Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-05 / 130. szám
t. olöal. a NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP Vasárnap, 1949. június 5. képek Puskin életéből 1799 június 6-án születőit. Már gyermekévei kezdete,, mujelét adta tehetségének. Elmélyülő, gondolkodó gyermei. olt, minden más szórakozásnál többre becsülte apja könyv: irái. Legnagyobb hatással a fiatal Puskinra• az orosz nép lesek voltak, melyeket nagyanyjától és dajkájától lia.lotl. * 11 esz tömlős volt, mikor nevelőintézetbe adták. A lice- rnban érte életének, legnagyobb élménye, mely döntő be ilyással volt jellemére és látókörére. Az 1812. évi lion- édő háború, mely az orosz nép .Napoleon hordái felett rafott győzelmével végződött, Puskinban ép úgy, mint ortársaiban a lángoló hazatiság érzéseit ébresztette. ■ ■ * A második nagy élmény, mely rányomta bélyegét műéire, ugyancsak a líceumi evek alatt történt. íoló-ban ezdodtek Oroszországban adekabrista mozgolódások. A ekabristák célja a cári önkényuralom megdöntése volt. A iatal Puskin megértette és átélezte céljuk igazságát. Szo- os kapcsolatot tartott a „lázadókkal." 1. Sándor cár „bűiéért" száműzte. * A száműzött Puskin rengeteget utazott a Kaukázusban, % knmi félszigeten. Besszarábiábán. Kapcsolatát egyre szorosabbra fűzte a forrada.marokkal. 1825 decembereben megmozdultak Pétervárott és Déloroszországban a dekabristák, forradalmi felkelés két Mik.ós cár kegyetlenül vérbe fojtotta, fusion, a mar ismert költő „bűnösségéről“ nem tudtak bizonyítékot szerezni. A cár ravasz jurfanggal úgy akarta szétlepni Puskin forradalmi kapcsolatait, hogy szinleg barátságot kötött vele. Ezért Moszkvába hívta és eljátszotta nagylelkű megbocsátó komédiáját. Puskin va.ósággal a cár fogságába került, a kényár engedélye nélkül semmit ki nem nyomtathatott, sőt még a fővárosból sem utazhatott el. Minden hiába volt azonban: a cár sem akadályozhatta meg, hogy Puskin ne üdvözölje titokban írt verseiben a kényszermunkában sínylődő forradalmárokat és ne fejezze ki velük együttérzését. Puskin haladó szelleme, bátor megnyilatkozásai sehogy sem tetszettek a cárnak. Kereste az alkalmat, hogy eltetesse láb alól a költőt. A várvavárt alkalom 1836. végén be is következett. Egy Dantesse nevű francia emigráns tiszt durván megsértette Puskin feleségét. A költő párbajra hívta a sértegetöt.A cár békítés helyetti, ami csak egyetlen szavába került volna, erőnek erejével elmélyítette a viszályt. Megtartották a párkait. Puskin megsebesült, sebébe 1837. február 10-én belehalt. így pusztult el az orosz irodalom legnagyobb alakja, aki — mint Gorkij mondotta — „először érezte meg, hogy az irodalom elsőrendű fontosságú nemzeti ügy.“ * Soha olyan megbecsülés, olyan túláradó szeretet nem övezte Puskin emlékét, soha annyira nem becsülték meg müveit, mint a szocialista Szovjetunióban. Ott, ahol élt, emléktáblák őrzik nevét és múzeumok alkotásait. A Szovjet Népbiztosok Tanácsa 1922-ben állami védelem alá helyezte azokat a területeket,melyekhez Puskin emléke fűződik. * I94I—44.-ben Puskin házát, a későbbi múzeumot és kedvelt dajkájának házikóját a német fasiszta rablók állati módon szétrombolták. 1945 áprilisában a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöksége határozatot hozott a „Puskin- V édett-terület‘‘ helyreállítására. 