Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-09 / 132. szám

AHOGYAN D biztató Aki az idei rendkívül terméskilátásokat csak az eddig éveknél kiadósabb csapadéknál tulajdonítja, az csak az érem egyik — kevésbbé döntő — olda lát látja. A rendkívül1 biztató terméskilátások dolgozó paraszt Ságunk kiváló munkáját dicsérik és azt a hatalmas segítséget amelyet a falu dolgozói a munkás osztálytó® gépekben kaptak. A j mezőgazdasági igazgatóságok a j kapások rekordterméséről szóló adatai mögött lehetetlen nem meglátni a jól végzett őszi mély­szántás döntő hatását, nem lehet lebecsülni a mezőgazdasági gép­állomások jó munkáját. De még ez sem minden. A reményekkel kecsegtető termésbetakaritás elő­feltételeinek megteremtőiében ot van — és nem is kis súllyal i munkásosztály lendülete, példája, mely a hároméves terv érdekében dolgozó parasztságunkat is magá­val ragadja. Eshetne az eső, ha a versenyben álló állami gazdasá go-k, termelőszövetkezetek, fal. vak és dűlők versenyző parasztjai nem végezték volna el gonodsan a szelektorozást, nem adták volna meg a földnek a kellő műtrágyá­zást, nem irtanák -kettőzött szor­galommal a gyomot és tartósíta­nák kapálással a leesett csapadék hatását. A dolgozó kis- és középparasz­tok a legöntudatosabbak példáján egyre nagyobb jelentőséget tulaj­donítanak a termelési versenynek Felismerték, hogy a termelési ver­seny, a több és jobb termelés je­lentősen csökkenti a termelésre fordított költségeket. így véle­kednek a demecseri földművesszö­vetkezet dolgozói, akik éppen a minap hívták ki aratási, cséplési. és terménybegyüjtési versenyre valamennyi föídművesszövetkeze- tet. így vélekednek az ömbölyi dolgozók, akik első helyen állnak Szabolcs termelési versenyében Vagy Tiszaszalka, Vámosatya, Barabás, Őr, Kisléta, Tímár; Tor­nyospálca, Sényő, Nyirmihálydi, Nagykálló, Laskod, Penészlak dol­gozói. Ennek ellenére mégis azt kell mondanunk, hogy az igazán eredmé­nyes, a vártnál nagyobb hozamot hozó termelési verseny ma még nem terjed túl a legöntudatosab­bak rétegén. Nem terjed túl Balá­zsi József tiszaszalkai ujgazdán. Nem terjed túl a nyíregyházi ter­melőcsoporton, amelynek tagjai ezelőtt két héttel már negyedszer végezték a kapálást. Kevesen vesz nek példát a legjobb paszabi dűlő felelősről, aki1 szervez, oktat, ne­vek hogy, minél szélesebb kor ben mozgósítsa a község dolgo­zóit az eredményes és jövedelme­ző versenymunka érdekében. Ezek a példák azt mutatják, hogy dol­gozó parasztságunk öntudatos versenyzői tisztában vannak az­zal, mit kell tenniük saját megerő­södésük és egész népünk jnvára A fehérgyarmati gépállomáson a termelőszövetkezeti csoport no­csak a tarlóhántásra, hanem már az őszi szántásra is lekötötte a gépállomás gépeit. Azt jelenti ez. hogy a dolgozó parasztság felis­merte a tavaly oly sokat szorgal­mazott tarlóhántás előnyeit. A demecseri főldművesszövetkezet dolgozói azzal, hogy minden sze­kerükre biztosították a ponyvát, példaadó munkával úgy fogják el végezni az asztagolást, hogy eső esetén be ne ázzon egy sen hogy a cséplést és terménybegyüj tést versenymunkában végzik el a termékeny összefogásra mutat nak példát. Mi tehát az oka annak, hogy a Nyírség egyes községeiben lány ha, léleknétküli a versenymozga lom? Nem egyformán érdeke ta. Ián a dolgozó parasztságnak a na> gyobb terméshozam, az olcsóbb termelés? Nem. Másutt a baj. El fősorban ott hogy azok, akik versenykihívásokat megfogalmaz ták, nem az érdekelt gazdákkal folytatott előzetes megbeszélés alapján tették meg a kihívást vagy írták meg a csatlakozó leve­let. így fordulhat elő aztán, hogy a verseny lényegének tudatosítása, az egy-egy gazdára háruló tenni való ismertetése elmaradt. Példa ul Oroson. Megszületett a verseny kihívás, el is fogadták a verseny­kihívást, mégis: a verseny laza, a község dolgozói nem tudják, hogy mi a tennivalójuk, Jeney elvtárs, a DÉFOSz titkára járt kint legutóbb a községben. Felkereste dülőfelelőst. A következő pár beszéd zajlott le közöttük: — Maga a dülöfelalös? — Hát kaptam egy értesítést, hogy az vagyok... — Tudja a feladatait? .—Nem én, semmit nem tudok. A továbbiak során kiderült, hogy a dülőfelelős azt sem tudta, hogy folyik-e verseny egyáltalán Oroson és ha igen', akkor milyen formában és keretek között. Ott van egy másik község, például Fehérgyarmat, ahol a gépállomás jó munkája, a földművésszövetke- zet eredményes tevékenysége mel­lett hibák is vanak, mégpedig ép­pen a verseny megszervezése körül1, amiért a földművesszövet- kezetet terheli a felelősség. A szö- vekezet vezetősége nem tud a dülőfelelős munkájáról, se azok értekezletén nem vesz részt és így természetes, hogy nem tud semmi támogatást nyújtani azoknak a gazdáknak, akikben' megvan és meg lenne a kedv a termelési ver­senyhez.. Mi tehát a feladat? Megterem­teni az együttműködést a Népi Bizottság, a DÉFOSz, a mezőgaz­dasági igazgatóság és a gépállo­mások között. Kézbefogni és irá­nyítani a dülőfelelősök munkáját megtartani a dülőértekezleteket bevezetni a közös megbeszélést az együttes elhatározást. A * ter­melési verseny nem lehet közigaz­gatási ügy, csak a dolgozó parasz­toké, mi több: a földmunkásoké is. Ahogy a demecseriek már megszervezik az aratási, cséplésr és terménybegyüjtési verseny Megnyílt az új országgyűlés A köztársasági elnök levele az országgyűléshez Olt Károly elvtárs lett a Ház elnöke A Népfront elsöprő győzel­mével megválasztott új or­szággyűlés tegnap tartotta: el­ső ülését. A magyar törvény- hozás történetében először ült össze olyan képviselöház, amely valóban a magyar dol­gozó népet képviseli. Az ülésterem még a meg­nyitás előtt lassan megtelt. Az is először történt a magyar ' épviselőházban, hogy a képviselők nem pártok szerint megoszolva ülnek a padsorokban. libben is kifejezésre jut ,a Ma­gyar Függetlenségi Népfront zilárcl egysége. Tíz óra után néhány perc­cel lépett- a terembe Rákosi Mátyás, akit lelkes éljenzés­ei fogadtak. A képviselők helyükről felállva, hosszantar­tó, viharos tapssal ünnepelték a magyar dolgozók vezérét Fél 11-kor megszólalták a Ház csengői. Bevonulták a te­rembe a kormány tagjai. A képviselők is csaknem vala­mennyien jelen voltak. Mónus IUésmó háznagy nyitotta meg az ülést, üdvözölte a. Magyar Függetlenségi Népfront kép­viselőit, majd felkérte Harrer Ferencet, mint a Ház legidő­sebb tagját, hogy foglalja el a korelnöki széket. Harrer Ferenc elfoglalta :a korelnöki széket, mindenekelőtt kijelöl­te a körjegyzőket, akik a Ház legfiatalabb tagjai. Az elnök bejelentette: az első teendő a megbízólevelek megvizsgálá­sa. A megvizsgálás tartamára az ülést felfüggesztették. Megválasztják a tisztikart 11 órakor nyitotta meg új- 3Ó1 az ülést Harrer Ferenc karelnök. Áttértek az ország­gyűlés tisztikarának megvá­lasztására. Bejelentette a korelnök, hogy a Magyar Füg­getlenségi Népfront az elnöki tisztségre Olt Károly képvise- őt hozta javaslatba. A Ház Olt Károlyt köz­felkiáltással a képviselő­ház elnökévé választotta. Ugyancsak közfelkiáltással vá­lasztották meg alelnökké Mol­nár Imrét és Nagyistók Jó­zsefet, háznagy pedig ismét Mónus Illésné lett. Ezután választották meg a jegyzőket, majd a korelnök az ülést fel­függesztette. A köztársasági elnök kézirata a fehérgyarmatiak már az őszi mélyszántást is, úgy kell hozzá­látni minden község- • határában minden dűlőn és úgy kell' meg­adni a támogatást minden föld­művesszövetkezet és minden gép­állomás részéről. Népnevelőink, akiket a faluba visszavárnak, adják meg a támo­gatást -a DÉFOSz szervezeteinek, a dülőfelelősöknek. Legyenek a felvilágosító munkában segítségük­re. Nem kétséges, hogy a terme­lési verseny még inkább kitere­bélyesedik, szívesen vesz részt benne minden dolgózó paraszt és így tovább növelhetjük termés- eredményeinket. Az ülés újbóli megnyitása alkalmával a képviselők lel­kes tapssal ünnepelték Olt Károlyt, az országgyűlés ú, elnökét. Az előző szünet alatt megteltek az ülésterem kar­zatának a diplomaták részére fenntartott páholyai, élükön Puskinnal, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetével, ,a nagykövetség tagjaival és a Budapestre .abreditált diplo­máciai testületek valamennyi tagjával. Olt Károly elnök bejelen­tette, hogy a köztársasági el­nöktől kézirat érkezett, ame- yet a soros jegyző fog fejol- asni. SzL'kasits Árpád köztársasá- elnöknek az országgyűlés ünnepélyes megnyitása alkal­mával az országgyűléshez in­tézett levelének szövege így hangzik: Tisztelt országgyűlés! Ma­gyarország dolgozó népe az 1949. évi -május Í5-i országgyű­lési képviselőválasztásokon imponáló egyhangúsággal a Magyar Függetlenségi Népfront programja mel­lett döntött. Mind(en kétséget! Mzárói Ihie- lyeslés-el döntött a nemzet függetlenségének megvédelme- zéSére, ;i dolgozók ország­építő munkájának és szabadsá­gának biztosítására irányuló békepolitika mellett és ebiből a helyeslésből folyőan oly (egyértelműen, mint eddig még soha; (hűséges barátság és for­ró szeretet árad a nagy fel- szbadító, a nemzetközi bék'er- front dicsőséges vezetője, a Szovjetunió felé. (A képvise­lők felállva percekig tartó lel­kes tapssal ünnepelték a Szovjetuniót és Sztálint.) A magyar nép azonban május 15-én nemcsak az elmúlt or­szággyűlési időszak politiká­járól mondott helyeslő ítéletet hanem szavazatával az ország jövőjéről is döntött. Ujjongó lelkesedéssel!, egyhangúin szavazta meg hazánk további 'fejlődését, iparunk és mezőgaz daságunk ’hatalmas megerősö'e dósét, a magyar kultúra virág­zását és a dolgozók életszin vonalának jelentékeny fele­melését biztosító ötéves állam gazdásági tervünket, amely­nek végrehajtásával a szocializmus alapjai teremtődnek meg hazánkban. Hasonlói leigyhagusággal dön­töttek a választék az uj alkot­mány kérdéséről is. Dolgozó népünk azt kivánjÉT, hogy az országgyűlés, mielőbb foglalja törvényibe, hogy köztársaságunk, amely valóban a nép köztársasá­ga, alkotmányjogilag Is népköztársaság legyen. Mi valamennyien abban a meggyőződé sben élünk, hogy a; magyar országgyűlés műi­den tekintetben megfelel majd a dolgozó nép várakozásának. Soha még magyar ország­gyűlési nem érezhette maga mögött oly egységesen a népakaratot, s o h a még országgyűlés kedvezőbb felté­telek mellett nem végezhette törvényalkotó munkáját. Őszinte szívvel, foofró sze­retettel kívánok sikeres, ered­ményekben gazdag, hazánkat és népünket jól szolgáló mun­kájukhoz erőt és egészséget. A magyar országgyűlés iránti őszinte tisztelettel Szia- kasits Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke, Dobi István miniszterelnök. Olt Károly beszéde Szakasits Árpád elnöki kéz­iratának felolvasása után Olt Károly, a orsziággyűlés elnöke mondott beszédet. Tisztelt országgyűlés! Az iij országgyűlés a Népfront parlamentje. A magyar dolgozó nép alkotó munkára küldte ide képviselőit. Soha ennyji munkás, soha eny- nyi paraszt nem ült a magyar országgyűlésben, Jdlej soha eny- ayi nő sem foglalt helyet az orsziájggyülési padsorokban. 71 nő mutatja azt a nagy válto­zást, amely népi demokráci­ánk fejlődése során, bekövet­kezett. Ahhoz, hogy az ötéves ;ervet végrehajtsuk, át kell szerveznünk állami életünket ás ezért az országgyűlésnek igyik legfontosabb feladata, rogy a népi demokratikus Magyarország új alkotmányá- •ól gondoskodjék. A hatalmas átszervezés első feladataként • az ötéves terv végrehajtására vonatkozó felkészülés érdeké­ben történik az új minisztéri­umok felállítására, a régiek átszervezésére, továbbá a nép- gazdasági tanács felállítására vonatkozó törvényjavaslat be­nyújtása. A magyar dolgozó milliók nagy várakozással te­kintenek ezért az új ország­gyűlés munkája, a béke és .al­kotó munka parlamentje felé. Munkájuk alapja és feltétele valóban a béke és ezért az új magyar országgyű­lés mindenekelőtt forró szeretettel fordul a ma­gyar nép felszabadítója, a béke őre, a hatalmas Szovjetunió felé —fejezte be beszédét nagy lelkesedés közepette Olt Ká­roly. A képviselők helyükről felállva, percekig tartó lelkes tapssal" és viharos éljenzéssel ünnepelték a Szovjetuniót. Az országgyűlés lgközelebbi illését ma délelőtt. 10 órakor tartja. Megállapították a részcsnmnkabéi'eket CSÜTÖRTÖK, 1949 JÚNIUS 9. ÁRA 60 FILLER VI. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM.

Next

/
Oldalképek
Tartalom