Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-15 / 137. szám

SZERDA, 1949. JUNIUS 15. NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 5. oldal. Erősítjük a békefrontot Asszonyok nyilatkoznak a béjkeériekezlétről Hárman beszélgetünk a Pártban, Bojda Györgyné elvtárs az Oncsáról, Papp Lajos alkalmi munkás felesége és én. Életszínvonalról, mindennapról, a tervről, a munkáról. Aztán szó* bakerül a külügyminiszterek érte. kezlete, a budapesti békekonferen. cia, a béke kérdése. — Mi asszo­nyok erősítsük a békefrouiol, — így mondják mind a ketten szinte egyszerre. Hogy miért? Múltjuk, je- lenük, életük mindennapjai vála­szolnak erre a kérdésre. * Amikor az onesai Iházban mindenki otthon van Bojdáéknál, a bevetődött idegen önkény tele mii megkérdezné a háziasszonyt a fél- tucatnál is több zsibongó gyerek lát­tán : melyik a magáé? Bojdáné elv- társ, a mindig mosolygó kis asszony nevetve válaszolná: mind a nyolc!.. Bizony, a tizenhat évvel ezelőtt szü­letett Jancsit még hat lány és egy fiú követte. Hogy hogyan éltek az­előtt? Hát könnyen lehetett-e élni egy nyoicgyermckes kisegítő altiszt­nek? Gond volt az élet, gond volt a mindennap. Kevés volt a kenyér, kinek jutott új ingecske, kinek nem. Most már nevetik is, hogyan Örökölték a holmikat a hátytó1 az öccs, nővérkétől a hugocskája. Ma nem gond a gyerek Bojdáéknál s£m. Jancsi most dolgozók iskolájába jár. Őszre fémipariba megy Pestre, Vali meg a Petrőczy-gimnáziumba. Jobb az életük, könnyebb, g#ndnélküli. Megvan a tervük a jövőre is és en. nek a jobb jövőnek az eltörlésére spekulálnak az imperialisták hábo­rús készülődésükkel. De megmutatlak nékik a budapesti békekongresszarsal i&. ahogy megmutatták a világ békét akaró milliói a párizsi és prágai bé­ke-világkongresszuson : a béke, £ békés építő munka erői milyen ha talmasak. Megmutatjuk nekik mi asszonyok is, hogy világszerte erő­sítjük a békefrontot — mondja Boj­dáné elvtárs. Békés építő munkát akarunk, gyermekeink biztos jövő­jét akarjuk, építeni akarjuk az új tervekkel a szocialista hazát. Papp Lajosné asszonytárs kislá­nya, Mária még csak úttörő, hatodik általánosba jár. De orvosnő szeretne lenni és most minden lehetőség meg van rá. És édesanyja is azért beszél ilyfn lelkesen a békefrontba tömik riilt asszonyokról, mert az ő biztos jövő iát né,zi. És mind a ketten dolgoznak azért, hogy erősödjön a békefront magyar bástyája. Bojdáné elvtárs iskolákat vezetett a válasz, tási iúunka megindulásakor, kisgvű lés előadókat, agitátorokat nevelt. Pappné asszonytárs a szülői munka­közösség felelőseként végzett felvi­lágosító munkát és most — jelent­kezni jött a Pártba, tagjelölt sze­retne lenni. Beállni annak űz él­csapatnak a soraiba, amely a dol­gozó nép élén jár, szervezi a békés építő munka harcait. Békés építő munkát akarnak a magyar asszonyok, a magyar anyák, vinni tovább a harcot a termelés frontján, győzelemre a tervekkel, biztosítani a sok-sok kis úttöiő, a munkás- és parasztfiatalok, az új ifjúság jövőjét, biztosítani az új életet. Ennek az új életnek záloga a béketábor ereje, aminek a mostani kongresszus üb kifejezője lesz. Rózsa Ferenc elvtár,a Szabad Nép első szerkesztő­je, Pártunk níagy mártírja ezelőjtt bét esztendővel halt tre? a Horthy-hóhérok kín­zásai közepette. A vallató pribékek a legszömyűbb kín­zásokat alkalmazták, de a legádázabb eszközeikkel sem tudták szólásra bírni, sem az üt legek, sem a villanyozás, sem a .hírhedt reszelt-tormás zacskó sem tudott egyetlen szót sem kicsikarni Rózsa Ferenc elvtársitól, abból a férfiből aki rövid, fiatal éle­tének minden percében hazá­ja boldogságáért, népe sza­badságáért, a béke ügyéért harcolt. Amikor ■ sorozatos letartóz­tatások, elbukások miatt fel­függesztették az illegális ta­lálkozókat 1942. májusában, akkor Rózsa elvtárs ezekkel a szavakkal búcsúzott el elv­társiadtól: „Ha elfognak in­kább válaszd a halált, mint­hogy árulóvá légy. Ha gyö­törnek, íha akármilyen kín­zásokat- alkalmaznak, ariia gondolj, hogy a Pártnak él­nie kell.“ Rózsa elvtárs, amikor elfog­ták és a legszömyűbb módon kínozták, példát mutatott, hű maradt szavaihoz, hű maradt a munkásosztályhoz, hű ma­radt a Párthoz. Hazája és népe, amelyért életét áldozta most -szabad. Megszabadult a kegyetlen el­nyomóitól és azök gálád hó­héraitól, számonkérte vétkeit azoktól, akik hős fiait a ha­lálba hajszolták. A harc .azon­ban tovább folyik és ebben a harcban kemény fegyver a dolgozók kezében a Szabad Nép, amelyet Rózsa Ferenc indított el útjára, alapított és szerkesztett. Biztos és legyőz­hetetlen vezére e harcnak az a párt, amelynek Rózsa Fe- enc az egyik vezetője, életét áll ózó és halhatatlan harco- a, katonája volt. Márton János lakatos könyvnapi beruházásai Sztáliniéi, Rákositól, Gorkijtól vásárol könyvet Szentmifclósi elv társ ék most rendezik be a Magyar Dolgozók Pártja könyvkiadójának, a Szikrá­nak új nyíregyházi otthonát. — A dolgozók olvasni, tanulni akarnak, a régi helyünk már szűk veit s most átköltöztünk, hogy semmiben sem szenvedjen hiányt a nyíregyháziak könyvszeretete. Tágas, nagy helyiség az új Szikra, tizenháromemeletes piros könyvállványok sorakoznak három öldalom s rajtuk már ott vannak a friss, könynapi könyvek nagy­része. — A padlón, három felbontatlan csomag hever, olyan nagyok, hogy három ember .is alig bír egyet-egyet megemelni. Tíz mázsa könyv érkezett tegnapelőtt Budapestről! Holnap újabb szál. lítmány, újabb tíz mázsa érkezik. — Már abból is következtetünk a nyíregyházi Kőnyvnapok nagy sikerére, hogy máris számtalan ember fordul meg az üzletben na­ponta. Érdeklődnek, nézegetik az új könyveket és vidáman, lelkesen távoznak: a sátraknál találkozunk! Márton János nyíregyházi munkás, lakatos ott áll a Szikra kirakata előtt. Először a könyveket nézegeti, aztán odaáll az ajtóba és a kicsomagolást fi­gyeli. Úgy, mintha minden egyes könyvnek ő lenne a tulajdonosa, ha véletlenül valamely!!? földre- esik, még a fejét is rosszaiban csóválja. A felszabadulás előtt nem álldo­gált így a könyvesboltok kirakata előtt Márton János. Először is nem volt pénze arra, hogy köny­veket vásároljon, ideje §em volt a kíméletlen robotban, hogy verse­ket, regényeket, tudományos könyveket olvasson, meg aztán mért is olvasta volna azokat a könyveket? Hiszen ezeknek a könyveknek semmi köze nem volt a dolgozók életéhez, az igazság­hoz. Most? ’ '"'T — Nézze elvtárs — mutat Ráko­si elvtárs könyvére — legelőször is ezt fogom megvásárolni és ele­jétől végig elolvasom pem is egyszer. Igaz, hogy ismerem már Rákosi Mátyás beszédeit, mert mindig elolvastam a Szabad Nép­ben, vagy meghallgattam a rádió­ban, de úgy vélem újra és újra elő kell majd venni, hogy tanuljunk belőle. Mert „építjük a nép orszá­gát”. Elsősorban marxista tudományos könyveket akar vásárolni a Könyv­napon Márton Jáno6 lakatos. — Olcsóbbak a könyvek. Itt van például — mutat a másik könyvre — Sztálin elvtárstól a Leninizmus kérdései. Mindig fájt a szívem, ha megláttam a kirakatban, mert bi­zony 37 forint az számít a fizeté­semnél. Most pedig megkaphatom 18 forintért. — Az asszonnyal együtt spó­roltunk, együtt rakosgattuk félre a Az ötéves terv beruházásai so­rán Szabolcsban és Szatmárban számos olajütőnket alakítják át korszerűbbé és számos új extrak- ciós oillajütőtk is épülnek a két vármegyében. Az építési munká­latok számos helyen már meg is kezdődtek, sőt sok helyen már a szerelési munkálatok folynak. Az Országos Szakszervezeti Tanács a legjobb brigádokat küldte el ezekre a helyekre, hogy a munkák A nyíregyházi új dohány- Ifermentáló háromólves tervre esß részének építkezési mun­kálatai erős ütemben folynak. A munkatelepen egymásután jalakulnak az új brigádok, amelyek a versenyterv elké­szítése után rövidesen mun- kavefsenyre kelnek. Cél, hogy a kitűzött időre, vagy idő előtt elkészüljön a dohányfermentáló kétötöde, A bakui olajmezők dolgozóinak szocialista munkaversenyében az el. sőseget egy kiváló brigádvezetőnő, a Sztálin-díjjal kitüntetett Aga Nej- matula brigádja szerezt* meg. Ez a brigád két hónappal a határidő előtt végzett egy olajkutató kút fúrásá­forintokat, neki is vásárolok va­lamit. Mit gondol elvtárs, jó lesz az Anya Gorkijtól? Bólintok, hogy igen. Márton Já­nos egy noteszt vesz elő a zsebé­ből. A havi kiadások vannak ott sorjában felírva és a rubrikába bejegyzi szép, gömbölyű betűkkel. ,,Gorkij Maxim: Az anya á 18 fo­rint”, aztán rámnevet vidáman­— Ez hasznos beruházás lesz a hároméves terv utolsó esztendejé­ben, mert szebbé teszi az életün­ket és tanulhatunk. gyorsan, időben készüljenek el. Mátészalkán is «megkezdték az elmúlt hetekben egy olajütő felsze­relését, új gőzgépet és préseket állítanák be. A szerelést két nyír­egyházi kitüntetett brigád végzi, akik az országos brigádversenyben a legjobbak közé tartoznak, az egyik brigád a Hangya Ölajütő munkásaiból alakult, a másik pe­dig a Termény és Áruraktár mun­kásaiból. hogy az idei dohánytermés feldolgozására már megindul­jon aa üzem. Értesüléseink szerint minden valószínűség megvan arra, hogy a do- h án yf e men tál ó építkezését két nyolcórás munkacsoport fogja végezni, hogy az épít­kezés az őszre befejeződjék. Ez annyit jelent, hogy az (építkezés telepén dolgozók száma megduplázódik. val. Kitűnő eredményt ért cl Lebe- gyev fiatal brigádveáctő is, akinek a brigádja a határidő előtt egy hó­nappal teljesített« feladatát. Általá­ban a körzet fúróbrigádjai május­ban jelentékenyen túlteljesítették a tervben előírt munkaprogramot. Olajütőt szerelnek fel Mátészalkán a nyíregyházi brigádok Két nunkacsopert fiija végezni a nyíregyházi dohánybeváltó építését A szocialista verseny sikerei a bakui olaj mezőkön Dolgozó parasztok írják: Jó a traktorszántás Kedves Nyírségi Magyar Nép! Az encsencsi határ egyik terme­lési felelőse vagyok. Gyakran él- indulók, megnézem a vetéseket és kapásokat, ellenőrzőm a munka menetét és ahol szükséges jó ta­nácsokkal látom el dolgozó társai­mat. Megbeszéljük a munka, a termelés kérdéseit, az eddigi ta­pasztalatokat, az új módszerek al­kalmazásénak előnyeit, örömmel tapasztalom jártamban-keltemben, hogy Encsencs dolgozói felismer­ték a traktorszántás előnyeit. El­ismeréssel beszélnek a traktorok munkájáról. Méltán mert min­denütt nagy a különbség a trakto­rok és a fogatok munkája kö­zött. Özv, Murnyák Péterné mondta a minap a földjén' — Nézd, milyen szép tengerim lesz ezen a darabon. Ezt traktor szántotta. Nézd meg amazt a táb­lát, azt már Koródi István tehenei szántották. A traktorszántáson olyan a kapás, mintha jól letrágyá­zott föld lenne, a fogatos szántás meg csak kínlódik. Most látom csak a saját tapasztalatomból, hogy mit jelent a gépállomás raun. JÄja. Ugyanígy nyilatkozott Villás Istvánná, Tóth László és id. Bállá János. Azt hiszem, hogy jövőre még több munkája lesz az encs­encsi gépállomásnak. M. Nagy András eacsencsi termelési felelős. 1200 holdon termel szerződésesen Nyirlngos A nyírlugosi dolgozók a földművesszövetkezet jó és eredményes felvilágosító mun­kája aliapján megértették a szerződéses termelés nagy fontosságát és felbecsülhetet­len előnyeit. Az idei évben már 1.2Ö0 katasztrális holdon termelnek szerződésesen.. Kü- ön büszkesége ennek a fel­világosodott községnek az a 600 holdas kapás- csillagfürt­terület, amelyre ugyancsak szerződést kötöttek. Jó mun­kájuk és a jó időjárás meg fogja hozni gyümölcsét. A csillagfürtöt már egvízbeu megbapálták, hogy minél jobb eredményt biztosítsanak. Az eredmény nem is marad el. Az idei siker láttán jövőre kétszer akkora területen ter­melnek szerződésesen a nyír- lugosi dolgozók. I kisvírdai járás három szövetkezete részesül jutalomban a já terméovsvüilési munkáért A TNV kisvárdai körzetében n befejezték a földművesszövetkezetek terményfelvásárlói tevékenységének felülvizsgálatát. A felülvizsgálat eredményeképpen dicséretben és ju­talomban részesítették a kemorói, szabolcsveresmarti és tiszakanvdri földművesszGvetkezetekat, amelyek elismerésre méltó lelkiismeretes és jó munkát végeztek. A TNV jutal­ma azt bizonyítja, hogy földműves- szövetkezeteink cl tudják látni a terményfelvásárlás munkáját, nincs ahhoz szükség kupecekre. Az idei térigénybe gyűjtés munkájában még nagyobb sikereket érnek majd el szövetkezeteink, mert hiszen a. SzövOSz és a TNV karöltve gon­doskodnak arról, hogy tanfolyamo­kon becsületesen dolgozó paraszto­kat képezzenek ki szövetkezeti ter­ményfelvásárlókká. — SZABOLCSVÁRMEGYE TÖRVÉNYHATÓSÁGÁNAK DOLGOZÓI 1949. évi június hó 18. napján tartandó hangversennyel egybekötött táncestélyt tartanak, melynek jövedelmét gyermekek nya- .raItatására íordítja. Rózsa Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom