Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-10 / 107. szám

4. oldal. NYÍRSÉGI MAGTAB NÉP 1949. MÁJUS 10, KEDD Szégyenemben haza sem mennék a falura, ha nem lennék jó katonának Ezt mondja Jakab Ambrus kocsordi parasztfia a sorozáson A fehérköpenyes orvos, dr. Bükk Zoltán elégedetten bólint a fejével. — Soha még eddig ilyen egészsé­ges fiúkat nem soroztam, mint eh­ken az esztendőben. Nézze: csupa *zép szál derék legény, jóltáplált, izmosak, csak úgy harsogja a testük a vidám életet. Azám. Csak rá kell nézni a ko­csordi legényekre, Takács Jánosra, Lackó Jánosra, Lengyel Istvánra, Baku Jánosra, Jakab Ambrusra, meg a többiekre, mind a huszon­nyolcra. Csak ketten nem váltak he belőlük, a többi egészséges. A falu beli Eposz-lányok úgyis eresztették el őket I nehogy szégyent hozzatok Kocsordra! Még el is kísérték a legényeket. Vidáman nótázrn jól ti k a legények Mátészalkára a sorozóbizottság elé. Asszonyok, lá­nyok kísérték őket, virágokat hoz­tak a kezükben és daloltak lelkes nótákat. Amerre elhaladt a menet, mindenütt kiszaladtak az emberek a kapuba, vagy kihajoltak az abla­kon, integettek nekik zsebkendővel. Még virágokat is szórtak közéjük. Még nincs is rajtuk a néphadse­reg egyenruhája, de már szeretik őket a dolgozók és mindnyájukat szívükbe zárják. Hát hogyne tennék ezt, hiszen ez a hadsereg az övék vér a vérükből, hús a húsukból. Nemcsak a közlegények, hanem z tisztek, a tábornokok is. Straubl Imre főhadnagy bajtárt úgy fogadja a fiúkat, mintha testvérei lennének. — Volt-e eső felétek? Hogy áll tok a tavaszi munkákkal? Nem sírt-e édesanyád, mikor eljöttél? — Mért sírna? Nem az urak, íia nem a nép katonái, a béke őrei /a gyünk. Lengyel Pisla már tavsJty is önként jelentkezett; de akkor még nem vették fel. Most is panaszkodik. — Az egészségügyiekhez tettek pedig én tiszt akarok lenni. — Attól még lehetsz — nyugtatja meg a főhadnagy bajtárs — sose busulj! —- Mennyire fog az édesanyám is örülni, ha elmondom neki, az utolsó percig nem hitt annak, hogy egy parasztfiúból is tiszt lehet. _ Szégyenemben haza sem men­tem volna| a falumba, ha nem válók be katonának — mondja komolya:.) Jakab Ambrus és a lányok felé pil­lant. — Nem mertem volna a szó műk elé kerülni — int feléjük. — Mért akarsz annyira katona lenni? — kérdi az orvos. — Azért, mert ha nekem búnké van a kezembe, akkor nem mernek pofonvágni, ha van erős néphadse­regünk, akkor az imperialisták nem merik elvenni a földünket, a gyá­rainkat, megtámadni az országun­kat. Én is nyugodtan megnősülhe­tek, a gyerekeim majd iskolába jár hatnak, tanulhatnak békében. Azért akarok katona/ lenni, hogy velem is erősebb legyen ez a néphadsereg. A NÉP JELÖLTJEI GYENGE KÁROLY A békésmegyei Csorváson, a baloldali mozgalmak fész­kében, a Viharsarokban szü­letett. A parasztszülők sze­génysége miatt abba kellett hagynia iskoláit. Húszéves ko­rában Budapesten vasmunkás lett. A vasas szakszervezetben élénken résztvett az akkori munkásmozgalomban. A hor- thy rendszer kopói börtönre ítélték. A háború alatt politi­kai büntetőszázadba osztották be. Komáromban megszökött. A felszabadulásig Budapesten bujkált a nyilas hordák elől. Közvetlenül a felszabadulás után a XIII. kerületi Kommu­nista Párt szervezési munkáit végezte, majd Uzemszervező lett. Feladatául kapta a meg romokban heverő gyárak, üzemek beindítását. Nehéz feladat volt, de sikerrel oldot­ta meg. 1945-ben földet oszt a nincstelen parasztoknak a csorvási zsellérek fia. Ma Szabolcs munkás és pa­raszt dolgozói jól ismerik Gyenge Károly elvtársat, a Magyar Dolgozók Pártja me­gyei titkárát és a Népfront megyei Népi „ Bizottságának elnökét. Gyenge Károly elv­társ mindenütt Jatt volt és ott van, ahol segíteni kell a munkások és parasztok, dol­gozó értelmiségiek között, akiknek öröme és lelkesedése kiséri újbóli jelölését FAGGYAS JENŐ mozgalomba, a Kisgazdapárt vezetőségi tagja lett. A fel- szabadulás után négy és fél hold földet kapott a földosz­táskor. Mint ujgazda dolgo­zott tovább pártjában, amely­ben akkoriban hangoskodni Szülei nincstelen Tarpa községbeli parasztemberek, feles, harmados munkások voltak. Velük együtt robotolt gyermekkorában, velük együtt ette a nincs­telen parasztok vékony szelet keserű kenyerét. Már 1940-ben belekapcsolódott a As ifjúmunkások írják: A Nyíregyházi Magasépítő Nemzeti Vállalattól: A Ma­gasépítő Nemzeti Vállalat Széchenyi utcai központjában lázas beszélgetés folyik a tar noneok között'. Összegyűl­tünk, értekezletre hivott ben­nünket az üzemi bizottság. Van közöttünk lakatos, aszta­los, bádogos tanuló. Az egyik ifjúmunkás barátom, a. Pista hozzámjön és kérdi; mi lesz velünk? Megpofoznak ben­nünket vagy 'összeszidnak? Csodálkoztam rajta, de nem sokára megértettem, hogy miért fél annyira. Elmondta, hogy .a régi főnöke nem bánt jól velük s ha összehívta a tanulókat, már előre reszket­tek. Egri elvtárs szólt elő "z ír hozzánk és közösen megbe széfjük a munka közben fel­merült problémákat, pujd Jeszenszki elvtárs, a ^á’.'alat vezető kér hozzászó'ást é? a munkásigazgatónk, aki bő­rén érzete a múlt rémes mun kanélküliségeit, üldöztetéseit boldogan beszél a fiatalok előtt az ötév ?s tervről, a szép jövőről. Utána) kim az udvarai iiozzámjö’i: a Pista, mm fé1 már, örömében madarat lehet­ne fogatni vele: nem veréd kapott az értekezleten, hanem erős hitet. Látja már ő is, hogy az ötéves terven keresz­tül az ifjúság előtt gyönyörű lehetőségek állanak. Nekünk nem kell rettegni a munka- nélküliségtől, az ezzel járó nyomorúságtól, mi örömmel nézhetünk jövünk elé, mer: előttünk boldog jövő áll. Szertel Sándor kőműves tan. kezdték a nép ellenségei. Faggyas Jenő harcot vitt el­lenük a párton belül és élénk tevékenységet fejtett ki a párt belső megtisztításában. Most ő a Kisgazdapárt szat- tnármegyei titkára. Önzetlen, becsületes munkása a köznek. Pártja élén a Népfrontban együtt dolgozik a frontot ve­zető Magyar Dolgozók Pártjá­val és a többi demokratikus párttal azért, hogy a jobb élet utján vezessék együtt a megye dolgozóit. A megye dolgozói örömmel vették je­lölését és tudják, hogy meg­felelő ember kerül közülük az országgyűlésbe. ELINDULTUK AZ ÓPÁLVI bábszinhAzasok A szatmiármegyei MNDSz első