Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-12 / 109. szám

2. oldaL WT1R8«&1 HA •TAR ST©P Osütörtök, 1949. május ISj. Választásra készül Ores, am&lyet as urak mindig becsaptak Május elsején és május 8-án impozáns egységben és tömegek­ben vonult fel a nyíregyházi nagy­gyűlésre Oros és környéke dol­gozó népe. Most újra nagygyű­lésre készül Oros. Ezen a nagy­gyűlésen az orosiak lesznek a ven­déglátók. Gyenge Károly elvtársat várják, az MDP Megyebizottságá­nak titkárát, a Szabolcs.Szatmár- beregi választókerület egyik kép­viselőjelöltjét. Ide vonulnak Pa- zony, Napkor, Nyírtura, Kemecse községek és a hozzájuk tartozó tanyák dolgozói, hogy meghallgas­sák a Népfront választási pro­gramját. Összekocédott a fogú a régi úri világban a képviselő­jelölteknek, ha Orosra mentek pro­gramot adni. Választások alkalmá­val a kemecsei választókerület leg­veszedelmesebb fészke volt Oros. Féltek is tőle, mint a tűztöl és ha valahol ígértek, hát Oroson igen. Annyi szép ígéretet még nem ka­pott község, mint Oros, de annyi Ígéretet — legalább az orosiak azt hiszik — sehol a világon nem felejtettek el urak, mint éppen Oroson. Nem is szavaztak kor­mánypártira soha, csak ellenzé­kire. Arra sem szívesen, mert akár kormánypárti, akár ellenzéki volt, mindenképpen megjárták vele, mint például dr. Nánássy Im­rével, a nyíregyházi fiskálissal, aki ,,ellenzéki” volt, de a válasz­tás után hátat fordított az orosi atyafiaknak és lepaktált a kor­mánypártiakkal. Soha nem látták Oroson dr. Er­dőhegyi Lajost, mégis azt üvöl­tözte a választáson, hogy neki öccse-bátyja, minden íja-fija orosi volt és ő különösképpen szí­vébe zárta az orosiakat. Mozit, fúrott kútat ígért, majd kijelen­tette: „az én ajtóm mindig, éjjel- nappal nyitva lesz előttetek. Még éjfélkor is jöhettek, ha baj van”. Hát egyszer mentek csak hozzá, akkor sem éjfélkor, de többet sem. Ugyanis a választási kortes- körúton az autója az árokba ug­ratta 'egyik orosi középparaszt lo­vát. Borult a szekér és a gazdá­nak karja tört. Elment Erdőhegyi úrhoz, imigyen: — Méltóságos uram, nem kérek én egyebet, csak legalább az or­vosi költséget... — Mars ki! Még ilyen szemte­len parasztot-! így az ügyvéd-képviselő-méltó- ságos úr. Pedig nem is éjfélkor mentek hozzá ... Mindez eszébe jut Orosnak, amikor a Népfront vas- munkásjelöltjét várja a mai nagy­gyűlésre. Eszébe jut, hogy Erdő­hegyitől nem kapta meg a kútat, a mozit pedig valamikor 1946-ban a kommunisták nyitották meg. Látják azt is, hogy üres ígéretek helyett a tények beszélnek. A há­roméves terv eredményei és az ötéves terv. Ezt ismerteti Gyenge Károly és Oros, az egykori örök ellenzék, amelyiket oly sokszor és oly komiszul becsaptak ,,az úri aranyásók”, most feladja ellenzé­kiségét, mert a vasmunkás nem úr, hanem kommunista, mégpedig a javából, aki nem igér, hanem becsületesen cselekszik. (—r. —n.) Kedden este adták át Gyenge Károly elvtárs kittatetését A Magyar Dolgozók Pártja sza- bolcsmegyei bizottságának aktí­vái jelenlétében, bensőséges ün­nepség keretében adták át Gyenge Károly elvtárs megyei tit­kárnak magas kitüntetését, a Köz- társasági Érdemrend kiskeresztjét. Kovacsics Gyula elvtárs, a me­gyei pártbizottság tagja nyitotta meg az