Nyírségi Magyar Nép, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-03 / 128. szám

7 millió forintos építkezések Szabolcsban VI. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM. ARA 60 FILLÉR PÉNTEK, 1919 JÚNIUS 3. Tagjelöltek felvétele I szovjet javaslat célja, hogy megkönnyítse az általános megegyezést — mondta Visinsxkij A kilenc hónap óta tartó tagjelölttel vételi zárlat júni­us 1-én megszűnt. Erről és a tagjelöltek felvételének sza­bályozásától hozott határo­zatot a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezető­ség©. Gondosam, kidolgozott, komoly határozat ez, amely megszabja pártszervezeteink munkáját a tagjelöltek fel­vételének kérdésében. A párt­tagság felülvizsgálata és most a megszigorított tagje­löltfelvétel lehetővé teszi, hogy a Magyar Dolgozók Pártja egyre inkább hason­lítson szervezetileg is nagy eszményképéhez, az orosz proletáriátust győzelemre ve­zető Bolsevik Párhoz. A párttagság felülvizsgálá­sa során nagy eredményeket értünk el Pártunk élcsapat jellegének biztosítása, a szo­ciális összetétel megjavítása, a tagsjág politikai színvona­lának emelése terén. Párt- szervezeteinket, most elsősor­ban a,z az irányelv vezesse, hogy az új tagjelöltek fel­vétele ne veszélyeztesse a rfelü|hdz3gálát eredményeit, rögzítse, sőt fejlessze tovább azokat. Kiket vegyünk fel tagje­löltnek? Iránymutatást ad er­re a Központi Vezetőség ha­tározata: „Az ország vezető Pártjának, a munkásosztály élcsapatának sorai közé tag­jelöltnek a felvételre1 jelent­kezők közül csak a dolgozó nép legjobbjait lehet fel- venni“. A tagielöltfe|lvéltefről a szocializmus építéséért vég­zett munka elismerésének je­gyében döntött Központi Ve­zetőségünk. Azok közül kell ugyanis kiválasztani az új tágjelölteket,, akik jó munká­juk révén érdemesnek bizo­nyulnak erre kitüntetésre. Éjim tintás okb éji, ú jit ókb ól, brigád vezetőkből és tagok­ból, földmunkásokból, a Dé- fosz-ban és a népi bizottsá­gokban végzett jó munká­jukkal kitűnt dolgozó pa­rasztokból, szövetkezeti ve­zetőkből, ^ormiéi őszövé,tkeze - tek tagjaiból, kötelezettségük teljesítésével példamutató dolgozó parasztokból, tudó­sokból, mérnökökből, techni­kusokból, pedagógusokból, írókból, művészekből: tehát csakugyan a nép leg jobbjai­ból kell kiválasztani a tag- jejöÜtékeJfc. Tagjelöltnek fo­gadja a Párt a választási küzdelem legkiválóbb részt­vevőit, a női, ifjúsági, pa- Iraszttömegpzervezetek (élhar­cosait. Nem minden jelentkezőt, csak a legjobbakat veszi fel tagjelöltjei közé a) Magyar Dolgozók Pártja. Nincs tag­toborzás, nincs kollektív tag- jelöítlfielvétél. Minden egyes jelentkezőit egyénenként kell felülbírálni: érdemes-e arra, hogy a felülvizsgálat és a május 15-i választás alkalmá­val tekintélyében hallatlant! megnövekedett Párt tagje- töltje legyen. Fokozott éber­séggel kell eljárni a tagjelölt- f elvét élnél. A párttagságot vezesse a felvételeknél a Párt iránti szeretet és a dol­gozó nép ügye iránt érzett felelősség. Érezze ezt a fele­lősséget elsősorban a két ajánló, aki 'támogatja a je­lölt felvételét. Érezze a fele­lősséget a vezetőség és vizs­gálja meg gondosan, mielőtt a párttagság elé1 terjeszti a felvételét. És érezze a fele­lősséget a pártszervezet min­den egyes tagja akkor, ami­kor dönt az előtte álló je- ilenjtkező tagjelöltségéről. Ilyen előkészítés után min­den egyes tagjelölt érdemnek és kitüntetésnek fogja érezni felvételét, Pártunk összetéte­le előnyösen változik meg, a Párt vezető jellege még in­kább (kidomborodik, tekinté­lye méginkább megnő azok előtt, akik . (nem lehetnek tagjai az országot vezető él­csapatnak. A tagfelvételi zárlat tovább tart — amint a Központi Vezetőség elhatározta —, tagjelölteket párttagnak csak 1949. november 1. után lehet felvenni. Azok, akiket a fe- lülvizsgálat íalkalimával mi­nősítettek át tagjelöltté, vagy