Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-15 / 137. szám

A Szovjetunió jegyzéke visz- szautasítja az amerikai és angol beavatkozási kísérletet Magyarország, Bulgária és Románia belügyeibe VI. ÉVFOLYAM 137. SZÁM ARA 60 FILLÉR SZERDA, 1949. JUNIUS 15. Jobb lesz az eredmény (MI) A eséplési rendelet megjelenése után hozzáláttak a. készülődéshez a községek. Szabolcs, Sziatmár, Bereg ta­nyái visszhangzanak a készü­lődéstől. Bizottságok vizsgál­ják felül a cséplőgépeket, ér­tekezleteken beszélik meg a Párt, a Défoisz, ,a gépáHomá- iok, a dülőfelelösök a csép- jSéisi munkák megszervezését, 'zavartalan lebonyolításának biztosítását. Ez a készülődés azt jelenti, hogy a dolgozó parasztság íz elmúlt évinél sóikkal ko­molyabban veszi az idei mun­kák fontosságát. Rájött arra, hogy az osztályharcot terme­lési vonalon is vinni kell és ezen a vonalon is döntő csa­pást kell mérni az ellenségre. Ugyanakkor jelenti azt is, hogy dolgozó^ parasztságunk­nak még inkább megváltozott a viszonya a dolgozó nép ál­lamához. Érzi és látja a falu dolgozó népe, hogy fiai aktív részesei az államhatalomnak, és ez a tudat felelősségérzet­tel tölti el a Nyírség falvai­nak dolgozóit. Tudják, högy mint a munkásosztály szövet­ségesei, a munkásosztályéhoz hasonlóan ők is felelősséggel tartoznak a nép államának. Falvaink az idei csépietek­nél és a te rrnénybegy ííj í é -;n 61 már értékesítik az elmúlt év tapasztalatait is. Éppen a ta­pasztalatok késztették arra /dolgozó' parasztságunkat, hogy jőelőre készüljön fel a munkára, bogy mire a végre­hajtásra kerül a sor, akkorra ; Szervezetten, zökkenőmente­sen, kapkodás nélkül végez­hesse el a cséplóst. és ter­ménybegyűjtést. Nem lesz órákig tartó huzatás naponta, nem lesz fennakadás a raktá­rakkal, nem lesz hetekig tar­tó várakozás egy-egy : véplö- gépre és ami a legfontosabb: nem lesz kulákszabotázs. Ta­valy szervezett hadjárat in­dult mpg a cséplések idején a lappangó osztályellenség részéről, ugyanakkor pedig a kulákság (aktív szabotázst is fejtett ki. A cséplési ellenőr­zés munkája nem volt hiány­talan és éppen ennek tudha­tó be, bogy a zsírosparasztok igyekeztek terményfeleslegei­ket elrejteni, hogy a fekete piacon léphessenek fel vele. Ebben az esztendőben már a dolgozó parasztságunknak igen értékes tapasztalatai vannak és a cséplési mükák- nál eiejiét veszi mindenféle /kulákmestenkedósnek. Dolgo­zó parasztságunknak az a vé­leménye, hogy a népi demo- kraj’ikus államunk tovább­építéséhez feltétlenül biztosí­tani kell a jó és elegendő ke­nyeret, mig a falu kizsákmá- nyolói éppen ellenkező véle­ményen vamniak. Nem kétsé­ges, hogy ez a véleménykü­lönbség a dolgozó parasztság javára fog eldőlni és az idén még nagyobb sikere lesz a ierménybegyűjtésnek, mint az elmúlt esztendőben volt. Az elmúlt év őszén százá­val és ezrével emelkedtek ki kiváló teljesítményükkel azok a dolgozó parasztok, kisbirto­kosok és középparasztok, akik jó beszolgáltatással bi­zonyították be azt, hogy ma­gukénak tekintik a munkás- osztály államát. Községek emelkedtek ki, amelyek közül nem egy 200 százalékon fe­lül 'tett eleget kötelezettségé­nek. Szatmárököritó 225, Ko- csord 210 százalékban tett eleget a beszolgáltatásnak. 100 százalékon felül teljesítet­te kötelezettségéit Fülpösda- róc, Gügyé, Mánd, Kispalád, Zsárolyán, Rápolt, Tiszaszal- ka. A garbóid, császlói, gu­bacsi földművesszövetkezetek 4000 forintos gépjutalomban Részesültek. A lelküsmejre'te- sen teljesített beszolgáltatá­sért Galyatetőn és Hévizén üdültek Szántó Sándor nvír- csaholyi. Barát József máté­szalkai, Mohácsi József por- c sál mai, Ilii György zajtai_, Kovács Lajos kfeari, Csepel Miklós rápolti, 'Szabó Sándor idögei, Radeczki Mihály pa- szabi, H. Lakatos András me- zölladányi, Murer József ti- szadobi, id. Lingvai Pál zal- kodi dolgozó parasztok. Százával tudnánk sorolni azoknak a nyírségi * dolgozók­nak a nevét, akik az elmúlt esztendőben' üdültetésben, pénzjutalomban, gépjutialom- ban részesültek a nép, a sa­ját államukkal szemben tanú­sított lelkiismeretes magatar­tásukért. És biztosra vehető, hogy ezek az emberek az idén is élenjárók lesznek, mia­gukkal ragadják majd a fal­vak többi dolgozóját, is. Az idén nem kötelezettség, ha­nem kötelesség és becsület dolga lesz a terményegyűjtés. És ennek tudatában vannak a falvak dolgozói, akik ma már egész más szemszögből nézik népi demokratikus államukat, mint ezelőtt egy esztendővel. Becsület és dicsőség dolga nálunk a munkia és ezzel a hazával szemben érzett fele- ilősségtudlatunk alapján telje­sített kötelességünk is becsü­let, dicsőiség és hazafiasság kérdése. A Nyírség dolgozó paraszt­sága 1949-ben bizonyságát ogja adni annak, hogy most már végleg magáénak tudja és vallja ezt az országot és Le le szemben híven teljesíti kötelességét. II választásokon utasításokat kaptunk a dolgozó néptől, ennek megfelelően oldjuk meg uj feladatainkat Bemutatkozstt az országgyűlésen az uj kormány Zsúfolt padsorok előtt nyitotta meg az országgyűlés keddi üléséi Olt Károly elnök. Rákosi Mátyás elvlárs és Dobi István vezetésével a terembe bevonuló kormányt az or­szággyűlés tagjai helyiikrái felállva viharos tapssal üdvözölték. Az cl nöki megnyitó után Dobi István miniszterelnök mondta el program­beszédét. — Engedjék meg, — mondta — hogy az új kormány nevében szere­tettel lést. A munkásosztály és Pártja, a Magyar Dolgozók Pártja a nemzet vezető osztálya és vezető pártja. Min alapszik, tisztelt országgyűlés, a munkásosztálynak és Pártjának ez a vezetőszerepe? Azon, bogy a dol­gozó nép legszélesebb rétegei felis­merték, bogy a munkásosztály és a Kommunista Párt tett £ legtöbbet a felszabadulás óta az ország újjá­építéséért, népünk felemeléséért, nemzetünk függetlenségének és bé­kéjének megvédéséért. üdvözöljem az új országgvü­Népi demokráciánk legszilárdabb pillére a munkás-paraszt szövetség — A választási győzelem megmu­tatta — ‘ folytatta Dobi István, — hogy népünk a Magyar Dolgozók Pártjának és bölcs vezetőjének, Rá­kosi Mátyásnak irányításával akar dolgozni, építeni és előrenaladni. Kormányom a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét te­kinti népi demokráciánk legszilár­dabb pillérének és rajta lesz, hogy további sikereket érjen el ezen a téren. Ezután rátért a miniszterelnök a választási győzelem külpolitikai té­nyezőire. A Szovjetúnió hatalmas gazdasági sikerei csodálatai, követ­keztés és eredményes békepolitikája bálával tölti el a magyar dolgozó­kat. A továbbiakban méltatta a Gaz­dasági Főtanács történelmi szerepét A Népgazdasági Tanácsról szólva kijelentette, hogy a Tanács feladata lesz a tervgazdálkodás irányítása és ellenőrzése, a gazdasági ügykört el­látó minisztériumok és egyéb gazda­sági szervek működésének egybe­hangolása. I hároméves terv eredményei Ezután a hároméves terv eredmé­nyeiről beszélt Dobi István. El­mondta, hogy ipari termelésünk 1946 óta közel kétszeresére emel­kedett *és több, mint 20 százalékkal magasabb az utolsó békeév termelé­sénél. Idei termésünk kilátásairól szólva kijelentette, hogy mezőgazda- sági termelésünk a felszabadulás óta soha olyan bíztató kép^t nem mutatott, mint ebben a termelési évben. A vetéstervet parasztságunk 100 százalékkal teljesítette. Dobi István ezután rátért a köz lekedés fejlődésének ismertetésére, majd így folytatta: A hároméves terv komoly mértékben megnöveli általában iparunk és ezen belül a termelőeszközöket előállító ipar, a nehézipar súlyát nemzetgazdasá­gunkban. A nehézipar nemcsak egész iparunk és közlekedésünk fejődésé­nek alapja, hanem döntő tényezője a mezőgazdaság korszerű átalakítá­sának és nemzeti függetlenségünk megvédésének is. Ezután a szövetkezeti kérdésre tért rá, amiről a következőkéT. mon­dotta: A demokratikus pártok a választások alatt sem rejtették véka alá azt a meggyőződésüket, hogy. csak a szövetkezet, a társas gazdál­kodás hozhatja meg dolgozó paraszt­ságunk számára életszínvonala to­vábbi emelkedését, a városi kultúra vívmányaival való ellátását, Minden erővel azon leszünk, hogy fejlesz- szük meglévő termelőszövetkezetein­ket, hegy azok példaadással, jó fel- világosító munkával dolgozó paraszt­ságunkat meggyőzhessék a szövetke­zés előnyeiről. A nemzet hálával tekint a munkásosztályra Ezután az életszínvonal emelke­déséről beszélt, majd rátért arra, hogy mi tette lehetővé hároméves tervünk sikeres megvalósítá* át és befejezését két év és öt hónap alatt. Elsősorban az, hogy államunk a népi demokrácia állama, melyben a hatalmat a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály gyako­rolja, másodsorban az, bogy a dől gozó nép az államhatalom birtoká­ban a gazdasági élet döntő területei­ről is kiszorította a nagytőke kép­viselőit és korlátozza a még meg maradt kizsákmányoló elemeket. A nemzet hálája és elismerése illeti meg ipari munkásságunk százezreit önfeláldozással és lelkesedéssel vég­zett munkájukért. Hadd mondjak innen köszönetét azoknak a mintagzdákrak és a tér meló munkában kiváló földműves társaimnak, akik; megértették a terv jelentőségét és előbbre vitrék a ma­gyar mezőgazdaság ügyét. Emellett a terv megvalósításának nélkülözhe­tetlen feltétele volt az a konkrét segítség is, amit a Szovjetunió ismé­telten nyújtott számunkra. A Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsá­ban való részvételünk már eddig is igen nagyjelentőségű támogatást nyúj­tott, igazi hatása azonban még csak a jövőben, az ötéves tervünk megvaló­sítása során fog kibontakozni. Megvalósítjuk a népköztársasági alkotmányt A beszolgáltatás kérdéséről szól­va kijelentette, a legfőbb különb­ség az idei és a tavalyi rendelet között abban áll, hogy az idei ren­delet még jobban szem előtt tartja a dolgozó parasztság érdekeit, mint a tavalyi. Csökkenti a dolgo­zó parasztság terheit és az így adódó különbözetet a kizsákmá- pyoló kulákság fokozott megterhe­lésével fedezi. Ha a beszolgáltatási kötelességét jól teljesíti paraszt­ságunk, akkor őszre eltörölhetjük a kenyérjegyet. • • Á választások utáni feladatok sorába tartozik a népköztársasági alkotmány megvalósítása. Orszá­gunkban minden demokratikusan gondolkodó ember egyetért ab­ban, hogy alkotmányban kellene lerögzíteni eddig elért eredmé­nyeinket, olyan alkotmányban, amely hű kifejezője a szocializmus felé haladó népi demokráciánk és köztársaságunk formálisan is népköztársasággá válik. Biztosítsuk hazánk békéjét és függetlenségét! A béke kérdéséről szólva kije­lentette, tudatában vagyunk vala­mennyien annak, hogy ország­építő nagy terveink megvalósítá­sának egyik legfontosabb feltétele a béke. Ezért munkánknak arra kell irányulnia, hogy hazánk füg­getlenségét és békéjét minden rendelkezésre álló eszközzel biz­tosítsuk. A honvédség fejlesztése békénk egyik legfontosabb záloga. A Szovjetunió barátsága és támo­gatása egyik legnagyobb erőforrás a békéért vívott küzdelemben. Végezetül Titóék cinkosainak provokációiról szólt, majd így fe­jezte be beszédét Dobi István: A választásokon nemcsak felha­talmazást adott, hanem utasítást is adott a magyar dolgozó nép, mi pedig most a kapott utasításnak megfelelően gyürkőzünk neki az új feladatok megoldásának és ha­ladunk előre a Magyar Függet­lenségi Népfrontnak és Rákosi Má­tyásnak vezetésével népünk to­vábbi felemelkedésének, hazánk boldogulásának és felvírágostatásá­sának felfelé ívelő útján. Ezután Ries István elvtárs, ligazságügyminiszter benyújtotta az új kormánynak adandó felhatal­mazásról szóló törvényjavaslatot, amelynek elfogadására a sürgős­ség kimondását kérte. Az or­szággyűlés a javaslatot elfogadta. Orbán László, mint a Politikai Bizottság előadója, beterjesztette a bizottság jelentését a kormány által legutóbb kibocsátott rende­lletek utólagos jóváhagyásáról. — Az országgyűlés a bejelentést tu­domásul vette. Andics Erzsébet, a Külügyi Bi­zottság előadója beterjesztette a bizottság jelentését a csehszlovák­magyar barátsági, együttműködési és köcsönös segélynyújtási szer­ződés becikkelyezéséről szóló tör­vényjavaslat ügyében. Ezután megkezdődött a kormányprogram feletti vita, amelyhez a Népfront részéről Piros László elvtárs és Parragi György szóltak hozzá. Kivégezték az albán nép árulóját Az albán belügyminisztérium közli: A tiranai legfelsőbb tör­vényszék ítélete alapján kivégez­ték Kocsi Dzsodzsa volt minisz­terelnök, belügyminisztert. Kocsi Dzsodzsa a trockista Tito-klikk zsoldjába szegődött és elárulta az országot. A tiranai rádió ezzel kapcsolat­ban leszögezi, hogy az albán leg­felsőbb törvényszék az albán nép egységes akaratát fejezi ki. Az íté­let fokozottabb éberségre inti azí albán népet. Az albán népet meg akarta mételyezni az áruló klikk a burzsoá-nacionalizmus mételyé­vel s ilymódon akarta letéríteni a szocializmus útjáról. Az albán nép azonban megőrizte és meg fogja őrizni szoros barátságát a Szovjet­unióval és a népi demokráciákkal, «

Next

/
Oldalképek
Tartalom