bábszínház-csoportja a napokban alakúit meg Ópá- lyi községben. A bábszinház- csoport Fehérgyarmaton már meg is kezdte az előadásukat, majd ennek befejeztével to­vább folytatja körútját a vármegye községeiben. Fehér- gyarmaton egyébként hétfőn alakul csoport, amely hétfőn indul előadókörutra, hogy sok vidám percet szerezzen a szatmári községek gyermekei­nek és felnőttéinek egyaránt. MEGÉRKEZETT SZATMÜRB1 A KULTURAUTt Mint jeleztük annakidején, Szatmár-Beregbe kulturautót küldött a vallás és közokta­tásügyi minisztérium. Az autó az elmúlt hét közepén ér­kezeit a megyébe. Körútját Nyírcsászáriban kezdte, ahol kitörő örömmel fogadták a kicsinyek és nagyok a bemu­tatott" filmet és kultúrműsort. MÁJUS 9 Május 9-et kitörölhetetlenül írták he a dicsőséges vörös katonák s szabadságot és békét szerető népek emlékezetébe: ez volt az a nap. amikor négy esztendővel ezelőtt a didalmasan harcoló Szovjet Had­sereg végleges, megsemmisítő gye­seimet aratott a német imperializ­mus, Hitler fasiszta hadserege felett. A második világháborúban az im­perialisták legagresszívabb. legre jkciósabb csoportja, a német-olasz- japán fasiszták támadták meg orvul a világ valamennyi demokratikus, haladó népét. Ezt a háborút nem­csak ennek a két tábornak a harca jellemezte, hanem „végigkísérte Churchillóknek az az igyekezete, hogy a szemben álló tőkés érdeke­ket egyeztessék és a háborút vala­mennyi imperialista ország közös harcává alakítsák át -—* a Szovjet­unió ellen, „Ez utóbbinak élénk bizonyítéka az, hogy az apierikai- migol „szövetségesek“ az egész há­ború időtartama alatt halogatták a második front megnyitását, a Szov­jet Hadseregnek támogatását. Emlé­kezünk még arra, is, hogy Churchill, í létesítendő második frontot a Balkánon szerette volna megvalósí- ani és ott szállítani partra az att jolszász imperialista hadsereget. volt ez a szándék más: mint -lőre gondoskodni a harmadik vi 'ágháború esetén közvetlen a Szov- etúnió elleni támaszpontról. Nem hurchillen múlott az, hogy a bal áni partraszállás nem következett ke. Sürgősen megteremtették azonban az angolszászok a második arcvona- at, amikor nyilvánvalóvá vált az, hogy a szovjet csapatok egyedül is képesek a háborút győzedelmesen megvívni és a harcot eldönteni a szabadságot és békét szerető népek javára, A háború terhe azonban to- vábbra is, mint az egész háború tartama alatt, a szovjet nép vállára nehezedett, a legsúlyosabb terheket a Szovjetúnió viselte. Súlyos vér- ti anyagi áldozatokat követelt ez a szovjet néptől, de világossá vált mindenki előtt, hogy nem az ameri­kai és angol bombázók döntötték el a háború sorsat, hanem a német imperializmus és csatlósai felett aratott győzelem, a Szovjetúnió győzelme. Többet is megmutatott a második világháború. Megmutatta azt is, hogy melyik katonai és társadalmi rendszer a fölényesebb, az erősebb, mert amikor a Szovjet Hadsereg győzedelmesen kitűzte lobogóját Berlin romjaira, akkor ezt • lobo- gót egy szocialista állam szocialista néphadserege tűzte ki, egy újtípusa hadsereg, a munkások és parasztok hadserege, akiket a zseniális sztálini Uratógia irányított —• az a straté- :ia, amely napjainkban a kinai nép harcait viszi győzelemre. Ezt mon- lotta ennek a hadseregnek ka. mnáiról Sztálin 1945-ben: „Har. osaink, akiket nugy felszabadít« küldetésük tudata lelkesít, a hősiéi­ig é,s áldozatkészség csodálatra­méltó példáját mutatják; a, bátor­ságot és vakmerőséget a harcban mesterien egyeztetik össze fegyve­reik roppant erejének teijes latba- vetésével“. Ez a hadsereg, ma még mags­abbra fejleszti katonai rendszerét a ásodik világháború tapasztalatai ilapján s büszkén, bizakodással nondhatjuki a Szovjetúnió katonai fölénye mai is fennáll, minden impe­rialista hadsereg katonai rendszere fölött, a Szovjet Hadsereg ma is a béke és szabadság legfőbb és leg­biztosabb őrzője. Bensőséges, derűs ünnep volt az idei Anyák Napja Már napokkal előbb nagy sürgő forgás volt a Ha­jtalak köreben. Csoportosan értekeztek, mivel is lehetne anyut meglopni vasárnap, hogyan díszítsék fel az isko­lát, mit szavaljanak, mit da­loljanak majd az ünnepségen? Vasárnap délelőtt posta­autók robogtak a faluk felé. Díszes leveleket, táviratokat vittek feladóiktól, a népi kol­légiumokból, egyetemi diák­otthonokból a falura, tanvá ra az imnepeltnek. Az anyák­nak. Novák Istvánéknát, a borzsovai uj házban, meg a többi házakban is készülőd­tek. Novák Márk a tanyai iskolában vezette a fiatalo­kat. Hazajött erre a napra az ipariskolából.. Pista is megjött már a kollégiumból. Novák néni meg uj nadrágot festett a lavórban délutánra a leg­kisebb Ferinek. A kamrában ott volt az éjjel sütött ünne­pi kalács. Délutánra megteltek <az óvodák, napközi otthonok, is­kolák. Anyák-ültek a padso­rokban boldog mosollyal. A díszes, virágos színpadok kö­rül egyenruhás úttörők, szite- sek, diákifjak szorgoskodtak kipirultam Aztán felzengett az indUló: Elnyomás, szolga­sors, ez volt a rend ezer évig. . . És most szabad ország szabad ifjúsága ünnepli a sza­bad magyar anyákat az isko­lákban, a napközi otthonok­ban, az uj kulturházakban. Munkás és panaisztfiiátalok, az uj diákifjuság az egyeteme­ken, a kollégiumokban, a gyárak, üzemek élén. Uj élet ifjúsága ünnepli mia iaa anyá­kat, akik együtt állanak a további jólétet, gyermekeik jövőjét' építő békés munka táborában — mondták -az ün­nepségek szónokai és Zilahi Laci közelebb húzódott ekkor özvegy édesanyjához ott az úttörő napközi otthon kultúr­termében. A béke, az építő munka óborában állunk mi magyar anyák — mondták a felszó­laló ünnepeltek, miközben megköszönték fiaik, leányaik ösztöndíját, ,a népi kollé­giumi ellátását, meg a köny­veket. Azok mellett, 'akik le­hetővé tették: ne legyen töb­bé gond a gyermek, ne le­gyen gond a ruha, a cipő és biztos jövő álljon fiaink, leá­nyaink előtt. Ilyen ünnepségek voltak szerte ti megyékben, Szabolcs­ban, Szatmárban a falvakban, a tanyákon, >a városokban. Szabad haza. lelkes ifjúsága ünnepelte az Édesanyát. . . — Ügyeletes gyógyszertári szol. gálát Nyíregyházán. — Ügyeletes szolgálatot tart május 7-től 14-ig az Qsgyáni gyógyszertár (Besse: nyei tér), Isteni gondviselés gyógy­szertár Deák Ferenc utca,

Next

/
Oldalképek
Tartalom