Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-30 / 175. szám

SZOMBAT, 1949. JULIUS 30. Vasárnap nyílik meg a kiállítás Nyíregyházán a Szovjetunióban járt parasztküldoitség útjáról VI. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM. ÁRA 60 FILLÉR Határtalan Tito árulása Tito trockista bandája egyre mélyebbre süllyed abba ti a mocsárban, amelybe a szocia­lizmus ügyének elárulásával került. Mindössze! 13 hónap telt el azóta, hogy a Kommu­nista Pártok Tájékoztató Iro­dája kritikát gyakorolt Tito és társai felett és megbélyegezte árulásukat. Ma már mindenki előtt nyilvánvaló Rákosi elv­társ megállapítása: „A Tito- banda a szocialista építés és a nemzetközi Ibiékefront ellensé­geinek egyik legaktívabb ro- hem csap ata.“ Törvényszerűen ide kellett vezetnie Tito árulásának azért, mert nem tartott és nem tart ma gem a munkásosztállyal, semmibe vette a figyelmezteté­seket a Párt tisztaságának megőrzésére, elárulta a nem­zetközi proletár! átust, nacio­nalista ,szovjetellenes „ideoló­giát“ követ. Szovjetek enessége megmu­tatkozott már azelőtt is. Jugo­szlávia felszabadulását egye­dül a hazai partizáncsapatok művének hirdette, megfeled­kezett arról .a sok-sok segít­ségről, amiben Jugoszlávia is részesült a Szovjetunió! részé­ről, megfeledkezett arról, hogy] Európa hat országában ma nem épülhetne a szocia­lizmus, ha' nem voln'a Szovjet­unió. A partizánok, a jugo­szláv nép hűséges gyermekei jobban tudják, mint Tito, hogy a Szovjetunió nélkül harcképtelenek lettek volna. „Mi csak egy kis hajtása va­gyunk egy hatalmas terebé­lyes tölgynek, a Szovjetunió­nak“. így szól partizándaluk, amit ugyan letiltott Tito a partizánajkakról, de tovább él iíi partizánszívefchen. Titóék árulásának nincs ha­tára. Áruba bocsátották Jugo­szláviát, engedik, hogy jugo­szláv földről támadják hátba a monarchofasiszták a görög né­pi csapiatokat, hízelegnek az imperialistáknak, hatalmas kártérítéseket fizetnek a Jugo­szláviában államosított ameri­kai, 'angol és egyéb vállalatok után, amíg otthon a nép éhe­zik, _ szenved a nyomortól], a la­kásínségtől. A jugoszláv mun­kások amúgy is alacsony -élet­színvonala egy év ulatt’felére csökkent, mert Titóék olcsó ju­goszláv áruval árasztják el a környező! kapitalista országo­kat, — a munkásoknak persze kevés jut és vz is csak drágán, fekete áron. Elsősorban a kül­földet, másodsorban saját „rendfenntartóit“ látja cl Tito- A jugoszláv „rendet“ ugyanis nagyon nehéz fenntartani, a tölmegek érthetően elégedetle­nek >a vezetők politikájával, hiszen láthatják, rádióban hall­hatják, milyen hatalmas' gaz­dasági sikerekre képesek a szocializmus útját járó orszá­gok. A „rendfenntartók“ ezré­vel szállítják börtönbe a leg­jobb jugoszláv hazafiakat, min­den börtön megtelt becsületes kommunistákkal és a legke- gyetleneibb eszközökkel kínoz­zák az üldözötteket. Kicsempé­szett leveleikben csak úgy ír­nak egyéni sorsukról, hogy „szölrnyűbb, mint a Gestapo börtönében“. Az árulás elképzelhetetlen méreteire jellemző, hogy nem­csak iej jugoszláv hazafiakat, az elvükhöz hű kommunistákat vetik börtönbe, hanem a Jugo­szláviában élő szovjut állam­polgárokat is. Szovjet jegyzék tiltakozik a terror ellen: „A Ietartólztatattakiat jugoszláv fogházakban tartják anélkül, hogy vádat emeltek volna elle­nük. Minden alap nélkül hóna­pok óta tartják őket fogva, bí­rósági tárgyalás vagy vizsgá­lat nélkül.‘‘ Ártatlan embere­ket tartanak fogva, mi sem bi­zonyítja ezt jobban, mint az a tény, hoigy sem vádat nem emeltek ellenük, ,a vizsgálatot sem folytatták le és természe­tesen bíróság elé sem merték Őket állítani. A gyalázatos áru­lókat felszólította w Szövet- unió, hogy haladéktalanul ves­senek véget törvénytelen eljá­rásuknak éfí bocsássák szaba­don a fogvatartott szovjet ál­lampolgárokat. Kevés volt tehát a Szovjet- uni'ctó'l, a béketábortól való el­szakadás, kevés volt Titóéknak a proletárnemzetköziség eláru­lása, kevés volt a Szovjetunió és a népi demokráciák rágal­mazása, most egyenes, nyílt támadást intéztek a Szovjet­unió ellen. Szinte egybeesett ez a