azelőtt is tagjelöltek voltaik, november 1. után, az újonnan felvett tagjelöl­tek pedig a hathónapos tag­jelölt! idő letelte után kérhe­tik taggá minősítésüket. Min­den egyes tagjelöltnek ele­gendő idő áll tiehát rendelke­zésére ahhoz, hogy elsajátítsa a pártszerű magatartást, hogv politikailag képezze magát, hogy kellő gyakorlat­ra tegyen szert valamilyen jpáitmunka elvégzésében. Elegendő idő, de jól ki kell híasználnd. \Tanullásrai, mun­kára fel tehát, egy pillanatra se tévesszék szem elől tag- jelöltjeink, hogy csak úgy lesznek teljesértékű tagjai a Magyar Dolgozók Pártjának, ha megfelelnek az előírt kö­vetelményeknek. A pártveze­tőségek, a párttagok pedig akkor végeznek kommunistá­hoz illő, jó munkát, ha saját maguk képzése, pártmunkája mellett elősegítik a tagjelöl­tek fejlődését is. A külügyminiszterek szerdai ülésén Visinszkij szólalt fel1. Schuman előzőnapi megjegyzéseire válaszolva hangsúlyozta, hogy a bonni rendszer — eltekintve álta­lános antidemokratikus jellegétől — azért sem, szolgálhat az egysé­ges Németország alkotmányának alapjául, mert túlságosan szűk jogkört biztosit a német tagorszá­gok kormányának és nem elég széles jogkört. Bevin kérdésére válaszolva Visinszkij kifejtette, hogy a Szov­jetunió változatlanul1 kitart az 1947 márciusában és decemberében a külügyminiszterek moszkvai és londoni értekezletén tett javaslatai mellett, amelyek demokratikus alapokon ál ló német központi kormány fel­állítását célozták. A nyugati hatalmak ezeket a ja­vaslatokat annakidején visszauta­sították. A Német Államtanács felállítására vonatkozó mostani szovjet javaslat célja az — mond­ta — hogy megkönnvitse az általános megegyezést. Moszkva, Tass: Május 22-én a jugoszláv külügy­minisztérium a belgrádi szovjet nagykövetségnek jegyzéket nyúj­tott át, mely azt az állítást tar­talmazza, hogy a szovjet kormány ellenséges tevékenységet folytat Jugoszláviával szemben. Ezt az állítást a jugoszláv kormány a for­radalmár jugoszláv emigránsok szovjetunióbeli tevékenységére való utalásra alapítja. A jegyzék a jugoszláv kormány tiltakozásá­val és azzal a követeléssel végző­dik, hogy a szovjet kormány tiltsa be a jugoszláv emigránsok tevé­kenységét a Szovjetunióban és ennek keretében a jugoszláv emig­ránsok moszkvai lapjának megje­lenését. Május 23-án válaszolt a jugoszláv kormány jegyzékére a szovjet kül­ügyminisztérium: A szovjet kormány, mint nyílt, durva rágalmat vissza­utasítja a jugoszláv külügyminisztériumnak azt az állítását, mintha a szovjet kormány Jugoszláviával szemben el­lenséges és megkülönböztető tevé­kenységet folytatna. Az efajta rá­galmazó állításnak az a célja, hogy Jugoszlávia népeit megtévessze ér leplezzék előttük azt az igazságot, hogy a jugoszláv-szovjct viszony meg romlásának oka a jugoszláv kor mánynak a Szovjetunióval szem­ben folytatott ellenséges politi­kája. A jugoszláv kormány elvesztette azt a jogát, hogy ? Szovjetuniótól barátságos maga­tartást várjon, mivel a jugoszláv kormány tevékenységét a Szovjet­unióval szemben ellenséges poli­tika jellemzi. Ami a szovjet kormánynak Jugo­szláviához, azaz Jugoszlávia népei Visinszkij újból hangsúlyozta, hogy a nyugatiaknak a múlt hét szom­batján tett javaslata nem szolgálhat a tárgyalások alapjául. Ezután Schuman azt a javasla­tot tette, hogy térjenek át a napi­rend második pontjára __ Berlin és a berlini pénznem megvitatá­sára. Visinszkij ekkor felvetette; hogy vájjon a napirend második pontjának tárgyalása után vissza lehet-e még térni az első napi­rendi pontra? A külügyminiszte­rek megegyeztek abban: vissza lehet térni az első napirendi pont­ra. Berlin kérdéséről Acheson be­szélt, Ismertette: a berlini kér­dés rendezéséhez szükséges a négyhatalmi ellenőrzés visszaállí­tása és a kommandatura tevé­kenységének újra megkezdése. Visinszkij válaszolt Achesonnak. Acheson szükségesnek tartja — mondta Visinszkij —- hogy felso­rolja azokat a jogcímeket, ame­lyek alapján a nyugati hatalmak Berlinben vannak és nemzetközi megegyezésre hivatkozott. hoz való viszonyát illeti, az mindig barátságos volt és válto­zatlanul az is marad. Ilyen tények világánál nem meg­lepő, hogy a jugoszláv kormány el­lenséges politikáját a Szovjetunióval szemben nem osztják azok a jugoszláv pol. gárok, akik Jugoszlávia és t> Szovjetunió barátságának orszá­guk függetlenségének komoly hi zonyítékát látják. Jelenleg ezek a polgárok, akiket Jugoszlávia terrorisztikus rendszere üldöz, csak Jugoszlávia határain kí­vül tudnak lehetőséget szerezni arra. hogy kifejezzék negatív álláspontju­kat a jugoszláv kormány szovjetel­lenes politikájával szemben. A szov­jet kormány elhatározta, hogy vendégjogot biztosít a jugoszláv hazafias emigránsoknak, akiket a jugoszláv rendszer demo­kratikus és szocialista meggyőzödé, sükért üldöz. A szovjet kormány- szükségesnek tartja kijelenteni, hogy A bolíviai eseményekről újabb je­lentések számolnak be. Az egész or­szágra kiterjedő vasutassztrájk to­vább tart és erősen gátolja a kor­mány rendelkezésére álló csapatok szállítását. Az ipari munkások szak. szervezetei kimondták a bányászok sztrájkjához való csatlakozást. Kö­vetelik a csapatok visszavonását, a letartóztatottak szabadonbocsátását. A szerdai nap folyamán újabb ütközet folyt az álig felfegvverzeti kormánycsapatok és a bányászok’ Ha az USA va/óban a nemzet­közi megegyezések a/apján van Berlinben, akkor ez kö­telezi az Egyesült Ál/amokat arra, hogy ezeket a nemzet­közi egyezményeket tisztelet­ben is tartsa. A nemzetközi egyezmények értel­mében vissza kell állítani a kom- mandaturát, de a kommandatura- ban az egyhangúság elvét is. A Szovjetunió hajlandó megvitatni, mi legyen a kommandatura hatás­köre, de a ráruházott hatáskör­ben a kommandaturának az egy­hangúság elve alapján kell eljár­nia. Az egyszerű többség elve helytelen, mert ennek alkalmazá­sa diktátumot jelentene. Az értekezlet Acheson és Be­vin felszólalásával ért véget. A szerdai ülésen Acheson fel­tette a kérdést: nem; tarthatnának e zárt ülést? A szovjet szóvivő az újságírók kérdésére válaszolva kijelentette, hogy a Szovjetunió nem zárkózik el a tárgyalások e módja elől. intéseit jegyzéke nem gátolja meg és nem is szándé­kozik meggátolni a szovjet állam­polgárokat abban, hogy támogassák a jugoszláv forradalmár emigránso­kat. A jugoszláv kormány „követeli“, hogy a szovjet kormány tiltsa meg a jugoszláv forradalmárok emigráns lapjának további megjelenését. Nem gondolja-e a jugoszláv kormány, hogy ezek a nevetséges „követelé­sek“ végeredményben a legnagyobb mértékű „beavatkozást“ jelenti a Szovjetunió belügyeibe? A jugoszláv jegyzék „hazaárulóknak“ nevezi a Szovjetunióban élő forradalmár emigránsokokat. A szovjet kormány úgy véli, hogy a jugoszláv forradalmár emigrán­sok igazi szocialisták és demokra­ták, Jugoszlávia igaz fiai, a jugoszláv függetlenség elszánt harcosai és a Jugoszlávia Szovjetúnió közötti barátság építői — fejezi be a szov­jet jegyzék. között. A csapatok megtámadták a bányászokat. A katonaság támadá­sának újabb száz halálos munkásál­dozata van. A bányavidékeken több­ezer bányász megszállta a magasla­tokat és visszaűzték a bányavidé­kekre behatolni akaró kormányosa- patokat. A francia bányászszakszer­vezet levelet intézett a bolíviai bá­nyászokhoz, amelyben szolidaritásá­ról biztosította őket, erélyesen tilta­kozva a szakszervezetek és a bolí­viai bányászok vad elnyomása ellen. Nem szabad összekeverni a jugoszláv kormánnyal szemben folytatott politikát a jugoszláv néphez való viszonnyal — mondja a Ssovjetnnió Jugoszláviához Sz ipari munkásság csatlakozott a bolíviai bányászok és vasutasok sztrájkjához A kormány tovább folytatja a terrort

Next

/
Oldalképek
Tartalom