Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-12 / 159. szám

2. oldal. NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP KEDD, 1949. JULIUS 12. Minden zsák kenyérgabonával országunkat erősítjük Dolgosó parasztok késsitik a termény beadás tervét Vegyünk példát a szovjet munkásoktól — Úgy gondolomj hogy az idén nagyobb helyet hagyunk a vető­búzának, mint tavaly — mondja feleségének Oláh Béni, kezével az udvar végébe mutat. Az idén a szomszédok is idehordják. Még nem végezte el az aratást, de már a begyűjtést tervezgeti Oláh Béni. Míg az ebéd melege­dik, az udvaron rendezkedik. Mos­tanában sokat van távol, keve­sebb idő jut az udvarra. Sok mun­ka van a DéFOSz-ban, szervezik az aratást, cséplést, a termény­begyűjtést, közben a körmére kell nézni az ibrányi zsírosparasztnak is. ...Vigyázni kell a jövőévi ke­nyérre... Kidolgostam as ütemtervet —• Nem is mondtam még asz. szony, hogy kidolgoztam már a cséplési és a begyűjtési tervet. — Majd megmutatom estére, kíván­csi vagyok, mit szólsz hozzá? — Kell is ahhoz ütemterv? — válaszolja Oláhné. A zsákokat már kijavítottam, előkészítettem. Kész. A többi megy magától. —Na, nem úgy van az egészen — oktatja jókedvűen Oláh Béni. Nem ér semmit az ember munkája terv nélkül. Azt akarom, hogy az idén is az én szekerem Jegyen az első, amelyik megáll a raktár előtt. Fel is díszítjük akkorra. Igaz? Nemcsak as én kenyeremről van szó Oláhné az elmúlt évi beszolgál­tatás! könyvet nézi. 366 kiló ke­nyérgabonát szolgáltattak be ta­valy, ezenfelül a ,,C” vételi jegyre még külön 300 kilót. — Mindnyájunk érdeke, a pa­rasztoké és a gépet gyártó mun­kásoké is, hogy biztosítsuk ke­nyérellátásunkat. Nálunk már mindenki tudja, hogy minden zsák beadott kenyérgabonával orszá­gunkat, demokráciánkat erősijük. — De ugyanakkor a kulákspeku- lációt, a zsírosparasztok kenyér­uzsoráját is lehetetlenné tesszük. — Tavaly sokan teljesítettük túl a beszolgáltatást — mondja megelégedetten Oláh Béni, — de azt hiszem, az idén még többen leszünk. Legalább is úgy látom, amint a DéFOSz-ban beszélge­tünk. Mindenki arra készül, hogy lelkiismeretesen teljesítse köteles­ségét. Hazafias kötelességünk — így mondja beszélgetés közben Oláh Béni. — Milyen jó lett volna a fel- szabadulás utáni nehéz, aszályos években, ha lett volna megfelelő tartalékunk. Könnyebb lett volna a vetőmagellátás és a kenyérkér­dés — veti közbe Oláhné, amint Mint Somogyi elvtárstól, a TŰ­KÉRT nyíregyházi vállalatveztőjétői értesültünk, a tegnapi napon leszakí­tották Nyíregyházán a szén árát. Je­lentős árleszállításról van szó, ami a tokaji Tisza-híd megnyitása révén a szállítási költség csökkenéséből állt elő Egy héttel ezelőtt adta át a for­galomnak Bebrits Lajos közlekedés- ügyi miniszter elvtárs a Tokaj—ra- kamazi Tisza-hidat. Akkor beszédé­ben hangoztatta a híd megnyitásá­nak mérhetetlen gazdasági jelentő­séget. Országunk északi és déli ré­eszébe jutnak az elmúlt nehéz évek. Az idei jó termés bizakodással tölti el az ibrányiakat. Az a meg­győződésük, hogy helyes az a gaz­dálkodás, amit a kommunisták ta­nácsolnak. Biztosítani kell az or­szág kenyerét, a vetőmagszükség­Fekete András kálmánházi nincs­telen földmunkás már régebben megegyezett Balázs András ot­tani zsírosparaszttal abban, hogy az