Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-14 / 161. szám
2. oldal. nyírségi magyar nép •SÜTÖRTÖK, 1949. JULIUS U. Népnevelők vigyáznak rá, hogy idejében megkezdődjék az aratás és minden arató megkapja járandóságát — Ilyen még nem volt —1 hüledez- tek a kulákok. — Ez a Jánószki Jani nem fér a bőrébe. Pedig semmi különös nincs benne. Annyi az egész, hogy Jánószki János zöldbokori földmunkás nem volt hajlandó aratni szerződéskötés nélkül. Hiába minden hüledezés, minden fogcsikorgatás, meg kellett kötni a szerződést. Azon túl pedig megadni reki mindazat, amit a rendelet előír : a százalékos részesedést, az étkezést. — Addig meg sem kezdjük a munkát — jelentette ki öntudatosan Jánószki —, amíg ki nem adják az ennivalót is. Kommunista népnevelők mondták... Okosan cselekedett. Példát mutatott a többieknek is. A munkások, földmunkások, dolgozó parasztok kormánya jó rendeletet hozott. Tetszik is a földmunkásoknak, az aratóknak, akik érdekelve vaunak benne. Ezen túlmenően azonban maguknak az aratóknak kötelessége, hogy ne engedjék becsapni magukat. Jánószki János és a vele dolgozó aratók nem engedték. — Kitől tanultad ezeket a rende. leteket — kérdezték tőle társai, amint bereggeliztek a kiköveteli szalonnából. Gondosan megtörölte a bicskát, zsebretelte és csak azután válaszolt. __ Kommunistáktól. A Párt népnevelői mondták, hogy ez a rendelet és ne engedjünk belőle. A kommunisták pedig igazat beszélnek — teszi hozzá a szemtanú meggyőződésével, aki látta az újjáépítést, tapasztalta a népi demokrácia segítségét. a Tamás bokorban Tomasovszki András 35 holdján aratnak. Déltájt vetődik arra Molnár Jenő elvtárs. Mezőőr a foglalkozása, így nagyszerűen össze tudja kötni munkáját pártmunkájával, a népneveléssel. — Mi újság maguknál, emberek? — Nemsokára befejezzük. — És az étkezés? — Tegnap kaptunk főttételt, de a „gazda“ azt mondja, hogy neki beteg a felesége, nem főzhet mindig. Ezzel a húsz kiló kenyérrel akar kielégíteni bennünket. A bérből meg ie akarja vonni a koszt árát. — De nem engedjük ám! Tudjuk már, hogy mi jár nekünk. Azért jól esik nekik egy kis bíztatás. A népnevelő szépen elmondja a rendelet tartalmát. Mindjárt jobban esik a munka is, tudják az aratók, hogy meglesz a megérdemelt bér. Q gabonát is megnézi a népnevelő. Viaszérés előtt arattak. Helyeslőén bólint. Majd megkérdi: — Tudják-e, miért ilyenkor keli aratni? — Persze. Mert nem pereg ki a szem. A Szovjetunió Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetsége, a Kom- szomol táviratban üdvözli a világ dolgozó ifjúságát a budapesti nagy találkozó alkalmából. A táviratot a szovjet határig komszomolisták- ból álló staféta hozza, majd továbbfolytatja ünnepélyes diadal- útját Budapest felé, zászlókkal és virágokkal feldíszített útvonalon. Záhonytól kezdve, a szovjet határtól magyar fiúk veszik át a j — És ha kiperegne? — Kevesebb jutna a kuláknak — kockáztatja meg valaki a feletet, de másképp gondolkoznak a többiek. Molnár elvtárs megmagyarázza : — A városi dolgozóknak és általában az egész ország dolgozóinak jutna kevesebb kenyér, ha kevesebbet takarítunk be. Nézzük csak. lepereg mondjuk csak a huszad része. Az 30—40 kiló holdanként. 15.000 hold körül van a gabonavetés itt Nyíregyháza határában. Ha minden holdon csak 30 kilót veszítünk el, 150(J mázsa kenyérnekvaló megy kárba! 45 vágón! Egy hosszú teher- vonatot megtölt és 2000 embernek kenyerét ad egész évre! — Na, jó munkát! -— köszön el az aratóktól Másutt is szükség lehel egy kis beszélgetésre. táviratot és futnak vele az ország fővárosáig. Téglásig szabolcsi ifjúmunkásokból, dolgozó parasztfiatalokból és diákokból összeállított futók alkotják az ünnepélyes stafétát és végig az útvonalon húsz-huszonöt fiatal atléta kíséri a távirattal futó ifjúmunkást, majd Tégláson átadják a hajdú- megyei fiataloknak a Komszomol üdvözletét. Ma délután pártnap lesz a Városháza udvarán Nyilvános pártnapot tart ma délután 6 órai kezdettel a Magyar Dolgozók Pártjának nyíregyházi szervezete. Az alapszervezetek tagjai és a pártnap többi résztvevői az egyes párthelyiségekből csoportosan vonulnak fel a városháza udvarára, az összevont, nyilvános pártnap színhelyére. A pártnapon Vadász Ferencné elvtársnő, országgyűlési képviselő mond beszédet az időszerű politikai kérdésekről. A nyilvános pártnapot pártonkívüliek is látogathatják. Szabolcsi fiatalok viszik Téglásig a Komszomol táviratát A múltban: fogadja nagyrabecsülésünket...“ és más semmi Most: Kollégium, gondtalan tanulás a fiatal művészek számára Valamikor régen egész biztos, hogy így kellett volna megkezdeni egy hasonló riportot: „...az egy. másradobált rajzlapok, vásznak, festékek között fáradtszemű, örökké éhes fiatalok dolgoztak...” — ha egyáltalán akadt volna valahol Magyarországon hasonló iskola. Most máskép írhatunk. Nem nagy a nyíregyházi Képző- művészeti Népfőiskola „műterme”, de kényelmesen tanulhatnak a nemrégen műhelyekben földeken dolgozó' munkás és parasztfiatalok, az ifjú művészek. A napsugár rendben falraszegezett szénrajzokat, ceruzatanulmányokat cirógat, itt ülnek sorban a rajzbak- kokon, Soltész Albert, Óvári Laci, Berec András, Matyasovszki Pista, mindannyian, akik ősszel már Pesten tanulnak tovább a Derkovits- kollégiumban.. Igen, Pesten és tovább tanulhatnak. — Bezzeg régen hiába kérvényeztem fűhöz-fához, hiába szerettem volna tanulni, nem lehetett. Felküldtem a rajzaimat is. — Csak annyira érdemesítettek, hogy válaszoltak: „...köszönjük a rajzokat, fogadja nagyrabecsülésünket...” — aztán vége... — emlegeti a keserves múltat Soltész Albert, a szemüveges fiatal műn. kástehetség. Aa apja kovács- segéd. Albertnak az tetszik talán a legjobban, hogy most már az apja is máskép vélekedik a művészetről. Akkoriban ezt mondta a fiának: keress inkább valami becsületes foglalkozást. — Most már így beszél: hiába no! a népi demokráciában másképen áll a helyzet a festőkkel is. De másképpen ám,. Kollégiumban tanulhatnak, teljes ellátást kapnak, ösztöndíjat, művésztelepekre mehetnek, nincs más gondjuk, csak a tanulás, a rajzolás és festés. Berecs András, egy kertész fia is tudja a többiekkel, hogy mindezt a Szovjetuniónak, a Pártnak, a munkásosztálynak köszönhetik. A dolgozó népnek. — Az iskolában már sokszor megfogadtuk egymásnak, hogy soha, de soha nem leszünk hűtlenek és hálátlanok a nép iránt, soha nem szakadunk el a dolgozóktól. Bandi nem tudja pontosan meghatározni, hogy mi is az ő feladatuk, nagyon keresi a szavakat a kifejezéshez is végül is türelmetlenül fakad ki. — Hát mi más lenne, mint segíteni, tanítani a népet, képeken keresztül mutatni meg az igazságot ,a valóságot, a haladást?! — Hát hogy is van az a dolog Benczúrral? — kérdezi mosolyogva Berki elvtárs, az iskola vezetője. Rosszallóan néznek rá a fiúk, de aztán Albert kivágja. — Nincs mit azon szégyelni. Bizony úgy volt, hogy elkápráztatott bennünket eleinte a csillogás, a pompázó külsőség. De azóta sok mindent tanultunk. Azóta megismertük