Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-14 / 136. szám
tBTDD, 1940 JÜNIUS 14. NYÍRSÉGI magyar nee S. oldal. Oros-Borbánya területének átcsatoláséval 599 katasztrális holddal nőtt Nyíregyháza város területe A legjobb érv — a példamutatás Rohamosan emelkedik a szabolcsi földmiivesszövetkezitek taglétszáma Nyíregyháza város közigazgatási ügyosztálya nemrég készítette el a Központi Statisztikai Hivatal szántára a város kataszteri mívelési ágakszerinti megoszlására vonatkozó kérdőívet. Az elkészített kérdőív mutatja, Itoffy Orcs-Borbánya területének & városhoz való csatolásával 599 katasztrális holddal 47.191 ktasztrálisj holdra nőtt Nyíregyháza területe. A kérdőív szerint érdekesen változott a terméketlen, földadó alá nem eső terület is 3345 katasztrális holdról 6417 holdra. Ez a szaporodás azt mutatja, hogy a város megnövekedett területén a kiosztott házhelyek és épített utak jelenleg 6417 katasz trális holdat tesznek ki a pár hold nyi valóban terméketlen területtc! együtt. Épül a kövesül Encsencsen Néhány hete indult meg az Encs- «ncs községen keresztülvezető kövesét építése. A községnek ugyanis mindeddig ném volt kövesútja. Amit a nép hosszú évtizedekig nem kapott meg a francia bárótól, n eg a többi régi uraktól, az urak Magvar- orrzágától, már a hároméves terv- l»eu megkapja a dolgozók hazájától. A nyár elején rendszerint j énz- szűkében van a dolgozó parasztság. Borús hajnal után verőfényes délelőttre ébredt az erdő. A szinte megszokott hét- régi eső szombaton bőségesen megöntözte a határt, de a Vasárnapi ünnepre kiderült. A sóstói üdülőtelep pázsitjai még kövérebben, mté.g selymesebben pompáztak, a gazdag illatú virágágyak közé szökőkútak finom permetje szállt. Az üdülőtelep még so- hajsem volt ilyen szép. Uj gazdáinak gondos munkája nyomán szebb lett, mint volt. A szálló új faliai vörös és nemzetiszín. drapériákba bur- kolófctak, a pánkot zászlófű- zérék szelték át, meg át. Lenin, Sztálin és Rákosi elvtártak hatalmas képei aliatt nagy 'transzparenseik éltették a Szovjetuniót, a Pártot és üdvözölték az érkező üdülő »uinkásókiat. Az uj gazdák határtalan örömét kell elmondanom azzal a kis epizóddal, amely délelőtt történt a szálló ter- raszán. A villamos különvo- nattal öt munkásasszony érkezett a naikiamazi dohánygyárból. Lassan, nézelődve jöttek ia feldíszített szálló felé. Nem voltak még itt soha. Nem volt örömük a vasárnapi kirándulás, nem volt pihenésük a nyári üdülés a fizetett szabadsággal soha az- jeüdht. (Most eljöttek, hogy .megnézzék üdülőjüket. De mintha hitetlenkedtek volna egy kicsit a szépen terített ten asz és az éttermek láttán. Az elvtársak bíztatták őket, menjenek csiak, hiszen nem is vendégek ők itt; nekik építették újjá az üdülőt társaik, közösen gazdái ők az üdülőnek is, úgy, ahogy üzemüknek, ahol brigádokban dolgoznak. Aztán leült az öt asz- szony az asztalhoz. Nézték a Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak képei alatt diszlő vörös transzparens feliratát: .,A jó munka jutalma az üdülés“. Ahogy megfogták pohaAz encsencsieken ebben a tekintetben is segít az útépítés, mert ahhoz fogatosok és gyalognapszámosok kellenek. Az elvégzendő munkák egy részét közmunkával biztosítják. Itt sincs haj: a falu dolgozói örömmel tesznek eleget kötelességüknek, mert tudják, hogy saját életüket javítják meg, ha képítik a kövesutat. raikat, arcukra széles, derűs mosoly ült. . . Utánuk még ezrek jöttek villamos különvonato- kon, teherautókon, motorral, kerékpáron. Megjöttek a gyógyfürdő első vendégei is, Diamant elvtárs, az Állami Ráziipar Rt. üb. elnöke. Suba Pálmé elvtárs a Tömeg- cikkipari Központtól és a többiek. Az üdülőtelep zenétől, énektől volt hangos egész nap, aztán délutánra oda- gyült mindenki a terrasz dísz- emelvénye köré, hogy meghallgassák Kiss Zoltán elvtárs polgármester avató beszédét, 'Kommunista népnevelők, munkások, dolgozó parasztok ünnepelték lelkesen együtt Kiss elvtárs beszéde közben a Szovjetuniót, amelynek a győzelmei lehetővé * tették, hogy a felszabadult magyar nép új munkára induljon gyáraiban, üzemeiben, a szabad földeken, hogy jó munkája jutalmaként üdüljön, pihenjen üdülőiben. Ünnepelték a Pártot, amely idáig is jó! vezette munkájukat, harcaikat. Ünnepelték Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársakat, az ünnepségen megjelent Gyenge Károly és Lajtai Endre elvtársakat, a megyei és városi pártbizottságok vezetőit és ünnepelték azokat a győzelmeket, amelyekkel eddig döntően megváltoztatták életüket. Az avatóünnepség és a gazdag kísérő műsor után a késő esti órákig nagy tömegek maradtak az üdülőtelepen. A szálló homlokzatán hatalmas vörös csillag ragyogott, fényben úszott a szálló és a Svájci lak, az első munkásüdülők szépen berendezett otthonja, a virágágyak fölött a sétányokon nagy ívlámpák szórták a fényt. Késő éjjel csendesedett el az üdülőtelepi ünnep színhelye, amikor az utolsó villamos már átdübörgőit az erdei viadukton. Akkorra már csak a tó tükrére rajzolt széles, csillogó fény-útat egy pislogó - éjszakai fény. Szabolcs vármegye földmű- ve sző vetkezeti mozgalma rendkívül megerősödött a fúziók befejezése óta. Az azóta eltelt, közel egy esztendő leforgása alatt dolgozó parasztságunk bizalma megszilárdult a szövetkezeti mozgalomban. Az új, vezetőségek mindenütt eredményes munkát végeznek a falvak dolgozói jobb, emberibb élete kialakításáért. A fúziós közgyűlések után megindult tagtóborzásnak ez képezi alapját. Legjobb érv, legjobb agitáoiós eszköz a példamutatás. Szabolcsi szövetkezeteink pedig bővelkednek jó példával. Nyírkárász A legszembetűnőbb taglét- számemelkedóst a nyírkarászi földművesszövetkezet érte el Szabolcsban. A fúziók alkalmával 155 volt tagjainak létszáma, ma pedig 1011 nyírkarászi dolgozó van a szövetkezetben. A község dolgozói látják azt a lelkes munkát, amely & szövetkezetben folyik, látják és saját életükben tapasztalják azokat a segítségeket, amelyeket a szövetkezet nyújt a dolgozóknak. Nem kizsákmányoló, pa- rasztnyúzó basáké már a szövetkezet, mint a rég levitéz- lett Hangyában volt, hanem a népé a szó, és az irányítás a szövetkezetben. Nem hangoskodnak a kupeoek a szövetkezetben, becsületes dolgozók, kis- és középparasztok, földmunkások vezetik saját szövetkezetüket. Tiszabfid Tiszabűdön — éppen úgy, mint a vármegye többi községeiben — a szövetkezet tagjai egyénileg keresik fel azokat a dolgozó parasztokat, akik még valamilyen oknál fogva nem tagjai a szövetkezetnek. Meggyőzik őket a, szövetkezés helyességéről, annak előnyeiről. A fúzió óta 378 taggal emelkedett a létszám. A község felnőtt lakosságának 49.8 százaléka tagja a szövetkezetnek. A tagtoborzáson élen jár Markóczy János. Markóczy János urak cselédje volt valamikor. ma. mint a föld gazdája munkás, hasznos tagja a nép szövetkezeiének. Egymaga 107 dolgozó parasztot szervezett be a szövetkezetbe. Óiehértó ugyancsak szép eredményeket műtőit fel a tagtoborzás terén. A fúzió óta 135 százalékkal emelkedett a taglétszám. Az igazgatósági tagok közül a legjobb tagtoborzó B,(Ua látván, aki közvetlen meggyőzéssel 109 tagot vitt a szövetkezetbe. Bella István dolga könnyű volt. Közszeretetben, közmegbecsülésben álló ember ófehórtón. Szeretik az emberek, mert önzetlen, sziwel-lélekkel végzi munkáját és segíti, támogatja a dolgozókat. Nemcsak ebben a három községben, hanem Szabolcs„A jó munka jutalma az üdülés..!" Vasárnap avatták fel az újjáépített Sóstógyógyfürdőt minden falujában eredményesen folyik a tagtoborzás. A szövetkezetek legjobb dolgozói, legmegbecsültebb tagjai végzik a tagtoborzás munkálat. A „dolgozó nép okos gyülekezetétől“ beszél ’ Cxinkovsxki Mártonná nyiregyháxi munkásassxony, n város első női képviselője Azt mondja Cinkovszki Mártonná nyíregyházi munkásasszony, a megyei szociális felügyelőség másodtitkára, hogy sohasem fog elfelejteni egy történetet életé- témek,arról a napjáról, amikor először utazott fel Pestre, mint képviselő. Felszállóit az eervik villamosra. A kalauz kérte jegyét. iCilnkovszkiné felmuitatta a képviselői igazolványát. Felderült a kalauz arca és nagy jókedvűen, vidáman nyújtotta felé a kezét. — Jó egészséggel használja hosszú évekig az igazolványt elvtársnő! Az ismeretlen kalauz, az ismeretlen dolgozó kézfogásában és örömében benne volt minden dolgozó kézfogása és öröme, az a határtalan jókedv és bizakodás, ahogy az a parlamentet, az új képviselőket üdvözölték. Mert a képviselők most mind olyanok, mint Cinkovszkiné, dolgozók és elmondhatjuk József Attilával, ,a „hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezete“. Gyorsan, rendben megy minden már a parlamentben — mondja Cinkovszkiné, — nincsenek végnélkül nyúló, hosszú, értelmetlen viták, mint amilyenek régen voltak, amikor még csatatér volt a parlament. Most újra eszébe jut egy élménye. — Éppen arra a helyre kerültem, ahol valamikor Schlach- táék és Baraakovicsék ültek, a jobboldalra. Visszaemlék- szem egy parlamenti ülésre 1947-ben (belépőjeggyel hallgatta meg a karzatról), bizony Révai elvtársmak ke-, mény küzdelmet kellett vívni ezzel a szemét, népellenes árvasággal. Most pedig én ilcik a helyükön, egy mun- .ásasszony. Ezt hívják a győzelemnek, a munkásosz- ály, a dolgozó nép győzelmének elvtársi —- Különben itt ^dolgozom »tjovább ,a munkahelyemen, úgy mint azelőtt, ha ülés van akkor felutazom. Tanácskozás közben sokmindent elintézek. Az első „intézésre“ nagyon büszke Cinkovszki elvtársnő. Viss számára járta ki azt, hogy a kultúrházukiat tovább tudják építeni, pénzt szerzett az építéshez. Legközelebb a szakolyi szeretetház építését szeretné meggyorsítani. — Ez lesz az én képviselőségem. Nemcsak tanácskozni fogok, hanem mint „népnevelő élmunkás“ mindig ott leszek a dolgozókkal majd a kerületben, együtt beszéljük meg, hogy mit kellene cselekedni és amit rámbíznak a dolgozóik, azt becsülettel teljesítem. Ginkovszkinéban sem fognak csalódni a választói. (S. I.) Kétezer szülő vett részt a Szülői Munkaközösség összevont értekezletén Nyíregyházán Vasárnap délután Nyíregyháza általános iskoláinak Szülői Munka- közösségei összevont értekezletre gyűltek össze a IV, számú általános iskolában, hogy megbeszéljék eddig végzett munkájukat és azokat a nyári feladatokat, amelyek a Szülői Munkaközösségekre várnak a nyári szünidőben. Az értekezleten megjelent Kovács Margit is a munkaközösségek országos vezetője és nagy megelégedéssel számolt be a nyíregyházi szülök szép és eredményes munkájáról. Kovács elvtársnő külön kiemelte a III. számú általános iskola szülőinek munkáját, valamint a szülők iskolája látogatottságát. Ez mind azt bizonyítja, hogy a nyíregyházi dolgozók magukénak érzik már gyermekeik iskoláját és mindent megtesznek, hogy a nevelőknek segítve elősegítsék a tanítást. Az értekezlet további részében a nyári feladatokat beszélték meg és a megjelent kétezer nyíregyházi szülő nagy lelkesedéssel határozta el azt, hogy minden lehetőt megtesznek az úttörők táborozásának elősegítésére. Ugyancsak munkát vállalnak a Magyar Nők Demokratikus Szövetségével karöltve az iskolák rendbehozásával1, könyvek bekötésével és tevékenyen résztvesznek az iskolák szociális összetételének megjavításában. Értékes műsor keretében avatták fel a Magyar-Szovjet Társaság A nyíregyházi dolgozók, építőmunkások önkéntes rohammunkával, felajánlásokkal' járultak hozzá a Magyar-Szovjet Társaság székháza rendbehozásához, újjáépítéséhez. Az avatóünnepséget szombaton este nyolc órai kezdettel rendezték meg s ez alkalomból! emlékeztek meg a nyíregyházi dolgozók Puskin születésének 150 éves évfordulójáról. A megnyitó beszédet Czinkovszki Márton elvtárs, a Társaság elnöke mondotta. székházát Czinkovszki elvtárs beszéde után dr. Merényi Oszkár tartott emlék, beszédet 'Puskin születésének évfordulója alkalmából. — A nyíregyházi dolgozó nép szívébe zárta a szovjet nép Petőfijét — mondotta Merényi Oszkár beszédében. A beszéd után az ünnepség további részében értékes, komoly művészi műsorszámokkal ünnepelték a magyar és szovjet népek barátságát a dolgozók.
