Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-14 / 111. szám
SZOMBAT, 1949. MÁJUS 14NYÍRBE (Ti MAGYAR NET 3. OLDAL VALAMENNYIEN I NÉPFRONTRA SZAVAZUNK FeEcEiszifett házak közüli, linneplőkssi vonul Hvirpszöfiv népe az urnák elé Nyírpazonyban az egyik udvarból k<i ácsolás zaja hallatszik ki. Nagy tábla ke-ziil. Amint megtudjuk, erre jön a felírás: „VALAMENNYIEN A NÉPFRONTRA SZAVAZUNK'* Ezt ai táblát viszik majd elől vasárnap, utána az egész község választói felvonulnak a szavazóhelyiség elé, hogy hitet tegyenek a Népfront mellett, minden magyar dolgozó, minden demokrata hatalmas összefogásé mellett, amely új országot épít ötéves tervével. Siebs Isuánéknái nagy a készülődés. Szabőné ruhát mos. — Készíti a tisztaruhát, az ünneplőt vasárnapra — magyarázza Szabó István. — Mert nagy ünnep lesz ám »ekünk a választás napja. Egvüt? vonulunk fel, ahányan vagyunk iá- lasztópolgárok. Tudjuk mi, mit jelen: a mi szavazatunk. A magunk munkáját segítjük, a magunk életéi tesszük könnyebbé azzal, hogy p Népfrontra szavazunk. — Meg a gyerekekét — szól közbe a felesége, akinek a múltban csak v hajnaltól napestig való munkáim volt joga, nem pedig a képviselőválasztáshoz. Pedig nem nagyon válogathattak, a:-: egyik jelölt éppúgy földbirtokos, vagy más ingyenélő ember volt, mini a másik. Egykori képviselőkről 1 C-.ZÓL Szatócs Miklós 13 holdas középparaszt is. — Nem láttunk mi, kérem, képjelet a múltban csak választások idején. Akkor is csak jó messziről, pódiumról hallgattuk, hogy Ígérget köves utcát, meg mindent, ami hir télén az eszébe juicti. Aztán beüli a *képviselőházba és színét sem lát- tűk az új választásig. — És most? Felderül az arca. — Most? össze sem tudom szá molni hirtelen, hányszor voltak koz ségünkben a 47-es választás óta p népi demokrácia képviselői. Csak úgy, megnézni, hogyan folynak a munkák, nem-« kell segíteni vala miben. Mások ezek a maiak. Olyanok, amilyenek nekünk, dolgozók nak kellenek: munkások, parasztok. Szebb lesz a házunk, mint május elsején — Tartogatok én vasárnapra meglepetést — mondja Szatócs bácsi mosolyogva. — Feldíszítjük a házunkat valamennyien, de igyekszem hogy az enyém legyen a legszebb Amikor érdeklődünk, hogy mi lesz a nagy díszítés, titkolódzva in teget: —1 Nem árulom el. Hadd törjék a fejüket a szomszédok is. Szépek voltak a házak május elsején is, de az enyém most még annál is szebb lesz. Valami eszembe jutott az ünnepség után. Majd vasárnap reggel. Megnézheti akárki. Megköszönjük a hároméves tervet Olyan a hangulat az egcsz községben, mint nagyünnepek előtt. És a szavazók tudják azt is, hogy mii ünnepelnek a választás napján. Szó. kólái Miklós kétholdas újgazda mondja : — Ezen a napon megköszönjük a Magyar Dolgozók Pártjának, a népi demokráciának, ho,gíy földet kaptunk, megköszönjük a hároméves tervet. a jobb életet, mert ha máskor nem is, legalább vasárnap már hús is jut az asztalunkra. Megköszönjük azt, hogy békében élhetünk, nem háborgat bennünket senki és szavaza túlikkal örömmel járulunk hozzá az ötéves tervhez, ami még több élelmiszert, még jobb életet ad nekünk. A nép képviselőjelöltjei Könnyű lesz a szavazás — még az öregeknek sem kell szemüveget vinni Kis képek a választás előtti napról Dobi István Magyarország miniszterelnöke évtizedeken át mint részesarató és napszámos kereste kenyerét. —A Tanácsköztársaság bukása után hét hónapra internálták, mert a Felvidéken védte a dolgozók hazáját a betolakodóktól. 1942-ben bekapcsolódott a függetlenségi mozgalomba és a dolgozó nép légióbbjaival együtt harcolt a népellenes háború megszüntetéséért, a magyar függetlenség kivívásáért. A felszabadulás után képviselő, majd miniszter lett, A d ilgozó pa. a Kossuth rádióban hívta harcba a magyar népet az ország függetlenségéért. Amiről az elnyomás éveiben beszélt a somogyi parasztoknak, az valósággá vált 1945-ben: megindul a földosztás. A ,,földosztó minisz tér” a földreform után is nag- gondot fordított a parasztság tá mogatására: hitelkedvezmények nek megszilárdításáért és a Nemzeti Parasztpártban megbújt népellenes elemek elvtávolításáért. — Harcos múltjához méltó következetességgel munkálkodik azon, hogy népi demokráciánk jólétet, kultúrát, -szebb, boldogabb jövőt teremtsen a magyar falun. Holnap szavaznak a dolgozók. Uton-útfélen, munkahelyen, piti nőn, séta közben, mindenki arról beszél. A szomszédos utcák huszas csoportjainak tagjai etujságolják. hogyan fog felvonulni csoportjuk. De már az is érdekli a dolgozó, kát, hogyan kell majd a szavazatot leadni. * A Népbolt állomástéri fiókjában nagy a tolongás. Alig győzik a ki szclgálást. Várakozás közben r.agj a beszélgetés a vevők közt is. Két idősebb néni így cseréli ki véleményét: — Maga is ott lesz holnap? — Már hogyne lennék. Nézze csak. Hát nekem is van szavazati jogom, élek vele. . — Könnyű lesz most szavazni, nem szédül meg az ember a sok kocka között. — Nem. Szemüveg nélkül is el mehet, mert nem kell jelzés a sza vazólaipra. Úgy, ahogy megkapta, összehajtogatja, beteszi a birítékba és punktum. * — Hát ez a valódi. A népkert árnyas lombjai alatt vidám lurkók loholnak. A uadokon pihenő dolgozók nézik a fiatalok vidámságát. Závodni András és Ormos Károly kőművesek csendesen üldögélnek az egyik pádon. Velük szemben már serényen folynak a dohánybeváltó és a pályanlvar épí tésének előkészületei. A két kőműves még nem dolgozik. Ilyenkor eljönnek jövendő munkahelyük köze. lébe, ahol rövidesen felveszik a munkát, ha megkezdődik az építés cs vége a gondnak, folyhat az elet megelégedetten, boldogan. Ők is a szavazásról beszélgetnek. Závodni András olvassa a lapból: „Hogyan kell szavazni?“ — Hallja, Ormos elvtárs, nem kell semmit csinálni a szavazólappal, csak összehajtogatni és borítékba rakni. — Tudom — bólint Ormos. — Nagyon helyes. Mit fogok én keresztelni, meg mit csinálni azzal a szavazólappal. Mindnyájunknak egy a célja: mihamarabb felépíteni tzv az országot, az építésnél munkához jutni. Bár már 47-ben is ilyen szavazás lett volnaj, már régen nem lennénk munka nélkül, — Az igaz — mondja Závodni elvtárs. — De így sem soká leszünk már. Már lerakták a dohánybeválió alapkövét, annak az építésénél ka. punk munkát. * özv. Tímár Béláné a városháza előtt kínálja a frissen sült zsemlyét. —- Szombaton megfőzök vasárnapra, hogy elmehessek szavazni a többiekkel és végignézhessem azt a sok vidámságot, ami ezen a napon lesz. — Nagy nap lesz ez. Hej, négy év alatt de sokat láttunk, megtanultuk, hogy boldog jövőt teremthessünk gyermekeinknek. — De megtanultuk azt is, hogy ebben az országban minden a dolgozókért van. * Az esti kisgyűlésen Fábián bácsi, vasúti munkás még egyszer felteszi a kérdést, hogy mindenki jól megtanulja. — Tessék elmondani még egy szer, hogyan kell szavazni? Miiídenki tudja. Hogyne tudná, hiszen jogait fogja gyakorolni és éppen ezért mindenkit érdekel, hogyan gyakorolhatja ezeket a jogokat. BALLAGÁS Lábukat szorította a kölcsönkéri feketecipő, kabátjuk is csuklón felül ért és busán összehajolva énekelték : .... megyünk, megyünk sa nagy világban elveszünk... Mentek és hányán vesztek el a nagyvilágban. Drága értékek, akik csak ezt kapták az érettségi bizonyít vány mellé: kár, hogy nem tanulhatsz tovább. Munka nélkül hányódtak az utcán, vagy legjobb esetben megalázottan hajlonghattak a „mélióságos“ urak előtt és körrasztsághoz való hűsége egyre inkább rávezette arra a felismerésre, hogy a nagyferenci Kisgazdapárt helytelen úton halad, hogy a vezetésben felülkerekedett ősz. szeesküvők elárulják a dolgozó parasztság érdekeit. A demokratikus balszárny élén kemény harcot vívott a hazaáruló jobboldal ellen. Felismerte és megalkuvás nélkül követi azt az utat, amely a parasztság felemelkedéséhez vezet' a munkásosztállyal való szövetség, az ötéves terv, a béke megvédésének útját. Nagy Imre Nagy Imre elvtársnak, az országgyűlés elnökének zsellérember volt az apja. Az első világháború után mint az illegális Kommunista Párt tagja szervezte a somogyi parasztokat az elnyomó Horthy- rendszer ellen, a demokratikus földreformért, a szabadságért. — 1927-ben letartóztatták és elítélték. A második világháború alatt kel, vetőmagakciókkal mozdította elő, hogy a földhözjutott gazdák megerősödhessenek saját földjükön. Napjainkban sorra valósulnak meg az egykori zsellér fiainak célkitűzései, a gépesítés, a traktorok ezrei biztosítják a mezőgazdaságban a többtermelést és teszik könnyebbé a föld dolgozóinak életét. Mint egyetemi tanár a dolgozó parasztok gyermekeinek ezreiből nevel kitűnően képzett mezőgazdasági szakembereket. Pártjával, a Magyar Dolgozók Pártjával az első vonalban dolgozik azért, hogy a dolgozó parasztság az ötéves terv során boldog, erős, műviéit és szabad legyen. Darvas Jóxsef Magyarország építésügyi minisztere szegényparaszt gyermeke. Orosháza kulákjai megakadályozták abban, hogy iskolái elvégzése után otthon tanító lehessen. Darvas József hű maradt a dolgozó parasztsághoz. Mint harcos politikai író támadta, leleplezte a Horthy-rendszert. A felszabadulás után résztvett a földosztásban, tevékenyen dolgozott a munkások és dolgozó parasztok szövetségéHorganyháboru Ötmillió fontot költöttek eddig ebben az évben az angolok a maláj, földi hadjáratra, ötmillió fontot lőttek el az erdőkben otthonosan mozgó szabadságharcosokra és sok- ezer angol anya várja haza hiába a fiát, aki Malájföldön küzdött az angol urak nagyobb hasznáért. Ötmillió font azonban nagy pénz. Az angol képviselőházban valaki szóvátette, megéri-e ez a háború ezt a tengersok befektetést. Egy ifjú angol lord, a képviselőház egyik fiatal tagja mondotta ki az igazságot ebben az ügyben. Felszólalása rövid volt, de érthető. — Tisztelt képviselőtársaim! — kezdte. — Az volt a kérdés, megéri-e a maláji háború az ötmillió fontot. Nos, Malájföldön vannak a világ leggazdagabb horgany és gu- miültetvényei és innen szerzi he Európa fűszerszükségletének javarészét. Nos uraim, mi érne angol pénzt és angol vért, ha nem birodalmunknak ez a csodás kincse, amely több dollárt szerez számunkra, mint az Egyesült Királyság többi részei együttvéve. Az angol képviselőház megelégedett a válasszal, az edinburghi és glasgowi, londoni és manchesteri, liverpooli és oxfordi anyákat viszont nem kérdezte meg senki. 10 ezer forint nyereségrészesedést kapott vissza az Alkaloida Az iparügyi minisztérium kiértékeli, hogy az egyes államosított üzemek milyen mértékben teljesítették, illetve teljesítették túl a nyereségrészesedés befizetésének tervét. Ennek alapján kiszámítják, hogy mennyi az az összeg, amelyet visszatérítésképpen az üzemnek juttatnak, A visszafizetés során a büdszentmihályi Alkaloida vegyészeti gyár 9866-formtot kap. HIRDESSEN a Nyírségi Magyar Népben mölhettek az asztalról lehullott morzsákért. Sivár, jövőnélküli kilátástalan élet várta őket az iskola kapuin kívül. És most? Nézd, ott mennek az utcán. Vidáman, frissen virágcsokrokkal. A virágcsokrot a legszebb, a szabadság, a függetlenség, az öröm piros szalagjával díszítették. És énekelnek. Nem szomorú nekibúsu- lással, hanem nevető fiatalsággal: . . . if júság, miénk az élet . . • ! Anyák, apák kísérik őket, közöttük egyszerű munkásasszonyok, fejkendős 1 arasztnénik, kicsit könnyezik a szemük, de nem a bánattól, nem a „mi lesz veletek tovább“-tól, hanem az örömtől. Az utcákon plakátok hirdetik: „Az ötéves terv új országot teremt!“ „Az ötéves terv nyomán nincs szegénység, munkanélkii. líség!“ „Fiatalok! Várunk benneteket az egyetemekre, fiőskolákra:“ Megállanak a Párt előtt a „ballagok“ és éljeneznek. Ha a lelkes éljenzéseket lefordítanád, akkor ezt mondanák a szavak: köszönjük a dolgozó nép legjobb fiainak, hogy nem szomorú a mi életünk, köszönjük, hogy vidáman örülhetünk a fényes jövőnek, az alkotó munkának, ígérjük, hogy híven teljesítjük kötelességünket. TISZALÖK A HÁROMSZÁZADIK VILLAMOSÍTOTT FALU Lapunk egyik legutóbbi számában megírtuk, hogy ma kapcsolják be a villanyt ünnepélyes keretek között négy szabolcsi községben, Tiszalökön, Tiszanagyfaluban, Ti- szaeszláron és Büdszentmihályon- Május l.-ével 279 magyar falul jutott villanyhoz. Azóta is fokozódó iramban villamosítják a falvakat. Ma újabb 14 községben kapcsolják be a villanyt. A 14 község között Tiszalök a háromszázadik község, amely villanyt kap.
