Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-13 / 110. szám

. 4. oldal. NYÍRSÉGI magyar nép PÉNTEK, 1949. MÁJUS 13. K Nagyon megszerettük a népnevelőket — mondják Burék az Oncsa-telepen Vaszifij Gercsov egy napja | _____7 6 r a_____j tépően hideg vízsugár alatt. Mire. Egyforma fehér házait, te­rítéseik, udvarok sorakoznak egymás mellett a nyíregyházi Oncsa-telepen, a Család-utcá­ban. A Booskaá-utcáltól észak felé végig egyformán sok- gyermekes dolgozó emburek lakják ez-- az utcát. Külön MDP, pártszervezete van a telepnek és a pártszer­vezetnek lelkes 1 népnevelő­gárdája. Halálomra benyitunk az egyik háizba, Búr János sza­bó otthonába. Odabenn vidá­man zörög ia varrógép. A szorgalmas tü nyomán kabát­tá válik a kiszabott1 szövet, gyűrődéseit forró vasaló egyengeti el és délután jöhet érte a gazdája. Még segítettek is Jártlak-e mái' erre népneve­lők? A kérdésre Búr János szabó felesége válaszol. Örömmel emlékezik vissza a népnevelők látogatására. —■ Voltak itt bizony nem is • egyszer. Két kedves szom­szédasszony, Hemádvöigyiné és Balázsiné a két elvtársnő a hosszú utca málsik végén lakik, de a Család-utcában mindenki szomszéd. — Először kicsit bosszan­kodtam — szól közbe az em­ber —, azt hittem, hogy fel­tartanak a munkámban. De aztán maguk a népnevelők mondták, hogy csak nyugod­tan dolgozzam, vasalás köz­ben is lehet beszélgetni. Sőt még segítettek is. A hároméves tervnek köszönhetjük — Hosszasan elbeszélget­tünk a népnevelőkkel és mondhatom, úgy igaz minden ahogy tőlük hallottuk. Moste már tisztán látok olyan dol­gokban! is, amiről keveset tudtam. Ök mondták el és mi páxtoükivülliak is elismerjük, hogy a Miagyiar Dolgozók Pártjának a politikája tette lehetővé, hogy a mi telepünk is városiasabb legyen. . '. Ha már múlt ilyen ostobán bánt el a szegény néppel és messze a városon kívül épí­tette ezt1 a telepet, most leg­alább könnyebbé teszik az életűinket. 1945. óta bevezet­ték ide a villanyt, van nap­közi otthon és jóvizü kút. A hároméves tervnek köszön­hetjük — igy mondták a népnevelők. Most már tisztán látom ••• A népnevelők elmagyaráz­ták, hogy az utcánkat kikö­vezik — ha addig nem — az ötéves terv idején. Elmond­ták és igy már tisztán látom, hogy miért hívtak be a fel- szabadulás előtt katonának évenként többször is, a gaz­dagok meg itthon lógtak, pedig az ő érdekükben volt az eg]ész háború, nem a dol­gozó nép érdekében. A' ma­gunkfajta szgényembert elvit­ték katonáinak és a családnak annyi segélyt 'adtak, hogy még sóra is kevés volt. Kicsit gondolkozik, aztán igy folyílatja: Arról is beszélgettünk, hogy most kevesebb a munkám fi kelletnél. A szomszédasz­bzonyok olyan szépen el­mondták megint, hogy az öt­éves terv tovább emeli az életszilnvoniaílat, a munkások többet fognak keresni, többet költhetnek ruhára és igy a szabók is jobban élnek majd. — Azért szerettük meg A dolgozó nép hatalmas győzel­mének napja, örömünnepe lesz május 15-e, amikor az egész nép hitet tesz szavazásával az ötéves terv, a béke, a jólét mellett, a Magyar Dolgozók Pártja vezette Függetlenségi Népfront mellett. — Vidáman, zászlókkal, énekelve vo­nulnak majd a nyíregyházi dolgo­zók is az urnák elé ezen a nagy napon, a szavazókörzetekben ku!- túrgárdák, tánccsoportok, zene. karok, énekkarok szórakoztatjáK a szavazókat. Este a város hu­szonegy helyén lesznek kultúrelő­ökőt1 annyira — módja az asszony —, mert minden sza­vuk igazság. Megígérték, hogy eljönnek többször is. A választás után is és mi ennek külön örülünk. Jó lesz akkor is okos emberekkel beszél­getni. adások. Három szabadtéri színpa­dot is állítanak fel a Kossuth té­ren, a Hatzel téren és a Károlyi téren, ahol reflektorfények mel­lett Nyíregyháza legjobb színját. szói és tánccsoportjaí tartanuk előadásokat este 8 órától. Az elő­adásokat reggelig tartó szabadtéri tánc követi. Az örömünnepbő! sportolóink is kiveszik részültet, a Szabadságharcos Szövetség kerék­páros szakostzálya kerékpáros be­mutatókat rendez a város minden részében. Vaszilij Gercsov erdőmunkás éj. ietiszekrényén éles berregéssel megszólal az ébresztőóra. 7 óra, dünnyögii magában az izmos férfi, aztán nagyot nyújtózva, csontjait ropogtatva kiugrik az ágyból. — Első útja a fürdőszobába vezet— Megereszti a zuhanyt, vígan prüszkölve szappanozza magát a végez, felesége a padlós, szőnyeg­gel borított, képekkel díszített szobában már megterített. Ger­csov jóétvággyal megreggelizik, vállára akasztja hátizsákját, me­lyet felesége élelemmel töltött meg, majd ebúcsúzva családjától, munkára indul, az erdőbe. I óra A faóriások között megindul a munka. Az alkotás muzsikáját zúgják a fűrészelő' gépek, csat­eruelik magasra súlyos testüket, óriási teherautók indulnak vissza velük a város felé. Bútor, épület Traktorok vontatta teherkocsik szállítják a városba e kitermelt fát. fognak a fejszék mint szívendö- fött óriások, zúgva, recsegve dől­nek ki a hatalmas fák. Daruk lesz belőlük: otthon, a városi dol­gozóknak. óra Pihenő — süvölt végig a kiáltás az erdőn. A fák közül előbukkan­nak a munlkások. Kezet mosnak a mosdóhelyiségben és a kultúrhe- lyiség ebédlőjében hozzálátnak az étkezéshez. Nem unatkoznak: az erdei munkateíepnek rádiója van, 5 ó t a | Kürtszó harsán, vége a munká­ltak. Az emberek mégsem haza­felé indulnak. Visszatérnek a kul- túrházba, megmosdanak, levetik munkaruhájukat, majd hátizsákjuk­ból szinte valamennyien gondo­san átkötött csomagot vesznek elő. Könyv van benne. Hamaro­san megérkezik a mozgókönyvtár, ez a hatalmas gépkocsi. 50 van Gercsov feleségével község kultúrháza felé indul. — Mindketten átöltöztek. Jóleső ér­zés ez a napi munka után. A kul- túrház előtt már gyülekeznek az ismerősök. Mozielőadás lesz ma a nagyteremben, új szovjet filmet játszanak. 26 vándor moziautó működik a kerületben. Kétheten-----------1 _________ ______7 óra |-együtt I ________9 6 p a Gercsovék hazafelé indulnak __ Az asszony gyorsan megterít, fel­tálalja a vacsorát. E-vés után még olvasnak egy kicsit, ismerkednek a ma hozott könyvekkel, azután még hallgatják egy darabig a rá­tlőszór a legfrissebb híreket hall­gatják. Mire befejezték az ebédet, a hírek elhangzottak. Még van félóra pihenő. Beszélgetnek, mu­zsikát hallgatnak. Már eddig több, mint 500 rádióállomást létesítettek az erdei munkatelepeken. belőle a gorkiji járásban, egy ide is eljön minden héten. Ilyenkor cserélnek a munkások. Gercsov négy új könyvet visz haza. Egy politikai füzetet, ezt ő is meg a — egy kis gyümölcsszedés. felesége is olvassa. Egy szak- könyvet, ezt ő tanulmányozza és két szépirodalmi könyvet a fele­ségének. ként tartanak itt is egy előadást, minden második hét szerdáján. _ Nemcsak a szórakoztató filmeket mutatják be, hanem híradóikkal a Szovjetunió minden tájának éle. tét megelevenítik a falucska lakói előtt. Oktató, tanító, tudományos rövidlfiilmeket is vetítenek. diót. 10 óra, mire lakásukban ki­alszik a villany. A boldog, gond­talan emberek nyugalmával alsza­nak,, hogy másnap frissen, kipi. henten folytathassák munkájukat. A nép képviselőjelöltjei Czinkovszki Mártonné A mai)számos szülők gyer­meke, az egykori varrónő ma a vármegyei szociális fel­ügyelőségen dolgozik. Napkö­zi otthonokat szervez a sze- génygyermekejk számára, se­gélyt u'ttal ki a hadigondozot­taknak. Édesapja is, bátyja is részt vetitek ,a írnunk ásni o z gal o m ­ban. Ebben a környezetben nevelkedett és hamarosan ő is bekapcslódot't a mozga­lomba. 15 évvel ezelőtt is akácosak most — a bajbaju­tottakon segített, ahogy ere­jéből kitelt. A Vörös Segély munkájában vett részt, ami­kor bebörtönözték a nyíregy­házi pártvezetöke't. Elvtáraai- val együtt forradalmi köny­veket és röpiratokat terjesz­tett olyan időben, amikor börtön járt ezért. 1944. október 15-én a többi kommunista és szociáldemo­krata vezetővel őt is letar­tóztatta a Gestapo. Akkor szabadult ki, amikor az egész város is megszabadult a me­nekülés közben its romboló, fasisztáktól. Czinkovszki Mártonná elv­társnő munkája, élete utalt mutat a nőknek, 'bizonyítja, hogy egyszerű varrónőkből, a nép. gyermekeiből ma már ve­zető tisztviselők is lehetnek, ha a népért dolgoznak. Jó helyre adják szavazatukat a szabolcsi, szatmári asszonyok, ha olyan jelölteket támogat­nak, minit Czinkovszki Már­tonjáé, az MDP egyik legjobb uyireg-yiiiizi pártmunkása. Sárii Rózsi Sárii Rózsi lelvtársnő, a .Magyar Nők Demokratikus Szövetségének központi veze­tőségi tagja 15 éves koráig mezőgazdasági munkás volt Vecsenyepusztán. Budapesten dolgozo.lt ezután, közben el­végezte a polgári iskola négy osztályát. Korházi alkalma­zott műtősnő lett a főváros­ban. 1938-ban ismerkedett meg a földalatti kommunista mozgalommal és részt vett az illegális párt munkájában. A felszabadulás után megszer­vezte az egészségügyi alkal­mazottiak szakszervezetót és .a tagság osztatlan bizalmából főtitkára lett. Az MDP a fő­város törvényhatósági Bizott­ságába delegálta és az Mindez­en kívül ott dolgozik azért, hogy a magyar asszonyoknak szebb jövője legyen. Dolgozik azért, hogy a magyar asszo­nyok is hozzájáruljanak helytállásukkal az ötéves terv sikeréhez, családjuk boldogu­lásához és eredményesen har­coljanak a békéért. Sárközi Józseiné Sárközi Józsefeié máltészal- kad parasz'tlasszony. A felsza­badulás előtt férjével együtt napszámos munkával kereste a kenyerét. Dolgozott, mint harmados, ha kellett még zsá­kolni is elment. A népi demo­krácia az ő válláról is levette :a súlyos terheket. A népért végzett munkájának megbe­csüléseként ma ő a mátészal­kai szövetkezeti hitelintézet ügyvezető igazgatója. Szabadtéri előadások, táncok május 15-én

Next

/
Oldalképek
Tartalom