1948-ban he.yre is állították Puskin és a dajkája házát. A hatalmas parkban, melyben csodálatosan szép versek születtek, újra zöldeini fognak a fák és csillogni a kis tavak vizei, melyeket Puskin annyira szeretett ... j * Most, halálának 150. évfordulóján szovjet emberek százezrei _ munkások1, kolh ozparaisztak, diákok, parasz tok — zarándokolnak el a mérhetetlen Szovjetoroszor- szág minden részéből oda, ahol Puskin élt. És ugyanakkor a halhatatlan emlékű költő felé a haladó embert és a haladó művészt megillető mély megbecsüléssel tekintenek a világ dolgozói, mi magyar dolgozók is. Puskin ünnepség a nyíregyházi Magyar-Szovjet Társaságban A Magyar-Szovjet Társaság nyíregyházi csoportja székházavató ünnepséget rendez június 11-én, amikor az újjáépített és rendbehozott székházat, társalgókat, játéktér-' ineket átadják a dolgozóknak. A ünnepség fényét jelentékenyein emeli, hogy ennek keretiében ünnepli a Társaság Puskin születésének 150. évfordulóját. A nyíregyházi defgőzök lelkesen készülnek az értékes székházavató estére, amely újabb bizonyítéka lesz a magyar-szovjet barátság kimélyűlésének. Rádió- és filmfelvételek a nyíregyházi dalosünnepségen Ma kezdődnek meg az ország nagyobb városaiban az Országos Bartók Béla Szövetőég által rendezett pünkösdi dalosünnepségek, ahol felvonulnak az ország legjobb dalárdái, énekkarai, tánc- csoportjai és zenekarai, hogy bemutassák négy esztendős munkájuk nagy eredményeit. A dal, az éneik, a zene nagy ünnepe lesz ez a két nap. Nyíregyházár;» tegnap este érkeztek meg a dalosok, mintegy kétezren, ünnepélyes keretek között fogadták őket a város dolgozói. Ma reggel megkoszorúzzák la MaVünov- szkij emlékművet. Hálájukat fejezik ki ezzel a felszabadító szovjet hősök iránit., akik lehetővé tették azt is, hogy a kultúra szabad legyen, szabadon szárnyalhasson a dal a dolgozó nép ’ajkán. Kossuth, és Petőfi szobrainak megkoszorúzása után 10 órától térzenét adnak a zenekarok a Kossut,h-téren, majd kezdetét veszi a.z első Iramig verseny az •állami Kiss Ferenc tanítónőképző udvarán délután 5 órától. A nyíregyházi dailosiinnep- ségre lejönnek a rádió és a film munkatársai is, hogy felvételeket, készítsenek s így a második hangversenyt este fél 9 órától pontosan megkezdik a dalárdák ugyancsak a Kiss Ferenc tanítónő- képző intézet udvarán. A legjobb dalárdákat, énekeseket a Bartók Béla Szövetség jutalomban részesíti és ezeket a jutalmakat Székely Endre elvtárs, a Szövetség főtitkára, Borsy Zoltán elvtárs a Szövetség titkára adják át vasárnap este. Pünkösd másodnapján népünnepély lesz a Sóstón, ezen szintén két hangversennyel szerepelnek a dalosok, a zenekarok és tánccsoportok. Az ünnepély zavartalan leli o n y o-lJJtásiájr.a információs iroda, működik vasárnap reggel 7-től este 10-ig a Városháza kapusszobájában, hotten reggel 8-tól, este 7-ig a Sóstón, ugyancsak sátrat is állítanak fel vasárnap a Városháza előtt-. A sátorban a két napra szóló két forintos jegyeket, műsorokat, a Szövetség dalosújságát lehet megvásárolni. SZÍNHÁZI levél BAKTALÓRÁNTHÁZÁRÓL Itt vannak a szülészek! Megjöttek és biztosra veszem, hogy ennek Sjzerkeszftő elv- társ is velünk örül. Olyan kiváncsiam nézegettük csomagjaikat, mint a karácsonyt váró gyermekek karácsony délutánján a zárt ajtókat. Hogyisne, hiszen ezekben a csomagokban hozták el nekünk a kultúrát, — így gondoltuk. Szerkesztő elvtárs panaszkodnunk kell és, meg kell kérdezni újra és újra: kinyitják- e már azokat a csomagokat, vagy nem? Mert eddig úgy latszik elfelejtették kinyitni, hiszen semmivel sincs több kultúra, mint eddig volt. Sőt! Annyi sincs, mert attól, ami eddig a csomagból előkerült, az a kis kultúránk is, ami volt elmenekült Kércsre, vagy Jákóra. Itt vannak a színészek, de tessék mondani szerkesztő elvtárs, mikor adnak elő már valami kultúrát?! Eddig ugyanis adták a „Gazdátlan asszony“-! (hála a falu dolgozói egészséges ku^túrérzékó- nek, nem akadt gazdája). Adtak házasságot hármasban, de itt is csalás volt, nem hármam voltak, hanem nézők is tizenketten, de rájuk semmi szükség, merni volt (és nekik sem volt erre semmi szükségük). Egyszer megígérték, hogy most már csak „Egy csók és más semmi“, de nem tartották be ígéretüket, mert azóta másít is adtak, a „Gyer- tyafénykeringőt“, „Dankó Pista nóta,fáját“ — sőt adták még Perónyit is, a Madách színházbeli „Az én fiam“ Laciját, de most Puskás Tibort nem adták vele, mert ül, sem Toronyit, mert. . . de hagyjuk. . . szóval az a pár dar rab ,aimit eddig végigcsináltak, nagyon nehezünkre esett ebben a nagy dologidőben. Nagy Istvánt is jó lenne inkább Rohodra küldeni, ott van két kulák. . . . Kedves szerkesztő elvtárs, mi nagyon szeretjük a színházát, de neon iaz ilyet! Mi azt várjuk, hogy a megváltozott új életről, az új élet hőseiről, a munkásokról, a parasztokról, a dolgozókról, az új élet hősies cselekedeteiről, iaz új élet problémáiról beszéljenek nekünk színpadunkról és a színészek is tanítsanak bennün ket szocialista realista művészettel! A baktalórántházi dolgozók ezt akarják és tudjuk, hogy velünk együtt minden falu és tanya dolgozó népe. Pócz János Baktalórántháza Lelkesen készülnek a szatmári ifjak pünkösdre Pünkösd a dal ünnepe az idén. Az ország számos nagyvárosában, így Nyíregyházán is kétnapos dalosünnep lesz. Almi nem kerül sor ezeknek a dal 0 sün né p ségeik n ek a megrendezésére, ott az ifjúság kullturelőadásokat és sport- ünnepségeket rendez. A szat- mármegyei ifjak például már napok óta készülnek, edzéseket végeznek a pünkösdi sportműsor minél sikeresebb lebonyolítás ária,. A pünkösdi ünnepeken egy- egy község több község ifjúságát látja vendégül, színes müs 0 r sz ám ok at adnak elő, sportversenyeket, szavaló és énekes versenyt rendeznek, így például Kónyára Mátyus és Tiszákéin,cseny mennek, Gergelyugornyára Járni, Barabásra Gelénes és Marokpapi, Tiszavídre Tiszaszalka és Tisza,adony mennek. Győr- telek a hozzá közeleső öt község ifjúságát látja vendégül. A vásárosnaményi Szabadságharcos Szövetség pünkösd második napján nagyszabású júniálisit rendez. Moszkvai üzemek sikerei A Sztálin nevét viselő moszkvai gépkocsigyár határidő előtt teljesítette az áprilisi tervet. Az önköltség csökkentése alapján az üzem kb. egymillió rubel tervenfe- liili megtakarítást ért el. Moszkva kievi kerületében kilenc gyár teljesítette az ötéves terveket. 32 vállalat termelése elérte az 1950-re tervezett színvonalait,. Uj, sikereket ért el a moszkvai izzólámpagyár is. Határidő előtt teljesítették a négyhónapos tervet és egymillió rubel értékű terven felüli termelést értek el. Rádió a holhoxohban 1948-ban Moszkvai környékén 13 kerületben befejezték a, kolhozok rádióval való ellátását-. Több, mint ezer kolhoz és 60.000 kolhoztag kapott rádiót. A rádióellátás sikeresen halad előre az idén is. A moszkvai területen 3320 kolhozt láttak el rádióval. A kolhozok rádióvál való ellátásához nagy segítséget adtak a főváros és a moszkvai terület üzemei. BESZÉLŐ SZAMOK A Szovjetunióban 1940-ben 9800 falusi mozi volt. A gyors fejlődésre jellemző, hogy ez ,ai szám 1949-re 13.600-ra emelkedett. 1949 elején 5.000 mezőgazdasági szövetkezetnek volt saját mozija, Üzbekisztánban 1917-ben íz orosz forradalom előtt ösz- szesen 160 iskola volt, a lakosság 98 százaléka, analfabéta volt. Ma 1949-ben Uzbe- kisztániban 4500 iskola van, 1 millió 114.000 tanulóval. Szakszervezetek a bányászokért A Szovjetunió szakszervezeteinek Központi Bizottsága megkezdte a Szénipari Minisztériummal együtt a bányászok részére az új kultúrklu- bok és paloták építését. FI 8 bányász-klubot szerelnek fel, ezeknek építési munkálataira 52 millió rubelt utalnak ki. Ezeken felül 14’ kultúrpalotát építenek fel, illetve állítanak helyre. Pünkösd mindkét napján: nagy zenés és dalos ünnepségek Nyíregyházán
