Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-21 / 117. szám
Szombat, 1949. május 21. NYÍRSÉGI magyar nép 3. oldal. Győzelem a ~ ” ~ zöldhátú mocsarának milliónyi bé- j ___kája ezerféle torokhanggal felesel az első fiirdőzök lubickolásának. A töltés mellett tikkadt tehenek delelnek maguk alá húzott lábbal. Még a vadárvácska, meg gyermekláncfű csemegére I sem hederítenek. A zöld nádcsík fölött teljes hosszával nyujtóztatja napszítta tetőt a város, mereszt; esillogó tornyait a napsütésbe. A sűrű akácillatos melegben rezegni látszik a kép itt a városperemen, ahol a földek dús, zöld vetéseinek a hengertelep és aa, Oncsa „egyesei**, „kettesei44 vonnak határt. Sokgyermekes robotosok laktak itt az egyesekben, meg a* ikerházakban. Emberek, akiknek a nyomorúságára új. piros fedelet húzott porhhitésül Horthyék „embersze. retete“. Emberek, akik gyalulatlan deszkadikón háltak az új falak között, akiknek tízfelé kellett vágni a kilós cipót, akiknek a porontyait a rongylabda és a bujtosi mocsár „nevelte'* srácoká, hogy évek múlva kikísérhessék őket sírva a szüleik, amikor „hálából a házért** meghalni vitték őket a kapitalizmus lobogója alatt. ” ” Pedig sok a gyérMa üres az atca mek itt az 0nc6,n Tíz is jut udvaronként. Alig vannak itthon. Iskolások. Meg óvodában, napközi otthonban vannak. A telepi iskolából kihallatszik az úttörők dalolása. Most öntudatos, kemény emberek nevelkednek itt a telepen, ahová új kislakásokat, villanyfényt, kultúrházat, új napközit, kövesutat teremt majd az új terv. És az emberek? — A gyereket küldtük két fillérért ecetért, mert mi magunk szégyeltiink elmenni — mondja Virág periférián... József állványozósegéd. Ez az egy mondat világosa:- mondta el egy telepi munkás „békebeli életszínvonalát*4. — Délre hét embernek fő az ebéd Virágék csikóspórján. Most nincs panasz a kosztra. És két gy«. rek nemrég új ruhát is kapott. Az egyik tavaly nyaralni volt. Az idén másik megy az ötből, Sándor és Laci, amikor estefelé hazajönnek piros arccal, lobogc úttörő-nyakkendővel, apjuk szavaira figyelmeznek: ta. nuljatok fiúk. meglátjátok, még doktorok, mérnökök lehettek . . . I itt A pQn így változott meg az élet riférian Így változtatta meg az embereket. Vasárnap, amikor a körzetben a szavazólapot becsúsztatták a kék borítékba, amikor szavazatukat a kommunisták vezette Népfrontra adták, győzelmüket ünnepelték. Azokat a győzelmeket, amik itt is megváltoztatták a város peremén lakók életét. És azokat, akik szervezői voltak a győzelmeknek. A kommunistákat. — Hiszünk a munkások Pártjában. A Párt szervezte győzelmekéi újak követik majd, ha munkánkkal valóra váltjuk a programot, amit a kommunisták adtak a népnek —- így mondja lelkesen Virág József, aki egy esztendő múlva talán egy új gyár állványzatán irányítja többi munkatársát, vagy bérházak építésénél! állítják összv- a pallókat a kőműveseknek . . . Ezért volt lelkes » győzelem ünnepe a periférián, ezért szeretik itt a Pár. tot, amely a győzelmek szervezője, amely programjának megvalósítására harcba vezeti a nemzeti egységbe forrt dolgozó népet. (P. J.) Az iskola ötéves tervéről és a parasztfiatalság jövendőjéről beszél a Kertészeti Középiskola tanára és diákja Az iskolaépület hátsó részén építkezés folyik. — Megnövekedett létszámunk miatt szükségessé vált az iskola bővítése — mondja Komlósi I.ász- ó, a Kertészeti Középiako'a igazgatója. De ez az építkezés átmeneti jellegű, az igazi építés most kezdődik majd meg, az ötéves terv keretében. Nyolctantermes iskolát kapunk kémiai, fizikai előadó teremmel, szöveti- ezeti, üzemtani, gyümölcster vesztési, aöldségtermesztési és kertészeti tanszékkel, kollégiummal. Növendékeink képességeiknek megfelelően fogják látogatni a nekik legjobban tetsző tanszéket. így nevelünk majd kiváló szakképesítésű mezőgazdászokat. Ilyen iskolákban nemcsak tanulni, de tanítani is öröm lesz. Elhisszük, hogy boldog az iskola igazgatója, amint az ötéves terv során feltáruló oktatás lehetőségéről beszél, a könyvtárról, a modern olvasóteremről, a korszerű tantermekről. Dolgozó parasztságunk gyermekei emberi körülmények közt készülnek a dolgozó parasztság emberi életének kialakítására. Szabolcs-Szatmár 15.000 hold gyümölcsöséhez sok szakemberre lesz szükség. Petneházi Pista szereti a gyümölcstermesztést és az iskola módot ad számára, hogy kiváló szakemberré lehessen ezen a téren. Látástól vakulásig dolgoztam Bodnár Lajos tanulás köpben sem feledkezik meg arról az életről, amelyet maga mögött hagyott és azokról, akik ide küldték. — Hiába volt jó bizonyítványom a multbani hiába szerettem volna tovább tanulni, nem lehetett. — Édesapám szegényember volt, lehúzott a pénztelenség. Elképzelheti örömömet, amikor megtudtarp. hogy a felszabadulás után megnyílt a kertészeti középiskola és én is beiratkozhatom. Most tanulok és alig várom, hogy végezhessek és visszamehessek tudásommal azokhoz, akik ide küldtek. Tanítani, oktatni, nevelni fogom őket, hogy könnyebbé tegyem munkájukat, vidámabbá életüket. Vége az óraközi szünetnek. — Dolgozó kis- és középparasztok fiai és leányai futva indulnak a tantermek felé. Részei lesznek a művelt emberfők sokaságának, akik népünk boldogabb, virágzóbb életét alakítják. Ők a mezőgazdaság korszerűsítésén fáradoznak majd, hogy még teljesebbé tegyék ötéves tervünk mezőgazdasági sikerét. Érdemes tanulni — egyetemre szeretnék menni Nemcsak az igazgató, a növendékek is vidáman, megelégedetten és reménykedéssel beszélnek lövőjükről. Óra után vidám zsibo’ngással özönlenek az iskola napfényes udvarára. Dolgozó kisparasztok és középparasztok gyermekei, akik itt ismerik fel igazán a régi gazdálkodási mód hátrányait és a tudományos gazdálkodás felbecsülhetetlen előnyeit. — Mindig szerettem tanulni — Helytelenül gazdálkodtunk eddig Hét holdjuk van Dombrád'on Pet- neháziéknak. Fiuk a kertészeti középiskola növendéke. — Most látom, hogy milyen helytelenül gazdálkodtunk mi eddig. Amit itt tanultunk, minden parasztfiunak meg kellene tanulni. Engem különösen a gyümöcs nagyüzemi termesztése érdekel, ezzel foglalkozom sokat és behatóan. módja Vadas Emma — de a múltban csak 6 elemiig jutottam el. Most elvégeztem a még hátralévő két osztályt és beiratkoztam a kertészetibe. Most látom csak igazán, mennyire érdemes tanulni. — Mit csinál, ha elvégezte az iskolát? — Szeretnék tovább tanulni, egyetemre menni, hogy még alaposabban felkészüljek azoknak a feladatoknak az elvégzéséhez, amik mezőgazdaságunk előtt állnak. Rajta szabolcsi élmunkásoh! A Szabad Nép néhány nappal ezelőtti számában a bő- vetkező cikk jelent. meg: „Megírtuk már, hogy a Hoff- herr-gyárban Manek Gyula esztergályos javaslatára brigádok alakultak, amelyekben a jobban képzett, nagyobb teljesítményt elérő szakmunka- kások tanítják munkástársaí- kat. A Hoffherr-gyár eszter- gamükelyében, traktorszerel- déjében és GLholt-mühelyé- ben már nyolc Manek-brigád alakult meg. Ezek a brigádok egy élmunkásból, egy „tanuló-szakmunkásból“ és egy jegyzőkönyvvezető műszaki ér telmiségből állanak. Az utóbbi figyelemmel kiséri a „tanuló szakmunkás“ szakmai fejlődését. Manek Gyula elvtárs a mozgalomról elmondom ta, hogy az a „felemeljük minden munkás teljesítményét az élmunkások színvonalára“ jelszóval indult meg. A kezdeményezésnek máris igen szép eredményei vannak. Hil! Antal horizontál-esztergán dolgozó munkás, akit Faust Rudolf tanított, a kezdeti 100 százalékos teljesítményről három hét alatt 116 százalékot éri el. Máris csatlakoztak más gyárak is Manek kezdeményezéséhez: a WM gyárban például 17 élmunkás és kiváló munkás vállalkozott a tanitas utján történő tapasztalat átadására.“ Biztosan _ olvasták már a szabolcsi üzemek élmunkásai is ezt a cikket a Szabad Népben, sőt valószínűleg gondol- kaztak már azon is, hogy miként lehetne üzemükben hasonló brigádokat megszervezni. Ez helyes, hogy Szabolcsban is megindítják a Manek- mozgalmat és helyénvaló az, hogy élmunkásaink azok, akik elsőnek ismerték fel a szocialista munkaverseny jelentőségét, azt hogy a szocialista, rendszer azzal győzheti le teljesen a kapitalista termelési rendszert, hogy a munka magasabb termelékenységét éri el Az élmunkások azok, akik elsőnek ismerték fel azt, hogy az ócska és elavult normákat meg kell változtatni, mert azok gátolják a haladást és ezek az elavult normák nem előbbre viszik a dolgozók, a szocializmus ügyét, hanem hátra. Az él munkások azok, akik élen járva mutatják azt, hogy miként kell győzedelmesen megvívni a termelés csatáját, hogyan lehet az emberi munkaerő kímélésével magasabb, nagyobb termelékenységet elérni újításokkal, ésszerűsítésekkel, uj gépek, uj munkamódszerek beállításával. Ök tehát azok az uj emberek, akik elsőnek ismerték fel, hogy ma már a munka nem keserves, megvetett robot, hanem becsület és dicsőség, hősisség és érdem dolga. Akik megértették a dolgozókkal, hogy a „legkívánatosabb dolog, amely rászolgál a társadalom elismerésére az, Jiogy a(z emberek a munka hőseivé lehetnek, a rohammunka hőseivé.“ Ezek az uj emberek most megindítják Szabolcsban is a Manek-mozgalmat. Nem féltékenyek módszereikre, mert tudják azt, hogy ma a több- termelés nem tgy ember ügye, hanem az egész országé és tudják azt, hogy ha a másik szaktárs majd jobban dolgozik abból minden dolgozónak, sajátmaganak is haszna lesz. Előttünk áll a hároméves terv utolsó esztendeje, ame- lyiket- győzedelmesen akarunk befejezni, hogy biztos lendülettel foghassunk hozzá a szocialista hazát építő ötéves terv megvalósításához. Ebben a nagy munkában minden emberre szükségünk van és elsősorban száiniha- tunk a terme'é: Lm élenjárókra, az élmunkásokra. Rajta szabolcsi élmunkások, indítsuk el ut;ára a Manek- mozgalmat. Iskolaszövetkezet alakult Fényeslitkén A falu egyre élémkebbé váló szövetkezeti mozgalma ifjúságunkat sem hagyja tétlenül. Szabolcsban egyre-másra ■alakulnak az iskolaszövetkezetek, amelyeknek általános iskolások a tagjai és vezetői. Ezekben az iskolaszövetkezetekben megismerik a serdülő gyermekek a közösségi munka módszereit, előnyeit. Legutóbb Fényeslitkén’alakult iskolaszövetkezet. Két- holdas területen táblás gazdálkodást folytatnak, szövetkezeti boltjuk is van, amelynek diákok a boltkezelői, diák az ügyvezető, az elnök, a könyvelő. K. Márta Lajos, a fényeslitkei szövetkezet ügyvezetője nagy ügybuzgalommal végzi feladatát és biztos hogy mire elvégzi iskoláit, kiváló szövetkezeti szakemberré válik. Az iskolaszövetkezet tagjait az .anyaszövetkezet, a litkei földmüvesszövetfcezet látja el áruval és útmutatásokkal Szabadtéri vasárnap N Hatalmas sikert arattak Nyíregyházán a dolgozók nagy győzelmének ünnepén. a máius 15-i választásokon a szabadtéri színpadon szereplő színjátszó, tánc- és énekcsoportok. A Magyar Dolgozók Pártja javaslatára ezeket a szabadtéri előadásokat megismétlik majd a város kultur- gárdái. Ma este a szakszervezeti zenekar ad térzenét a Ivossuth-téren, majd vasárnap délelőtt 10 órakor ugyancsak térzenét, ad a vasutas-zenekar. előadások yiregyházán Vasárnap szabadtéri előadások lesznek a Kossuth-téren és a Károlyi-téren felállított színpadokon. Az első előadások délelőtt 11 órakor kezdődnek — közben ökölvívó bemutató — utánna ismét térzene szórakoztatja a dolgozókat. Este 8 órakor újra megjelennek a szabadtéri színpadokon a város tánc-, ének-, színjátszó csoportjai és a kultúrműsor után reggelig tartó tánccal vigadnak a dolgozók. ^ÁLTALÁNOS ISKOLAI IGAZGATÓK ÉRTEKEZLETE ^NYÍREGYHÁZÁN A szabolcsi pedagógusok kiváló munkát végeztek a választások előkészítésében és nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy május 15-e Szabolcsban is a Magyar Dolgozók Pártja vezette Népfront elsöprő győzelmének napja volt. Holnap, vasárnap délelőtt 9 órakor a vármegye általános iskolai igazgatói értekezletet tartanak, ezen kiértékelik eddigi munkájukat és megbeszélik a jövő feladatait. Az „Ifjú gárda sikere“ Nagy sikerrel mutatták be tegnapelőtt este Nyíregyházán az Apolló és Uránia mozik Fagyejev regényének fiim változatát, az „Ifjú gárcla“-t. A hatalmas négyórás filmalkotás nagy sikert aratott. A mozik közönsége vetítés alatt nem egyszer nyilvánította hangos tetszését. A közönséget magával ragadta a szereplőik kitűnő alakításának lelkessége, amely hűen tükrözte vissza a krasznodoni hős komszomolok, az Ifjú gárda harcát a fasiszta elnyomók ellen. A film vetítése iránt egyre nő az érdeklö'dés. A négyórás műsort a mozik a két órás műsorok helyáraival játsszák. — A KISOSZ közgyűlése ■közbejött .akadályok miatt jiinius 1-én lesz.