ünnepséget, majd az MDP Központi Vezetőségének megbízá­ságból Horváth János elvtárs üd­vözölte a kitüntetett Gyenge Ká­roly elvtársat. Gyenge Károly elvtárs rttaWI, válaszában kifejtette, hogy ea A kitüntetés, amelyet a Párt adoMj, nem egyedül az ő munkájának^ hanem megyénk valamennyi párt­munkása munkájának az elisme­rése. Amikor hatalmas választást munkánk közben egy pár percre megálltunk, most az ünneplés utál lendüljünk újabb munkába és bia- tosítsuk hazánk, népünk javára a vasárnap elkövetkezendő választá­son a Népfront elsöprő győzelmét —mondta lelkes ünneplés közbe» I Gyenge elvtárs. A nyírbátori szövetkezetei tenyészállatokat vá­sároltak a vármegyei állattenyész­tési teleptől. A járásban nincs tenyészállathiány, a 9 megvásá- sárolt bikával a földművesszövet­kezetek a vérfelfrissítésről gon­doskodnak és arról, hogy jóltejelö fajtákkal való keresztezéssel emel­jék a tehenek tejhozamát. A ki­lenc tenyészbikából hármat Nyír­bátor, kettőt-kettőt Nyírbogát és Bátorliget, egyet-egyet Penész lek, Omboly és Piricse kapott Az állattenyésztés javuláséi», az állatállomány gyarapodásán lehet következtetni ebből a be­vásárlásból és abból is, hogy a ta­valyi három ménnel szemben aa idén már öt van Nyírbátorba». Az állattenyésztés fellendüléséi mutatja az is, hogy a lovak, bikáit mellett kanokat is vásároltak a földművesszövetkezetek. Tenyászáílatokaí kapott a nyírben járás járás földműves­Felhívjuk egyházi és világi hittestvéreinket, hogy álljanak a Népfront mellé Szabolcsi kaíolilkiis lelkészek választási felhívása Semzssi izépparasziok köszöneté IScikosi Mátyás elvtársnak A katolikus püspöki kar állás- foglalása után egymásután tesznek hitet a katolikus lelkészek a ma­gyar nép oldalán és kifejtik véle­ményüket a választásokkal kap­csolatban. Legutóbb a szabolcsi katolikus lelkészek fordultak fel­hívással vármegyénk katolikus hí­vőihez és a felhívásban többek között ezeket írják: „Mi, Szabolcs vármegyében mű­ködő latin és görög szertartású katolikus lelkészek a magyar népi demokrácia négy esztendős munká­ját figyelve, mindnyájan tisztelet­tel adózunk a világ áttal is elis­mert nagyszerű alkotásai előtt. A hároméves terv eredményei iga zolják, hogy a népi demokrácia mögött az egész magyar nép áll. A magyar nép az ötéves tervben az ország továbbfejlesztését tűzte ki célul és ez a cél azt a köte­lezettséget rója reánk, hogy mint evangéliumi igazságokra épült cél­kitűzést, minden erőnkkel támo­gassuk. A nemzetközi reakció háborús hisztériát terjeszt, hogy megté­vessze az országok közvélemé­nyét, azonban a háborús uszítók- kal szemben egyre erősödik a né­pek megmozdulása a békéért és a demokráciáért. Mi, lelkészek tudjuk, hogy a háború mérhetet­len szenvedést hoz: a keresztény­ség életprogramja a béke! A lel- lámadt Krisztus első köszöntése tanítványaihoz ez volt: „Pax vo- bis! Békesség nektek!” A béke megőrzését hirdeti a Alagyar Függetlenségi Népfront Is és mindezek jegyében fogja össze dolgozó népünk erejét. Ez a pro­gram általános emberi érdek és nemzeti program, ezért mi, kato­likus lelkészek felhívjuk egyházi cs világi híttestvéreinket, hogy álljanak nyíltan a Magyar Függet­lenségi Népfront mellé, ne marad­janak elszigetelve népünk egysé­géből. Vegyük ki mindnyájan részün­ket a Népfront munkájából, se­gítsük céljában, amelyen keresztül hazánk független, szabad, megelé­gedett és boldog lesz!” Dr, Sebella István gk. lelkész. Nyírbéltek, dr. Nagy Béla gk. lei­kés Nyírlugos, Bodnár Sándor gk. esperes Penészlek, Verdon János gk. esperes Nyíracsád, Nagy Jó­zsef rk. lelkész Nyíracsád, Fodor István, gk. esperes Nyírgeiise, dr. Bacsóka Béla gk. lelkész Nyír. adony, Tempfli Gyula rk. lelkész Nyíradony, Huszár István rk. lel­kész Nyíradony, Lőrinczy Zo'.tán gk. lelkész Balkány, Gondos Ist­ván rk. lelkész Balkány, Görőgh Péter gk. lelkész Biri, Hudáky Gyula gk. kanonok Nagykálló, Kriskó Elek gk. püspöki taná­csos Kállósemjén,Szemán János rk. lelkész, Kállósemjén, Rojkovich Pál gk. esperes Kisléta, dr. Hudáky Aladár gk. lelkész Nyírbátor, P. Boer Ottó rk. hitoktató Nyírbá­tor, P. Csikbánfalvi Alfonz Kele­men rk. hitoktató Nyírbátor, P. Szabó Gábor rk. lelkész, Nyírbá­tor, Volosin János gk. tb. kano­nok Nyírvasvári, ifj. Rojkovich Sándor gk. lelkész Nyírvasvári, Damjanivics József gk. esperes Nyírgyulaj, Simon György gk. es­peres Baktalórántháza, Tóth György gk. esperes Nyírpazony, Legeza József gk. esperes Oros, Németh Sándor rk. lelkész Oros, Szalka László gk. lelkész Napkor, Majoros Pál gk. lelkész Petnehá- za, Seregi Jenő gk. esperes Nyír­kárász, Pap Gyula gk. lelkész Pi­ricse, Molnár József rk. lelkész Nyírbéltek, Seszták László gk. lel­kész Nyírpilis. Mint ismeretes, Rákosi Mátyás elvtárs javaslatára a miniszterta­nács rendeletet fogadott el a me_ zőgazdaságfejlesztésí hozzájárulás fizetéséről szóló rendelet tárgyá­ban. A rendelet orvosolja a kö­zépparasztságnak azt a sérelmét, hogy a hozzájárulás fizetésével egy kalap alá vonták a kúlákokkal, — Rákosi Mátyás javaslata alapján hozott új rendelet szerint kö­zéparasztságunk mentesül a tne- zőgazdaságfejlesztési hozzájárulás fizetése alól, sőt a már 1949. ja­nuár 1. óta befizetett hozzájárulá­sokat is visszafizetik. Csaknem húsz éve már, hogy a rakamazi dohánygyárban dolgo­zik. A baloldali magatartást tanú­sító munkásnőnek üldöztetés volt a része a reakciós múltban. Ő is ott volt, amikor a nagy munkás- megmozdulások idején bátyját megverték, embertelenül megkí­nozták a csendőrök. Ma az egész dadai felső járá is­meri Tóth Lászlóné elvtársat és megtanulta becsülni munkáját. — Aki a munkások, dolgozó parasz­tok, dolgozó nők jogaiért harcolt a múltban, aki a köz ügyéért dol­gozik a jelenben, azt szereti a nép, arra nyugodtan adja szava­zatát, mert tudja, hogy többi ha­sonló társával ő is a népért fog dolgozni az országgyűlésben. Garai Mihály Nyíregyházi földműves, 13 hol­das középparaszt, ristenhátamö- götti tanyán, a II. Mandán lakik. 1945. óta vesz részt a Kisgazda- párt munkájában, a Kisgazdapárt harcaiban Erőss Jánosék politikája ellen. Mindennapi munkájával kivívta a környék tanyavilágának elisme­rését, kiváló gazda, aki szántóföld­ién évről-évre bemutatja, hogy crAre képes egy egyszerű dolgozó paraszt a népi demokráciában. A tanyák dolgozói megnyugodva veszik tudomásul, hogy olyan je­löltre' adhatják szavazatukat, aki tudja gondjukat-bajukat. Éles István Éles István mátészalkai földmű­ves régi harcosa p dolgozó nép Gemzse község középparasztsS- ga a rendeletről értesülve táv­iratban mondott köszönetét a Ma­gyar Dolgozók Pártjának és Rá­kosi Mátyás elvtársiak. Hangoa- tatják: mint ahogy népi demokrá­ciánk nem feledkezik meg a k<P zépparasztságról, épp úgy a kö­zépparasztság is egy táborban é€ törhetetlen hűséggel áll a Nép­frontban a Magyar Dolgozói! Pártja mögött, szoros szövetségi­ben a dolgozó kisparasztsággal éc ipari munkássággal. érdekeinek. A saját életéből tud. ja, milyenek voltak a múlt rend­szer választásai. Csendőrszurony- nyal találta szembe magát, amikor demokratikus képviselőjelöltek akartak az országgyűlésbe juttat­ni és a jelölt érdekében aláíráso­kat gyűjtött a szegényparasztgáf körében. Öt magát megverték a. csendőrök, a nép jelöltje pedig nem indulhatott a választáson. A csendőrterror, az úri huncutság ma már a múlté. A népi demo­kratikus Magyarország parlament­jébe a nép jelöltjei: munkások, dolgozó parasztok, haladó értelmi­ségiek kerülnek. Éles Istvánt sa­ját jelöltjeként támogatja Szat- már-Bereg népe. fl népi iemokratlkns igazságszolgáltatás döntően hozzájárult ahhoz, hogy a nép uralma megszilárduljon Beszélgetés dr. Veres Lajossal, a nyíregyházi törvényszék elnökével A napokban felkerestük dr. Ve­res Lajos elvtársat, a nyíregyházi törvényszék tanácselnökét és Ve­res elvtárs a következőket mon­dotta el a népi demokratikus igazságszolgáltatás eddigi munká­járól: — A népi demokratikus igaz­ságszolgáltatás, a népbíróság dön­tően hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozó nép hatalma, a népi de. mokrácia hatalma megszilárduljon — mondotta dr. Veres Lajos. — Gondoljunk csak az összeesküvők perére, a MAORT-szabotázsra, a pócspetri, a Mindszemty-perre. A néphiráskodás'és a munkásbiróság működésével bebizonyította, hogy a dolgozó nép közvetlen részvé­tele az igazságszolgáltatásban nem mellőzhető. Ezek a bírósá­gok, élükön szakképzett bíró el­nökökkel, működésükkel nagyban elősegítették a jogászság szerep. hezjutását a dolgozó nép államá­ban és csökkentette azt az egész­ségtelen távolságot, amely a szé­les néptömegek és a bírák kö­zött mutatkozik. Ma már azok közül is sokan a népi demokrácia hívei sorába zárkóztak fel, akik eddig közömbösek voltak. —- A közellátás terén is igen nagy szolgálatokat tett a dolgo­zóknak a népbíróság. — Az 1947 szeptemberében fel­állított munkásbíróság november­től kezdve példás ítéleteket ho­zott a gabonát be nem szolgálta­tók, feketéző malmosok, pékek ellen, A hároméves tervet védel­mezték a szabotálók, rombolók, panamázók súlyos megbüntetésé­vel. A közelmúltban pedig a fe­kete vágások megtorlásával a dol­gozók zsírellátását veszélyeztető bűncselekményeket sújtották. A népi demokratikus igazság­szolgáltatás eredménye az is, hogy 20.000 dolgozó paraszt ka­pott amnesztiát, ha bűncselekmé­nyét olyan időben követte el, amikor az még nehéz gazdasági helyzete miatt elnézhető volt. örömmel mondhatjuk azt, hogy ma már a múlt rendszer bírái el­len felhozott jogos panaszok szá­ma örvendetesen csökkent és el­mondhatjuk, hogy a bírák jó­része tudatára ébredt igazi felada­tának: a dolgozó nép védelmének. A nép képviselőjelöltjei Tóth Lászlóné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom