Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-27 / 172. szám

4. oldal NYÍRSÉGI magyar nép. SZERDA, 1947. JULIUS 27. Petőfi ős o békééit küzdi ifjúság súg igazi harcosaira. Még egészen fiatal korában nagy lelkesedéssel ol­vassa a francia forradalom történe* tét és annak eseményeiből merített erőt harcaihoz. Abban az időben a haladás élén még Franciaország ha­ladt. Ahogy Petőfi akkor a haladás élenjáróira tekintett, úgy kell ra­gaszkodnunk és követnünk a mos­tani idők élenjáróját: a győzelmes Szovjetuniót. Ahogy Petőfi a sin hdság legjobb harcosait szeretettel ivezte, úgy kell szeretnünk és követ, uűnk a Pártot, amely a békéén, .emzetiink felemelkedéséért vívott harcnak lelkesítője és szervezője. Meghamisítanók Petőfi örökségét, néltatlar.okká válnánk szelleméhez, ha nem erősítenénk a Szovjetunió hoz fűződő barátságunkat, ha nem zárkóznánk fel egy emberként Pe­tőfi és Kossuth munkájának örökö- éhez és továbbfejlesztőjéhez a Ma- Tvar Dolírozók Pártiához. |fl^iíásitjüságiIaláll(ozóra| gyár számba veszi nemzetünk érté- keit, eredményeit, mindazt, amiről messze országokból jött, fiatal tár- •amak be akar számolni. Büszkén ■óraijuk fel hatalmas eredményelu- lei, amelyeket a Szovjetunió segft- ogével a többi népi demokráciák­kal egyvonalban elértünk országunk ; [ütésében, a béke védelmében. De az építés eredményein túl feleleve­nítjük szabadságharcos multunkat is. Elmondjuk majd, hogy a magyar népet ifjúságunkat, népünk múltja, i békéért való harcos, kemény ki­állásra kötelezi. S ezek közben biisz. ken emlékezünk meg Petőfi Sándor­ról is, annál is inkább, mert Petőfi nemcsak a miénk, hanem az egész haladó emberiségé. Nevét világszerte iol isméiik a dolgozók, de különösen ismerik és kedvelik a szocializmus országaiban, a Szovjetunióban, Mi magyar fiatalok kötelességünk, nek tartjuk. hogy a Viiágifjósági találkozón sokezer külföldi fiatallal megismertessük a haladás a szabad, iág nagy harcosát Petőfi Sándort. A Viiágifjósági Találkozó a béke és a szabadság harcos nagy ünnepe lesz, a 70 nemzet küldöttje kiáltja majd Petőfivel: „Békét, békét a vi­lágnak, de ne zsarnoki kénytől. Lé­ket csupán a szabadság felszentelt kezéből.“ Hollós Ervin eh élő Pető{i mjomátilatoltóoi/i Petöfi-müvek & százezer példányban Petőfl-plakátohaí kénéit a Szikra A Honvéd-utcai Szikra-nyomda­üzem dolgozói Petőfit ábrázoló pla­kátsorozatot nyomnak, amelyeken a nagy költő életének egy-egy állomása látható. A plakátok szövegét a Petőfi-bi- zott9ág állította össze. A Szikra, nyomda dolgozói nagy szeretettel gondossággal készítik a nyomtatást, öt színnyomásban készülnek a pla­kátok. A plakátok kereteit kora beli minták díszítik, s egy-egy kéj vagy festmény reprodukciója alat; verssorok, naplórészletek láthatók Ez az öt különféle plakát egyenkén 10—10.000 példányban készuí és i nyomása a napokban befejeződik. Ez »el egyidőben a Szikra dolgozó nyomják Petőfi összes verseit is. A könyv rövidesen százezer példány ban jelenik meg. A Szikra kiadványai mellett a többi állami és közületi kiadó Is kiveszi részét Petőfi propagálásában. Közös kiadásban jelentetik meg ősz- szes vermeit. A Franklin-kiadó „Pe­tőfi forradalmi versei' címen 110 oldalas antológiát készít. A könyvet Barabás Tibor állította össze, ára egy forint, E kiadványon kivül „Dí- csértessék a nép neve“ címen Petőfi prózai írásaiból és ótijegyzeteiből Is megjelennek részletek. A Hungária könyvkiadó Petőfi és Arany levele-; zését adja ki 10.000 példányban. Úgyszintén a Hungária adja ki „A( tintásüveg“ című verset, mesekönyv alakú kiadó ban, 8ZÍne3 rajzokkal­Petőfi nyomában járok a fűlencsés Holt- számos partján. Keresem a Kurta-kocsma helyét, amely több, mint száz esztendővel ezelőtt nézegette magát a közelgő éjszaka bizonytalan fényéit tükröző folyóban. Meg is találom a romok téglatörmelékeit •gy papsajttal benőtt dombon, a regi komp cikötőhelyénél. Azon a helyen, ahol egyszer udarcot vallott az úr és győzött a szegény. ...Régi idők hangulata ragad magával, ítlatdoni a víg nútázást. Úszom a hangú.altul, mint a Szamos fűlencséje. Pillantásom ráesik egy feldíszített, felko­szorú zott házra... Zalka Máté szülőháza. Hősök földjén járok... Élő hősök földjén... * A pesti urak gerendát keresgéltek a Kurta- kocsma romjai közt. Pedig ha Petőfi emléket akarták volna felkutatni, akkor nem a kocsma gerendáit kellett volna forgatniuk... Nem. ...Ha átnéztek volna a Szamos túlsó [tart- jára, arra Tunyog felé, megakadj volna sze­nük a Kölcsey nagyságosurak kastélyán... Az tolt az egyik gerenda egy rotluuLó rendszer izemében,,. ...Vagy falán épi>en azért nem látták meg? Matolcs népe sokait fpdott volna mondani róla\. ...Ha megkérdezték volna Madarasi Károly izegényparasztot, hogy miért nyomorék, el­mondta volna, hogy csendörsortüzet kapott a képviselőválasztáskor... ...Az urak nem ezt a gerendát keresték. ...Papp Károly a Kölcseyek egykori ré- zesmunkása elmondta volna, hogyan fogta rá adászfegyverét az úr, mert nem tűrte, hogy dmért krumplirészét disznóval falassá fel nindenható ura, i ...Az urak nem ezt a gerendát keresték. Pedig a nép, Matolcs népe, amelyben ele- ! enen él Petőfi Sándor és Zalka Máté forra- ; talmi szel eme, meg tudta volna mutatni az igazi gerendát, 1 Az urak, ahelyett hogy n nép szívében, a \nép hagyományaiban, szellemében keresték volna Petőfit, ahelyett, hogy azokat a nyomo­kat keresték volna, amelyeket Petőfi lánglelke ütött Matolcs népébe, a Kurta-kocsma geren­dáit emeltették Farkas Jánossal és Borcsuk Péterrel. * Ha alkonyati mesét hallgat a gyermek a konyha rőzseszikrákat rúgó, meleg tűzhelye mellett, öregek emlékeit huUgatja tűzbe néző szemekkel. És Szabó néni, ki tudja hányad­szor, elmondja: hogy‘ is volt az a kurta­kocsmánál... — Ezt én nagyapámtól hallottam leikecs­kéim, mert én még akkor nem éltem, ök mond­ták, hogy Petőfi Sándor sokszor utazott Szat; mórban. Mindig ezen a kompon jött át és c Kurta-kocsmában pihent meg. (j is ott volt, mi kor megesett az a história az úrral. Hogy‘ esett Szabó néni? A Kurtarkocsma tőszomszédságában, ahol most Kövér Pólók vannak, Csehi Erzs lakott, egy nagyon szegény és nagyon botéi öregasszony. A másik oldalról pedig Klein Menyhért, a falu akkori leggazdagabb embere Úgy híviák csak, hogy a vén Mendu. Csehi Er­zsi beteg volt, nem szívlelhette a nagy csiir- döngölést, ami ott volt, hát átüzent a lányával, hogy legyenek csendesebben. A lány gondol ti. így mondta nagyapám hogy nagyobb lesz a nyomatéba, ha ráfogja az Úrra, vén Men- dura, hogy ő üzen. Hát meg is kapta a választ a legényektől. Másodszor aztán már] szép szó val ment át, mire a legények elcsendesedtek, ki erre, ki arra hazaballagott. * Szabó néni elbeszélése nyomán ismét meg­elevenedik előttem a halott Kurta-kocsma. „A legények kurjongatnak Szinte reng belé az ablakN És a nagy mulatósban bátortalan leány- ujjak kopogtatnak az ablakon: „Ne zúgjtok olyan nagyon. Azt üzeni az uraság, Mert lefekütt, alunni vágy Forradalomtól terhes idők... Ökölbe szo­rul a legények keze. Mit? Az uraság? „Ördög bújjék az uradba, Te pedig menj a pokolba!...“ És .megint jönnék, kopogtatnak „Csendesebben vigadjanak, Isten áldja meg kenteket, Szegény édesanyám, beteg?' Csend támad a kérés nyomán. Egymásra néznek a legények, csak szemük villanásé mondja: Gyerünk haza. Abbahagyja a cim­balmos, bezárja a kármentőt a „korcsmárosm arany virág“. „Kihörpintik boraikat, Végét vetik a zenének, S haza mennek a legények,‘r * Nézem a Szamoson líszó fűlencsét. Hallom, amint hátam megett becsukódik a kocsma aj­taja, kilép rajta az uolsó mulató legény is. A korcsmárosné becsukja a zsalukat, kihuny a kocsmai ablakainak fénye a Szamos tükrében. A legények sötéten pillantanak vén Mendu háza felé... Csordás Erzsi házánál lehalkítják lépéseiket... aludjék hát a szegényasszony, ha beteg... * ...Az urak a kocsma gerendáit keresték... do.„ t ...Petőfi népét örökre elvesztették. fl Szabadságharcos Szövetség egységesen vesz részt a vasárnapi Petőfi ünnepségen Mint megírtuk, Nyíregyhá­zán vasálmap. július 31-én hatalmas ünnepséiícet rendez­nek Petőfi halálának száza­dik évfordulóján. Az ünnep­ségeik már szombaton este kezdődnék a Lenin-téri tá­bortűzzel, majd másnap dél­előtt felvonuláson vesznek részt a város dolgozói, tár­sadalmi szervezetei. A Sza­badságharcos Szövetség most bocsátotta ki felhívását, amelyben közli, hogy a Szö­vetség tagjai délelőtt 10 óra­kor gyülekeznek a Szövet­ség székházában és onnan egy csoportban indulnak, hogy rész tvegyenek a- felvo­nuláson és az ünnepségeken. Uj felszereléseket kapnak a naményi járás napközi otthonai A vásárosnaményi járásban 19 nap­közi otthon van. A napközi otthonok fenntartásához valamennyi község hozzájárult. Lányán, Márokpapin és Gergelyingornyán például a közsé- gek dolgozói maguk állítottak fel napközi otthonokat. Ezek az ottho­nok most egyenként négyszáz forin­tos jutalmat kaptak a vármegyétől. Ezenkívül valamennyi napközi ott­hon felszerelését kibővítették azok. nak a napközi otthonoknak a felsze­relésével, amelyek az árvíz idején ideiglenesen alakultak Szamár me. ■Evében, Nemzeti büszkeségét is elsösorbar az fűti, hogy 1918-ban nemzetünk i haladásért vívott harc élén járt. A Viiágifjósági Találkozóra készüli magyar ifjúság Petőfit követi, ami kor magasra emeli a proletárnemzet köziseg zászlaját. A szabadságért vívott harcnak mint ma a békéért folytatott küz delnőinknek, meg voltak az ellensé gci. Petőfi azt vallotta, hogy nen szereti eléggé a nép ügyét az, ak nem gyűlöli a nép ellenségéi. Ezér! fordult kérlelhetetlen dühvei a né pékét elnyomó urak, királyok ellen Ezért volt halálos ellensége az or­szágot enyomó német hatalomnak. Ma, a külső zsarnokság szerepét az amerikai imperializmus játsza. ők akarják megsemmisíteni a d. lgozi .lep szbadságát, ők támadnak a vi­lág békéjére. Alihoz, hogy békéért vívott harcunk sikerrel járjon, Íz. zóan kell gyűlölnünk a béke ellensé- "n't erre tanít bennünket Petőfi. Petőfi gyűlölettel fordul a nép ■ ellenséget felé. De szin­tén határtalan szeretettel gondol a nép ügyének pártfogóira, a szabad­I mmm mm* 11 Jíf nagy lelkesedéssel készül a Világ- ifjúsági Találkozóra. Az elmúlt na­pokban a Magyar Ifjúság Népi Szö­vetsége Elnöksége felhívással for­dult a magyar ifjúsághoz Petőfi ha­lálának J00 éves évfordulójának méltó megünneplésére. Ez a felhívás újabb lendületet ad a Világifjúság] találkozóra való készülődésre, az üzemekben folyó munkaverseiiyek és a termény gyors begyűjtéséért foly­tatott küzdelemnek. Általában tehát a Petőfiről való megemlékezés újabb nagyszerű eredményekre serkenti az ifjúmunkások brigádjait, a paraszt­fiatalok munkáját. Mnidez azt mutatja, hogy Petőfi hősi példája elevenen él ifjúságunk között. Így volt ez a múltban is. Az elnyomás éveiben a forradalmi mun­kásosztály és annak ifjúsága őrizte meg tisztán Petőfi emlékét. A ne- ,héz harcokban az illegális Kommu­nista Párt vezetése alatt a fasiszták ellen küzdő ifjúmunkásokat Petőfi lelkesítette elszánt, kemény harcra. Csak a szakszervezeti előadásokon, illegális ifjúsági találkozókon szólal, hatott meg az igazi Petőfi. Petőfi neve egyet jelentett a fasizmus elleni küzdelemmel, egyet jelentett az ifjú­munkások bátor harcával. És később a felszabadulás után is az ő szelle­mében indultak harcba a fiatal kom­munisták, ifjúmunkások és a leg. jobb forradalmi hagyományokat őrző szervezetük, a SzIT, az ifjúság egységének kiharoclásáért, a dolgozó fiatalok harcos, egységés szerveze­tének megteremtéséért. I Mi az eró I “SJI, 7£~. nyíre az ifjak ügyévé teszi? Miért az, hogy a Szittesck példájára a Jol- (tozó és tanuló fiatalok százezrei olyan lelkesedéssel készülnek a Pe- tőfi-ünnepségekre? ­Révai József elvtárs írja Petőfi-1 ről: ,,Nemcsak népköltő volt, hanem uépvezér is!... Nemcsak a magyai■ irodalom, hanem az egész nemzeti * fejlődés számára jelezte az utat.“ A] liatal forradalmárt izzó hazaszeretet einlete a nemzet legjobbjai közé. Verseinek minden sorából kicsendül.; minden tettéből kiérződik harcosi szabadságvágya, hazájának lángoló szeretete. Megalkuvást nem tűrve, pellengérezte ki a nemzet ellensé­geit, támadta a dolgozó nép vérszí­vóit. Hazáját boldognak akarta lát­ni. Nem elegeden meg halogató, a kérdést alapjában meg nem oldó en­gedményekkel. Nem az volt a célja: ,A haza kopott bocskorát örökké foltozni, hogy legyen folt hátán folt“, hanem hazáját egészében akarta újjáformálni. Minden erejé­vel azon küzdött, hogy széttörje n feudális rabszolgaságot, hozzájárul jón egy szabad, független Magyar ország megteremtéséhez. iMinöezTniagiánl á júság széles tömegeit, ha nem lenn-' egy olyan erő, amely nemzetünk ér tékeii megőrzi, továbbfejleszti, aniel) ifjúságunkat igaz hazafiságra neve­li, amely ifjúságunkban a legszebb, legértékesebb tulajdonságokat oltja be. Ez az erő a Magyar Dolgozók Pártja. Rákosi Mátyás mondotta; egyik beszédében: „Mi, akik annyi vértanút adtunk a felszabadulás ügyé nek, büszkén valljuk őseinknek Rá­kóczit, Kossuthot, Petőfit, Ady End­rét, József Attilát és mindazokat, akik hazánk fennmaradásáért és nemzeti felvirágoztatásáért írtak küzdöttek és vérüket ontottak.“ A Párt, Rákosi elvtárs tanít bennün­ket olyanokká, hogy méltó örökö ueivé és továbbfejlesztőivé váljunk Petőfi nagyszerű életművének. Ez volt élete célja és amikor mái kevésnek bizonyult a szó, fegyverre] kezében harcolt elveiért, állta meg a helyét. Ezért példamutató az élet- n magyar ifjúság számára. Mi «i Unrl SÄT* Számos akadályt kell leküzdenünk az ellenség elkeseredett támadásait kell visszavernünk, hogy lel tudjuk építeni. Ha megtanuljuk Petőfitől í\ nép igaz szeretetét, ha megtanuljuk a nehézségekkel való kemény leszá molást, ha következetesek é3 bátrak vagyunk a küzdelemben, a siker nem maradhat el. Petőfitől tanuljuk, hogy a mi ügyünk nem választható el a világ szabadságszerető, békéért küzdő né peinek ügyétől. Petőfi büszke hazá­jára, de hazafisága soha nem jelen­tett nacionalizmust, sohasem irá­nyult egyetlen más nép ellen sem. * -* • -»« !>« ■ im mi A. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom