Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-22 / 142. szám
4. oldal. NYÍRSÉGI magyar nép SZERDA, 1949. JUNIUS 22. Az ötéves terv során közel tizszerannylt fordítunk a mezőgazdaság gépesítésére, mint a hároméves tervben amikor ez megtörtént, sőt a szükséges üzemanyag biztosítása sikerült, kezdődhetett meg a fejlesztés is. Ez már a hároméves terv idejére esett» Eleinte elég nehezen indult mezőgazdasági gépgyártásunk, mert sok akadályt, Elsősorban a tőkések ellenállását kellett lekűzdenünk. Az 1948. márciusi államosítások azonállamos-ítások után, 1948. májusában már 49 cséplőgép és 143 traktor került ki a gyárból. A magyar mezőgazdasági gépgyártás fejlődésének ütemére jellemző a beruházások emelkedő tendenciája is. Az első 'tervperiódusban a beruházások összege 61.8 millió forintot tett ki, az 5 hónapom terv során 77.8 millió forintul Magyarországon olcsóbb volt az emberi munkaerő, mint a gép. A háború folyamán még ennek az elégtelen gépállománynak jelentős része is elpusztult, vagy megrongálódott, úgy, hogy a fel- szabadulás után a gépesítés tulajdonképpen jóidéig a helyreállításra korlátozódott. Csak ban lehetővé tették a mezőgazdasági gépgyártás átszervezését, amelynek következtében megindulhatott a gépek szériában való gyártása. Az eredmény szinte ugrásszerű fejlődésben mutatkozol meg. 1947. augusztusában pl. még csak 24 cséplőgép és 58 traktor készült el, nem sokkal az tót, vagyis 5 hónap alatt 16 millióval 'többet fordítottunk a mezőgazdaság gépesítésére, mint az első tervév 12 hónapjában. A harmadik tervév előirányzata 272.9 millió forint, tehát a -3 éves terv során összesen 312.5 millió forint szolgál mezőgazdaságunk gépesítésére. Az 5 éves terv során erre a célra közel tíz- szerannyit, 3 milliárd forintot fordítunk. során egész sor olyan gépet állítunk elő, amelyet azelőtt Magyarországon nem gyártottak, sőt nem is használtak. Ezek közül a legfontosabbak, az arató-cséplőgépek és az újtipusu traktorok, valamint az univerzális kis- traktor, amely kapál, kaszál, behord, vontat és sok minden más munkát is elvégez. Az ötéves terv JAGODKA népétéi GONCSAR ALEXANDR (Részlet az Arany Prága című regényből.) A búcsú bánata beárnyékolta Jágodka kék szemét. Mivel lehetne megvigasztalni, hogyan lehetne lelket verni ebbe a moldvai legénybe — nézett rá Csernyis gárdahadnagy elgondolkodva. — Persze, nehéz... De azért .parancsnok, azért kommunista, hogy megtalálja a Jágodka szívéhez vezető utat. Kérdezgetni kezdte életéről és kiderült, hogy apja, anyja meghalt... —'Talán jobb is így, — mondta Jágodka — ha elesnék itt a Morvánál, hát nem sír utánam senki, nem emleget senki... .— Már hogy mondhatsz ilyet, Jágodka — ellenkezett Csernyi- *ev. — Miért? Hát nem így van? Én, hadnagy elvtárs, már régen tudom, hogy énrám nincs szüksége senkinek. Ugyan kinek fájna, hogy a világon van Jágodka, vagy sem? Még reménytelenül legyintett is egyet, mintha gondolatban már temetné magát. — Csupa ostobaság — mondta nyomasztó szünet után Csernyisev. — Apátián, anyátlan, nem kellek senkinek! Ostobaság Jágodka elvtárs! Gondold csak el: Teszem azt, most átmégy ide a túlsó partra. Ugyan micsoda most az a túlsó part? Veszedelmes, idegen föld. Ott kezdődik az osztrák terület, tele fasisztákkal. Azon a helyen kell hídfőállást teremteni. Nem nagy ügy, nem az egész világra kiható esemény, de mégis tüstént száz és száz más esemény következik belőle, sok mindent megváltoztat, egy egész sereg ember sorsát megfordítja. És mi lesz akkor veled? Lehet, hogy Jágod*- kával, aki most itt ül ebben a bokorban és elsírja nekem nagy bánatát, lehet hogy vele kevesen törődnek. De akkor majd valamennyien csak veled törődünk. — Az ellenség óriási veszedelmet lát majd benned. És a bajtársaknak nagyon is szükségük lesz rád. De nemcsak, hogy szükséges leszel, hanem, nélkülözhetetlen is, sőt drága. Majd akkor megtudod, mekkora atyafiságod van. Az egész ezred, az egész hadsereg egyszeriben megtudja, hogy egy morvamenti földdarabon megszületett a hídfőállás! De hogyan? Nagyon egyszerűen. Jágodka gárdakatona megvetette ott a lábát. Jágodkát azonnal, segíteni kell. Támogatni minden áron. El tudod képzelni, hányán aggódnak majd érted? — Minden szem terád tekint, te jársz mindenkinek a gondolatában. Az emberek tízezrei küzdenek majd érted. Azt kérded hogyan? Úgy, hogy például valahol az Uraiban egy szép lány teljes 24 órát ült miattad a műhelyben. Temiattad valahol a főhadiszállás megsürgeti a hadműveleteket, hogy gondoskodjanak rólad és Jágodka gárdakatona ne vesszen el oktalanul. A vezérkarnál éjszakákon át esze- lík ki a legjobb haditerveket, érted! Az utászok miattad építik a hidakat. Messzi útról elindulnak az ütegek, hogy megvédjenek! — Aki ebben a döntő pillanatban megfeledkezik rólad, Jágodka közkatonáról, talán még hadbíróság elé is kerül. Hogyan mondhatod hát, hogy árva vagy, hogy nem kellesz senkinek. Hát melyik apa, melyik anya viseli úgy szívén az ő Jágodkája gondját, mint a haza? — Hát ez igaz — mosolyodott el a harcos és tenyerével eltakarta az arcát. Csernyis izgatottan folytatta: — És ha átlovagoltál a Morván, akkor kitörsz a túlsó part nagy síkságára és elsőnek érkezel oda, ahol már évek óta várnak rád. — Igaz, még soha nem láttak, de azért régóta gondolnak rád. De még mennyire kellessz nekik. Hiszen maguk közé számítanak. Tudod hogyan várnak? Hiszen láttad, hogy fogadtak minket Szlovákiában? Harangzúgással, virágerdő- vel, ölelésre tárt karral. A régvárt, a legkedvesebb, a legdrágább rokonuk leszel! Először neked hálálkodnak! Először téged üdvözölnek! Tied a népek szeretetének zsengéje! Mert élen jársz az élharcosok között, Te vagy a felszabadító! A fellieviilt, lelkes Csernyik elhallgatott. Jágodka bizonytalanul szólalt meg: — Igaz, igaz, gárdahadnagy elvtárs... dehát... feltétlenül mindjárt élharcosnak kell lenni ehhez? — Hát azt hiszed, hogy az élharcosok teremnek, vagy mindjárt úgy születnek? Moszkvát sem építették egy nap alatt. De éppen itt van a mi hadseregünk fölénye. Hogy hamar tökéletesítjük magunkat, növünk, erősödünk-. Gyorsabban, mint mások. Te, Jágodka, ma egyszerű sorkatona vagy. De holnap már derék harcos leszel és holnapután diadalmas hős, a népek dédelgetett kedvence. — Csak a rohamban ne nézzél hátra sohasem — tanácsolta nyugodt hangon Jágodknak Seszta- kov. — Amint hátranézel^ elvesztél — De a bajtársakról, egy pillanatra se feledkezzél meg, különben baj van — tette hozzá Bojkó, aki a harmadik ukrán hadseregtől jött a századhoz. Amikor mi a télen kierőszakoltuk az átkelést a Duna vékony jegén, úgy tudtunk csak átmenni tizenkettesével, hogy az egyik fogta a másik kezét. Ha az egyik alatt megroppant a jég, mindjárt kirántották azok, akik kétoldalt mellette mentek. Nem engedték, hogy elmerüljön. Ha akkor egyenként megyünk, hát bizony sokan a jég alá kerülnek. Jágodka figyelmesen hallgatott. Aztán pergő moldvai nyelven szót váltott földijeivel. — Azt mQndtam nekik — magyarázta Jágodka Csernyiknek, hogy mindig is tudtam, hazudik az én gazdám. Mert mindennap arra tanított, hogy a legjobb a világon — egyedül. Hamarabb célhoz ér — mondta — aki egyedül indul el és átgázol a többieken. — Hát ez aztán nagy hazugság — jegyezte meg Csernyis —,, mert a célhoz a leggyorsabban mindig a közösség ér. Éberséget a kulturfronton! Amire egy kölcsönkönyvtár kirakata és mélye figyelmeztet Láthattuk a Könyvnapok alkalmával azt a hatalmas érdeklődést, amely a dolgozók részéről nyilvánult meg a könyvek iránt. Munkások, parasztok, akik ezelőtt évekig no|m vehettek kezükbe könyvet, most sorra keresték fel a sátrakat és vásárolták a jobbnál jobb könyveket. A népi demokráciának, a Magyar Dolgozók Pártja következetes kultúrpolitikájának eredménye ez és bizonyítja azt, hogy a kultúra., . a művészet egyre inkább válik a dolgozó, tömegek közkincsévé. Nemcsak gazdasági helyzetünk, napról-napra köny- nyebb és jobb létünk tette ezt lehetővé, hanem az is, hogy a Könyvmapon megjelenő könyvek mind a dolgozó nép könyvei voltak. Olyan könyvek, amelyeket a dolgozók írói írtak a dolgozik számára, a dolgozók életéről, problémáiról. A Könyvnapokon megnyilvánuló nagy kultúrszomj azonban kötelez is bennünket. Kötelez bennünket a nagyobb éberségre, vigyáznunk kell, nehogy az ellenség használja ki a dolgozók érdeklődését a. könyvek, a kultúra iránt és kultúrf rontunk résein be- 'sempéssze a burzsoázia, az imperializmus rothadt szellemi termékeit a könyvtárakba. Vannak még rések a kul- úra frontján és a. könyvtárak mélyén még sok helyen ott lapulnak a mérgező, hamis, polgári, burzsoá ideológia maradványai, képviselői. Talán nem is annyira a könyvtárak mélyén! Nézzük csak meg Nyíregyházán, a Bethlen-utcán a a kölcsönkönyvtár hivalkodó kirakatát, ahol színes könyvfedelek harsogják az „olcsó könyvtár nagyon is tartalmilag olcsó díszpéldányait. Az olvasnivágyó dolgozó valószínűleg megörül annak, hogy olcsón olvashat könyveket, azonban csalódva és kiábrándulva áll meg a. kirakat előtt: mi közöm nekem, ezekhez a könyvekhez?? Ott hivalkodnak Fanny Hurst összes ponyvái, a „Ha- fcJuja“, ,a „Magányos asszonyok“ — ugyismint „Garlot- tenburg, a női Búdba“, Kitty „a lilamancsu cica“, „Sierra a szociális szent“ és sorra a többiek. De láthatjuk a szennyirodalom többi képviselőit is. Vájjon mit rejt ezekután? Már a kötések után és a könyvekből kiáradó áporodott szagból ítélve sejtheti az ember, hogy itt többet is talál, mint az imperializmus és burzsoázia friss mákonyait. A Máray sorozat, A Hunyadi könyvek. Földes Jolán könyvek között másra is bukkan az ember; egy kevés ellenforradalomra, ami nem is olyan kevés. Nagyiványi Zoltán 1935-ben kiadott szov- jetellenes, szovjetgyalázó könyvér,el,’jaz, „Idegenlégiótól a Szovjetunióig“ címmel. ArMargaret Langd on: „Anna és a sziámi király“, Katrin Holland förmedvényei, Brom- field könyvek, Yvotte Mo- rant: „Több mint szerető“, de hogy a belföldiek se maradjanak ki: Török Rezső: „Vigyázz, ha jön a nő, „A férjnek nem szabad“ és sorra a többiek Nova kiadásban. Nem maradhat el mellőle Vándor Kálmán, „Szerencse- lovagija és egy Vaszari-sorozat, Zsigrai-sorozat sem és sorra a kirakatban egvmásfö- lött öt-hat hosszú sorban a többiek. Közöttük elszórva és a legalsó sorban ott szerénykedik néhány pirosfedelü brossura, haladószellemű könyv. i könyvtár mélye rébb vagy két polccal, adomagyűjteményre akad az ember, amelyet egy-kétszer vagy háromszor nemes és nemzete« valaki gyűjtött össze, a „jóságos, kedves, aranyos“ népnyúzó grófokról és bárókról. így ajánlja a könyvet a „nyájas olvasónak“: olvassátok „sámánregős révületben“. Úgy gondoljuk, hogy a könyvtárosnak ezúttal nem ártana felébrednie a „sámánregős“ és egyéb „révületből“ és fokozottabb éberséggel elégíteni ki a dolgozók igényeit. Ünnepélyes vizsgán mutatták meg tudásukat a nyíregyházi analfabáta tanfolyam hallgatni Hétfőn este ünnepélyes vizsga keretében fejezi.tk be tanfolyamukat a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége nyíregyházi szervezetének székházában az analfabéta iskola hallgatói. Az ünnepélyes záróvizsgán résztvett >a Magyar Dolgozók Pártja nyíregyházi szervezetének kulturfelelőse, Kecs- kovszki József elvtárs, Héber Béla elvtárs, a Párt tömeg- szervezeti felelőse, Péter Ernő elvtárs és Balogh József elvtárs szabadművelődési felügyelő. A tanfolyam hallgatói, 15 munkásasszony és két munkás komoly fejlődésről tettek bizonyságot vizsgájukon. Racskó Mária és asszonytársai sírtak örömükben, amikor a vizsgán maguk írták le gömbölyű betűkkel neveiket, olvastak és számoltak. Azután hálás szavakkal mondtak köszönetét azért, hogy most pótolhatták Gallai Rezsőnó asz- szonytárs segítségével azt, amit a múlt bűnéből elmu- 'asztottak. — BOTRÁNYBA FULL\DT Linda Dániel legújabb filmje. Toalettje miatt a közönség bojkottéba a Darnel-filmet. A darabból több jelenetet kivágnak, II mezSiazdasáB | «égének foka lényegében hűen jellemzi egy-egy ország ír: e z őgaz daságának fejlettségét, , vagy elmaradottságát. Magyarországon a háború előtt pl. 7.000 traktor állott a mezőgazdaság — pontosabban a nagybirtok — rendelkezésére, de ennek is csak a fele volt üzemben, mert az ,,Modern kölcsönkönyvtárbát
