Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-14 / 161. szám

2. oldal. nyírségi magyar nép •SÜTÖRTÖK, 1949. JULIUS U. Népnevelők vigyáznak rá, hogy idejében megkezdődjék az aratás és minden arató megkapja járandóságát — Ilyen még nem volt —1 hüledez- tek a kulákok. — Ez a Jánószki Jani nem fér a bőrébe. Pedig semmi különös nincs benne. Annyi az egész, hogy Jánószki János zöldbokori földmunkás nem volt haj­landó aratni szerződéskötés nélkül. Hiába minden hüledezés, minden fogcsikorgatás, meg kellett kötni a szerződést. Azon túl pedig megadni reki mindazat, amit a rendelet elő­ír : a százalékos részesedést, az ét­kezést. — Addig meg sem kezdjük a munkát — jelentette ki öntudatosan Jánószki —, amíg ki nem adják az ennivalót is. Kommunista népnevelők mondták... Okosan cselekedett. Példát muta­tott a többieknek is. A munkások, földmunkások, dolgozó parasztok kormánya jó rendeletet hozott. Tet­szik is a földmunkásoknak, az ara­tóknak, akik érdekelve vaunak benne. Ezen túlmenően azonban maguknak az aratóknak kötelessége, hogy ne engedjék becsapni magukat. Jánószki János és a vele dolgozó aratók nem engedték. — Kitől tanultad ezeket a rende. leteket — kérdezték tőle társai, amint bereggeliztek a kiköveteli szalonnából. Gondosan megtörölte a bicskát, zsebretelte és csak azután válaszolt. __ Kommunistáktól. A Párt nép­nevelői mondták, hogy ez a rende­let és ne engedjünk belőle. A kom­munisták pedig igazat beszélnek — teszi hozzá a szemtanú meggyőződé­sével, aki látta az újjáépítést, ta­pasztalta a népi demokrácia segítsé­gét. a Tamás bokorban Tomasovszki András 35 holdján aratnak. Déltájt vetődik arra Mol­nár Jenő elvtárs. Mezőőr a foglalko­zása, így nagyszerűen össze tudja kötni munkáját pártmunkájával, a népneveléssel. — Mi újság maguknál, emberek? — Nemsokára befejezzük. — És az étkezés? — Tegnap kaptunk főttételt, de a „gazda“ azt mondja, hogy neki be­teg a felesége, nem főzhet mindig. Ezzel a húsz kiló kenyérrel akar ki­elégíteni bennünket. A bérből meg ie akarja vonni a koszt árát. — De nem engedjük ám! Tudjuk már, hogy mi jár nekünk. Azért jól esik nekik egy kis bízta­tás. A népnevelő szépen elmondja a rendelet tartalmát. Mindjárt jobban esik a munka is, tudják az aratók, hogy meglesz a megérdemelt bér. Q gabonát is megnézi a népnevelő. Viaszérés előtt arattak. Helyeslőén bólint. Majd megkérdi: — Tudják-e, miért ilyenkor keli aratni? — Persze. Mert nem pereg ki a szem. A Szovjetunió Lenini Kommu­nista Ifjúsági Szövetsége, a Kom- szomol táviratban üdvözli a világ dolgozó ifjúságát a budapesti nagy találkozó alkalmából. A táviratot a szovjet határig komszomolisták- ból álló staféta hozza, majd to­vábbfolytatja ünnepélyes diadal- útját Budapest felé, zászlókkal és virágokkal feldíszített útvonalon. Záhonytól kezdve, a szovjet ha­tártól magyar fiúk veszik át a j — És ha kiperegne? — Kevesebb jutna a kuláknak — kockáztatja meg valaki a feletet, de másképp gondolkoznak a többiek. Molnár elvtárs megmagyarázza : — A városi dolgozóknak és álta­lában az egész ország dolgozóinak jutna kevesebb kenyér, ha keveseb­bet takarítunk be. Nézzük csak. le­pereg mondjuk csak a huszad része. Az 30—40 kiló holdanként. 15.000 hold körül van a gabonavetés itt Nyíregyháza határában. Ha minden holdon csak 30 kilót veszítünk el, 150(J mázsa kenyérnekvaló megy kárba! 45 vágón! Egy hosszú teher- vonatot megtölt és 2000 embernek kenyerét ad egész évre! — Na, jó munkát! -— köszön el az aratóktól Másutt is szükség lehel egy kis beszélgetésre. táviratot és futnak vele az ország fővárosáig. Téglásig szabolcsi if­júmunkásokból, dolgozó paraszt­fiatalokból és diákokból összeál­lított futók alkotják az ünnepé­lyes stafétát és végig az útvona­lon húsz-huszonöt fiatal atléta kí­séri a távirattal futó ifjúmunkást, majd Tégláson átadják a hajdú- megyei fiataloknak a Komszomol üdvözletét. Ma délután pártnap lesz a Városháza udvarán Nyilvános pártnapot tart ma délután 6 órai kezdettel a Magyar Dolgozók Pártjának nyíregyházi szervezete. Az alapszervezetek tag­jai és a pártnap többi résztvevői az egyes párthelyiségekből cso­portosan vonulnak fel a városháza udvarára, az összevont, nyilvá­nos pártnap színhelyére. A pártnapon Vadász Ferencné elvtársnő, országgyűlési képvi­selő mond beszédet az időszerű politikai kérdésekről. A nyilvános pártnapot pártonkívüliek is látogathatják. Szabolcsi fiatalok viszik Téglásig a Komszomol táviratát A múltban: fogadja nagyrabecsülésünket...“ és más semmi Most: Kollégium, gondtalan tanulás a fiatal művészek számára Valamikor régen egész biztos, hogy így kellett volna megkezdeni egy hasonló riportot: „...az egy. másradobált rajzlapok, vásznak, festékek között fáradtszemű, örökké éhes fiatalok dolgoztak...” — ha egyáltalán akadt volna vala­hol Magyarországon hasonló is­kola. Most máskép írhatunk. Nem nagy a nyíregyházi Képző- művészeti Népfőiskola „műterme”, de kényelmesen tanulhatnak a nemrégen műhelyekben földeken dolgozó' munkás és parasztfiatalok, az ifjú művészek. A napsugár rendben falraszegezett szén­rajzokat, ceruzatanulmányokat ci­rógat, itt ülnek sorban a rajzbak- kokon, Soltész Albert, Óvári Laci, Berec András, Matyasovszki Pista, mindannyian, akik ősszel már Pes­ten tanulnak tovább a Derkovits- kollégiumban.. Igen, Pesten és tovább tanulhat­nak. — Bezzeg régen hiába kérvé­nyeztem fűhöz-fához, hiába sze­rettem volna tanulni, nem lehe­tett. Felküldtem a rajzaimat is. — Csak annyira érdemesítettek, hogy válaszoltak: „...köszönjük a rajzokat, fogadja nagyrabecsülé­sünket...” — aztán vége... — em­legeti a keserves múltat Soltész Albert, a szemüveges fiatal műn. kástehetség. Aa apja kovács- segéd. Albertnak az tetszik talán a legjobban, hogy most már az apja is máskép vélekedik a művészet­ről. Akkoriban ezt mondta a fiának: keress inkább valami be­csületes foglalkozást. — Most már így beszél: hiába no! a népi de­mokráciában másképen áll a hely­zet a festőkkel is. De másképpen ám,. Kollégium­ban tanulhatnak, teljes ellátást kapnak, ösztöndíjat, művésztele­pekre mehetnek, nincs más gond­juk, csak a tanulás, a rajzolás és festés. Berecs András, egy kertész fia is tudja a többiekkel, hogy mind­ezt a Szovjetuniónak, a Pártnak, a munkásosztálynak köszönhetik. A dolgozó népnek. — Az iskolában már sokszor megfogadtuk egymásnak, hogy so­ha, de soha nem leszünk hűtlenek és hálátlanok a nép iránt, soha nem szakadunk el a dolgozóktól. Bandi nem tudja pontosan meg­határozni, hogy mi is az ő felada­tuk, nagyon keresi a szavakat a kifejezéshez is végül is türelmet­lenül fakad ki. — Hát mi más lenne, mint se­gíteni, tanítani a népet, képeken keresztül mutatni meg az igazsá­got ,a valóságot, a haladást?! — Hát hogy is van az a dolog Benczúrral? — kérdezi mosolyog­va Berki elvtárs, az iskola veze­tője. Rosszallóan néznek rá a fiúk, de aztán Albert kivágja. — Nincs mit azon szégyelni. Bi­zony úgy volt, hogy elkápráztatott bennünket eleinte a csillogás, a pompázó külsőség. De azóta sok mindent tanultunk. Azóta megis­mertük Szönyit, Derkovicsot, Nagy Istvánt meg a többieket. Az iga­ziakat ,akik igazmondó ecsettel1 beszéltek az elnyomatás éveiben is a népről. A nyomdokaikon haladunk tovább — folytatja Óvári és Matyasovszki, — Felelősséggel tartozunk a dolgozóknak s mi nem akarunk hazugok lenni. Szombaton este útrakél a négy nyíregyházi festőnövendék. Már többen tanulnak fenn Pesten, akik szintén ebből az iskolából kerül­tek ki, ott már becsülettel emle­getik a nevüket, csak így, hogy ,,a nyíregyháziak” s most ez a négy lelkes fiú is megmutatja majd, hogy mit tudnak a munká­sok és parasztok gyermekei. A tudás a népé a népi demokratikus Lengyelországban A népi demokratikus Lengyelországban hatalmas lépésekkel fejlődik a tömegkultúra. Az urak Lengyelországában százezrével voltak, akiknek még arra :»m OLCSÓ LENGYEL KÖNYY MINDENEt SZAMÁRA volt lehetőségük, hogy a betűve­tés tudományát elsajátítsák. Né­hány szám be­mutatja azt az ugrásszerű fejlő­dést, mellyel a népi demokrati­kus Lengyelor­szág a dolgozók széles rétegeihez eljuttatta a jobb­nál jobb köny­veket. Míg 1947- ben mindössze 4287 mű jelent meg, 44 és fél­millió példány- számban, 1948­ban már 5700 kö­tetet adtak ki lengyel népi knt- példányban. KIADOTT KUPÉK SZAKA ./ PÉLDÁNYSZAK HŰHÓBAN 58 millió példányszámban. 1949 különösen kiugrott a 1 túra történetében.: 6700 könyvet jelentettek meg 69 millió Különös gondot fordít a lengyel népi demokrácia a falusi iskolai könyvtárakra. Ezek a könyvtárak nélkülözhetetlen kellékei lesznek min­den alapfokú is­kolának. A man­kót 1947-ben kezdték el, ami­kor 3491 falni» iskola kapott könyvtárat. 1948- ban már 14 ezer­re szaporodott az. iskolai könyvtá­rak száma, 1949- ben pedig már nem kevesebb- mini 22 ezer lesz belőlük. Nagy se­gítséget kapnak ezzel a falusi, dolgozók gyer­mekei tanulmá­nyaik folytatásá­ban. Nagy gonddal fordul az újjászületett Lengyelország a falu felé. Ott. ahol a ..békevilágban“ írástudatlanok ezVei éltek, ma mar ÍÖQO községe. könyvtár, 20 ezer kölcsönkönyvtár szolgálja a kul­turális fejlődést összesen egy mil­lió százezer kö. tettel. A népi de­mokráciában a népé a tudás is. A népi demokrá­cia nemcsak ar­ról gondoskodik,, hogy minden dol­gozó megismer­kedjék az írás­sal, olvasással, hanem biztosítja a kulturális to­vábbfejlődést is, lehetővé teszi a falu dolgozóinak a tudományos 4*. irodalmi művek megismerését. — UJTIPUSU összeállítható há­zak gyártásának megkezdéséről számol be a Pravda oreli levele­zője. Az újszerkezetű házak ára 20—25 százalékkal Iocsóbb, mint az eddig készített hasonló lakásoké. — A NYÍRBÁTORI II. sz. is­kola kitűnő nevelési versenyered­ményéről nemrég számoltunk be. Most értesültünk, hogy a szülői munkaközösség is jó munkát vég­zett az iskolában, amiért a val­lás és közoktatásügy! minisztérium elismerő oklevéllel tüntette ki. — GUTI FERENC mátészalkai járási szociális titkárt 2 népjóléti minisztérium megye! személyügyi előadóvá nevezte ki. — MAGLAVIT román község volt földesura nagy üzletet akart lebonyolítani. Második Lourdes* akart csinálni a falubóL Az egy­szerű emberek hiszékenységéi akarta kihasználni, hogy gyarapít- hassa vagyonát, ezért egy szeren­csétlen, idegbeteg embert bérrt fel, hogy elterjesesze: „látomásai'' voltak a községben. Balul ütött ki az üzleti vállalkozás, az odavalósi emberek maguk nevetik ki a „maglaviti csodát”. — A DEBRECENI pedagógiái főiskolát a közoktatásügyi minisa. térium ősztől Egérbe helyezi át. Egerben két gyönyörű új kollé­giumot kap a főiskola. i HÍREK ) ! ~ ■inni u ii i ti

Next

/
Oldalképek
Tartalom