Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-15 / 112. szám

VI. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM Huszévi házadómentességben részesülnek a házhelyhez juttatottak ARA 60 FILLER VASÁRNAP 1949. MÁJUS 15. Annyi balszerencse közt, oly sok viszály után szabadabb, erősebb, boldogabb magyar haza — mondta Rákosi Mátyás a választás előestéjén A* egész ország dolgozó népe fe­szült érdeklődéssel várta tegnap ftöte Rákosi Mátyás elvtárs rádió­beszédét. Nyíregyháza üzemei, a nyíregyházi tanyavilág, Szabolcs. Szatmár és Bere.g minden község«, és tanyája csoportosan ült. a rádiók előtt, hogy a najgy nap, a választás napja előtt mégegyszer meghallgass sa a magyar dolgozó nép bölcs ta­nítómesterének útmutatását, hogy a beszédből erőt, hitet és bizakodást merítsen az elkövetkezendő felada tok megoldására. Nyomor Síelvén virágzó élet, urak országából dolgozók hazája — A választás előestéjén szeret­ném még egyszer összefogni azokat a kérdéseket, amelyeket a nemzet elé terjesztünk — kezdte rádióbe szedet Rákosi Mátyás. — A Magyar Függietleaségi Népfront ezzel a vá-. lasztással arra kéri a magyar dol­gozó népet: hagyja jóvá az eddig végzett mun­kát és annak eredményeit, támo- gassa az ötéves terv hatalmas célkitűzéseit, hagyja jóvá a béke megvédésére irányuló eddigi erő­feszítéseinket, adjon nekünk fel­hatalmazást, hogy az eddigi úton haladhassunk tovább ti ennek megfelelően államszervezetünkéi elvan módon szervezzük tovább, hogy megszilárdítsa az elért ered­ményeket és előkészítse a követ­kezőt. Ami a megtett utat illeti, eredmé­nyeinket röviden és találóan adja vissza az a jelszó, hogy: nyomor ht­A nemzet fele, amely a dolgozo nép elnyomásán felül még mint nő is vissza volt szorítva, most kezdi aratni a felszabadulás neki érő gyü­mölcsét. És aki azt hiszi, hogy a nők egyenjogúsítása meglazítja a család kereteit, az nézze meg, mi­lyen bensőséggel ünnepelte éppen ebben az évben a magyar dolgozó nép az Anyák Napját és hány ezer megindító jelét láthattuk ország­szerte annak, hogy a nők egyenjo­gúsítása a nők és elsősorban az anyák fokozott megbecsülését ered­ményezte. Ugyanez tapasztalható a magyar fiatalságnál, amely de-, inok ráciánk politikai győzelmei- nek eredményeként most kezdi kimunkálni az őt megillető helyei az országépítésben. Most alakul ki bennük hivatásuk­nak az a tudata, amely mint a jö­vendő hordozóira, már. most kötele­zettséget ró. És hogy a demokrácia milyen mélyen szántott az ifjúsá­gon belül, annak legjobb mutatója az úttörő mozgalom, ez az élettől duzzadó, fakadó rügy a nemzet lombosodó fáján. A népi demokrácia egészséges nedv­keringése most kezdi ap utolsó haj­szálgyökérig is áthatni dolgozó né­pünket és a fejlődés, amelynek még csak előhírnökét látjuk, talán még fontosabb eredmény, mnt az, amit gazdasági téren elértünk Ez mind csak a kezdet. Hároméves tervünk csak első kísérlet volt, amelyet nem előzött meg összegyűjtött saját ta­pasztalatunk. Az erő kifejtésének szabad lendii- lete csak ezután következik, ams- kor már anyagban es tapasztalat­ban leraktuk az alpot. Mindezt tudja, vagy legalább is egészséges ösztönével megérzi dol­gozó népünk is. Imit Május 1 megmutatott iyen virágzó élet, urak országából, dolgozók hazája. Amikor a demokrácia hatalmas ■eredményeiről beszélünk, elsősorban a kézzelfoghatókra, számokban kife. jezhető sikerekre, az újjáépítés eredményeire, a hidakra, a termelés adataira szoktunk rámutatni. Pedig talán nem is ezek a legfontosabbak Talán még jelentősebb: az a sza­mokban ki nem fejezhető jelenség, Áogy a magyar dolgozó népnek az év­százados iga után most egyenese­dik ki először a gerince. Most kezd először szabadon, teli tü­dővel lélegezni. Az a felismerés, hogy övé az ország, magának dol­gozik, még fiatal, de már mutatko­zik minden téren teremtő ereje. Mutatkozik az élmunkásoknál, a mnnkaversenyen, a mintagazdáknál, a munkásfeltalálók sikereiben, a munkához való viszony gyökeres megváltozásában. A népi újjászületés, amire az el- »yomatás sötét évtizedeiben a ma­gyarság legjobbjai annyira áhítot­tak. most kezd megvalósulni Ss eredményeképpen friss szellő járja át a nemzet minden rétegét. Nemcsak az ipari munkás, a, dol­gozó paraszt, a haladó értelmiségi és a kisember magatartásában je­lentkezik ez, de megmutatkozik a nők egyenjogúságában is, hogy az ifjú­ság is egyre növekvő mértékben veszi ki részét a nemzetépítés fel­adatából. Még csak úgyszólván a kezdet kezdetén vagyunk, de mutatkoznak eredményei annak, hogy a felszabadult nők az első bátor­talan lépések titán most már tel­jes lendülettel indulnak neki az egyenjogúság útjának. Ennek adta jelét május elsején, amikor ezt a napot, amely régente az ipari munkásság seregszemléje volt, mcst az egész felszabadult dolgozó nép ünnepévé tette. — A Május 1. nemcsak politikai megnyil­vánulás volt a haladás nemzetközi szolidaritása a béke és a demokrá­cia mellett, de az erő, a fegyelem, a bizakodó jókedv, amely ország# szerte vele kapcsolatban mutatko­zott, a demokrácia összsikereinek kisugárzása volt. Az egymás mellett lobogó vörös és nemzeti zászlók erdeje jelké­pezte azt a felismerést, hogy ha­zánk felemelkedése és a nemzet­közi haladás ügye elválaszthatatla­nul összefonódott és külön lendü­letet ad a magyar demokrácia minden lépésének. A Május 1. azt is mutatta, hogy a magyar dolgozó ‘nép most kezdi csak iga­zán megbecsülni azt a felszabadító Az előttünk álló feladatok kö­zül kettő kimagasló: ötéves ter­vünk megvalósítása és békénk megőrzése. A két feladat csak egymással összefüggően valósítha­tó meg, Egyik feltételezi a mási­kat, egymástól el nem választható. Mi büszkén hirdetjük, hogy az ötével terv gazdaságilag többet kí­ván adni felszabadult, népünknek, mint amennyit a megelőző ötven esztendő adott. De itt sem árthat kihangsúlyozni, hogy a gazdasági­nál talán fontosabb az a fejlődés, amelyet a terv a műveltség, a nép­egészség, a falu és város életszín­vonalának egymáshoz közelítése terén nyújtani kíván. Mióta ha­zánkban a dolgozó nép győzött. művet, amelyet a Szovjetunió vég­zett, amikor leverte kezünkről a bilincset és ezzel megnyitotta előt­tünk felemelkedésünk, boldogulá­sunk és függetlenségünk útját. Még. egyet mutat Május 1. Azt, hogy dolgozó népünk megszerette és szívébe zárta a Magyar Dolgo­zók Pártját, a magyar kommunis­tákat, akik mindig élen jártak, ha áldozatvállalásról és példaadásról volt szó, akik nem ijedtek meg a nehézségektől, nem csüggedtek el a vereségek láttán, nem vesztették el fejüket a válságos pillanatok­ban és nem szédültek meg a si­kerektől és akiknek minden lépé­sét dolgozó népük szeretete és jól felismert érdeke vezették és ve­zetik előre a felemelkedéshez ve­zető úton. Nem kétséges az, hogy a ma­gyar dolgozók ezt az utat he­lyeslik és jóváhagyják. sok szó esett arról, hogy az el­múlt egynegyed évezred alatt a magyarság minden függetlenségi mozgalma elsősorban külföldi okokból, a nemzetközi viszonyok kedvezőtlen alakulása miatt szen­vedett vereséget. Most jött először létre olyan helyzet, hogy a haladó emberiség és a dolgozó magyar nép céljai egybeesnek. Ki kell emelni, hogy ez nemcsak politikai síkon, de gaz­daságilag is ígf éli. Hazánkat több, mint négy századon keresz­tül gazdaságilag is rendszeresen visszaszorították. Csak most. a demokrácia győzelmével alakultak ki gyökeres változás lehetőségei A sárba ragadt, elmaradt dolgozó fiz ötéves terv és a béke nem választhatók el egymástól nép azelőtt csak meséiben álmo­dott a hétmérföldeS csizmáról. — Most azonban megvalósult annak lehetősége, hegy hétmérföldes lép­tekkel ha'adjunk előre. A három­éves terv ebben a tekintetben csak tanoncidő volt, afféle próbamun­ka. Az új munkásigazgatók, az új bankvezetők most végezték gya­kornoki éveiket és csak ezután .jö­het a lendület. Történelmi távla­tokból tekintve: ötéves tervünk az első hatalmas lépés arra, hogy évszázados elmaradásunkat a nép­gazdaság, a kultúra terén gyorsan behozzuk. Ezt a lehetőséget tudatosította a választásokat megelőző felvilágo­sító munka. Ez a felismerés ad történelmi távlatot ennek a gigan­tikus vállalkozásnak. És ez a felis­merés teszi lehetővé, hogy bár dolgozó népünk tudatában van a még meglévő nehézségeknek és bajoknak, mégis örömmel vállalja az ötéves tervvel járó új áldozato­kat. Ezért támogatja a Független­ségi Népfrontot, amely nagy pár­tunkkal az élén záloga és biztosí­téka annak, hogy ezt a hatalmas művet is sikerrel fogjuk befejezni. fi népi demekráeia eleme a béke Az ötéves terv megvalósításá­nak elengedhetetlen feltétele a béke. Nem kell sok szót veszteget­ni arra, hogy a mi elemünk a bé­ke. Ha biztosítjuk békénket, biz­tosítottuk minden tervünk alapját. És ha a népi demokráciának ele­me a béke, ebből az is adódik, hogy a demokrácia ellenségeinek, a‘ reakciónak eleme és reménysé­ge a háború és a vele járó ször­nyű pusztulás. Ezért védi a dolgo­zó nép fokozott elszántsággal a békét. Ezért küldte ki képviselőit Parisba ahol több, mint 600 mii­» iió ember küldöttei sorakoztak fel a háborús gyújtogatok és a kard- csörtetők ellen. Ezért van ott min­denütt, ahol keményen ki kell áll­ni a béke ügyéért és ezért hoz létre a dolgozó nép fiaiból erős, demokratikus hadsereget. Tudja, hogy nem elég a békét óhajtani, meg is kell védeni. A Független­ségi Népfront befolyásának elmé­lyülését nem utolsó sorban a béke következetes védelme eredmé­nyezte. Békénket és a béke nemzetközi ügyét szolgálták azok a barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerző­dések, amelyeket demokratikus szomszédainkkal kötöttünk és a jóviszonynak s az őszinte szere­tetnek az elmélyülése, amelyet há­lás népünk fokozódó mértékben mutat felszabadítónk, a hatal­mas Szovjetunió felé. A béke vágyának volt jelenté­keny szerepe abban, hogy északi szomszédunkkal, Csehszlovákiával is meg tudtuk teremteni az egész­séges, baráti viszonyt és ezzel új, szilárd gerincét adtuk a béke- frontnak. Békepolitikánk helyes volt És hogy politikánk helyes volt, azt éppen a napokban igazolta a haladás és béke híveinek az az óriási győzelme, amely a- berlini megegyezésben és a nagyhatalmak küszöbön álló új tanácskozásában jut kifejeződésre. A háborús uszí­tok megpróbálták kezdetben ezt a győzelmet vitássá tenni, de most már kénytelenek itt is visszavonu­lót fújni. Az egyik nagy amerikai lap, amely az első sorában állt a háborús uszítóknak, tegnap kény. télén volt a következő megállapí­tást tenni: „Nyugateurópának egy újabb háborúban való részvételét az egyszerű ember akadályozza meg. A nyugateurópai ember ma­kacs eltökéltsége, hogy el akarja kerülni a háborút, szintén katonai tényező, amely közelebb áll Nyu- gateurópa valóságaihoz^ mint az amerikai tábornokok." És egy ■másik nagy amerikai lapban Wal­ter Lippman, az atombombapoliti­ka hirdetője kénytelen elismerni: „Tárgyalunk a német kérdésben, nem engedményként, hanem ter­fi magyar dolgozó né| Most, a választások előestéjén már nyugodtan le lehet rögzíteni, hogy újra helyesnek bizonyult a nemzeti demokratikus erők összefo­gása, az a politika, amelyet a múlt­ban folytattunk és amelyet a jövő veink összeroppanása következté­ben.” A háborús uszítok kudarcában része van természetesen a hatalmas Szovjetúnió következetes békepoii- tikájának. De a békefrontnak ránk­eső részéből mi is derekasan és be. csülettel kivettük részünket és sze­rény erőnkhöz képest hozzájárul­tunk az eredményekhez és. hozzá­járult nem csekély mértekben a Kínai Kommunista Párt győzelme, amellyel egy ötszázmilliós népet az imperialisták táborából a népi de­mokrácia és a béke védőinek front­jába visz át. Mint a magyar demokráciái belső sikerei egybeesnek az egész emberi haladás célkitűzéseivel, úgy a mi békeerőfeszítéseink is egybefolynak az imperialista háborús uszítok el­leni hatalmas áradattal ég erősít­jük azt. Ezt is megértette dolgozö népünk, ezért támogat bennünket, ezért hatalmaz fel bennünket arra, hogy új alkotmánnyal szentesítsük eddigi eredményeinket és segítsük e’ő a fejlődést. egv egységes család ben is folytatni szándékozunk. E3 helyes volt az egységes lista 1^, amellyel a nemzet elé léptünk. A magyar dolgozó nép most egy egy séges nagy csalid — mondta nekem egy paraszt a Dunántúlon. Ez az

Next

/
Oldalképek
Tartalom