Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-11 / 134. szám
Szombat, 1949. június 11. NYÍRSÉGI magyar nép 3. oldal. Nem akarnak utolsók lenni a „Nevelj Jobban“ mozgalomban •• Összevont pártnapot tartott az MDPNyíregyházán •Vidám, zajos élet folyik az újfehértói általános iskola tantestületi szobájában. Este hét őrá vám. A levegő friss, illatos az eső után, beomlik a tanítók szobájába. A nagy, fehér, tányérvirágú bodzák is benéznek ai ablakon. Szemüket kerekre nyitják: ilyet ■ők még nem láttak itt soha! Milyen furcsa dolog. Valamikor este hét órakor a tantestületi szoba üres volt, csendes és szomorú. A tanítók örültek az órák után, hogy elmenekülhettek az iskolából, elfelejthetik a tanítást, a gyerekeiket, az órákat. Most pedig nem hiányzik senki, mindnyájan itt vannak és mindnyájan vidámak, örülnek, mindnyájan az iskoláról, a gyermekekről beszélgetnek és mindnyájan dolgoznak. Tele van az asztal ollóval, papírral, festéku kel, ecseteik hevernek szanaszétS mindez azért, mert versenyben állanak a tanítók, az iskolák és a Nevelj jobban mozgalom egyik pontja: milyen ^rendes és-'milyen szép a tanterem. Nemsokára befejeződik a tanítás, nemsokára kiértékelik a verseny utolsó1 rohamát és semmiben sem akarnak lemaradni az újfehértóiak. És nem akarják azt sem, hogy miattuk maradjon le esetleg Szabolcs vármegye. Mert eddig úgy áll a dolog, hogy az országos versenyt a szabolcsi •nevelők nyerik meg, élenjáró „Bárhol is van hazája. Bármily ég néz le rája Küzdő korunknak uj nemzedéke Mind itt halad velünk...” < Szafin Rahin, a barna indonéz fin nagyon boldog most. Magyarul keveset tud, kicsit döcögve megy a beszélgetés, mosolyogva kapkodja jobbra.bal'ra a fejét a 90 nyiregyházii ifjúmunkás gyűrűjében, kinn a sóstói Szit-táborban, hirtelen azt sem tudja kinek válaszoljon, mire válaszoljon, fcsak oézi a vidám, ragyogó arcú munkásfiukat, a sátrakat, a tábor körül az erdőt, a parkot, a fodrozó tavat a tábor felett a piros zászlót. — Mi is ezért harcolunk — gondolja magában, amlikor mindezt látja és mindezek mögött a szabad, boldog ifjúságot. De a fiuk nem hagyják gondolkozni, újabb és újabb kérdések záporoznak felé, nem lehet kitérni. Szafin nem is akar kitérni a kérdések elől. Mert hiszen nem azért jött el a nyíregyházi ' ifjúmunkásokhoz, hogy hallgasson, hanem azért, hogy beszéljen, sokmindent elmondjon. Az indonéz fiatalokról beszél először. Először elmondja saját életének történetét. Egész fiatal fiú volt, amikor a második világháború kitört s akkor azon kezdett gondolkodni. Fogas János komoréi gyermek egy fel nem robbant kézigránátot talált a mezőn. Elhatározta, hogy szétszedi és felrobbantja. Háromszor öltött rá botfával, de, a be- rozsdásodott gránát nem robaz új fehértói nevelők szerepüket továbbra is megvédelmezik. Van miért tanítani — mondják az újfehértói tanítók, Beke igazgató, Nagy Márton, a fiatal Vonza Sanyi, az úttörő vezető meg a többiek. — Régen megveregették a vállunkat, hogy igen, hát te vagy tulajdonképpen a nemzet mezítlábas apostola, a néptanító és a vállveregetésért cserében azt kívánták, hogy a dolgozó nép gyermekeit a dolgozó nép ellen neveljük. Most megbecsülnek bennünket és a dolgozó nép szeretettre taníthatjuk a gyermekeket, az új ember kovácsai lehetünk. Kinn, az udvaron kis úttörők játszanak, A vezető pajtás népi táncokra tanítja őket. Mindnyájan kinéznek az ablakon, szeretettel, derűsen, boldogan. Nemcsak a gyermekek tanításával törőditek az újfehértói tanítók, hanem az iskolával is, ahol a gyermekek tanulnak. Sokat segített a dolgozók állama, a Párt, annakidején Nyíregyházáról tek ki a Magyar Dolgozók Pártja megyei és városi bizottságának tagjai, hogy romhammunká- val hozzák rendbe a tantermeket, meszeltek súroltak, de maguk a nevelők is sokat segítettek a munkában, A központi iskola kapujában hogy most iki a nagyobb ellenség a japán fasiszták e, vagy a hollandok? Úgy találta, hogy a japán fasiszták, imperialisták. Beállt a holland hadseregbe és mint tengerész harcolt a japánok ellen. Aztán vége lett a háborúinak, Hollandiában kikiáltották a köztársaságot, Indonéziában pedig a