Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-06 / 104. szám
1*49. MÁJUS 6, PÉNTEK-'ZVmfrsuru MA#Y4B NTÜP 3. oldal. Eredményeinkről, terveinkről beszélgetnek a Virág-uíca végén, a kisgyűléseken Hét óra tájban már népesedni kezd a három udvar: a Virág-utca 73., 76. és 101. Itt tartanak este kisgyűlést a környék választói Kecskeméti, Orosz és Herczku elvtársak vezetésével. Ide látni a befutó vonatot, a pesti sebest. Négy éve nem gondoltuk volna még, hogy 1949-ben már kevés lesz a reggeli és esti személy, a déli és éjszakai gyors. És már éve ötödik közvetlen Vonata is van Budapestről Nyíregyházának : a kényelmes, 6 óra alatt érkező esti sebes. A Debreceni-utcán autóbusz su. ban el. A Yasútnélkülj községek lakóit viszi be a városba, ki a városból A szomszéd ház előtti kúthoz gén volt), hanem a legmagasabb rangú tisztek is. Az előbbi fiúcska már a Kossuth Akadémiára vágyik. Az előadó meg. nyugtatja: — Oda mehetsz majd, ahova akarsz. Ember lesz foielőled mindenképp. Az ötéves terv is megelevenedik az előadó és a hallgatók beszélgetésében: a hatalma1; nyíregyházi állomás, a tüdőbe r.-ge]; kórháza, a dohánygyár, az emel kedő életszínvonal.. . Kinevetik a hiteílcnkedot, aki az? kérdi: „Mikor lesz még az?“ -- Valaki még rá is kiált, hogy hagyj: abba a hitetlenkedést, hiszen a kommunisták beváltották 1947-Cfe Ígéretüket* beváltják az 1949-e»t t- és nekünk az a kötelességünk, heg^ segítsük ezt az építő programot. /— ------------------------------------------\ Eg-y parasstasssony irjai- J Nem vagyunk már szolgák lányok, menyecskék igyekeznek vedrekkel Gyorsan telehűzzák vízzel ©« igyekeznek haza, mert ők is ott akarnak lenni a kisgyűlésen (a kút bőven és könnyen adja a jó ivóvizet; nemrég csinálták a három éves terv keretében). A Bácska- wteai vakvágányról kocsikat húz be a kisvasút mozdonya: valahova a környéken építőanyag érkezeti, azt rakodták ki. A hároméves terv eredményei Ezekről van szó odabenn az udvarban is, ahol már összegyűltek a szomszédok és magukkal hozott székeken, lócákon, zsámolyokon ülve hallgatják az előadót. A hároméves terv nagyszerű eredményeinek hallatán csillognak a szemek. Hiába morog az orra alatt a nyitott kapun kívül egy kupecképű emberke, a bennülők egymás után ismerik fel saját életük megjavuiá- sában ezeket az eredményeket. —- Nem lesz gond a gyermeknevelés, az iskoláztatás sera, népi kok iégiumokban lakhatnak, gimnáziumba, egytemre járhatnak a dolgozók gyermekei is —• mondja az előadó és már senkisem figyel hátra a dörmögő kupecre, aki bizonyítani próbálja, hogy ő bizony nem járatja iskolába a fiát, mégis „nagy ember“ lesz belőle. A gyermekek is jobban figyelnek ezekre a szavakra (ugyanis a gyermekek sem maradtak otthön, ők is eljöttek apjukkal, anyjukkal, testvéreikkel). — Ugy-e én is járhatok majd gimnáziumba? — szólalt meg egy nyolcéves körüli szőke fiúcska. — Ma már sok!sok nyíregyházi példával is bizonyíthatjuk —1 folytatja az előadó —, hogy a magyar hadsereg a dolgozók hadserege. Nemcsak a közkatonák kerülnek ki a dolgozók sorából (amint az ré A Magyar Dolgozók Pártjának kezdeményezésért? tervbe vette a város a Korona nagytermének kultúrteremmé való átalakítását. Az átalakítási munkálatokat már be i fejezték és a Magyar Dolgozók Pártja nevében vasárnap délután adja át Lajtai Endre elvtárs, a.’. MDP városi titkára a dolgozóknak a József Attiláról elnevezett, kibővített, modern színpaddal felszerelt kultúrtermet. Az avató ünnepséget nagyszabású értékes műsor követi, melynek keretében fellépnek a nyír. Dolgozó parasztságunk gazdasági helyzete és politikai súlya megváltozott a felszabadulás óta eltelt négy esztendő alatt. Itt közöljük Kopasz Mihályné nyírcsaho. lyi dolgozó' parasztasszony levelét, amely élénk fényt vet erre a változásra: „Nem volt szava a felszabadulás előtt a szegény népnek,, csak a földbirtokosok meg a kulákok dirigáltak. Amikor földet osztottak, a szegényember se földet, se bérletet nem kapott, tovább is dolgozhatott harmadába a kulák- nak. A községházára is csak félve lépett be az ember, azt se tudtuk, hogy szólítsuk Komoróczy Tibor jegyző urat, aki 10 holdat vásárolt az akkoriban felosztásra kerülő földből. De a többi elöljárók, meg a Hangya szövetkezeti vezették is mind így csináltak. Az egész község elhanyagolt volt, a németek meg a kivonuláskor végleg elintézték, Elvitték a faluból a lova. kát és a végén, távozásuk után belelőttek az iskolánkba és megrongálták a templomot. Még az utolsó erejükkel is kárt okoztak. A felszabadulás után nagyot változott Nyírcsaholy. Szétosztották a földeket, házhelyet adtak, amikre máig már 19 szegényember épített is házat. Még szegény hadiasszony is tudott házat építeni, amit régen nem tudott megtenni, mert nem tudott házhelyet vásárolni. Akik résztvettek a föld. kiosztásában, a munkások, nem azt csinálták, mint a régiek, hogy maguknak adták a. legjobb és legnagyobb darabot, hanem igazságosan mindenkinek adtak, aki arra rászorult. Most nem kell a szegényembernek a kulák ágyszalmáját is felrázni egy kis harmadosfőidért. Tanulhat a gyermekünk is. Most már nemcsak a pécsújfalusi Péchy Lászlókból lehet főispán, hanem a magunkfajta dolgozó asszonyokból is. A felszabaduláskor gyanakodott a falu, ferde szemmel nézte a kommunistákat. De ma már másegyházi dalárdák. A Magyar-Szovjet Társaság szimfonikus zenekara, tánccsoportok, színjátszó csoportok. Különösen szép lesz a Kertészeti Középiskola magyar népi szóló- és csoportos tánca, a Villanytelep orosz népi tánca, a Termény és Araraktár tót népi tánca, az úttörő pajtások balettje és a Kiss Ferenc ' a-nítónőképző intézet szinjátszóinak műsora, melynek keretében Móricz Zsiginond: „Légy jó mindhalálig" című színművének harmadik felvonását adják elő. ként van. Látják, hogy ez a rendszer a dolgozó népet segíti, becsületes munkásemberek vezetik jó úton a népet. Nem kell' már ke- zétcsókolomot köszönni a földes, úrnak és nagyságos úrnak mondani a jegyzőt. Sokat épített községünk. Ezt is látja a dolgozó nép. Annyit építettünk, amennyit Horthyék alatt 15 esztendő alatt sem építettek. — Rendbehozták a községházát, az artézi kutunkat, iskolánkat, amelyikbe a németek még búcsúzóban belőtték, de amely már a mienk és amelyet mi építettünk újjá saját kezünk munkájával. -—, Benne van az én kezem munkái” is, meg a többi asszonytársamé Érezzük, hogy a mienk. De azt is látjuk, mi falusi asz- szonyok, hogy az urak veszítették össze a szegényembereket, ők küldték őket háborúba. A munkások állama védelmezi a békét és nem engedi, tiltakozik az ellen hogy az urak megint háborúra szeretnének uszítani. Megváltozott az életünk, jobb. szebb, mint régen volt. Nem vagyunk már szolgák, nem vagyunk már büdös parasztok. Kopasz Mihályné, Nyírcsaholy. Röntgenfelszerelést kap’: Kisvfrda, Mátészalka és Namény A népjóléti minisztérium továbbfejleszti a vidéki tbc. gondozó intézetek hálózatát és a vidéki intézetek közül többnek értékes röntgenfelszerelést juttat. — A röntgenfelszereléssel ellátandó vidéki tüdőbeteggondozó intézetek között szerepel a kisvárdai, mátészalkai és vásárosnaményi tüdőbeteggondozó intézet is. A nép állama szociális téren, különös gondot fordít Szabolcs és Szatmár megyékre, ahol a „szárazbetegség” a múlt bűneként legjobban szedte áldozatait. Osak a riztiáf tudták ellepni a iieiörülf Czakó József ófetíértó- pusztakerti lakos bejelentette a rendőrség’en, hogy ismeretlen tettesek betörtek ü, házába és ellopták a szekrényben talált mhanemüeket és pénz ti. 1 Ugyanakkor feljelentést tett a szomszédja, Farkas Péter is, lakinek két lova tűnt el estétől reggelig az istállóból. A tolvajokat valaki megzavarhatta munkájukban, mert la két lovat szélnek eresztették. A rubát és a pénzt azonban elvitték. A lovakat: másnap meglelték a község határában lévő erdőben. Vasárnap adja ál Lajtai elvtárs a nyíregyházi „József fitliia“ MMermef a dnlgezáknak Kegyelemkenyér helyett ŐSZINTE MEGBECSÜLÉS Most a választások előtt minden lolgozó réteg számotvet a múlttal es jelennel, kutatva néz a jövőbe, 'iogy megállapítsa, mjt hozhat az a •izámára. A munkásosztály és a lolgozó parasztság a jövő mesgyé- ién állva, világosan láthatja a határköveket, amelyek fejlődése útját segélyezik. De ugyanígy az értelmiségi dolgozók számára is megvannak a fejlődés kétségbevonhatatlan tényei, ők is lemérhetik megváltozott helyzetüket épp úgy, mint az pari munkások, vagy dolgozó parasztok. A múltra emlékezve, az értelmiségnek tisztán kell látnia, hogy helyzete csak külszínre volt más. mint a proletáré, vagy paraszté: a kizsákmányolás és elnyomás rendszere őt is karmai között tartotta. Tuaz: vasalt nadrágban járt, tiszta gallért hordott, amikor a munkások és parasztok rongyoskodtak, látszatra tehát az uralkodó osztályhoz tartozott* de ennek a látszatnak kedvéért keserves árat kellett fizetnie. Egyfelől önérzetének megnyomorít ásával, elveinek feladásával, az uralkodó osztályok kiszolgálásává!. másfelől a kapitalisták és feudális urak asztalairól hulló morzsák elfogadásával kellett fizetnie a látszatért. Az értelmiség helyzetének pontos magyarázata volt Rákosi elvtárs választási beszédének íz a része, amikor kijelentette: „a fapasztalat azt mutatja, hogy a ku- ’ák vagy a tőkés mindenütt megvetéssel nézi a tudomány és művészet művelőit és mindazokat, akik nem 'rtenek a harácsolás, a más kizsákmányolásának tudományához.“ Ha az értelmiség mindezt felidézi, tkkor világos lesz előtte, hogy a felszabadulás óta eltelt négy esztendő az ő helyzetében is gyökeres változást hozott. Egyetlen mondatban összefoglalva : aiz értelmiség ke- íyelemkenyéren tengődő se ide, se oda nem tartozó . rétegből a dolgozók társadalmának megbecsült részese lett. Ez a megbecsülés olyan mértékben emelkedett, amilyen mértékben at munkásság és a dolgozó parasztság birtokába vette az államhatalmat. Gondoljunk arra, hogy a munkaverseny kitüntetettjei között ott vannak a „kiváló munkás“ értelmiségiek is Büszkén emlegethetik a szabolcsiak Hertelendi Istvánné tanítónő nevét, aki mint tanyai tanító kapta meg a „Kiváló munkás kitüntetést. Vagy ott van dr. Mjoskovits Károly, akit megjutalmazott a dolgozók állama, mert sokat tett a dolgozók egészségügyé, ért. Nézzük meg dr. Veres Lajos nyíregyházi „kiváló munkás“-t, aki mindig híven szolgálta a dolgozók igazságát, Bácskai Jánx>s tanfelügyelőt. akinek munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma a szabolcsi nevelők élen járnak a „Nevelj jobban mozgalomban. A legnagyobb nemzeti díj. a Kossuth-díj kitüntetettjeinek javarésze értelmiségi dolgozó. Remélhették volna a múltban az akkoriban annyira lenézett tanyai tanítók, köztük Nemeskéri István, hogy kitüntessék őket? Most Nemeskéri István a Kossutb-dij büszke tulajdonosa Ez nemcsak szá. inukra jelent megbecsülést, hanem minden dolgozó értelmiségi számára. Nem azt jelenti, hogy sztárok és kegyeltek kiemelkednek, hanem azt, hogy: minden becsületesen dolgozó értelmiségi megkapja megérde. me.lt jutalmát. Gondoljunk arra. hogy a Magyar Dolgozók Pártja javallatára alakult meg a Tudományos Tanács és született meg a tudományos státusz, amely a tudományos munkával foglalkozó értelmiségiek ezreinek biztosít gondtalan megélhetést és szabad kutatási lehetőséget. A jövő még biztatóbb képet mutat. Rákosi elvtárs választási beszédében megemlékezett az értelmiség jövőjéről is: „Nincs hazánkban egyetlen ember, legyen az kisiparos, kiskereskedő, vagy értelmiségi, aki nem találja. meg elhelyezkedését a népi demokrácián belül.“ Az ötéves terv megvalósításához műszaki és mezőgazdasági szakemberek százezreire va(n szükség. De a közigazgatás, a nevelés, az adminisztráció új szakembereink kinevelése és munkábaállítása is a tervhez tartozik. Az ötéves terv teljesítése terén nagy, fontos szerep vár az értelmiségié, amely a munkássággal és parasztsággal vállvetve építi a nép országát. Az értelmiség a mr.lt és jövő mesgyéjén állva, tisztán láthatja, hogy felemelkedése eddig is szorosan összefüggött a nép országának emelkedésével és jövője és jóléte elválaszthatatlan a dolgozó nép jövőjétől. Népnevelőink munkája Népnevelőink ellenőrizzék, hogy a hozzájuk beosztott választók szerepelnek-e a névjegyzéken és ha nem, hívják fel figyelmüket arra, hogy kérjék névjegyzékbe való vételüket mától, május 6-tól 9-én déli 12 óráig. A névjegyzékbe való felvételt mindenütt a lakhely szerint illetékes hatóságnál (községi elöljáróságnál) kell kérni. * A Magyar Dolgozók Pártja alapszervezetei május 7, 8. vagy 9- napján tartsanak népnevelő értekezletet, Az értekezleten vegyen részt minden párttag, aki választási agitácós munkát végez. Beszéljék meg az eddigi tapasztalatokat, ellenőrizzék, hogy a választók meglátogatása milyen mértékben történt meg. Határozzák meg az utolsó hét közvetlen feladatait és gondoskodjanak arról, hogy a fel- világosító munka a kővetkező héten elérje tetőfokát. Az értekezleteket a lehetőség szerint az alapszervezeti titkárok tartsák. * Horváth János népnevelő írja: A Virág utca 88. alatt egy nóg- rádmegyei cipészmesterrel és édesanyjával beszélgettünk. A kisiparosokat is segíti' a népi demokrácia — mondta a cipész és alá is támasztotta kijelentését azzal, hogy nemsokára már meg tud: ja nagyobbítani műhelyét. Éder. anyja nyugdíjas. Biztosan tudja, hogy nyugodt öregkor vár rá, mert az ötéves tervben- elért eredménye!; tovább javítják a nyugdíjasok helyzetét is. Petőházi Pál írja: A Nádor utcán több házat látogattunk ketten végig. Egy idősebb parasztember eleinte nem volt egészen kibékülve a közös listával. Ez volt az első esetünk, hogy ellenvetést hallottunk a pártversengés megszűnése miatt. Elmagyaráztuk, hogy a Népfront pártjainak és tömegszervezeteinek egy a célja és a közös program megvalósításán közösen kell dolgozni. HIRDESSEN c Sfirséji MagyarlKépbee
