel szemben 1949-,ben 4300 millió forint. 1950-ben 1900 millió forint lesz az állami magasépítő’par termelése. A legnagyobb szükséges létszám 1948-ban 20-00 volt. 1949- fcen ez a létszám 65.000-re, 195Q ben 90-000-re fog emelkedni. Ezzel a hatalmas fejlődéssel a* építőipar nem tudott lépést tartani. Az ötéves terv során magasépítésre, gyárak, mezőgazdasági épületek, lakóházak, szociális és kulturális intézmények építésére 14 miliárd forintot, mélyépítésre: út-, híd-, víz- vasútépítésre hal milliárd forintot fogunk fordítani. Megengedhetetlen, hogy ezt a hatalmas összeget a mai i nlo- kolatlanu! magas önköltség inellett fektessük be. Az ötéves terv 14 milliárdnyi beruházásának csak egyszázalékos önköltségcsökkentése is háromezer új kétszobás, fürdőszobás lakás felépítését teszi lehetővé. Szükségessé vált tehát, hogy a miniszter- tanács feltárja az építőipar hiányosságait és meghatározza a munka megjavítására szolgáló intézkedésé, két. A magas Önköltség okai az építőipar minden területén megtalálhatók. Az állami tervintézetekben a gazdaságos tervezést nem tekintik közponii kérdésnek. Nem népgazdaságunk mai helyzetéből indul ki. nem veszik figyelembe az ország teljesítőképességét Az esztétikai szempontokra hivatkozva, a dolgozók ízlésének megfelelő, de ugyanakkor a gazdaságos megoldások helyett gyakran felesleges szépítést végeznek. Még nem állnak kellő számban rendelkezésre a sorozatosan épülő lakóházak. gazdasági, szociális és kulturális célú épületek leggazdaságosabb, rendeltetésüknek legmegf eleiül b ti. pustervei. A tervezők, ahol niég típusterv nincs, kénytelenek annyi új tervet készíteni, ahány épület készül. Ennek következtében a tervező irodák túl vannak terhelve munkával, terveik rosszabbak és az építkezés költségei magasabbak. Gyakran előfordul, hogy épületeket terv és költségvetés nélkül kezdenek ci építeni és csak menetközben derül ki hogy a befejezéshez az előirányzottnál jóval nagyobb összeg szükséges. Ez egyrészt az építtetők hibája, akik építési érdekeikkel és igényeik pontos megjelölésével későn jeleníkéznek a tervezőintézeteknél, másrészt a tervezőintézetek túlterheltsége gyakran a rossz szervezésnek a következménye. Általában a tervek késése gyakor: jelenség és az építésnél való jó munkaszervezés egyik legnagyobb kerékkötője. Egyes esetekben a szakszerűtlenség. a műhibák súrolják a szabotázs fogalmát. A felelősök fÁlderi tése és megbüntetése nem történi meg. Építőiparunk még mindig r.agár viseli a kézműipari jelleget. Ez a mm.* kaerőt és költséget emésztő nehéz fizikai munka és szállítás gépesítésének hiányában, a munkatempó lassúságában, elavult munkamódszerek alkalmazásában és alacsonyfokú szervezettségébe mutatkozik meg. Egy- egy építőipari vállalat munkahelyének száma a 60—80-at is mcglui ladja. A vállalat országos jeiíjgi munkák mellett apró-cseprő javítás munkával is kénytelen foglalkozni Ilyen körülmények között hatékony tervszerű vezetés elképzelhetetlen. Ennek következményei megmutatkoznak az egyes építések színhelyén ural kodó laza szervezettségben. Általában feleslegesen sok, ugyanakkor egyes épületeknél túlságosan kéve munkás foglalkoztatása, az any au szállítások kiesése, a gépek, állványzat rossz kihasználása, a különböző munkások egybehangolásának és időrendbeli sorrendje 'cta? tusának hiánya mind megannyi Ön költséget növelő tényező. Az elő gyártás, a gépesítés hiánya, az an j ellátás és a muukaerőf elhasznál á< szervezetlensége következtében túlságosan bosszú a munkaidő. Amíg ír- állványzatra, a gépekre más épületek - nél égető szükség lenne, a munka elhúzódása miatt az értékes feisz* iclés kihasználatlanul, áll. Az ítő- váHalatok felesleges forgótőkét kötnek le. Később készülnek el az tu lakások, az új gyárak később indíthatják el a termelést. A munkások téli foglalkoztatott sága még mindig nem kielégítő. ' téli munkák jelentékeny része net' elég tervszerű. Az építési költségek felét kilev építési anyagok átlagos árszínvonal hét és félszeresse az 1939. évinek. Ez magasabb az átlagos ipari árszínvonalnál. Egyes anyagok, például a f különösen drága. A munkaverseny, a brigád- és új tómozgalom és a tapasztalatcsere messze elmaraJ a gyáriparé megüt* Jellemző, hogy a Szovjetunióban már évtizedek óta bevált sztahanovista munkamódszerek nálunk az építő iparral kapcsolatban még mindig ismeretlenek. Amíg a gyáriparban * termelékenység 10 százalékkal meghaladta a háború előttit, addig ft építőiparban a munka szervezetlensége miatt a termelékenység ménem érte el az 1938—39-es ével színvonalát annak ellenére, hogy a? egyes megfelelő munkafeltételek mellett dolgozó munkások teljesítniény meghaladja a békebelit. Komoly hiány mutatkozik a ni un kaerő terén is, így elsősorban h ács és kőműves szakmában, inán- van jólképzett és a népi demokrácia hoz bű munkavezetőkben, mérno kökben, tervező építészekben, építő vezetőkben. Az adminisztráció gyen ge, bár a tisztviselőlétszám túlméretezett. Az építőipari munkások egyrészt nek munkafegyelme, a munkához való viszonya nem megfelelő. E■/ arra mutat, hogy nem kielégítő a építőmunkások között folyó pol ti kai nevelőmunka. Az építési köz igazgatási szervek, az építési főigaz gatóságok és igazgatóságok fetesle ges kettőzés jelentenek és búrokra tikus felépítésükkel a termelő mun kát gátolják. Annak érdekében, hogy az építő ipar alkalmas legyen feladatainak betöltésére, az egyes önköltsége' előidéző hibák kiküszöbölésére, r minisztertanács a következőket rcn deli el! Qj A gazdaságos tervezés érdekében az építésügyi miniszter köteles kidolgoztatni a lakóházak, ipa. ri, mezőgazdasági, kulturális és szociális épületek építési módját, szerkezeteit és az összes fontosabb jellemző adatot magukban foglaló tervezési normákat és ezen épületek típusterveit. — Az 1950-ben sorozatosan építendő épületek tervezési normáit és megfelelő változatokban készülő típusterveit 1950. január 1-ig keil kidolgozni. A termelési normák betartáca minden közüzemben kötelező. A legfontosabb típustervek és né- hány országos jelentőségű épület tervének elkészítésére, a tervezés színvonalának emelése érdekében nyilvános tervpályzatot kell indítani. Az építtetők és tervezőintézetek kötelesek szem előtt tartani a gazdaságos építkezés szempontjait. A minisztertanács felelőssé tesz: mindazokat az állami szerveket, amelyek túlzott követelésekkel, vagy ezen követelések teljesítésével vétenek -6 kötelező takarékosság ellen. ED A tervezés szakosítása és túlzott központosításának megszüntetése érdekében az építésügyi mi.i'szter szervezzen október 31-ig a magas- építési tervező injtézet szétválasztásával külön lakóépületté1 vezö irodát, mezőgazdasági épüttervízö irodát és középülettervező irodát. Vidéken addig is a tervezési f.L adatok elvégzésére erősítse meg a soproni, pécsi, miskolci, szegedi, győri és debreceni tervező to,Iákat. A tervező irodák irányítására magasépítési tervező központot kell szervezni. Az Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Intézettől le kell választani a tudományos munkával foglalkozó részt s abból önálló mélyépítésitudományi intézetet kell szervezni. DU Az építtetők gyakori és igen nagy zavart okozó tervváltoztatásainak megakadályozására a minisztertanács elrendeli, hogy költ. ségemelés, késés, vagy egyéb módosítás változtatások a jövőben csak az építtető szerint illetékes miniszter és a Tervhivatal főnökének együttes jóváhagyásával fogadható el. dl Az építésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy megyénként legalább egy nemzeti vállalat működjék, és így az egyes vállalatok munkával való túlhalmozása megszüntethető legyen. Az építésügyi miniszter gondoskodjék a kivitelező vállalatok között a munka olyan elosztásáról, hogy a nagy beruházásokat építő vállalatok ne legyenek kisebb jelentőségű munkákkal terhelve. A kisebb munkák: a tatarozás, a helyreállítás elvégzésére külön vállalatokat kell szervezni. A vidéki építőipari vál lalatok jobb irányítására az építésügyi miniszter szeptember l.id szervezze meg a Dunántúli és Tiszántúli Építőipari Központot. nn A munkahelyen belüli szervezettség megteremtésének első lépéseként meg kell állapítani az építkezés összes részmunkáinak, az anyagbeszerzésnek, a munkaerő felhasználásnak pontos időtervét. Szigorúan ellenőrizni kell, hogy a kidolgozott határidős terv ne maradjon papíron. A gépek kihasználását meg kell javítani. A rendelkezésre álló aránylag igen kevés gépet a szervezettség megjavításával kell a mainál Tóbban kihasználni. Az építkezések idejé.t jelentősen le kell rövidíteni. _ Felszerelésben, gépben és munkaerőben hiány mutatkozik. Ezen a hiányon lényegesen enyhíteni fogaz építési idő csökkentése. L£J Az építésügyi s a közlekedés- és postaügyi miniszter jutalmazza meg azokat a tervezőket, vállalatvezetőket, építésvezetőket, munkavezetőket és legkiválóbb munkásokat, akik a határidőn belül készítik el az épületeket és csökkentik az önköltséget. CD Építőiparunk technikai elmaradottságának felszámolására, a leg. nehezebb fizikai munka helyettesítésére és az építkezések meggyorsítására a Tervhivatal bocsásson 1949-ben magasépítőipari gépek beszerzésére 43 millió forintot, mélyépítőipari gépek beszerzésére 24 millió forintot rendelkezésre. Ki kell választani az építőipari gépek legmegfelelőbb típusait és azoknak szériában való gyártását nehéziparunkban haladéktalanul meg kell kezdenie. Le kell küzdeni az új gyártási ágra való áttéréssel szemben mutatkozó idegenkedést. A nehéziparügyi miniszter július 41-ig jelölje ki az építőipari gépeket gyártó üzemeket. A nehéziparügyi miniszter és az építésügyi miniszter a Tervhivatal elnökével vizsgálja meg szeptember 1-ig az építőipari anyagok ár- csökkentésének lehetőségét, gondoskodjék az építőanyaggyártás racionalizálásáról. A Tervhivatal előgyártóiizemek építésére és téglagyáraink kapacitásának növelésére 1949-ben 12 millió forint, 1950-ben 28 millió forint beruházási hitelt bocsásson rendelkezésre, CD A termelékenység emelése érdekében az építésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy 1950. január 1-ig a teljesítménybér szerint fizetett munkások száma elérje a mai 60 százalék helyett az összes munkások 80 százalékát. EU A minisztertanács felkéri a Szak- szervezeti Tanácsot és a MÉ- MOSz.t, hogy fokozottan szervezzék, irányítsák az építőipar 'mun. kaverseny-, brigád és * újítómozgalmát. A minisztertanács utasítja az építésügyi, a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy tegyenek meg minden intézkedést a munkaverseny mozgalom támogatására. Jelöljék ki az újító mozgalom legfőbb célkitűzéseit. Szervezzék meg a Szovjetunióban bevált munka- módszerek gyors bevezetését, m A Tervhivatal bocsásson 12 millió forintot az építőipar rendelkezésére, elsősorban az országos jellegű építkezéseknél dolgozó munkások elszállásolására szolgáló munkásbarakok építése és a családjuktól távol éiő épftömunká- sok étkeztetésének megjavítása céljából. (Hl Az új szakmunkások tízezreinek, a munkavezetők százainak munká. baállítása hatalmas tanulókép. képzést, átképzést tesz szükségessé. Nemcsak több munkásra, hanem az új munkamódszereket, az építőipari gépek használatát eNa- iátító ipari szakmunkásokra, ma. gasabbfokú szervezettséggel dolgozó munkavezetőkre van szükség. A minisztertanács utasítja Oz építésügyi s a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy augusztus 15-ig dolgozzák ki az 1949. őszén induló átképző és továbbképző tanfolyamok részletes tervét. Az építőiparban nagyszámú dolgozó nőket, akik eddig csak segédmunkások lehettek, tömegesen be kell vonni a szakmunkássá való átképzésbe. Az új segédmunkások tízezreinek jelentős részét is a nők sorából kell toborozni. A munkavezetésben mutatkozó hiány leküzdésére az építésügyi miniszter november november 1-j kezdettel indítson 500 személyes munkavezetőképző tanfolyamod A vallás- és közoktatásügyi rninisz* r műszaki főiskolán és a febő építőipari iskolán ősztől kezdve szervezze meg a mélyépítőipari tagozatot. 03 Az építési önköltségek figyelemmel kísérése, a mutatkozó hibák kiküszöbölése érdekében a minisztertanács utasítja az építésűéi, közlekedésügyi és postaügvi minisztert, hogy október 1-ig dolgozzák ki az építési költségek mérésének és összehasonlításának az utókalkuláción alapuló tudományos módszerét. m Az építési közigazgatást át kell szervezni. Az építésügyi miniszter- ónítési főieazgatóságokat, mint felettes szerveket augusztus 1-ig szüntesse meg. Az épilési igazgatóságokat december 31-ig kell megszüntetni és feladatukat át kell adni az önkormányzatoknak. A közlekedés- és postaügyi miniszter válassza al az államépítészeti hivatalokról az útjavítási és karbantartási részeket és önálló nemzeti vállalat formájában korszerű módszerekkel szervezze meg az utak fenntartását. LEj A minisztertanács utasítja \t épitésügyi, a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy haladéktalanul járjon el azok ellen, akik akár tudatosan, akár szakszerűtlenségükkel, hanyagságukkal vagy- az ellenőrzés elmulasztásával a- tervezés, a kivitelezés vagy a köz- igazgatás területén súlyos károkat okoztak népgazdaságunknak. m A minisztertanács a felsorolt intézkedések alapján utasítja az épí— ttsügyi minisztert, hogy 1949-ben az 1948. évi átlagos önköltséghez képesít a magasépítő iparban 15 százalékos önköltségcsökkentést hajtson végre. A 15 százalékos önköltségcsökkentés» hói 7 százalékot a gazdaságosabb tervezésscl és a tervezé-si díjszabás mar bekövetkezett leszállításával. 8 zúzalékot pedig a kivitelezés terén az építési idő megrövidítése, a termelékenység növelése, az új munka, módszerek alkalmazása, a fokozott gépesítés, a szervező és ellenőrzi munka megjavítása révéi) kell elérni Á minisztertanács utasítja az ép! tésügyi, a közlekedés- és postaúgy minisztert, hogy a mély építőiparból 1949-ben 19 százalékos önköltség csökkentést hrjtson végre. A 10 százalékos önköltségcsökkentésből százalékot a gazdaságosabb tervezés sei, 8 százalékot a kivitelezés jo!» megszervezése során kell elérni. ESS Az építésügyi, a közlekedés- ( postaügyi miniszterek 1950 janu: 15-ig kötelesek beszámolni a minis tertanáesnak e határozatok és í önköltségcsökkentés végrehajtásán' A minisztertanács felhívja az épít iparban dolgozó szakmunkások segédmunkásokat, mérnököket, tec nikusokat, tisztviselőket: állíts, munkájuk középpontjába az önkö ség csökkentését.
