Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-02 / 151. szám

a a 'Tlyiliségi a ■ __________ flflk am M& ||| Bebrits elvtárs HflSW Mk ÉT^ WkW .mm fflÉ Imi Mr™ Hn® vasárnap avatja fel rIA&YAR IN fc P ^ VISINSZKIJ NYILATKOZATA 1 Szovjetül# és a népi demokráciák minden támogatást megadnak a Szakszervezeti Világszövetségnek — mondotta Milánóban a szovjet kiküldött A nemrég végétért párizsi külügyminiszteri értekezletről nyilatkozott Visinszkij elv­társ, a Szovjetunió külügy­minisztere a szocialista or­szág két legtekintélyesebb napilapjának, a Pravdának és az Izvesztijának hasábjain. Arról az értekezletről szá­molt be a, Szovjetunió kül­ügyminisztere, amely több más nemzetközi értekezlet után most ha csak részered­ménnyel is, de eredménnyel járt: komoly lépésekkel előre vitte a béke rendezésének ügyét. Európa és az egész világ békéje feltétlenül függ attól, hogy végre Németországgal is megkössék a békét, hogy végre Németország is béke- szerető, demokratikus állam­má váljék, hogy örökre sza­kítson azzal a támadó politi­kával, amely egy emberöltő idején kétízben tört más né­pek ellen. Ezért állapította meg Visinszkij elvtárs ebben ■a nyilatkozatában, hogy „a pémet kérdés és a Németor­szággal való békeszerződés megkötése nemcsak a német népnek, hanem minden, a tartós békére törekvő népnek fontos érdeke.“ Ennek a nézőpontnak szem előtt tartásával fejtette ki 'erőfeszítéseit 'éveken át a ■Szovjetunió a német-béke te­tő alá hozására. „A szovjet küldöttség álláspontját meg­határozta az a törekvés, hogy meggyorsítsa a német kérdés rendezését, az a .cél, hogy helyreálljon Németországnak mint békeszerető és demok­ratikus államnak egysége, előkészítsék a potsdami elvek alapján a Németországgal kö­tendő békeszerződést.“ Ez volt és ez most is a "Szovjetunió. álláspontja: szi­lárdan és következetesen ki­tartott és kitart a potsdami egyezmény mellett. A Szov­jetunió a néo-vhata.lmi ellen­őrzési rendszer visszaállítá­sát követeli, a keleti üzemek­ben leszerelték a hadiüzeme­ket. államosították és szigo­rú ellenőrzés alá helyezték a nehézipart, megbüntették a háborús bűnösöket, a Gesta­po és az SS tagjait, 520.000 nácit elbocsátottak a közhi­vatalokból, a nagymonopóliu­mot elvették náci tulajdono- ^áÍKtól és az állam tulajdo­nába adták, a Szovjetunió követelte az egységes gazdasá­gi tanács alakítását s a szov­jet hatóságok voltlak azok, akik betartották a potsdami egyezménynek a jóvátételre vonatkozó határozatait is. Mi volt ezzel szemben az Egyesült Államoknak bs az amerikai imperializmus zsold- jába szegődött nyugati hatal­maknak tevékenysége Német­országban? Felrobbantották a négyhatalmi ellenőrzési rend­szert, a nyugati övezetekben feltámasztották a régi nácik közreműködésével a hadi­ipart, a Szovjetunió javasla­tait — melyek .a fegyvereket gyártó Piuhr-vidék ellenőrzé­sére vonatkoznak — vissza­utasították. Nyugaton bán- tatlanul élnek a háborús bű­nösök, még a vezető állásu­kat is megtarthatták, a köz­hivatalok nagyrészt régi ná­cik kezében vannak, amerikai tőkével dolgoznak a náci kartellek és trösztök, rendsze­resen szabotálják a nyugati hatalmak a jóvátételek fize­tését. A két egymással szöges ellentétben álló álláspont fel­ismerhető a Szovjetunió és a nyugati hatalmak javaslatai­ban is. A szovjet javaslatok­ból mindig kicsendült a kor- rábbi négyhatalmi megálla­podásokhoz való ragaszkodás, a nyugatiak pedig tetteikkel —- szavaikkal egyaránt ez el­len dolgoztak. „A Szovjet­unió kitart — mondta Visin­szkij — Németország gazda­sági és politikai egységének helyreállítása és egy béke- szerető és demokratikus Né­metország mellett. Kitart amellett, hogy Németország­nak vissza kell adni a szabad és egyenlőjogú békeszerető nemzeteket megillető jogokat. Ez az álláspont határozza meg azokat a javaslatokat, amelyeket a szovjet küldött­ség ezen az ülésszakon elő­terjesztett.“ Ezek a javaslatok szilárd ellenállásra találtak Nyugat külügyminisztereinél, azonban „senki sem tudta megmonda­ni. vájjon mit is kellene meg­változtatni az említett terve­zetben“. Arra kaphatók a nyugati hatalmak, hogy el­gáncsoljanak minden olyan törekvést, amely a béke meg­kötésére irányul, viszont arra nem képesek, hogy egészsé­ges javaslatokat tegyenek a béke rendezésére. A békével szembenálló kí­sérleteik nyilvánvaló, hogy kudarcra vannak ítélve s ez a kudarc szemmel látható visszavonulásban jelentkezett Párizsban. A három nyugati küldöttség kénytelen volt megváltoztatni politikájának irányvonalát. Ez a nyugati vereség érezhető a záróközle­ményen, amely a szovjet ja­vaslatok szellemében készült (négyhatalmi tanácskozás, stb) és a konferencia többi eredményében, az osztrák bé­keszerződés kérdésében tör­tént előrehaladásban, a nyu­gatiaknak meg kellett vál- toztatniok tarthatatlan poli­tikájukat és „visszavonni azokat az ellenvetéseiket, amelyeket a keletausztriai volt német javakra vonatko­zó jogos követelésekkel szemben emeltek, v A Szakszervezeti Világszövetség kongresszusának csütörtöki ülésén a ciprusi és tuniszi kiküldöttek felszólalása után Szolojev, a szov­jet Szakszervezetek egyik kikül­dötte emelkedett szólásra a kon­gresszus résztvevőinek hatalmas tapsvihara közepette. — A Szovjetunió kormánya és a népi demokráciák kormányai — mondotta — az Egyesült Nemze­tek Szervezetén belül minden tá­mogatást megadnak a Szakszerve­zeti Világszövetségnek. Az impe­rialisták, a munkásosztály egysé­gének megbontói arra töreksze­nek, hogy egyengessék az utat a háborús uszítok számára. Szolojev a szovjet delegáció nevében javasolta a főtitkári je­lentés elfogadását. Javaslatot ter­jesztett be továbbá az amerikai imperialisták zsoldjába szegődött szakadárok is árulók megbélyeg­zésére. Le kell szögeznünk — folytatta —< bogy a Szakszervezeti Világ- szövetség ajtaja nyitva áll minden ország szakszervezetei számára, azok számára is, akiknek áruló vezetői elhagyták a Szövetséget. Teljesjogú képviseletet kell köve­telni a Világszövetségnek az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben. Beszéde végén a szovjet szakszer­vezeteknek azt az elhatározásai tolmácsolta, hogy továbbra is erő­sítik és támogatják a Szakszerve­zeti, Világszövetséget. Ezután a francia szakszervezeti szövetség kiküldötte a proletárszo- lidari^ás nagyszerű megnyilvánu­lásait méltatta. Utána Toledano a latinamerikai dolgozók nevében megbélyegezte az imperialisták és ügynökeik munkásellenes tevé­kenységét. Részletesen ismertette az angol-amerikai munkásárulók mesterkedéseit. A Világszövetség­nek meg kell kettőzni erőfeszíté­seit a gyarmati és félgyarmati or­szágokban — mondta Toledano. Apró Antal elvtárs felszólalása A délutáni ülésen Apró Antal elvtárs, a Magyar Szakszerveze­tek Országos Tanácsának főtitkára szólalt fel. Bevezető szavaiban a magyar munkásosztály üdvözletét tolmácsolta s nagy beszédben szá­molt be a magyar munkásosztály hatalmas eredményeiről a feszaba- dulás óta: __ Biztosak vagyunk abban — mondta —, hogy a Világszövetség II. kongresszusa jelentős mérték­ben hozzájárul a munkásmozga­lom nemzetközi egységének to­vábbi megszilárdításához. A kon­gresszus munkájával, határozatai­A párizsi értekezlet legfon­tosabb eredményei tehát: „an­nak a politikának kétségtelen sikertelensége, amely Német­ország kettészakítására, a nemzetközi kapcsolatok ki­élezésére irányult és kétség­val azoknak az országoknak dol­gozói is egyetértenek, amelyek ve­zetőik árulása miatt nem lehetnek jelen a nemzetközi munkásmozga­lom nagy találkozóján. A mi olda­lunkon van az igazság — mondta Apró Antal eltvárs —, de a mi oldalunkon van az erő is. — A kongresszus megmutatta, hogy a dolgozók százmilliói mindenütt a világon támogatják szövetségün­ket munkájában, amelynek célja, A winterhuri bíróság csütörtö­kön hirdetett ítéletet a Vitianu ro­mán diplomata ellen indított ko­médiaperben. Vitianut, a bejmi ro­mán követség gazdasági tanácso­sát 18 hónapi börtönbüntetésre ítélték. Hitlerista módszerekre em­lékeztető, szégyenteljes tárgyalá­sok után a svájci bíróság bebizo­nyította, hogy lábbal tiporja a nemzetközi jogot és az amerikai imperializmus eszköze. A tárgya­láson alkalmazott módszerek be­A Finn Népi Demokratikus Unió most tartja második kongresszusát Helsinkiben. A kongresszuson az Unió 140.000 tagjának képviseleté­ben 304 kiküldött, a finn demokra­tikus szervezetek képviselői, vala­mint a csehszlovákiai, ma^arországi és lengyelországi vendégek vesznek részt. A megnyitó ülésen megjelent a Szovjetunió finnországi követe. Altonem a Finn Kommunista Párt nevében üdvözölte a kongresszust. Semmiféle hatalom nem állíthatja meg Franciaország napról-napra erő­södő haladó erőinek továbbfejlődő sét — mondta. — Kövessük har­cunkban a kommunizmust diadallal építő Szovjetuniót és a szocializmus útján szilárdan haiadó népi demo­kráciák nemes példáját. A kormány pénteken Dobi István elnökletével minisztertanácsot tar­tott. A minisztertanács hozzájárult ahhoz, hogy a miniszterelnök a köz- társasági elnöknek felterjesztést te­gyen, hogy az államfő Dobi István, Marosán György és Ortutay Gyula szabadságának tartamára a minisz­terelnöki teendők ideiglenes ellátá­sával Rákosi Mátyás miniszterelnök­helyettest, a könnyűipari miniszteri teendők ellátásával Gerő Ernő ál­lamminisztert, a vallás- és> közokta­tásügyi miniszteri teendők elvégzé­sével pedig Bognár József belkeres, kedelmi minisztert hízza meg. telenül sikere annak a politi­kai irányvonalnak, amely Németország egységének helyreállítására, a nemzetközi íi kapcsolatok megjavítására a nemzetközi együttműködés megvalósítására irányúi.“ hogy egységes táborba tömörítse fajra, nemzetiségre, vallásra é9 politikai nézetre való tekintet nélkül a dolgozókat szerte a vilá­gon. Utána Rossi, a nemzetközi nő­szövetség elnöke 75 ország 80 millió asszonya nevében üdvözölte a kongresszust, majd a keletné­metországi lengyel és csehszlovák küldöttek beszéltek. bizonyították, hogy a „per” való­jában a román népi demokrácia ellen irányul. Ez kitűnt az ügyész felszólalásaiból, amely szerint „Svájc érdekeit veszélyeztetné, ha Vitianut nem ítélnék ell.” A svájci bíróság tárgyalásait az amerikai Imperializmus cselszövései irányí­tották. Az ítélet szembenáll a nemzetközi joggal s azokat leplezi le, akik az egész „pert” kitervel­ték és a haladó erők tábora el­len uszítanak. A kongresszus résztvevői melegen köszöntötték Kossá István pénzügy- minisztert, Magyarország képviselő­jét, aki a kongresszus résztvevőinek, valamint a haladás, a demokrácia finnországi harcosainak tolmácsolta a demokratikus Magyarország üd: vözletét. Palmorem az Unió végrehajtó bizottságának jelentését ismertette. Finnország külpolitikájának a Szov­jetunió barátságán kell alapulnia __, mondotta. — Ugyanakkor szembe kell szállnunk az önállóságunk ellen irányuló imperialista törekvésekkel Palmorem élesen bírálta a mostani finn kormány agrárpolitikáját és rá­mutatott a földreform gyökeres mó­dé sításának szükségességére. A belügyminiszter a miniszterta­nács hozzájárulását kérte, hogy ti főispánoknak a kormányváltozás folytán tisztségükben való megerő­sítése, illetve felmentése iránt a mi­niszterelnök útján a köztársasági el­nökhöz felterjesztést tegyen. Petőfi Sándor halálának százéves évfordulója alkalmából országos ün­nep lesz. Az ünnep előkészítésére a kormány Petőfi Emlékbizottság meg­alakítását határozta el. Az emlék- bizottság tagjaivá kijelölték többek között: Révai Józsefet, Kállai Gyu­lát, Nógrádi Sándort, Losonczy Gé­zát, Ratkó Annát, Ortutay Gyulát Darvas Józsefet, Andies Erzsébetet, Mihályfi Ernőt, Szalai Bélát, illés Bélát, Veres Pétert, Lukács Györ­gyöt, Horváth Mártont, Bernáth An­tal Kossuth-díjas vasesztergályost, Nemeskéri István Kossuth-díjas Ven- csellő-érháti tanítót és Bencsik Mi­hály nagyszénást Kossuth-díjas föld­művest. Felháborító ítélet a tvinterthuri „perbenu Finnország külpolitikájának a Szovjetunió barátságán kell alapulnia Emlékbizottság alakul Petőfi halála százéves évforduléjáuak megünneplésére A minisztertanács határozatai VI. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR SZOMBAT, 1949. JULIUS 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom