Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-15 / 112. szám
VI. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM Huszévi házadómentességben részesülnek a házhelyhez juttatottak ARA 60 FILLER VASÁRNAP 1949. MÁJUS 15. Annyi balszerencse közt, oly sok viszály után szabadabb, erősebb, boldogabb magyar haza — mondta Rákosi Mátyás a választás előestéjén A* egész ország dolgozó népe feszült érdeklődéssel várta tegnap ftöte Rákosi Mátyás elvtárs rádióbeszédét. Nyíregyháza üzemei, a nyíregyházi tanyavilág, Szabolcs. Szatmár és Bere.g minden község«, és tanyája csoportosan ült. a rádiók előtt, hogy a najgy nap, a választás napja előtt mégegyszer meghallgass sa a magyar dolgozó nép bölcs tanítómesterének útmutatását, hogy a beszédből erőt, hitet és bizakodást merítsen az elkövetkezendő felada tok megoldására. Nyomor Síelvén virágzó élet, urak országából dolgozók hazája — A választás előestéjén szeretném még egyszer összefogni azokat a kérdéseket, amelyeket a nemzet elé terjesztünk — kezdte rádióbe szedet Rákosi Mátyás. — A Magyar Függietleaségi Népfront ezzel a vá-. lasztással arra kéri a magyar dolgozó népet: hagyja jóvá az eddig végzett munkát és annak eredményeit, támo- gassa az ötéves terv hatalmas célkitűzéseit, hagyja jóvá a béke megvédésére irányuló eddigi erőfeszítéseinket, adjon nekünk felhatalmazást, hogy az eddigi úton haladhassunk tovább ti ennek megfelelően államszervezetünkéi elvan módon szervezzük tovább, hogy megszilárdítsa az elért eredményeket és előkészítse a következőt. Ami a megtett utat illeti, eredményeinket röviden és találóan adja vissza az a jelszó, hogy: nyomor htA nemzet fele, amely a dolgozo nép elnyomásán felül még mint nő is vissza volt szorítva, most kezdi aratni a felszabadulás neki érő gyümölcsét. És aki azt hiszi, hogy a nők egyenjogúsítása meglazítja a család kereteit, az nézze meg, milyen bensőséggel ünnepelte éppen ebben az évben a magyar dolgozó nép az Anyák Napját és hány ezer megindító jelét láthattuk országszerte annak, hogy a nők egyenjogúsítása a nők és elsősorban az anyák fokozott megbecsülését eredményezte. Ugyanez tapasztalható a magyar fiatalságnál, amely de-, inok ráciánk politikai győzelmei- nek eredményeként most kezdi kimunkálni az őt megillető helyei az országépítésben. Most alakul ki bennük hivatásuknak az a tudata, amely mint a jövendő hordozóira, már. most kötelezettséget ró. És hogy a demokrácia milyen mélyen szántott az ifjúságon belül, annak legjobb mutatója az úttörő mozgalom, ez az élettől duzzadó, fakadó rügy a nemzet lombosodó fáján. A népi demokrácia egészséges nedvkeringése most kezdi ap utolsó hajszálgyökérig is áthatni dolgozó népünket és a fejlődés, amelynek még csak előhírnökét látjuk, talán még fontosabb eredmény, mnt az, amit gazdasági téren elértünk Ez mind csak a kezdet. Hároméves tervünk csak első kísérlet volt, amelyet nem előzött meg összegyűjtött saját tapasztalatunk. Az erő kifejtésének szabad lendii- lete csak ezután következik, ams- kor már anyagban es tapasztalatban leraktuk az alpot. Mindezt tudja, vagy legalább is egészséges ösztönével megérzi dolgozó népünk is. Imit Május 1 megmutatott iyen virágzó élet, urak országából, dolgozók hazája. Amikor a demokrácia hatalmas ■eredményeiről beszélünk, elsősorban a kézzelfoghatókra, számokban kife. jezhető sikerekre, az újjáépítés eredményeire, a hidakra, a termelés adataira szoktunk rámutatni. Pedig talán nem is ezek a legfontosabbak Talán még jelentősebb: az a szamokban ki nem fejezhető jelenség, Áogy a magyar dolgozó népnek az évszázados iga után most egyenesedik ki először a gerince. Most kezd először szabadon, teli tüdővel lélegezni. Az a felismerés, hogy övé az ország, magának dolgozik, még fiatal, de már mutatkozik minden téren teremtő ereje. Mutatkozik az élmunkásoknál, a mnnkaversenyen, a mintagazdáknál, a munkásfeltalálók sikereiben, a munkához való viszony gyökeres megváltozásában. A népi újjászületés, amire az el- »yomatás sötét évtizedeiben a magyarság legjobbjai annyira áhítottak. most kezd megvalósulni Ss eredményeképpen friss szellő járja át a nemzet minden rétegét. Nemcsak az ipari munkás, a, dolgozó paraszt, a haladó értelmiségi és a kisember magatartásában jelentkezik ez, de megmutatkozik a nők egyenjogúságában is, hogy az ifjúság is egyre növekvő mértékben veszi ki részét a nemzetépítés feladatából. Még csak úgyszólván a kezdet kezdetén vagyunk, de mutatkoznak eredményei annak, hogy a felszabadult nők az első bátortalan lépések titán most már teljes lendülettel indulnak neki az egyenjogúság útjának. Ennek adta jelét május elsején, amikor ezt a napot, amely régente az ipari munkásság seregszemléje volt, mcst az egész felszabadult dolgozó nép ünnepévé tette. — A Május 1. nemcsak politikai megnyilvánulás volt a haladás nemzetközi szolidaritása a béke és a demokrácia mellett, de az erő, a fegyelem, a bizakodó jókedv, amely ország# szerte vele kapcsolatban mutatkozott, a demokrácia összsikereinek kisugárzása volt. Az egymás mellett lobogó vörös és nemzeti zászlók erdeje jelképezte azt a felismerést, hogy hazánk felemelkedése és a nemzetközi haladás ügye elválaszthatatlanul összefonódott és külön lendületet ad a magyar demokrácia minden lépésének. A Május 1. azt is mutatta, hogy a magyar dolgozó ‘nép most kezdi csak igazán megbecsülni azt a felszabadító Az előttünk álló feladatok közül kettő kimagasló: ötéves tervünk megvalósítása és békénk megőrzése. A két feladat csak egymással összefüggően valósítható meg, Egyik feltételezi a másikat, egymástól el nem választható. Mi büszkén hirdetjük, hogy az ötével terv gazdaságilag többet kíván adni felszabadult, népünknek, mint amennyit a megelőző ötven esztendő adott. De itt sem árthat kihangsúlyozni, hogy a gazdaságinál talán fontosabb az a fejlődés, amelyet a terv a műveltség, a népegészség, a falu és város életszínvonalának egymáshoz közelítése terén nyújtani kíván. Mióta hazánkban a dolgozó nép győzött. művet, amelyet a Szovjetunió végzett, amikor leverte kezünkről a bilincset és ezzel megnyitotta előttünk felemelkedésünk, boldogulásunk és függetlenségünk útját. Még. egyet mutat Május 1. Azt, hogy dolgozó népünk megszerette és szívébe zárta a Magyar Dolgozók Pártját, a magyar kommunistákat, akik mindig élen jártak, ha áldozatvállalásról és példaadásról volt szó, akik nem ijedtek meg a nehézségektől, nem csüggedtek el a vereségek láttán, nem vesztették el fejüket a válságos pillanatokban és nem szédültek meg a sikerektől és akiknek minden lépését dolgozó népük szeretete és jól felismert érdeke vezették és vezetik előre a felemelkedéshez vezető úton. Nem kétséges az, hogy a magyar dolgozók ezt az utat helyeslik és jóváhagyják. sok szó esett arról, hogy az elmúlt egynegyed évezred alatt a magyarság minden függetlenségi mozgalma elsősorban külföldi okokból, a nemzetközi viszonyok kedvezőtlen alakulása miatt szenvedett vereséget. Most jött először létre olyan helyzet, hogy a haladó emberiség és a dolgozó magyar nép céljai egybeesnek. Ki kell emelni, hogy ez nemcsak politikai síkon, de gazdaságilag is ígf éli. Hazánkat több, mint négy századon keresztül gazdaságilag is rendszeresen visszaszorították. Csak most. a demokrácia győzelmével alakultak ki gyökeres változás lehetőségei A sárba ragadt, elmaradt dolgozó fiz ötéves terv és a béke nem választhatók el egymástól nép azelőtt csak meséiben álmodott a hétmérföldeS csizmáról. — Most azonban megvalósult annak lehetősége, hegy hétmérföldes léptekkel ha'adjunk előre. A hároméves terv ebben a tekintetben csak tanoncidő volt, afféle próbamunka. Az új munkásigazgatók, az új bankvezetők most végezték gyakornoki éveiket és csak ezután .jöhet a lendület. Történelmi távlatokból tekintve: ötéves tervünk az első hatalmas lépés arra, hogy évszázados elmaradásunkat a népgazdaság, a kultúra terén gyorsan behozzuk. Ezt a lehetőséget tudatosította a választásokat megelőző felvilágosító munka. Ez a felismerés ad történelmi távlatot ennek a gigantikus vállalkozásnak. És ez a felismerés teszi lehetővé, hogy bár dolgozó népünk tudatában van a még meglévő nehézségeknek és bajoknak, mégis örömmel vállalja az ötéves tervvel járó új áldozatokat. Ezért támogatja a Függetlenségi Népfrontot, amely nagy pártunkkal az élén záloga és biztosítéka annak, hogy ezt a hatalmas művet is sikerrel fogjuk befejezni. fi népi demekráeia eleme a béke Az ötéves terv megvalósításának elengedhetetlen feltétele a béke. Nem kell sok szót vesztegetni arra, hogy a mi elemünk a béke. Ha biztosítjuk békénket, biztosítottuk minden tervünk alapját. És ha a népi demokráciának eleme a béke, ebből az is adódik, hogy a demokrácia ellenségeinek, a‘ reakciónak eleme és reménysége a háború és a vele járó szörnyű pusztulás. Ezért védi a dolgozó nép fokozott elszántsággal a békét. Ezért küldte ki képviselőit Parisba ahol több, mint 600 mii» iió ember küldöttei sorakoztak fel a háborús gyújtogatok és a kard- csörtetők ellen. Ezért van ott mindenütt, ahol keményen ki kell állni a béke ügyéért és ezért hoz létre a dolgozó nép fiaiból erős, demokratikus hadsereget. Tudja, hogy nem elég a békét óhajtani, meg is kell védeni. A Függetlenségi Népfront befolyásának elmélyülését nem utolsó sorban a béke következetes védelme eredményezte. Békénket és a béke nemzetközi ügyét szolgálták azok a barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződések, amelyeket demokratikus szomszédainkkal kötöttünk és a jóviszonynak s az őszinte szeretetnek az elmélyülése, amelyet hálás népünk fokozódó mértékben mutat felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió felé. A béke vágyának volt jelentékeny szerepe abban, hogy északi szomszédunkkal, Csehszlovákiával is meg tudtuk teremteni az egészséges, baráti viszonyt és ezzel új, szilárd gerincét adtuk a béke- frontnak. Békepolitikánk helyes volt És hogy politikánk helyes volt, azt éppen a napokban igazolta a haladás és béke híveinek az az óriási győzelme, amely a- berlini megegyezésben és a nagyhatalmak küszöbön álló új tanácskozásában jut kifejeződésre. A háborús uszítok megpróbálták kezdetben ezt a győzelmet vitássá tenni, de most már kénytelenek itt is visszavonulót fújni. Az egyik nagy amerikai lap, amely az első sorában állt a háborús uszítóknak, tegnap kény. télén volt a következő megállapítást tenni: „Nyugateurópának egy újabb háborúban való részvételét az egyszerű ember akadályozza meg. A nyugateurópai ember makacs eltökéltsége, hogy el akarja kerülni a háborút, szintén katonai tényező, amely közelebb áll Nyu- gateurópa valóságaihoz^ mint az amerikai tábornokok." És egy ■másik nagy amerikai lapban Walter Lippman, az atombombapolitika hirdetője kénytelen elismerni: „Tárgyalunk a német kérdésben, nem engedményként, hanem terfi magyar dolgozó né| Most, a választások előestéjén már nyugodtan le lehet rögzíteni, hogy újra helyesnek bizonyult a nemzeti demokratikus erők összefogása, az a politika, amelyet a múltban folytattunk és amelyet a jövő veink összeroppanása következtében.” A háborús uszítok kudarcában része van természetesen a hatalmas Szovjetúnió következetes békepoii- tikájának. De a békefrontnak ránkeső részéből mi is derekasan és be. csülettel kivettük részünket és szerény erőnkhöz képest hozzájárultunk az eredményekhez és. hozzájárult nem csekély mértekben a Kínai Kommunista Párt győzelme, amellyel egy ötszázmilliós népet az imperialisták táborából a népi demokrácia és a béke védőinek frontjába visz át. Mint a magyar demokráciái belső sikerei egybeesnek az egész emberi haladás célkitűzéseivel, úgy a mi békeerőfeszítéseink is egybefolynak az imperialista háborús uszítok elleni hatalmas áradattal ég erősítjük azt. Ezt is megértette dolgozö népünk, ezért támogat bennünket, ezért hatalmaz fel bennünket arra, hogy új alkotmánnyal szentesítsük eddigi eredményeinket és segítsük e’ő a fejlődést. egv egységes család ben is folytatni szándékozunk. E3 helyes volt az egységes lista 1^, amellyel a nemzet elé léptünk. A magyar dolgozó nép most egy egy séges nagy csalid — mondta nekem egy paraszt a Dunántúlon. Ez az
