Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-29 / 174. szám

Készül a kétülöd másodikemeleti födémje A hibák kijavításával végesnek jobb munkát a dohánygyár építői Ez MDP Országes Káier-kMierenciája A Magyar Dolgozók Pártja Országos Káderosztálya július 30-án és 31-én a Vasas Szakszervezet Magdolna-ut- cai székházában Országos Káderkonferenciát tart. Napirend: 1. Pártunk káderpolitikája és az előttünk álló felada­tok. Előadó: Kiss Károly elvtárs, az Országos Káderosz­tály vezetője. 2. A kádermunka gyakorlati kérdései. Előadó: Föl­des László elvtárs, az Országos Káderosztály helyettes vezetője. t A konferencia kezdete szombaton délután 2 órakor lesz. . fl talajaiveiési szerződés a jépálMs és a fgrnieiőcsapsrt dolgozóit érdekeltté teszi a termésátlag növelésében A rombadöntött dohányfermen­táló telepén a földhányások és a gaz közül csak a kazánház épenmaradt kéménye meresztette karcsú, vörös testét az ég felé. A kémény tövén most új gyár épül, valósággá válik a terv. Az ötötödös hatalmas gyár kétötöde már kinőtt a földből és no fölfelé, egyre gyorsabban kúszik a kémény derekáig, aztán tovább, a felső peremig. Mint millió és millió ezüstös pókhálószál, úgy szövik be az épülő kétötödöt az állványzatok sárga deszkáig úgy ölelik körül a .sokezer deszkából összeállított dú­cok, a zsaluk, a kalodák az új gyár betonvázát. As első ötöd földszintjén a gyárrész betonvázáról már leszed, ték a deszkazsalukat. A földszint zöldesszürke betonlábain úgy áll a két emelet, aládúcolt födémjei úgy támaszkodnak rájuk, mint hatalmas erős lábakra. A második emeleten az állványozók mesteri munkájával összeállított ezernyi dúc fölött a vasbetonszerelők brigádjai már a födém vasszerkezetét állítják össze. A szomszédos második ötödön még az ácsbrigádok dolgoznak. Most két. száznyi ember sürög a millió desz­kával, vasszerkczettcl körülfont épülő gyár körül. A nappali műszak. Éjszaka új hajrával jön a második műszak. Alattunk nyújtózik a város. Az épülő gyárig nyúlnak a földek. A pályaudvar kocsisorai kicsi skatu­lyáknak látszanak. Lent csörögnek a betonkeverők, sikong a körfűrész, zúgnak a villanymotorok. Nyikorog­nak a felvonó csigái. Acsszekcrce, kalapács csapódik. Kavics recseg a guruló japánerek alatt. Épül a gyár. Első látásra lenyűgöző a hajrá, a lendület, a hatalmas mé­retek. A látvány: épül a gyár. De mindennek története van itt. Az anyagfelvonónak, a betonkeverőnek, .a sóderbegyeknek, a lépcsőház vas­vázainak, a kalodáknak, a betonla­poknak, a sok deszkadúcnak. És ezek a történetek még jobban lenyű­göznek. még jobban lelkesítik a kívülről szemlélőt. A liftesek elmesélik, hogy Marti- novszki szaki észszerűsítésével ho­gyan takarítanak meg naponta hat és fél óra villanyáramot, amióta be­szerelték az olajkapcsoló-rendszert. Mert eddig nyolc óra alatt negyven eresztés volt a liften, de állandóan járt a motor, mert a ki-bekapcso­lással kiégtek volna a karmok, tönkrement volna a berendezés. Az olajkapcsolással nem áll fenn ez a veszély, nem kell járnia egész idő alatt a motoroknak, csak másfél órányi ideig a negyven eresztésre. Hatalmasat csökken az önköltség. A liftesek elmondják még ast is hogy javult a munka az új csiga­rendszer bevezetésével, hogyan lehe­tett jobban megszervezni az anyag­tárolást négy helyett két nagyobbí- tott lift beállításával. De ott állnak a két felvonó alatt húszméteren belül a keverő­gépek, a víz, a sóder, a homok, 3 cement is. Ott van kéznél a tégla is. Példás a szervezés. Az ácsok is elmondják a zsaluzás, meg a kaloda történetét. Hogy csők. kent a selejt és az önköltség, A deszkazsalukra, meg a méterenként felrakott deszkakeretek, a kalodák. Hogy a beton súlya alatt szét ne nyíljon a zsaluzás. Eddig szögeitek a sokezer kalodát. És lebontás után új kellett, mert összetört, szétforgá- csolódott. A bevezetett újítással a vasbetonszerelők selejtjéből felhasz­nált vascsapokkal új módszerrel ké­szülnek a kalodák és leszedésük után nem mennek selejtbe, újból felhaszánlják azokat. Nincs selejt, nem kell szög, nem kell dupla munka. A betonkeverők is elmondják, hogy javítottak a gé­pek hibáin. Nem dugul most már a benzinmotorok porlasztója a cement­től, nem akad meg a munka, mert benzinmotor helyett villanymotor hajtja a ke verőket. A betonozok, japáneresek (szállí­tók), állványozók, vasbetonszerelők, kőművesek brigádjairól is elmond, ják, hogyan igyekeznek beválni az egyhónapos próbaidőn, hogy valóban brigádok lehessenek. Konkrét terv­vel indulnak a műszakkezdésnél és jó munkaszervezéssel mindig 100 szá­zalékon felül teljesítenek. A gyár­építés élcsapatai. Az egyik betonozŐ- brigád, Skolnik szaki csapata pél­dául háromnegyedóra alatt vágzett el egy háromórás munkát. Megdön­tötte a többiek rekordját. Esek ások a tények amik lelkesítenek, amik diadalra viszik a tervet és amelyek nem engedik a mérleg jó oldalát ma­gasabbra billenni, amikor a szem- benlévő serpenyőre rátesszük azo­kat a hibákat, amik a gyárépítés­nél mutatkoztak. Áprilisban indult a munka _ tervek, költségvetés nélkül, _ Az Kedves Nyírségi Magyar Nép! Az -enosencsi gépállomás dolgozói ismét komoly} nagy munkát végeztek. Versenyben javítottuk ki azokat a gépe­ket, amelyek a régi kapita­lista világban és azután is, amikor a dolgozók ellenőr­zése még nem volt ilyen szi­lárd, csak szétszórták a kis- és középparasztok keserves munkájának eredményét. Nem volt, aki a cséplőgépe­sek körmére nézzen. Most, hogy a dolgozók ellenőrzése kiszélesedett, már gondunk van array, hogy a szemtermes tekintélyes része ne marad­jon a szalmában, hanem a dolgozók asztalára kerüljön. Ezért a rossz, rozzant, rossz munkát végző cséplőgépeket bevontaittuk gépállomásunk­ra. és rohammunkával javí­tottuk ki őket. Ki is próbál­tuk: százszázalékos munkát végeznek. A javítás után új ruhába öltöztettük a cséplő­szekrényeket. megtisztítottuk, befestettük őket. Olyanok, Különösen építőipari vona- ion került előtérbe a mutat­kozó szakmunkáshiány kikü­szöbölésének kérdése, mert az építőiparnak a többi kö­zött komoly hiányosságai vannak a szakmunkáskeret­ben. A nyíregyházi építőipa­rosok szervezetein, munka­helyein belül a miniszterta­nács határozatának megjele­nése óta megindultak a Ipari Tervezőintézet hiányos és megkésve küldött rajzai miatt sú­lyos hiányosságok támadtak. — A munkaverseny vaktában, terv nél­kül indult és a brigádok is azért csak próbaidősek. Azért maradt le a két lépcsőház építése, a vassze­relők azért maradtak el egy hó­nappal. A későn érkező csatorná­zási terv miatt kell 200.000 forin­tos bontási munkát végezni. De lent is voltak hibák. Az éberség hiányával nyugalmazott alezredes és fasisztamultú segéd­munkás került a gyárépítők iközé, akiket idejében elvtávolítottak. A minisztertanács határozata az építőiparról segíti majd a gyár­építők munkáját, amelyben két­ségtelenül túlsúlyban van a jó, — Pontos terv szerint indul majd új lendülettel a maguk kezdeményez­te verseny, a brigádmozgalom, fej­lesztik meglévő újító, észszerűsítő mozgalmukat, erősítik példás mun­kaszervezésüket és ott lesz mö­göttük a legerősebb támogató, a legjobb fegyver: a most alakuló üzemi pártszervezet! * Dél van. Megkondul a csengő. Az üzemi konyhán merül a kanál a paradicsomlevesbe, meg a pör- költös babfőzelékbe. (Háromtízért kapnak itt háromszázhatvanan reg­gelit, ebédet vacsorát.) Az ebédlő ajtajában Darkóné ‘integet. Az állványokról jönnek az emberek az ebédlőbe. Kazár szaktárs az ebéd­lő rádiója körül bajlódik.,, mintha most kerültek volna ki a gyárból. Uj gépek lettek a rozoga alkotmányokból, amelyekkel azelőtt csalták, nyúzták .a szegényparaszto­kat. Az enosencsi dolgozók fi­gyelik munkánkat. És mi tudtuk ezt. Tludtuk, hogy Encsencs szeme rajtunk van. örülünk, hogy ezzel a mun­kánkkal sem vallottunk ku­darcot hanem megbecsülést, elismerést adattunk a gépál­lomásoknak. Az enosencsi dolgozók örömmel fogadták az újjávarázsolt gépeket. így készültünk mi fel a eséplési munkákra, arra, hogy jó munkát, becsületes, lelkiismeretes munkát adhas­sunk az encsencsi és kör­nyékbeli dolgozóknak. Az üzemanyagot is biztosítottuk. Most, hegy elérkezett a na­pos idő, teljes erővel, teljes lendülettel fogunk hozzá a csópléshez. Antal István traktorista Enosencs szakmunkásképző tanfolya­mok. A d'ohánygyárépítési telepen most indul egy átkép­ző tanfolyam, ámelyen tíz kőműves, tizenöt ács, tíz vasbetonszerelő és nyolc áll­ványozó segédmunkást ké­peznek át szakmunkásokká, hogy azok jó munkájukkal hozzájáruljanak a terv sikeré­hez. A földművelésügyi miniszter ren. deletileg biztosítja az 1949—50. gaz­dasági évben szükséges talajművélési és mezőgazdasági gépi munkaerőt. A rendelet szerint a termelőszö­vetkezeti csoportok az 1949—50. gazdasági évben szükséges talajmű. velési és betakarítási munkáknak gépi erővel való végzésére a gép­állomásokkal szerződést köthetnek. A gépállomás a szerződésben rész­letesen megállapított talajművelési munkákat a termelőcsoporttal egyet­értésben a megállapított határidőig és minőség .szerint gépi erővel köte. les elvégezni. A szerződésben meghatározott ta- lajmunkák a tarlóhántási, ugartár­csázási, kultiválási és sekélyszántási munkákat a gépállomás minden esetben külön díj felszámítása nél­kül, a munkagépek után kötött bo­ronával vagy hengerrel köteles elvé­gezni. A rendelet meghatározza a sekély-, közép- és mélyszántás mély­ségét centiméterekben és előírja a nem megfelelően végzett munka újraelvégzését. A TSzCs a szerződésben megbatá­rozott gépi munkák díját búza, rozs, árpa, rizs, kukorica, cukorrépa ter­mesztésénél a termény tényleges ter­melt mennyiségének előre meghatá­rozott százalékában fizeti a betaka­rítás utáni 15 napon belül. A ter­mények behordási díját is termény­ben határozzák meg. Két nap választ el bennünket július 31-től, nagy népi költőnk, a világszerte ismert és elismert Pe­tőfi Sándor halálának századik év- fordulójától. Száz évvel ezelőtt halt meg úgy, ahogy megjósolta: a harc mezején. Halála és sokezer társának eleste azonban nem ho­zott a magyar népnek szabadsá­got. Urak országa lett ismét Ma- gyarország, azoké a magyar ura­ké, akik eladták a szabadságharc után az országot és cserében lehe­tőséget kaptak népük kifosztásá­ra, és azoké az osztrák uraké, akik megvásárolták és gyarmatként ke­zelték. Közel száz évet váratott magára a magyar szabadság Petőfi halála után is. Most azonban itt van, ré­szese az egész magyar dolgozó nép. Népünké a föld, a gyár, a kul­túra lehetősége, népünké az or­szág, Nem hiába vallja magát a Magyar Dolgozók Pártja hazánk haladó eszméi örökösének. Megva­Nyírbátor községben és a környező tanyákon is meg­indult- a cséplés. Az első gé­pek a Nyíres-tanyán álltak munkába. A eséplési eredmé­nyekből megállapítható: sok év óta nem volt ilyen bősé­ges termés. Az egyik gép 900 mázsát csépelt el eddig. Egy-egy keresztből 45—50 kiló rozsot, 38—40 kiló bú­Ha a TSzCs és azok családtagjai részére a hivatalosan előírt fejadag, az adógabona, terménybeadás és a következő évre szükséges vetőmag, az állatállomány takarmányozásához szükséges terménymennyiség bizto. sitása, végül a szerződéses termelés a természetbeni fizetést nem teszi lehetővé, az esetben a végzett gépi munkák díja pénzben fizethető. Egyéni gazdálkodók részére is ren. deletileg biztosítja a földművelés­ügyi miniszter az 1949—50. gazda­sági évre szükséges mezőgazdasági gépi munkaerőt. A gazdálkodók ugyancsak szerző­dést köthetnek a gépállomásokkal, a rendelet részükre is biztosítja a talajművelési munkák határidőben és megefelő minőségben történő elvég­zését. A szerződés a gazdálkodót köte­lezi az összes mezei munkák időbeni elvégzésére, hogy ezáltal biztosítsa a gépállomásnak a szerződésben előírt határidő betartását. A búza, rozs, árpa, zab és kuko­rica termesztésénél elvégzett gépi munkák díját a dolgozó paraszt az illető termény bizonyos mennyiségé­ben, kg-ban (nem százalékban) fi­zeti. 75 százalékot november 15-ig, a fennmaradó 25 százalékot közvetle­nül a terménybetakarítása után leg­később 15 nap alatt. lósítjuk és továbbfejlesztjük hala­dó elődeink törekvéseit. Holnap este tábortüzek gyűl. nak az országban. Itt Nyíregyhá­zán a Lenin-téren raknak az ifjak tábortüzet, hogy jelképezzék: Pe­tőfi munkája ma is eleven égő tűz az ifjak szívében, szívesen vallják Petőfi és a márciusi ifjak öröksé­gét. A tábortüzén kívül készülnek a nyíregyházi ifjak a vasárnapi kul- túrelőadásra is. Folynak a próbák a Petőfi életét ábrázoló élőképek bemutatására, a versek, énekek, népi táncok, az időszerű ifjúsági színdarabok bemutatására. Négy helyen lesz vasárnap ünne­pély, Petőfi harcos szelleme kél életre este 8 órakor az MDP I. ke­rületi székházéban, a Défoszban, az Iparos-székházban és a Pét. rőczy leánygimnáziuiimban, délelőtt 11 órakor pedig a városháza ud­varán megtartandó ifjúsági nagy. gyűlésen. zát csépeltek ki. Nem volt ritka azonban a 65 kilós ke­reszt sem. Néhány napig szünetelt ? cséplés az eső miatt, moist már azonban ismét telje ütemben folyik, hétfőn beál i munkába mind a nyol cséplőgép és — amint eltet v-ezték — három hét alat végeznek a csépléssel. Irakfamták írják Encseiicsröl: U1 gébeket csináltunk a roxzant sz«krény«kb#l 43 segédmunkást képeznek szakmunkássá a nyíregyházi dohánygyárépíiésnél Lelkesen készei Nyíregyháza ifjúsága Petőfi halála évísrdulájának megünneplésére 65 kiló gabona egy keresetből

Next

/
Oldalképek
Tartalom