Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-04 / 129. szám

2. OLDAL NYÍRSÉGI magyar nép SZOMBAT, 1949 JUNIUS A Rohamoznak a magas szorzószám ellen a nyíregyházi építő munkások Községeket csatolnak a nyíregyházi járáshoz gyár által elkészített vezető csak egy ember munkáját teszi lehee tővé a gépen. Lassan ment a mun­ka és még ráadásul sok volt az üres motorjárat is. Nedeczki elvtárs kísérletezni kezdett, aztán ekészitett egy iker- vezetőt. Egyszerű a készülék, mint a kalapot, úgy húzzák rá a marókerék tengelyére, nincs üres Az üzem lakatosainál eddig nem volt rendben a mun­kafegyelem. Maguk sem tudják miért, de állandóan zsörtölődtek, heccelődtek, sőt sokszor uszítottak is egymás ellen. Nem is ment úgy a munka, mint ahogy mennie keL lett volna. Két nappal ezelőtt aztán röp- gyülést hívtak össze, ott volt a vállalatvezető is, meg az üzemi Elmondják az érettségizők, motorjárat, egy gépen egyszerre két asztalos tud dolgozni. Még nem számították ki a megtakarítást mert csak egy.két napja használ­ják az újítást, de elég ha annyit mondunk, hogy kétszeres teljesít­ményt lehet igy elérni. Néhány század vagy tized a szorzószámnál! bizottság, alaposan átbeszélték ezt a dolgot. Tegnap reggel bejelentette Pók szaktárs, hogy brigádot szervez­nek a műhelyben. Amikor^ Garai elvtárs arcán akaratlanul is végig­futott a csudálkozás, Pók szaki csak ennyit mondott: — Tudja, a szorzószám... ,,Az a körülmény, hogy az építőknél az önköltségcsök­kentés terén lényegében egy helyben topogunk és az építkezések szorzószáma messze kiugrik a gazdasági szorzószámok köz ül, ko­moly veszélyt jelent három­éves tervünkre és még in­kább ötéves tervünkre. Az ötéves tervben tudvalevőleg 14 milliárd forintot akarunk építkezésekre költeni Min­den . százalék önköltség- csökkentés tehát az ötéves terv során az építkezések­nél 140 mil/ió forint meg­takarítást jelent.” (Rákosi) Félmeztelen, barnára pirult em­berek izzadtságtól csillogó hátát süti a ragyogó júniusi nap, csiko­rogva szántják a homokot a ta­licskák kerekei, amott habarcsot kever egy lány nagy, széles evező mozdulatokkal, arébb téglákat hordannak az ifjúmunkások. A pi­ros tégl'apor rászáll a testükre, még a fejükre Is ráül. Szerte! Laciékon csurog az iz­zadtság, szusszantatanak egyet az árnyékban, __ Csinálunk egy nagy fatáblát ráfestjük azt, amit Rákosi elvtars az építésekről mondott és a mun­kahelyünkön kiszegezzük, hogy mindenki mindig láthassa — ma­gyarázza a többieknek és már mondja is a szöveget. Alig kell néha belenézni a zsebéből előke­rülő Szabad Népbe, tudja már kí­vülről: „Az a körülmény, hogy az építőknél...” — Megfujta Rákosi elvtárs a „riadónkat” _ mondják a többiek aztán valamelyikük a szemével a többiek felé vág s máris harsog a hangjuk — Rajta, ifjúmunkás, rajta! Aztán egyszerre kifutnak az ár­nyékból, mintha át akarnák ölelni a fényt és a napot. • De most már nem úgy dolgoz­nak, mint azelőtt. Rádöbbentek arra, hogy mit jelent a magas szorzószám, amire Rákosi elvtárs is figyelmeztette őket (a gazdasági szorzószám általában 4.5, az épí­tőiparban pedig 7.5), termelési ér­tekezletet tarottak és elhatároz­ták, hogy csökkentik az önköltsé­get' mégpedig a következőkkel: 1. Eddig a falról lehulló vako­lattal egyáltalán nem törődtek. Most ezt összegyűjtik, áttörik, újra felhasználják. 2. A darabokra tört téglát ed­dig szanaszét hagyták heverni, most minden darab törött téglát behasználnak. 3. A cementselejtet szintén uj- radolgozzák. A* asztalosok is megteszik a magákét A Nyírségi Magasépítő Nemzeti Vállalatnál. Nedeczki László elvtárs az egyik marógépnél újítást vezetett be. A gépet motor hajtja és a hogy milyen pályát Nem okoz most nagy gondot a pályaválasztás kérdése, biztos és fé­nyes jövő áll dolgozó fiatalságunk előtt, az egyetemek kapui nyitva állanak az ötéves terv új mérnökei, tanárai, szakemberei előtt és a Párt vezetésével izmosodó munká­sok, parasztok, dolgozók állama biz­tosítja gondtalan tanulásukat. Hív. ják és- várják az egyetemek a mun­kások, parasztok, dolgozók gyerme­keit. Ősszel pedig megindulnak az ifjak ezrei, hogy tanuljanak. Fogarasi Béla parasztszülőknek a gyermeke, édes­apja halála után édesanyja vállára szakadt minden gond. — De a népi demokrácia levette a gondot anyám válláról — mondja Béla boldogan. — És az érettségi után egyetemre megyek. Mérnök akarok lenni, amire ezelőtt még gondolni sem mertem. Ma azonban semmi kétség nem férhet hozzá hogy az leszek. Dolgozó népünk ina- jus 15-i győzelme megerősítette jö­vőben vetett hitem. Fogarasi Béla mérnök lesz, tatán valamelyik új gyárban. Teleki Laci édesapja munkásem­ber, a felszabadulás előtt nagyon nagy sanyarúságban éltek, Laci egy kuláknál robotolt. Most büszkén vi­seli kabátján a Jótanulási érdem­rendet és ragyog a szeme az öröm­től, amikor az egyetemről beszél: —• Azt hogy jeles vagyok, első­sorban annak köszönhetem, hogy népi kollégista vagyok. Havonta forintot fizetek. Most tanári pályára készülök, történelem, filozófia, tár­sadalomtudományi szakra. Igyekez­ni fogok a tanulásban, hogy majd a tanítványaim a szocialista társada­lomnak harcos építői legyenek. Nyugodtan, gondtalanul tanulhatok, választanak és miért mert a Népi Kollégium továbbra is biztosítja ezt. As Agrártudományi Egyetemre készül Molnár Antal, a szövetkezeti szakra. — A szövetkezetben akarom majd szolgálni a szocializmust építő mun kát. Parasztgyerek vagyok és biztos vagyok benne, hogy jól megállóm a helyein. — Még egy vágyam van — mond­ja Antal. — A Magyar Dolgozók Pártjának akarok harcod tagja lenni. Azoknak a sorába akarok tartozni, akik tanulásunkat is lehetővé tét' ték. Varga Gyula is szövetkezeti em­ber akar lenni. Az édesapját Tom csányi, a 4000 holdas földbirtokom kínozta, dolgoztatta halálra. Benne sem fognak csalódni a dolgozó pa­rasztok, megbízhatnak benne. Tanár lesz Endresz Sanyiból ő is megkapta most a Jótanulási érdemrendet. Nékoszista. Itt ismer­kedett meg a marxizmus-ieniniz- mussal. Eleinte népi romantikus haj­lamok voltak benne, aztán megér­tette a Párt kritikáját 8 azóta ennek szellemében dolgozik. Városi kul- túrtitkár és a választások alatt 12 kultúrcsoport falujárását szervezte meg. —• Magya^V-filozófia és szociológia Szakra megyek. A nép széles réte­gei kultúrszínvonalának emelését tűztem ki életem céljául. így beszélnek most 1949-ben az érettségizők. Nem félnek a jövőtől és nemcsak az egyetemre gondol­nak, hanem arra is, hogy utána mi- képen tudják legjobban szolgálni a dolgozó nép ügyét. * Az új ifjúság ez már, akik n^y esztendő fifcívós harcának eredménye- képen a népi demokrácia, a dolgozó nép mellé állottak, olyan ifjúság, akik kiérdemelték Rákosi elv.társ dicséretét. A lelkes úttörőktől az egyetemistákig most mind azon vannak, hogy továbbra is kiérde­meljék a dicséretet, a dolgozó nép bizalmát. D magánalkaimazottak szakszervezete megyei titkárságának felhívása ipari munkásokhoz és dolgozó parasztokhoz Szükséges, hogy a közigaz­gatásban, a gazdasági élet­ben mindenütt a dolgozó nép fiai vezessék a dolgozó nép ügyét. elsősorban pedig a munkások és dolgozó parasz­tok. A Magánalkallmaz ottlak Szakszervezete megyei tit­kársága a jövő héten köny­velési tanfolyamofc Indít, hogy ezzel is könnyebbé te­gye az ipari munkások és dolgozó parasztok számára az üzemekben, a közigazga­tásban a vállalatoknál a munkát. Ezúton is felhívja a Szakszervezet azokat a dol­gozókat, akik ezen a tanfo­lyamon részt akarnak venni, minél előbb jelentkezzenek a Sziakszervezet Vay Ádám- utcai székházban. Kizárás a Nemzeti Parasztpártból A Nemzeti Parasztpárt Szabolcs vármegyei titkársága Bokor Antal h. ig. tanító kisvárdai lakost és Hor­váth János pátrohai lakost a párt soraiból kizárta, mert olyan maga­viseletét tanúsítottak, amely a Nem­zeti Parasztpárt, illetve a Független­ségi Népfront politikájával össze­egyeztethetetlen. Polcz János megyei titkár. Szabolcsmegyének eddig nem volt központi járása. A térképem szerepeit ugyan a megye kilenc járása mellett tizedik járásként a nyíregyházi járás, de közigazgatási/ag egyetlen község sem tarto­zott hozzá, tulajdonképpen a határába vont tanyabokrok a város pe­rifériáinak számítottak. A formális járás közelében /evő községek lakói ügyes-bajos dol­gaik elintézése végett hosszú utakat tettek meg járásaik kö»- ségeibe, ahova közigazgatási/ag tartoznak, holott Nyíregyháza tőlük sokka/ könnyebben lett volna megközelíthető. Az ilyen helyzetben lévő községek dolgozó parasztságának érde­keit szem előtt tartva tárgyafta meg Szabolcsmegye törvényhatósá­ga legutóbbi ülésén azt a tervet, hogy a belügyminisztérium felé központi járás felállítását javasolják. A törvényhatósági ülés a javaslatot elfogadta és a kidolgozott ter­vet a térképpel együtt jóváhagyás végett a belügyminisztériumnak megküldték. $ A felküldött tervek szerint a központi járáshoz, amelynek Nyír­egyháza lenne a székhelye, a nagykállóí, a dadai felső és nyirbogdá nyi járásokból csatolnának Nyíregyházához közelebb eső községeket és tanyákat. A terv elfogadása után Kótaj, NyirszőUős, Nyirpazony, Oros, Nagyszállás, Nyirjes, Ujfehértó, Kálmánháza, Nagyszegegyhá- za, Kísszegegyháza, Virányos, Tiszanagyfalu, Rakamaz és még főbb kisebb tanya tartozik majd a központi járáshoz és lakóinak ügyei a- járási székhelyhez. 10 millió forintból épülnek utak Szabolcsnak a hároméves terv utolsó esztendejében Szabolcsmegye dzsentri urainak községpolitikája nem sok gondol fordított a megye úthálózatának kiépítésére és a meglevő egy-két út gondozására. A községeket dűlő utak kötötték össze, amelyeket a parasz tok szekerei vágtak a rétekbe. Szá­raz időben vastag homokban botoi. kált a jószág, e«o után meg tenge­lyig érő sár marasztalta a szekere­ket. Kövesutak a nagy földbirtok", sok kastélyaihoz épültek és egy-ké? olyan út, amely országos szempont­ból fontossággal bírt. A háború szállításai, a hadiforgalom ezeket c meglévő kövesutakat is tönkretet ték. A Kommunista Párt javaslatára a felszabadulás után megindultak Sza­bolcsban ’is a munkálatok az utak kijavítására, helyreállítására. Há, roméves tervünk beindulásával jmí- dig nagyrészt pótoltuk azokat .a. ’Hiányosságokat, amelyek a közlekedés terén megyénkben fennáltak. A terv utolsó esztendejében, az idén tíz­millió forintot fordít népi demokra­tikus kormányzatunk az utak rend­behozására és telje&en új utak épí­tésére. A tízmillió forint felhaszná... lásával eltűnik majd Szabolcs közle kedésének elmaradottsága. Szenet és fát juttat a Magasépítő Nemzeti Vállalat az üzem dolgozóinak A dolgozó nép tulajdonában lévő üzemek, gyárak, vállalatok gondot fordítanak arra, hogy az üzem dol­gozóinak életét, megélhetését minél könnyebbé tegyék. A Nyírségi Ma­gasépítő Nemzeti Vállalat a napok­ban 960 métermázfia szenet és 340 métermázsa fát juttatott a vállalni dolgozóinak, jutányos áron, havi*- vagy heti részletfizetésre. Ezze& nagyban megkönnyítik a dolgozók téli szén- és tüzifaellátását. Mint értesültünk, rövidesen újabb 400 mázsa fát fog az üzem szétosztani dolgozói között. HÍREK — ügyeletes gyógyszertári Szol­gálat Nyíregyházán. Ügyeletes szol­gálatot tart június 5-től június 11-ig az Osgyáni gyógyszertár (Bessenyei- tér) és az Isteni Gondviselés gyógy­szertár (Deák Ferenc-u.). > — HÁROMMILLIÓ Puskin könyv A szovjet állami irodalmi könyv­kiadó a Puskin jubileum alkalmá­ból kiadja a költő műveinek teljes gyűjteményét hat kötetben. Az új kiadások példányszáma több, mint 3 millió könyvet tesz ki. — TÜZET OLTOTTAK a vajai úttörők. A vajai kis úttörők hősies­ségéről adott hírt egy lévél: a köz­ségben, egy újgazda házánál tűz ütött ki. A falu úttörői derekas munkát végeztek az oltásnál, lárnuk vizet hordott, fecskendőt tartottak. Munkájuk nagyban hozzájárult a tüzet oltók győzedelmeskedéséhcz a lángok felett. — UJ magasépítő nv. Máté­szalkán. Az idei mintegy 8000 épít. kezés menetének biztosítására az országban újabb nyolc Magasépítő ipari Nemzeti Vállalat létesült, kö­zülük egy Mátészalkán. — KÚTBA FULLADT Marton József 12 éves tarpai gyerek a köz~ fiégi legelőn. Pajtásaival játszadozott ett és arra szaladtában a nyitott kútba zuhant. Mire kihúzták, halott volt. — FŐ A NYUGALOM. Biró La­jos vegyészmérnök egy sorszámozó gépet adott eladásra dr. Reiner Miklós ügynöknek. Az a gépet el­adta, de többszöri felszólításra sem számolt el. Biró türelmét vesztve, — hogy otthon találja adósát — hajnalban kereste fel. Hiábavaló kö­vetelőzés után összecsomagolta aa ágybanfekvő Reiner ruháit cs elt£U vezott. Rablásért letartóztatták. — ORSZÁGOS ESZPERANTÓ kongresszus lesz a pünkösdi ünne­pek alatt Gyulán, amelyen ’Nyíregy­házát dr. Kondor József gimná­ziumi tanár fogja képviselni. — MA MEGNYÍLT a Sóstói kád­fürdő. Az újjáépült Sóstó gyógyfür. (Jön rendbeozták az ott lévő elha­nyagolt kádfürdőt is, amely a naí nappal megnyílt. Pénztári órák dél­előtt 10-től délután 6 óráig. Pünkösd mindkét napján: nagy zenés és dalos ünnepségek Nyíregyházán Központi járást kap Szabolcsneoye

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom