Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-14 / 136. szám

Megnyílt a Sóstó Felavatták az MSzT székhazát Szervezett munkások a békéért A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtóbizottsága párisi ülésén elhatározta, hogy június 27-én megtartják Milánóban a Világszö­vetség második kongresszusát. — Több mint három és fél esztendő telt el azóta, hogy a szövetség Pa­risban megalakult és itt az ideje, hogy az egész világ szakszerveze­teinek helyzetét ismét megvitas­sák, fejlődésük további útját meg­jelöljék és kidolgozzák a Szövet­ség gazdasági és szociális munka­tervét. Mindezeken túl, a Világ- kongresszus elsődleges célja az, hegy a világ minden népé­nek öntudatos munkásosztálya felemelje kiáltó, tiltakozó szavát a háborút akaró imperialisták mes­terkedései el'len. Hatalmas kiáltó sző lesz ez, a szabad országok szabad munkásainak, a tőkés or­szágok elnyomott proletárjainak egységes kiáltó szava. Hatalmas kiáltó szó lesz, megremegnek bele Trumanék, Achesonék, a há­borút akarók vezérkolomposai és hűséges visszhangjaik, a munkás- druló Bevinék, Blumék, Saraga- ték, mert hatalmas a békét akaró dolgozók tábora, a békéért küzdő szervezett munkások tábora. Ott jár az élükön több mint 27 millió szervezett szabad szovjet emberrel a Szovjetunió Szakszervezeti Ta­nácsa és ott sorakozik fel a bé­kéért és szabadságért a legelsősor­ban küzdő szovjet dolgozók mel­lett a Csehszlovák Szakszervezeti Tanács, a Lengyel Szakszervezeti Tanács több mint 3—3 millió em­berről, a Bulgár Szakszervezeti Szövetség, a Magyar Szakszerve­zeti Tanács, a Kínai Munkásszö­vetség, a Francia Szakszervezeti Tanács és sorra a világ minden népének szervezett dolgozói, euró­pai, ázsiai, afrikai, ausztráliai, amerikai szabadságot és békét akaró dolgozók milliói és miliői. Tudják nagyon jól az imperia­listák, hogy mit jelent ez a hatal­mas acélfal és tehetetlen dühük­ben újabb és újabb kísérleteket tesznek a munkásosztály ellensé­gei, hogy megbontsák a világ dol­gozóinak, a Szakszervezeti Világ- szövetségnek egységes táborát. A Világszövetség megalakulása óta szakadatlan harcot folytatott az egységbontók ellen s elmondhatjuk azt, hogy ez a harc mindig ered­ményes volt, a munkáso'sztály áru­lóinak sohasem sikerült rést ütni az acélfalon. Ilyen kísérlet volt legutóbb Deakin, Carey és Kupers amerikai, angol és holland tőkés>- bérencek mesterkedése, amellyel az amerikai, angol és holland munkásokat akarták elszakítani a haladó nemzetközi szakszervezeti mozgalomtól. Azt hitték, hogy ki­lépésükkel zavart és széthullást tokozhatnak a Világszövetség hí­veinek táborában. Hatalmas üdv­rivalgással üdvözölték a kilépés hírét a munkásosztály ellenségei, de ajkukra fagyott a mosoly, ami­kor az egyszerű amerikai, angol és holland emberek felemelték tiltakozó szavukat és kijelentették, hogy függetlenül áruló vezeőiktől ők a Világszövetség tagjainak ér­zik és tudják továbbra is magu­kat. Ékes, 'beszédes bizonyítéka ez annak, hogy az egységnek és a nemzetközi proletár együvétarto­zásnak a Szakszervezeti Világszö­vetségben megtestesülő eszméi ma már eltörölhetetlenül belevésődtek a dolgozók millióinak agyába. — Nem bomlott fel a Világszövetség, sőt — elhatározta, hogy június 27-én Világkongresszuson mondja el a világ dolgozóinak nevében, hogy a dolgozók folytatják el­szánt és kíméletlen harcukat a szabadság, a béke, a dolgozók el­lenségei ellen a végső győzelemig! A harc élén a szovjet dolgozók járnak, következetes békepolitiká­jukkal és a sztálini ötéves terveket győzelemre vivő munkájukkal. — Nemsokára diadalmasan fejezik be negyedik ötéves tervüket s még hatalmasabbá, még erősebbé teszik minden dolgozója reménységét, a szovjet szocialista hazát. Munká­val erősítik a béke táborát a népi demokráciák szabad dolgozói is. közöttük a magyar munkások, ma­gyar dolgozók is. A Világszövetség Kongresszusának hírére mint a tűz futotta be népi demokráciánk gyárait, üzemeit a kiáltás: felaján­lásokkal járuljatok hozzá a Kon­gresszus sikeréhez. Nem múlik el egy nap sem, hogy az újságokban ne olvashatnék: ez és ez az üzem ezt és ezt ajánlotta fel június 27-re, hogy acélosabbá kovácsolja a béke megvédésének fegyverét. A szabolbsíi felajánlások sorát a nyírbogdányi munkások nyitották meg, akik elhatározták, hogy az önköltséget több százalékkal csök­kentik. Minden műhely egy-egy kis békekongresszussá változott, amelynek eredményeképpen a munkások százalékokban mutatják meg, hogy a bókét és szabadságot megvédelmezik. Békekongresszust is rendezünk még ebben a hónapban, 17-én és 18-án Budapesten és ez újabb bi­zonysága llesz annak, hogy népi demokráciánk erős és megdőnthe- tetlen bástya a béke frontján. A magyar munkások, parasztok, dob gozók, férfiak, nők fiatalok kül­döttei hűséget tesznek milliók ne­vében a Szovjetunió, a békefront mellett. Ott harcolnak a békéért és sza­badságért Kína hős fiai, a néphad­sereg katonái, az indonézek, ma­lájok s a többi gyarmati szabad­ságharcosok s nemsokára egész Kína területén minden város or­mán győztesen lengeti a szél a bé­ke és szabadság vöröscsillagos zászlaját. Ott harcolnak á békéért és sza­badságért az amerikai munkások sztrájkokkal és közvetlenül kiált­ják elnyomó uraik fülébe: mi nem egyezünk bele, hogy az államház­tartás háromnegyed részét kato­nai, fegyverkezési célokra fordít­sák s mi nem vagyunk hajlandók más ország dolgozói ellen harcolni. Franciaországban a reálbérek több mint a felével csökkentek négy év alatt, Belgiumban a munkanél­küliek száma megnégyszereződött Olaszországban a munkanélküliek száma már 1948. őszén is két és1 félmillió volt és ez egyre növek­szik. Nyugat-Európa marshallizált országaiban ma kereken 25 millió munkanélküli van. De az olasz föld­munkások, a francia munkások, a kanadai tengerészek nemcsak a nagyobb darab kenyérért hirdet­MA BEMUTATKOZIK A KORMÁNY 1 MINISZTERELNÖK KORMÁNYPROGRAMOT ID IZ ORSZÁGGYŰLÉSEN Ma délelőtt 10 órakor ösz- szleül ,az országgyűlés, amc- yen bemutatkozik az új kor­mány. Az ülésen Olt Károly, az országgyűlés elnöke be­mutatja a miniszterelnök át- ratát, amelyet- a Jegyző, mel­lékleteivel együtt felolvas. Ezekben szerepel a kormány lemondásának elfogadfásáról, i miniszterelnök és a kor­mány kinevezéséről szóló el­löki határozat. A miniszter- ilnök átadja a köztársasági elnök kéziratát a miniszter- elnök kinevezéséről. Az elnök a kéziratot kihirdeti. A kéz­irat kihirdetése után Dobi István miniisz/terelnök kor­mányprogramot ad, A minisz­terelnök programbeszéde után az igazságügyiminiszter sür­gősség mellett beterjeszti a felhatalmazási! törvényjavas­latot. A külügyi bizottság pedig benyújtja a magyar- csehszlo/vák egyezmény tár­gyalási anyagát. Ü MINISZTÉRIUMOK DOLGOZÓI ÜNNEPELTÉK HZ ÚJ MINISZTEREKET A kormány tagjai és azok a miniszterek, aki más tárcák vezetését vették át hétfőn bemutatkoztak az egyes mi- niszőriumoik dolgozói előtt. Ugyanakkor búcsúztatták el a más tárcáik élére távozó minisztereket is. A pénzügyminisztérium ta­nácstermében búcsúzott el a minisztérium dolgozóitól Ge­ro Ernő állteimmii(riiszter, a Népgazdasági Tanács elnöke és ugyanakkor mutatozott be Kossá István, az új pénzügy- miniszter. A dolgozók tapsa közben Gerő Ernő a követ­kezőket mondta: Mi mindenütt, ahol dolgo­zunk, amellett, hogy a. mi ál­lamunkat, a népi demokrácia államát szolgáljuk, egyben és mindenekelőtt Pártunk, a ma­gyar munkásosztály, a ma­gyar nép pártjának, a Magyar Dolgozók Pártjának katonái vagyunk. Ez ad erőt nekünk a munkához, ez teszi lehető­vé, hogy megoldjuk az olyan feladatokat, amelyek megol­dására saaikszerűleg sokszor még nem készültünk fel. Kos­sá István nem pénzügyi szak­iember, de meg vágyók róla győződve, hogy nagyon jól megtanulja a pénzügyi kér­déseket, hiszen az iparügyi minisztériumban is kellett [pénzügyi kérdésekkel foglal­koznia és jól vezeti majd a minisztériumot azért, mert ő is a kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártjának, Rákosi Mátyásnak a neveltje. A jelenlevőik hosszasan, vi­harosan éltették a Magyar Dolgozók Pártját, Rákosi Má­tyást, Gerő Ernőt, Kossá Ist­vánt, majd az új pénzügymi­niszter, Kassa István mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy Gerő Ernő munkája nyomán a pénzügyminisztérium a ma­gyar reakció egyik volt erős­ségéből ma már népi demo­kráciánk egyik jól dolgozó, gazdasági életünk demokra­tikus fejlődését előre lendítő ’intézményévié fejlődött. A nyugatiak állandósítani akarják Németország kettéosztását Párizs, TaSzSz-jelenté®: A külügyiminszterek tanácsa vasárnap Bevin elnökiietévcl teljes ülést tartott. A miniszte­rek megvitatták a napirend harmadik pontját, a Német­országgal! kötendő békeszerző­dés előkészítését. Az ülés négy és fél óra hosszat tartott, utána a külügyminiszterek zárt ülést tartottak. Visinszkij az ülésen bírálta azokat az ellenvetéseket, áme­neket a legutóbbi ülésen a nyugati külügyminiszterek a német békezerződés előkészíté­sére irányuló szovjet javaslat­tal kapcsolatban tettek. Bevin kijelentéseit vizsgálva Visin­szkij bebizonyította, hogy a nyugati hatalmak állandósítani akarják Németország kettéosz­tását, a demokratikus elvek megsértésével akarják a nyu­gatnémet államot létrehozni és Nyugatnémetországban báb­kormányt akarnak felállítani. Achéson mondta — folytatta Visinszkij —, bogy a békeszer­ződés megkötése esetleg csak ötven év múlva történhetik meg. Ez a megállapítás vilá­gosságot vet az amerikai kül­döttség igazi áll ás f o gllailás ára a német békeszerződés kérdé­sében. Minden ellenvetésük csak mesterkedés és mutatja: a nyugatiak nem akarnak reá­lis lépést a német béke felé. Vi-inszkij hangsúlyozta, hogy fenntartja javalatát és nem zárkózik el az elől az indít­vány előli, hogy a külügvmi. niszterbelyettesek három nap alatt vitassák meg a német bé­keszerződéssel! kapcsolatos el. járás tervezetét. Ezután a nyugati külügymi­niszterek szólaltak fel, majd Visinszkij megállapította, hogy a nyugatiak a csapatok vissza­vonására irányuló javaslattal kapcsolatban lényegében eluta­sító választ kaptak és nem haj­landók meghatározni a meg­szállás időtartamát. Végezetül felitette a kérdést: vájjon az osztrák békeszerződés tárgya­lása előtt az előző megállapo­dás értelmében vissza lebet-e térni a napirend előző pont­jaira? Egyhangú igenlő válasz után Visinszkij kijelentette, hogy a következő ülésen a na­pirend első pontjára kíván visszatérni. 0 külügyminiszterek értekezletén csak at szovjet küldöttség száll síkra a német érdekekért? — Írja a Prftvda Marinin, a Pravda nemzet­közi szemleírója a külügymi­niszteri értekezlettel foglal­kozva rámutat arra, _ Hogy a nyugati hatalmaik változatla­nul folytatják potsdamellenes irányvonalukat. Bármilyen nek sztrájkot, hanem a világ min­den dolgozójának szabadságáért és békéjéért is! Egyre gyengül a háborús uszító imperialisták tábora és egyre erő­sebb lesz a békét akaró milliók tábora. És a június 27-i milánói Szakszervezeti Világkongresszus újra felhívja erre a tényre min­denki figyelmét. Megerősíti a dol­gozók békeakaratát, figyelmezteti a háborús uszítókat, (sz. n.) ékes szólamokkal igyekeznek leplezni, céljuk világos: Né­metország kettészakítását tel­jesen . be akarják tetézni. Ezt a célt szolgálja a megszálló szabályzat és a bonni alkot­mány. Marinin mindezek után megállapítja, hogy a párisi külügyminiszteri értekezleten csak a szovjet küldöttség vé­delmezi Németország egysé­gét és száll sikra a Németor­szággal megkötendő békéért. VI KvroLYAM, 136. bzAM. ARA 60 FILLER kedd,

Next

/
Oldalképek
Tartalom