Szönyit, Derkovicsot, Nagy Istvánt meg a többieket. Az igaziakat ,akik igazmondó ecsettel1 beszéltek az elnyomatás éveiben is a népről. A nyomdokaikon haladunk tovább — folytatja Óvári és Matyasovszki, — Felelősséggel tartozunk a dolgozóknak s mi nem akarunk hazugok lenni. Szombaton este útrakél a négy nyíregyházi festőnövendék. Már többen tanulnak fenn Pesten, akik szintén ebből az iskolából kerültek ki, ott már becsülettel emlegetik a nevüket, csak így, hogy ,,a nyíregyháziak” s most ez a négy lelkes fiú is megmutatja majd, hogy mit tudnak a munkások és parasztok gyermekei. A tudás a népé a népi demokratikus Lengyelországban A népi demokratikus Lengyelországban hatalmas lépésekkel fejlődik a tömegkultúra. Az urak Lengyelországában százezrével voltak, akiknek még arra :»m OLCSÓ LENGYEL KÖNYY MINDENEt SZAMÁRA volt lehetőségük, hogy a betűvetés tudományát elsajátítsák. Néhány szám bemutatja azt az ugrásszerű fejlődést, mellyel a népi demokratikus Lengyelország a dolgozók széles rétegeihez eljuttatta a jobbnál jobb könyveket. Míg 1947- ben mindössze 4287 mű jelent meg, 44 és félmillió példány- számban, 1948ban már 5700 kötetet adtak ki lengyel népi knt- példányban. KIADOTT KUPÉK SZAKA ./ PÉLDÁNYSZAK HŰHÓBAN 58 millió példányszámban. 1949 különösen kiugrott a 1 túra történetében.: 6700 könyvet jelentettek meg 69 millió Különös gondot fordít a lengyel népi demokrácia a falusi iskolai könyvtárakra. Ezek a könyvtárak nélkülözhetetlen kellékei lesznek minden alapfokú iskolának. A mankót 1947-ben kezdték el, amikor 3491 falni» iskola kapott könyvtárat. 1948- ban már 14 ezerre szaporodott az. iskolai könyvtárak száma, 1949- ben pedig már nem kevesebb- mini 22 ezer lesz belőlük. Nagy segítséget kapnak ezzel a falusi, dolgozók gyermekei tanulmányaik folytatásában. Nagy gonddal fordul az újjászületett Lengyelország a falu felé. Ott. ahol a ..békevilágban“ írástudatlanok ezVei éltek, ma mar ÍÖQO községe. könyvtár, 20 ezer kölcsönkönyvtár szolgálja a kulturális fejlődést összesen egy millió százezer kö. tettel. A népi demokráciában a népé a tudás is. A népi demokrácia nemcsak arról gondoskodik,, hogy minden dolgozó megismerkedjék az írással, olvasással, hanem biztosítja a kulturális továbbfejlődést is, lehetővé teszi a falu dolgozóinak a tudományos 4*. irodalmi művek megismerését. — UJTIPUSU összeállítható házak gyártásának megkezdéséről számol be a Pravda oreli levelezője. Az újszerkezetű házak ára 20—25 százalékkal Iocsóbb, mint az eddig készített hasonló lakásoké. — A NYÍRBÁTORI II. sz. iskola kitűnő nevelési versenyeredményéről nemrég számoltunk be. Most értesültünk, hogy a szülői munkaközösség is jó munkát végzett az iskolában, amiért a vallás és közoktatásügy! minisztérium elismerő oklevéllel tüntette ki. — GUTI FERENC mátészalkai járási szociális titkárt 2 népjóléti minisztérium megye! személyügyi előadóvá nevezte ki. — MAGLAVIT román község volt földesura nagy üzletet akart lebonyolítani. Második Lourdes* akart csinálni a falubóL Az egyszerű emberek hiszékenységéi akarta kihasználni, hogy gyarapít- hassa vagyonát, ezért egy szerencsétlen, idegbeteg embert bérrt fel, hogy elterjesesze: „látomásai'' voltak a községben. Balul ütött ki az üzleti vállalkozás, az odavalósi emberek maguk nevetik ki a „maglaviti csodát”. — A DEBRECENI pedagógiái főiskolát a közoktatásügyi minisa. térium ősztől Egérbe helyezi át. Egerben két gyönyörű új kollégiumot kap a főiskola. i HÍREK ) ! ~ ■inni u ii i ti