idén nyáron nála fog aratni. — Jól van András, meglesz. — De biztos meglesz, Balázs uram? — Amit mondtam, megmond­tam. Nálam aratsz. Ha én egyszer megmondtam valamit, az úgy van. Telt múlt az idő, Fekete And­rás abban a nyugodt tudatban vár­ta az aratás megkezdését, hogy biztosítva van a helye, Balázs úr megígérte. Balázs úr azonban meggondolta magát időközben, Igaz, amit mon­dott. azt megmondta, de az ő sza­va sem szentírás. Mert úgy-e köz­be jöttek a rendeletek, a kollek­tív szerződés, százalékos részese­dés az aratónak, hozzá rendszeres étkezés. Ez volt az a rész, amit Balázs András nem tekintett szentírásnak. Szentírás csak ak­Kisvárda dolgozó asszonyai a nyári munkák ideje alatt sem hagyják abba tanulá­sukat, továbbfejlesztik elmé­leti színvonalukat. Ennek ér­sikerét ifjúmunkásaink; fel­ajánlásokkal, brigádok alakít á sával, önköltségcsökkentéssel, a. termelékenység emelésével akarják elősegíteni. Várme- gyeszerte termelési értekezle­teket tartottak és tartanak. A földművelésügyi minisz­ter legutóbb megjelent rende­let« értelmében az állami ter­ménybegyűjtés során a -íz- dák által beaidott és a kor­szei között megrövidül ez út, csők. ken a szállítási költség. Alig múlt el egy hét és a nyíregy­házi, általában a tiszántúli dolgozók máris érezhetik gazdasági hatását. A borsodi szeneket, amelyeket eddig hatalmas és költséges kerülővel hoz­tak Szabolcsba, már a tokaji hídon szállítják. Mihelyt az első szállítmány ölesebb fuvardíjtétellel befutott Nyíregyházára, az ebből eredő előnyt azonnal a dolgozók javára fordította a TŰKÉRT: leszállította a szén árát. letet és tartalékra is kell gon­dolni, hogy egy esetleges aszá­lyos esztendő nehogy nehézsége­ket okozzon. Ütemtervet készíte­nek, tervezgetnek otthon és a DéFOSzban. Elől fognak járni a terménybegyűjtés munkájában. kor vált volna a szavából, ha nem a népi demokrácia állama állapít meg tisztességes bért, hanem ő éhbért. Tizenegyedikért aratni, úgy igen, az szentírás. De 15. vagy 17 százalékért? Fekete András, a nincstelen földmunkás az utolsó pillanatban volt kénytelen aratási szerződés után lótni-futni. Helyette Balázs András kuláksógora vállalta az aratást. Tavaly két pár aratott Balázsnak, az idén eggyel is meg­elégedett volna... De a DéFOSz nem hagyta annyiban... Gerda András kálmánházi kulak ugyancsak két párral arattatott tavaly. Az idén csak egy aratót fogadott. 12 hold aratnivalója van, de szerződést csak négy és fél holdra kötött. Kálmánházán is éberek a dol­gozó parasztok. Nem hagyják annyiban sem Gerda, sem Balázs körmönfontságát. elekében asszonyköröfeet szer­veztek a községben s a teg­napi nap folyamán ezek meg­kezdték működésüket. Az értekezletek sorozatát a kisvárdai vasasok indították, példájukat követték a nyir- bogdányiak, ma pedig a, Bóni- gyár Szit-szervezete rendezi meg a fiatalok termelési ér­tekezletét a Yit megrendezé­sének elősegítésére. mány által felvásároltatott mezőgazdasági termények és termékek szakszerű tárolásá­nak és raktározásának bizto­sítása céljából az arra alkal­mas és üresen álló, - vagy csak részben használt helyi­ségeket (raktárak, magtárak, górék stb.) vagy azoknak egy részét- ideiglenesen igény­be lehet venni. Ezeket a he­lyi.’égeket (raktárak, magtá­rak, magtárak, górék stb.) vagy azoknak egy részét ideiglenesen igénybe lehet venni. Ezeket a helyiségeket csak nemzeti vállalatok, más állami vállalatok, vagy szö­vetkezetek vehetik igénybe. Az igénybevétel legfeljebb egy évi időtartamra szólhat, amit azonban az Országos Közellátási hivatal a szük­séghez mérten egy évvel meghosszabíthat. Sztahanov, Buszygin elvtársak hatalmas kezdeményezése óta sok­sok esztendő győzedelmes, dicső­séges útját járta be a szocialista munkaverseny a Szovjetunióban. Hősiesen, merészen törtek előre a szovjet munkások az ötéves ter­vek végrehajtása során. Az út nem volt könnyű, nehézségekkel kellett megküzdeni s a hosszú évek gaz­dag tapasztalatokat hoztak ma­gukkal. A szocialista munkaver­senynek egyre újabb és újabb, ma­gasabb formáit hozták létre a sztahanovisták, élenjáró munká­sok, a gyárak dolgozóinak milliói, a szocializmus építése közben. — Hatalmas méretekben segítették ezzel elő a szocialista haza felépí­tését. de egyben hatalmas segítség ez minden ország dolgozóinak, akik a szocialista hazát akarják felépíteni. Hálával és forró szere­tettel fordulunk a szovjet sztaha­novisták felé, akik a szocialista munkaverseny bőséges tárházát, tapasztalatokban gazdag kincses­házát tárják elénk és könnyítik meg munkánkat. Nekünk pedig kötelességünk az, hogy szakadat­lanul tanulmányozzuk mindezt. — Most, amikor teljes erőnkkel azon kell lennünk, hogy hároméves ter­vünket sikerrel fejezzük be, nagy segítség számunkra az, ha megis­merkedünk a munkaverseny, a terv sikeres végrehajtásáért ví­vott harcok szovjet tapasztalatai­val. A párosversenyt is tőlük tanul­tuk. Gorelik: „A kitüntetett gyár” című könyvében olvashatjuk, a gorkiji „Molotov” gépkocsigyár­ról: „Versenyeznek egymással a mesterek, technológusok, terve­zők, gazdasági emberek, könyve­lők, normamegállapító tisztvise­lők. Versenyeznek egymással a műhelycsoportok; a kovács és ön­tőműhelyek, a mechanikai műhe­lyek, a szerelő- és karosszériamű­helyek, a segédműhelyek, végül a szerszámkészítő műhelyek. — A gorkiji ,,Molotov” gépkocsigyár, a moszkvai ,,Sztálin” autógyárral vette fel a versenyt...” Szabolcsban is kezdenek már bontakozni a párosversenyek kör­vonalai, egyre több és több üzem dolgozói ismerik fel jelentőségét, így hívta ki párosversenyre a nyíregyházi Olajütő az anarcsit, a villanytelep egy dunántúli üzemet, a nyírbogdányi petróieumgyár is egy hasonló üzemet, így szerve­zik meg a párosversenyt az üze­men belül is, azonban csak úgy tudjuk teljes sikerrel végrehajtani mindezt, ha újra és újra, szaka­datlanul tanulmányozzuk azt az utat .amelyet már bejártak a szov­jet munkások. Tőlük tanultuk meg a tapaszta­latcsere mozgalmat. A szovjet sztahanovistákat, a szocialista mun­kaverseny önzetlen hőseit tekin­tette példaképül Manek elvtárs, amikor mozgalmát megindította. A nyíregyházi Tejért vajmestere is rájuk gondol akkor, amikor szakelőadásokat tart a még kép­zetlen, lemaradó munkatársai szá­mára. Amikor a szovjet szakszerveze­tekről számolt be Nyíregyházán a szabolcsi munkásoknak a központi kiküldött elvtárs, akkor is rámu­tatott arra a nagy segtíségre, amit a Szovjetunió dicsőséges munkás- osztálya nyújt számunkra. Példá­kat is hozott fel. Elmondotta azt, hogy a szovjet üzemekben ^Be­csület táblákat” függesztenek ki és hétről-hétre felírják rá a leg­jobb munkás nevét. Vagy pedig táblákat láthatunk a Szovjetunió gyáraiban, rajta a nyersanyagok beszerzési árai, a gépek árai s minden munkás láthatja, hogy a selejtmegtakarítással mennyivel gazdagította a szocialista hazát, vagy a selejttel mennyivel káro­sította meg a szovjet társadalmat. A brigádok részletes munkatervei ott függnek a falon, a munkások­nak maguknak is van „egyéni” tervezetük. Tanulmányoznunk kell a szo­cialista munkaversenyt nemcsak azért, hogy megismerkedjünk an­nak gazdag tapasztalataival, ha­nem azért is, hogy megismerked­jünk annak hőseivel, a szovjet munkásokkal, dolgozókkal, azok­kal, —• ,,akik minden zaj és hűhó nélkül építik a gyárakat, bányá­kat, vasutakat, kolhozokat és szovhozokat, akik az élet összes javait létrehozzák”, — az új élet igazi hőseivel és alkotóival. Akik merészen törnek előre, akik szá­mára a munka becsület, dicsőség, hősiesség és érdem dolga, akik számunkra példaképek a szocialis­ta haza felépítésében. f HÍREK) asesa .ey'r-'wt»rmi* — ügyeletes gyógyszertári szolgá­lat Nyíregyházán. Ügyeletes szolgá­latot tart július 9-től július l6-ig: Bessenyei gyógyszertár (Bethlen-u-). az Arany Sas gyógyszertár (Vav Ádám-u.), az Arany Kereszt (Hatzel. tér). — A KISVÁRDAI MNDSz ta vasszal felállított napközi otthonos óvodájában 35 gyermek nyaral. — A NYÍRSÉGI Építőmnnkások Szövetkezeténél az ÜB üzemi konv. hát szervezett. Mintegy ]50 dolgozó étkezik itt. Egy ebéd ár l-5() forint. — KÜLÄKOKKAL cimboráit Tóth Károly, a mátészalkai mezőgazdasági igazgatóság növénytermesztési fele­lőse. Leváltották és helyébe Szabó Józsefet, a beregsurányi főbírót be. lyezték. — IBRÄNY községben az ötéves terv keretében 100-000 forintos költ­séggel új egészségházat építenek. — AZ ANYA- és csecsemő véde. lem nagy szervezője, Georgij Nyosz- torovics Szporonszkij most érte el 50. éves orvosi munkásságának ju­bileumát a Szovjetunóban. A forra­dalom győzelme óta nagy eredmé­nyeket ért el a csecsemők gyógyításá­ban. — A KAIRÓ! lapok a legnagyobb elismeréssel írnak a magyar fényké­pészekről, akik az ottani nemzetközi fényképkiállításon az első helyen állnak Lengyelország és Olaszország mellett. — A REPÜLŐGÉPGYÁRTÁSBAN új felfedezéseket tett Lulik, Kra- sziliskov és Hrisznyanovics szovjel mérnökök. Találmányaik révén a repülőgépek sokkal nagyobb sebes­séget tudnak elérni. — ŐSZRE forgalomba kerül e típusesillár, amelyet mindenféle elektromos berendezésre házilag is át lehet alakítani. — AZ AMERIKAI Kalifornia ál Iámban hirdetményben szolítciláfc fel a lakosságot, hogy a vízvezeték vizet forralják fel és ne lepődjenek meg, ha a csővekből kisebb hala« siklatlak ki, ugyanis a városi viztar tály zsilipje nem működik kifogás­talanul.-- TIZENHAT gyermeküdülő! tart fenn a népjóléti minisztérium az ország legszebb üdülőtelepein amelyekben a dolgozók gyermeke 3—14 éves korig három-három hétig nyaralnak. Elkészült a tokaji Tissahid t Leszállította a szén árát a TŰKÉRT Ráfizet, aki Mákban bízik A kálmánházi kulák ígérete is csak Ígéret maradt Tanulnak a kisvárdai asszonyok Iffumu nkások termelési érteicezlelei A Világifjúsági Találkozó Egy évi időtartamra igénybe lehet venni a terményraktárakat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom