Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-16 / 138. szám
A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és Központi Ellenőrző Bizottságának határozata Trockista kémcsoport leleplezése VI. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM ARA 60 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1949 JUNIUS 16 Üdvözöljük az országos békeértekezletet (ks) Békekonferenciát tartunk. Holnap délelőtt munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, nők, ifjak ülnek össze a parlamentben, hogy megtárgyalják. valamennyiünk ügyét, a béke kérdését. Ebben az épületben nem is olyan régen — az elmúlt 35 évben kétszer is — hadihiteleket szavaztak meg olyan háború céljaira, amelyhez nem volt a magyar dolgozó népnek semmi köze és melyből mindkét alkalommal igen súlyos vereséggel kerültünk ki. Az ország akkori urai: a földbirtokosok, a gyárosok, a bankárok kétszer ültették Magyarországot & történelem szégyenpadjára, kétszer kergették bele veszített háborúba. Amig ők, a háború kitervezői híztak a háborús haszonból, a nép vérzett a froú- tokon, háza, termése pedig szintén a háborús károk statisztikáját rontotta. Milliók mentek vágóhídra egynéhány őrült miatt, az ország nyakára ült zsarnokok miatt, akiknek életet, busá- sabb hasznot jelentett a háború s a béke csak válságot, halált okozott. Mindamellett, hogy a háború nagy veszteséget jelentett a népnek, a tőkések és földbirtokosok uralkodása idején a béke is csak a kisebbik rossz volt a nép számára. Békében is ingyen, munkátlanul élők páncélkasszája számára dolgozott a nép, az ő osztályrésze volt a nyomor, a munkanélküliség, a jogtalanság. Akkor változtak meg a viszonyok, amikor a szovjet seiregek felszabadítottak bennünket. Azóta nyilváníthatjuk véleményünket a háború és béke kérdésében, azóta lett minden magyar dolgozó ügye a béke, mert a felszabadulás óta megszűnt Magyarországon a nép ellenségeinek uralma, a kommunisták vezetésével a dolgozó nép megsemmisítette és napról-napra erősebbé építi a dolgozók hazáját. Ma már nem vár békében elnyomás, kizsákmányolás, nyomor a népre, biztosítja ezt a szocializmus felé haladó gazdasági rendünk. Hogyne val- laná hát a maga ügyének a békét minden magyar dolgozó? A magáénak .vallja és nem csupán, óhajtja a békét, hanem ki is áll védelmében. Kiáll a többi néppel egy fronton a békéért ezekben az időkben, amikor nyugatról a háborús uszítok fenyegetőznek, akiknek már négy év is tsók a békéből. Elküldi népünk képviselőit minden nemzetközi béketalálkozóra, elmentek volna Newyorkba is, de a „szabadság hazájába“ nem engedték be a béke küldötteit. De „az igazság nem utazik vízummal“, Pá- risban, Prágában már mi is ott voltunk és hirdettük: a magyar nép tudja kötelességét a béke védelmében, tudja, hogy minden új gép, minden gyár, minden traktor, minden alkotás az ő országát erősíti, erősíti a békefrontot. Abban a megnyugtató tudatban folytatjuk békevédő politikánkat, hogy nem var gyünk egyedül. Az elnyomott országokban is velünk vannak a kizsákmányol kik, velünk vannak a szabad országok népei. A Szovjetunió vezet bennünket és a' többi népeket, az az ország, amely eddig is a legtöbbet tette a világbéke ügyéért és az elnyomott népek felszabadításáért. Nap, mint nap érezhetjük közvetlen segítségét. Mos)t a legutóbbi napokban komoly külpolitikai kérdésben állt ki ismét mellettünk: nem engedi, hogy idegen országok beleavatkozzanak belügyeink- be. Tudjuk, Amerika, Anglia rágalomhadjáratot indított a népi demokráciák ellen. Az emberi jogokat „féltik“ Magyarországon, Romániában és Bulgáriában s közben elfelejtik, hogy éppen a békeszerződés előírásainak teszünk eleget, amikor küzdünk minden olyan törekvés ellen, amely vissza akarja állítania régi rendet, az urak országai. Nyíltan nem mondják ki, de sejtetik: megbánták, hogy ezekkel az országokkal antifasiszta szellemű béke- szerződést írtaik és Írattak alá. „Vita támadt a béke- szerződés értelmezése szempontjából“ .— így mondják a fnyugatji hatalmak csakhogy beleköthessenek a népi demokráciákba, csakhogy belső ügyeikbe avatkozhassanak. A Szovjetunió megvéd bennünket. „Bulgária, Magyarország és Románia kormányai pontosan teljesítik a békeszerződésben vállalt kötelezettségeiket, beleértve az emberi jogok és alapvető szabadságjogok biztosítására vonatkozó kötelezettségeket is.“ Ezt válaszolta a nyugati országoknak a Szovjetunió. Olyan hatalmas szövetségesekkel karöltve folytatjuk küzdelmünket a békéért, mint a Szovjetunió, mint a népi Kína, mint a népi demokratikus országok s mint az elnyomott országok népei, amelyek fegyveresen, vagy a sztrájk, á tüntetés fegyverével állnak szemben háború után sóvárgó uraikkal. Üdvözöljük dolgozó népünknek ezt a békeértekezletét, üdvözöljük résztvevői nemes törekvését. Biharúié, Kisléta asszonyfőbírája, a tímárt Szavicskóné, Barna Antal buli újgazda, Toma- sovszki András mintagazda, Gál Ferenc ifjúsági küldött, meg a többiek hűen fogják képviselni dolgozó népünket. Jóváhagyta az országgyűlés a magyar-csehszlovák barátsági egyezményt Rákosi és Gotlwald elvtársakat ünnepelte a Ház Az országgyűlés szerdai ülésének napirendjén a csehszlovák-magyar barátsági és kölcsönös sególynyuj tási egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat szerepelt. Az ülés ünnepi jellegét kidomborította, hogy jelen volt Rákosi Mátyás elv- társ és Dobi István vezetésevei a kormánynak csaknem valamennyi tagja. A diplomáciai páholyban megjelent Horváth Iván budapesti csehszlovák követ a követség összes tagjával. Az ülést negyedtizenegvkor nyitotta meg Olt Károly elvtárs, elnök. Először az országgyűlés elfogadta a kormány részére rendeletek kiadására adott felhatalmazás íjabb meghosszabbításáról! szóló törvényjavaslatot, majd áttért a barátsági szerződés becikkelyezésér31 szóló törvényjavaslat tárgyalására, Andics Erzsébet előadó nagyhatású, magasszínvonalú beszédben ismertette a törvényjavaslatot. — Ennek a szerződésnek óriási nemzetközi jelentősége van — mondotta Andics Erzsébet. — A szerződés hatalmas anyagi és erkölcsi erőkre támaszkodik. Szakítottunk a gyalázatos történelmi tradíciókkal a nemzetiségi politikának jegyében vettük fel a küzdelmet, amelyre Lenin és Sztálini tanított minket. Ugyanez történt Csehszlovákiában Ünnepel az országgyűlés Ezután Horváth Márton szóia’t fel. Bevezetőül megismételte Rákod Mátyás elvtárs szavait, aki kijelentette: Ez a szerződés is lényegesen hozzájárul Európa e részén a békefront megerősítéséhez. Ezzel a szerződéssel a mi szövetségi szerződés-hálózatunk, amely bennünket a Szovjetunióhoz és a népi demokráciákhoz fűz, teljessé vált. Ez azt jelenti, hogy biztonságunkat .széles nemzetközi alapokra sikerült helyeznünk. Az imperialisták óriási csalódással fogadták ezt a szerződést. Példákat idézett erre a külföldi sajtóbangokból, amelyekből kiderül; hogy az imperialisták a szerződés megkötésének pillanatában is a sovinizmus és az irredenta uszítás fegyverével próbálták egymás ellen uszítani a két népet. Abban a pillanatban, amikor mind Magyaror&zá- gon, mind Csehszlovákiában meg- húzták a balálbarangot a régi uralkodó osztályok uralma felett, amikor az elmúlt háborúban a Szovjet- únió mindkét országot felszabadította, amikor mindkét ország elindulhatott a népi demokratikus fejlődés útján, ami lényegében a munkásosztály hatalmának megteremtéséhez vezetett és a szocializmus megvalósítását napiprogrammá tehette: létrejött a történelmi clőfel tétele annak a fejlődésnek, amelynek során szakítottunk azokkal a gyászos és szomorú történelmi tradíciókkal, amelyek a két nép viszonyát megmérgezték. A nyugati hatalmak úgy állítják be a dolgot, mintha az ő Atlanti Szerződésük egyszerűen válasz volna arra a szövetségi hálózatra, amely a népi demokráciák és a Szovjet únió között létrejött. Az Atlanti Szerződés háborús, támadó szándékú szerződés, az imperialisták * szerződése. A mi szövetségi hálózatunk a béke védelmének szerződései, a népek szerződései. ű ksmmunfsták vezették a küzdelmet Ezután utalt a lenini-sztálini nemzetiségi politika vezérelveire, amelyek lehetővé teszik az igazi barátságot olyan nagyhatalom, mint a Szovjetunió és olyan, kis állam, mint Magyarország között. A szabadság négy és léi éves küzdelme győzelemmel járt, Csehszlovákiában) is a múlt maradványai ellen. Elmondhatjuk, hogy ez a küzdelem győzelemmel járt, mert mi annak az ideológiának, annak is. Nálunk a Magyar Kommunista Párt a Magyar Dolgozók Pártja vezette ezt a küzdelmet, odaát pe. dig Csehszlovákia Kommunista Pártja, élén Gottwald elvtárssal, a csehszlovák dolgozók vezérével. (Óriási taps, a képviselők helyükről felállva ünnepük a baráti csehszlovák nép vezérét.) Ennek a küzdelemnek — folytatta Horváth Márton — a lényege az volt, hogy mindkét országban a sovinisztákkal vették fel a harcot a kommunisták. Úgy látják csehszlovák elvtársaink és úgy látjuk mi is, hogy az az új és hatalmas fejlődés, amely Csehszlovákiában lezajlott és amelyet döntő módon ugrásszerűen vitt előre 1948. februárja, megteremtette az alapját annak a barátságnak is, amely ma összeköti a két népet. Horváth Márton felszólalását a két nép nagy vezetőjének, Rákosi Mátyásnak és Gottwald elvtársnak éltetésével fejezte be, majd k\e. lentette, hogy a törvényjavaslatot maga és Pártja, a Magyar Dolgozók Pártja nevében elfogadja. Ezután Gyöngyösi János, a Független Kisgazdapárt főtitkára,, Balogh István, a Független Magyar Demokratapárt elnöke, Bencsik István, a Nemzeti Pűrasztpárt szónoka szólalt fel, majd a magyarországi szlovákok nevében Bo'doczki János szlovák nyelven mondott beszédet. Szlováknyelvű felszólalásában, amelyet végigkísért az or szággyűlés tagjainak nagy tapsa", örömét fejezte ki a szerződés felett. Ezután az országgyűlés a magyar-csehszlovák barátsági egyez, ményt általánosságban és részleteiben is elfogadta. Amikor az elnök kihirdette a törvényjavaslat elfogadását, a képviselőház tagjai egy emberként álltak fel, éltetve a baráti csehszlovák népet. A szovjet javaslatok alapján minden kérdésben megegyezés érhető el — Írja a Pravda párizsi tudósi Zsukov, a Pravda tója írja : Párizsban mindenütt a külügyminiszterek tanácsában előterjesztett szovjet javaslatokról beszélnek. A francia közvélemény a mélységes megelégedés érzésével köszönti ezeket a javaslatokat, amelyek a négy nagyhatalomnak Potsdamban vállalt kötelezettségeinek mielótti teljesítését követelik. A Szovjetúnió küldöttsége bebizonyította, hogy a nyugati hatalmak hosszú időn át fenn akar. jak tartani a megszállási rendet. Diplomáciai megfigyelők — írja Zsukov — újra és újra felteszik a kérdést.* mit is akarnak valójában a nyugati hatalmak küldöttségei,' miért vetették fel a külügyminiszterek tanácsa mostani ülésszakának gon. dolatát? Egyre erősebben terjed az a meggyőződés, hogy a nyugati hatalmak küldöttségei egyes egyedül azért jöttek Párzsba, hogy a Német, országgal kapcsolatos lapvető problémákat félredobva, megegyezzenek a Keletnémetországgal ismét megújítandó kereskedelmi kérdésében, mert erre a nyugati övezetek német-amcf rikai trösztjeinek igen nagy szüksé* gük van. Azok a javaslatok — folytatja a Pravda —, amelyeket a szovjet küldöttség a külügyminiszterek tanácsának mostani ülésszakán előterjesztett, érvényben maradnak. Ezen az alapon megegyezés érhető el minden kérdésben, beleértve a gazdasági kérdéseket is. A nyugati küldöttségektől függ, hogy valóban megszületnek ezek a megállapodások, vagy a három nyugati hatalom ezúttal is jobbnak látja elzárkózni a megegyezéstől, hogy folytathassa sza,kádár politikáját. A csehszlovák politikai és szellemi vezetők üdvözlik a budapesti békekonferenciát Csehszlovákiában nagy érdek: lődéssel tekintenek a június 17-én Budapesten összeülő béke- konferencia tanácskozásai éhé. A csehszlovák politikai és szellemi élet néhány kiemelkedő képviselője ezalkalommal nyilatkozatot tett. Hodinova asszony, a csehszlovák nemzetgyűlés alelnöke, a nőszövetség elnöke ezeket mondta: Az a tevékenység, amelyet Magyarország a béke fenntartása érdekéiben kifejt, komoly segítség az egész világ békemozgalma számára. Novy képviselő, a Rude Pravo főszerkesztője kijelentette: A budapesti békekongresszus ismét be fogja bizonyítani, hogy Magyarország a béketábor szilárd tagja.