cselekményük egy másik nem kevésbbé aljas tettel is: Tito polai beszédével. A dollá­rok után sóvárgó szemérmet­len áruló nyíltan eladja hazá­ját, a Szovjetuniót vádolja, hogy „nem képviseli már sj jugoszláv érdekeket“, közben maga mond le Dél-Karinthiá- ról, előkészíti Trieszt áruba- bocsátását is. Hogy minél job­ban „kiérdemelje" a judás- dollárokat. A trockista gyilkosok mirwU etet a „szocializmus építésé kü­lön útjának“ nevezik, megté­vesztő politikájuk azonban egyre kevesebbek részéről fe­lál meghallgatásra. A környe­ző országok eredménnyel szá­molják fel a trockizmust, leplezik le a megbúvó trockis- tákat, imperialista ügynökö­ket: Albánia Koci Dzodzet, Bulgária Kosztovot, Magyar- ország pedig Rajkot és bűn­társait. A jugoszláv nép sem jár bekötött szemmel, mind jobban látja, bova vezetett ve^ zetőinek árulása- Határt szab ennek, leszámol hűtlen veze­tőivel, mint 1944-ben a fasisz­tákká]. Budapestre érkezeit Paul Éluard Csütörtökön este Budapestre érkezett Paul Éluard. A világhírű költőt Mihályfi Ernő és Gergely Sándor fogadta. Éluard üdvöz'é. sére ínegejlent a repülőtéren Pablo Neruda, Délamerika nagy költő­je is. A Szovjetunió javaslata az egyetlen tisztességes indítvány a leszerelés kérdésében Newyorkból jelenti a TASzSz: A Biztonsági Tanács július 25-i ülésén Manuilszkij, az Ukrán Szovjet Köz­társaság képviselője beszédet mon­dott. Az Ukrán Szovjet Köztársaság kül­döttsége a fegyverkezés csökkenté­sére vonatkozó álláspontját a Biz­tonsági Tanácsban és az ENSz köz­gyűlésén is már többször kifejtette — mondta Manuilszkij. Az ukrán küldöttség szükségesnek tartja, hogy foglalkozzék az úgynevezett francia munkaokmányai, amely megkísérli a fegyverkezés csökkentésére vonat­kozó szovjet javaslat mellőzését és egyik példája annak, hogyan járnak el az USA hivatalos körei a béke és a biztonság megőrzésére irányuló szovjet javaslatokkal szemben, roas államok képviselőinek segítségével. Ennek az okmánynak semmi köze sincs a fegyverkezés csökkentéséhez és az atomfegyver megtiltásához. Akik az atombomba megtiltásáról és a fegyverkezés csökkentéséről szóló szovjet javaslat megvalósításának út. jában álló állítólagos leküzdhetetlen akadályokról beszélnek azok, elfelej. tik, hogy ezeket az akadályokat ép­pen ők halmozták fel mestersége­sen, hogy éppen tőlük függ ezeknek az akadályoknak az eltávolítása. A francia javaslat nem a bizalom fo­kozására, hanem ellenkezőleg, az államok egymás közötti bizalmatlan, ságának növelésére vezet. Az ok- mány szerzői adatokat akarnak szol­gáltatni a fegyverzet valamennyi faj' tájáról, kivéve az atomfegyvert, a légtámadóbbjellegű fegyvert, a tö­meggyilkolás fegyverét. Nem az ele. mi lelkiismeretlenség hiányát bízó. nytíja-e a francia kormánynak az a kísérlete, amely el akar haladni az atomfegyverről szóló adatszolgáltatás kérdése mellett? Beleegyezhetnek e komoly államférfiak a normális gon­dolkodás ilyen megcsúfolásába? Adatokat követelnek fegyverekről, de nem említik az atomfegyvert, ezt a barbár fegyvert, amelynek célja egyedül a támadás és feladata, hogy a békés lakosságot, az aggokat, asszonyokat és gyermekeket tömegé­vel irtsa ki. Ez az egyoldalú eljárás az Egyesült Államok agresszív körei, r.iek álláspontját tükrözi. Az ame­rikai monopolistákat és kalandoro­kat kiszolgáló háborús uszító poli­tika annyira káros, hogy az utóbbi időben még az Egyesült Államokban is egyre gyakrabban hallatszanak hangok, amelyek a való helyzet, a nemzetközi erőviszonyok józanabb felbecsülését követelik és kívánják, hogy vessenek véget az egész köz­vélemény által elítélt atomháború lehetőségének. Az ukrán küldöttség nem szavaz az okmány elfogadása mellett, mert annak elfogadása jelentékeny lépés lenne azon az úton, amely az Egye­sült Nemzetek Szervezetét az Egye­sült Államok valamilyen fajta ka- ' tonai hírszerzőszolgálatává alakítaná át. A Szovjetunió határozati javas­lata az egyetlen tisztességes javas­lat a leszerelés kérdésében, mert az atomfegyver gyártásának és haszná­latának megtiltására, valamint az egyéb fegyverzet csökkentésére irá. nyúló őszinte törekvés hatja át. Ez a javaslat teljesen nyíltan veti fel a kérdést és megfelel valamennyi békeszerető nemzet kívánságainak és érzelmeinek. Az Ukrán Köztársa­ság küldöttsége éppen ezért támo- gáttá és támogatja a Szovjetunió határozati javaslatát. Miért ellenzik az imperialisták a szovjet javaslatét? Az atomenergia ellenőrzésének kérdése körüli amerikai mesterkedő, sekkel foglalkozik Viktorov is, a Pravda egyik legutóbbi számában. Viktorov megállapítja, hogy az atom- energi-ellenőrzési és atomfegyverbe- tiltási terv kidolgozása sehogy sem akar előbbrejutni. Hogy miért áll így a helyzet, annak oka közismert. Az N szovjet dolgozók saját szerint A Tribune közli Thortonnak, az ausztráliai Vasmunkás Szakszervezet országos titkárának nyilatkozatát, aki részt vett a Szovjet Szakszerve­zetek X, kongresszusán. Thorton kijelentette, hogy a Szovjet Szak- szervezeteit moszkvai kongresszusa „azoknak a munkásoknak kongresz- ßzusa volt, akik saját országukat saját érdekeik szerint vezetik44. A kongersszus a külföldi megfigyelők Sztrájkba léptek az amerikai kiküldöttek, az angolok és franciák támogatásával, hevesen el­lenzik a szovjet javaslatok megvalósí­tását, Látszat kedvéért mindig kita­lálnak valamilyen „technikai“ mun. kát, de mindent elkövetnek, hogy a bizottság munkája egy lépéssel se haladhasson előre. országukat saját érdekük vezetik egyhangú véleménye szerint a mun. kússág erejének és demokratikus szakszervezeti mozgalmának nagy­szerű megnyilatkozása volt. Az ausztráliai szakszervezeti veze­tők bebörtönzése és a szakszerveze­teket sújtó kemény pénzbüntetések éles ellentétben vannak azzal a lel­kesítő képpel, amelyet a Szovjet­unió valóban szabad és demokrati­kus szakszervezeti mozgalma nyújt. ausztráliai matrózok Csütörtökön a meiburni kikötő matrózai sztrájkba léptek, tiltako. zásul az elleUj hogy a kormány ki­hirdette a szükségállapotot. En­nek alapján semmibe teszik a dol­gozók sztrájkjogát. A sztrájkolok fe'vonultak a parlament épülete elé ás követelték a letartóztatott szakszervezeti vezetők szabadon- bocsátását és a már régebben sztrájkoló bányászok Követelései­nek teljesítését. A rendőrség brutálisan bánt a tüntetőkkel. 22 éves a kínai néphadsereg A kínai néphadsereg augusztus 1-én ünnepli megalakulásának 22. évfordulóját, A felszabadított te­rületeken a katonák díszszemlével egybekötött tömeggyűlést rendez­nek, amelyeken kitüntetést nyúj­tanak át a szabadságharc hősei­nek. Pekingben fényképkiál'.ításon mutatják be a szabadságharc nagy eseményeit. Nagyszabású ünnepsé­gek lesznek Nancsangban. ahol a mai néphadsereg elődje, a kínai munkások és parasztok vörös hadserege megalakult. il minisztertanács rendeletét fogadott el a nép részvéteiéről az igazságszolgáltatásban A kormány Rákosi Mátyás elv­társ miniszterelnökhelyettes el­nökletével tegnap reggel kilenc órakor minisztertanácsot tartott. A miniszertanács az igazságügy­miniszter előterjesztésére rendele­tet fogadott el a népnek a bün­tető igazságszolgáltatásban való részvételére vonatkozó törvény életbeléptetéséről. A pénzügyminiszter előterjesz­tésére a minisztertanács rendele­tileg módosította a külföldi fize­tési eszközök és követelések, va­lamint a külföldi értékpapírok és arany forgalmának szabályozását. A minisztertanács rendeletét fo­gadott el a hadigondozás és hadi­segélyezés új rendszeréről. A Petőfi ünnepségekre ulazott magyar küldöttség megérkezett Bakarestke Csütörtökön este megérkezett Bukarestbe az a magyar küldött­ség^ amely a Romániában rende­zendő Petőfi-ünnepségeken fog résztvenni. A küldöttség tagjai Andics Erzsébet egyetemi tanár, Zelk Zoltán és Kuczka Péter köl­tők. Ugyancsak csütörtökön este el­utazott Bukarestből a budapesti Petőfi ünnepségekre a, Román Népköztársaság háromtagú kül­döttsége. * ' ppi?i A romániai Magyar Népi Szö­vetség pénteken délután Bukarest­ben Petőfi halálának századik év­fordulója alkalmából emlékünne­pélyt rendezett, amelyen részt vettek a magyar küldöttség tag­jai is. A A HyiXSéqiä | Magyar Nép

Next

/
Oldalképek
Tartalom