holland elnyomók ráterpeszked- tek az indonéz népre. Azonnal otthagyta a holland tengerészetet és elhatározta, hogy most a gyarmati elnyomók ellen harcol hazája szabadságáért és függetlenségéért. Mondd el azt — kéri az egyik ifjúmunkás — milyen a fiatalok helyzete. — Milyen? Nyomor, munkanélküliség, szolgaság... Nem vesznek bennünket ember számba elnyomóink. A lakosság 7 százaléka tud irni és olvasni. Azt mondták a hollandok, hogy kultúrát hoznak a gyarmatokra. Igen hoztak kultúrát: rabszolgahajcsárokat, pálinkát. Kultúra? Minden négymillió indonézből kettő tud tanulni. Szertel Laci kőmívestanuló száján önkéntelenül csúszik ki a szó. — Én ősszel egyetemre megyek... — hirtelen elharapja a szót, mert fél, hogy szomorúságot okoz talán ezzel a dicsekvéssel,. De nem. Szafin Rahin bólint. — Igen ti már szabadok vagytok, a szovjet katonák elhozták nektek a könyvet, a tanulást, a műveltséget; De mi sem hagyjuk bánt fel. Erre fé% szétbon- 'toittia, a gyújbólszerkeaethez égő cigarettát tartott s így bekövetkezett- ia robbanás. Fogas János súlyosan megsérült a kezén. egy régi kút éktelenkedett. Betömték, a régi kutból két betongyűrűt és kétszáz darab téglát termeltek ki és mindezt felhasz- hadt fakáva helyére a betongyűrűt tették a tanítók. Segít a Szülői Munkaközösség is. A dolgozó szülők együtt beszélik meg a tanitás problémáit a nevelőkkel a Szülői Munkaközösség értekezletein és együtt viselnek gondot az iskolára is. A Szülői Munkaközösség segítségével valósították meg az iskolában a tejkiosztást, az uzsonnáztatást is. Az apák és anyák lábasakat, deszkákat, tálakat adtak kölcsön s most mindennap megjelennek a csuprokkal felszerelt apróságok a tejkonyháivá előléptetett fónteremH ben. Munkaversenyben isszák a tejet: ki hány bögrével tud meginni egyszerre. Nemsokára itt van a nyár, az iskolák kapuit becsukják szeptemberig, de amint a tanítók mondják, a pihenés mellett gondolnak majd a jövő esztendőre is. A nyári szabadság alatt tanulni akarnak, hogy minél, jobban elsajátítsák a marxista- leninista elméletet, hogy minél jj. 'obb j.ikovácsok” lehessenek hogy minél1 értékésebb embereket nevelhessenek a szocialista haza számára a dolgozók legdrágább kincseiből, a gyermekekből. V álasztási ^taggyűléseikhez hasonló tömeg gyűlt össze csütörtökön délután Nyíregyházán a városháza udvarán, hogy meghallgassa .az MDP összevont pártnapjának előadóját, Révész Ferenc elv- társat-. Révész Ferenc beszéde elején Rákosi Mátyás elvtárs elismerését tolmácsolta a sza- bolcs-Szatmár-benegi választókerületben elért fényes Népfront-győzelemért. Megköszönte á választók bizalmát, amely őt és húsz társát futtatta be a parlamentbe a Szabolcs-szatmári listán. Ezután ismertette Rákosi A hároméves terv utolsó esztendejében újjáépített Sós- >t,ógyógyflü|rdö holnap, vasárnap nyílik meg ünnepélyes keretek között. Mint értesültünk, vasárnapra megérkezik a Szakszervezeti Tanács nya- raltatási akciója keretében a Sóstó gyó'gyfürd'őn üdülő munkások első nyolcvannégyes csoportja, hogy elfoglalja helyét a szépen berendezett szállóban. .Ugyancsak holnap rendezi meg a Sóstó gyógyfürdő üdülőtelepén a Magyar Dolgozók Pártja a választási politikai tömegmunká hősei, a népnevelők nagy ünnepségét. A Sóstó gyógyfürdő megnyítá'- sát és a kommunista népnevelőket az egész Nyíregyháza város közönsége egésznapos műsorral ünnepli. Délelőtt féltizenegykor a vasutas zenekar térzenét ad í Kossuth-téren, majd délután két órától kezdődik a nagy sportműsor az üdülőtelep stadionjaiban, ahol a röplabdám órk ő z é sek lesznek, mesterlövészek rendeznek céllövőversenyt. Délután 4 óraVasárnap délután négy órai kezdettel1 összevont szülői értekezlet lesz a IV. számú általános iskola dísztermiében, amelyen résztvesznek ‘valamennyi iskola szülői munkaközösségének felelősei, az iskolák igazgatói és teljes számban a szülők is. Az értekezleten a kultuszminisztérium Mndsz 1946-ban alakult meg Nyíregyházán ia Magyar-Szovjet Társaság, hogy megismertesse a nyíregyházi dolgozókkal iá szovjet dolgozóik életét, a szovjet ipart, mezőgazdaságot, kultúráiig" eredményeket. Mindeddig akadálya volt a jó munkának a székház elhanyagolt állapota. A nyíregyházi dogozók nem nézhették tétlenül és elhatározták, hogy rendbehozzák a Társaság Zrínyi Hona utcai székházát. Elhatározásukat valóra váltották, a munkások, kisiparosok önkéntes rohammunkáelvtársniak a Központi Vezetőség ülésén mondott beszédét ' és különösen kitért a Párt és a dolgozó nép soron- következő feladataira: pa- raszpolitikánkra, a hároméves terv befejezésére, laz ötéves terv kidolgozására, kui- ftújrális életünk tennivalóira és a békefront erősítésére. A Párt belső tennivalóiról szólva Révész elvtárs aláhúzta a ta,gjj'0(lö]|tfely^teil szabályozásának jelentőségét. A pártnap résztvevői nagy lelkesedéssel fogadták Révész elvtársnak a, választó- kerületben tartott első beszédét. kor pedig motorkerékpár és kerékpár terep és ügyességi versenyt ’tart Sóstón a Szabadságharcos Szövetség. öt órától egyórás térzenét ad a vasutas zene,kar a szálló terraszán. majd a dolgozók Énekkara és a Villanytelepi dalárda műsorára kerül sor. Az átadási ünnepségen Gyenge Károly elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Szabolosmegyei pártbizottságának titkára mond beszédet. A további műsort Kormos Lajos és Miklós Klára színművészek szavalatai, Kőrös- sy Anna és Ághy Gézáné énekművészek,, Szenthelyiné Havasi Gizella zongoraművésznő műsorszámiai, énekkaroki, tánccsoportok és zenekarok előadásai 'teszik értékessé. A gyógyfürdő megnyitási ünnepsége iránt városszerte hatalmas érdeklődés nyilvánul meg. A kisvasutak egész nap k ül ijnv on a t- járatokat indítanak a Sóstóra. Az ünnepi műsor megtekintése díjtalan. kiküldöttje, Bácskai János tanfelügyelő, Péter Ernő elvtárs igazgató tanitó és Hertelendí Sándorné assszonytárs, a helyi MNDSz kiküldötte tart beszédet. A szülői értekezleten kiértékelik a szülői munkaközösségek egész évi munkáját és megbeszélik az uj feladatokat. val javították ki a falakat, szobákat, társalgókat, ablakokat, a város kiskereskedői berendezéseket, ablakokat ajánlottak fel s mia teljesen rendben, újjáépítve várja a tanulni, szórakozni vágyó dolgozókat a székház. Az avatóünnepséget mia este 8 órai kezdettel tartják, értékes műsorszámokkal is az elkövetkezendő időkben a nyíregyházi Magyar-Szovjet Társaság is fokozottabb mértékben munkálkodhat majd a magyar- és szovjet népek barátságának kimélyítésén. Szafin Rahin kezet fog a nyíregyházi ifjúmunkásokkal Felrobbant a cigarettától a kézigránát I — SZERKESZTŐI ÜZENET. Pettendi L. Kálié,sem- Panaszát kivizsgálásra átadtuk a Défosznak. — VONATON HAGYTA háromhetes csecsemőjét egy lelketlen leányanya, Schmiedtmayer Katalin. Gyermekgyilkosság kísérlete miatt indítottak ellene eljárást. magunkat. Megindult a partizán- harc. Megindultak az erdők! így mondja Szafin: megindultak az erdők! A dzsungelek eddig csak azért voltak félelmetesek a holland elnyomók számára, mert tigrisek, kigyók, vadállatok laknak benne, de most százszorosán félelmetes számukra, mert onnan indulnak el harcaikra az indonéz- szabadlságharcosoik, a partizánok. — Nagy terület szabad már hazámban, ott megindult az élet, a termelés, gyárakat emelünk: a kommunisták ott is megmutatják a dolgozó . népnek, hogy mit kell tenni. Még sokat beszélgetnek egymással1 a fiuk, a "Szirtesek elmondják, hogy brigádokban, munkaversenyben dolgoznak az üzemekben, beszélnek az ötéves tervről. — Egymást segítjük! Ti építéssel erősítitek a béke táborát, mi fegyverrel gyengítjük az imperialisták táborát. — Erősek vagyunk! —■ Erősek! Mielőtt elmenne Szafin, együtt énekelnek, indonéz és magyar népdalokat. Aztán felállnak körbe, láncba, megfogják egymás kezét, felzug az ifjúság nemzetközi indulója. Szertel Laciék magyarul Szafin Rahin indonézül dalolja, de egyre1 gondolnak mindnyájan, : nincs oly erő, mely legyőzné, ki a népért küzd és dalolja jövő himnuszát! Ifjúság, ifjúság, jfiúság! f Nagy ünnepség keretében Gyenge Károly elvtárs adja át vasárnap a Sóstó gyógyfürdőt Kommunista népnevelők ünnepsége am üdülőtelepen Holnap összevont szülői értekezlet lesz a IV. számú általános iskolában Ma este avatja smékhámát a Magyar—Szovjet Társaság Nyíregyházán
