Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-06 / 104. szám

1*49. MÁJUS 6, PÉNTEK-'ZVmfrsuru MA#Y4B NTÜP 3. oldal. Eredményeinkről, terveinkről beszélgetnek a Virág-uíca végén, a kisgyűléseken Hét óra tájban már népesedni kezd a három udvar: a Virág-utca 73., 76. és 101. Itt tartanak este kisgyűlést a környék választói Kecskeméti, Orosz és Herczku elv­társak vezetésével. Ide látni a befutó vonatot, a pesti sebest. Négy éve nem gondol­tuk volna még, hogy 1949-ben már kevés lesz a reggeli és esti személy, a déli és éjszakai gyors. És már éve ötödik közvetlen Vonata is van Budapestről Nyíregyházának : a kényelmes, 6 óra alatt érkező esti sebes. A Debreceni-utcán autóbusz su. ban el. A Yasútnélkülj községek la­kóit viszi be a városba, ki a város­ból A szomszéd ház előtti kúthoz gén volt), hanem a legmagasabb rangú tisztek is. Az előbbi fiúcska már a Kossuth Akadémiára vágyik. Az előadó meg. nyugtatja: — Oda mehetsz majd, ahova akarsz. Ember lesz foielőled minden­képp. Az ötéves terv is megelevenedik az előadó és a hall­gatók beszélgetésében: a hatalma1; nyíregyházi állomás, a tüdőbe r.-ge]; kórháza, a dohánygyár, az emel kedő életszínvonal.. . Kinevetik a hiteílcnkedot, aki az? kérdi: „Mikor lesz még az?“ -- Valaki még rá is kiált, hogy hagyj: abba a hitetlenkedést, hiszen a kommunisták beváltották 1947-Cfe Ígéretüket* beváltják az 1949-e»t t- és nekünk az a kötelességünk, heg^ segítsük ezt az építő programot. /— ------------------------------------------\ Eg-y parasstasssony irjai- J Nem vagyunk már szolgák lányok, menyecskék igyekeznek ved­rekkel Gyorsan telehűzzák vízzel ©« igyekeznek haza, mert ők is ott akarnak lenni a kisgyűlésen (a kút bőven és könnyen adja a jó ivó­vizet; nemrég csinálták a három éves terv keretében). A Bácska- wteai vakvágányról kocsikat húz be a kisvasút mozdonya: valahova a környéken építőanyag érkezeti, azt rakodták ki. A hároméves terv eredményei Ezekről van szó odabenn az ud­varban is, ahol már összegyűltek a szomszédok és magukkal hozott székeken, lócákon, zsámolyokon ülve hallgatják az előadót. A há­roméves terv nagyszerű eredmé­nyeinek hallatán csillognak a sze­mek. Hiába morog az orra alatt a nyitott kapun kívül egy kupecképű emberke, a bennülők egymás után ismerik fel saját életük megjavuiá- sában ezeket az eredményeket. —- Nem lesz gond a gyermekne­velés, az iskoláztatás sera, népi kok iégiumokban lakhatnak, gimná­ziumba, egytemre járhatnak a dol­gozók gyermekei is —• mondja az előadó és már senkisem figyel hátra a dörmögő kupecre, aki bizonyítani próbálja, hogy ő bizony nem já­ratja iskolába a fiát, mégis „nagy ember“ lesz belőle. A gyermekek is jobban figyelnek ezekre a szavakra (ugyanis a gyermekek sem marad­tak otthön, ők is eljöttek apjukkal, anyjukkal, testvéreikkel). — Ugy-e én is járhatok majd gimnáziumba? — szólalt meg egy nyolcéves körüli szőke fiúcska. — Ma már sok!sok nyíregyházi példával is bizonyíthatjuk —1 foly­tatja az előadó —, hogy a magyar hadsereg a dolgozók hadserege. Nemcsak a közkatonák kerülnek ki a dolgozók sorából (amint az ré A Magyar Dolgozók Pártjának kezdeményezésért? tervbe vette a város a Korona nagytermének kul­túrteremmé való átalakítását. Az átalakítási munkálatokat már be i fejezték és a Magyar Dolgozók Pártja nevében vasárnap délután adja át Lajtai Endre elvtárs, a.’. MDP városi titkára a dolgozóknak a József Attiláról elnevezett, kibő­vített, modern színpaddal felszerelt kultúrtermet. Az avató ünnepséget nagyszabású értékes műsor követi, melynek keretében fellépnek a nyír. Dolgozó parasztságunk gazda­sági helyzete és politikai súlya megváltozott a felszabadulás óta eltelt négy esztendő alatt. Itt kö­zöljük Kopasz Mihályné nyírcsaho. lyi dolgozó' parasztasszony levelét, amely élénk fényt vet erre a vál­tozásra: „Nem volt szava a felszabadulás előtt a szegény népnek,, csak a földbirtokosok meg a kulákok dirigáltak. Amikor földet osztot­tak, a szegényember se földet, se bérletet nem kapott, tovább is dolgozhatott harmadába a kulák- nak. A községházára is csak félve lépett be az ember, azt se tudtuk, hogy szólítsuk Komoróczy Tibor jegyző urat, aki 10 holdat vásá­rolt az akkoriban felosztásra ke­rülő földből. De a többi elöljárók, meg a Hangya szövetkezeti vezet­ték is mind így csináltak. Az egész község elhanyagolt volt, a néme­tek meg a kivonuláskor végleg el­intézték, Elvitték a faluból a lova. kát és a végén, távozásuk után be­lelőttek az iskolánkba és megron­gálták a templomot. Még az utol­só erejükkel is kárt okoztak. A felszabadulás után nagyot vál­tozott Nyírcsaholy. Szétosztották a földeket, házhelyet adtak, amikre máig már 19 szegényember épített is házat. Még szegény hadiasszony is tudott házat építeni, amit régen nem tudott megtenni, mert nem tudott házhelyet vásárolni. Akik résztvettek a föld. kiosztásában, a munkások, nem azt csinálták, mint a régiek, hogy maguknak adták a. legjobb és legnagyobb da­rabot, hanem igazságosan minden­kinek adtak, aki arra rászorult. Most nem kell a szegényember­nek a kulák ágyszalmáját is fel­rázni egy kis harmadosfőidért. Tanulhat a gyermekünk is. Most már nemcsak a pécsújfalusi Péchy Lászlókból lehet főispán, hanem a magunkfajta dolgozó asszonyok­ból is. A felszabaduláskor gyanakodott a falu, ferde szemmel nézte a kommunistákat. De ma már más­egyházi dalárdák. A Magyar-Szovjet Társaság szimfonikus zenekara, tánccsoportok, színjátszó csoportok. Különösen szép lesz a Kertészeti Középiskola magyar népi szóló- és csoportos tánca, a Villanytelep orosz népi tánca, a Termény és Araraktár tót népi tánca, az úttörő pajtások balettje és a Kiss Ferenc ' a-nítónőképző intézet szinjátszóinak műsora, melynek keretében Móricz Zsiginond: „Légy jó mindhalálig" című színművének harmadik felvo­nását adják elő. ként van. Látják, hogy ez a rend­szer a dolgozó népet segíti, be­csületes munkásemberek vezetik jó úton a népet. Nem kell' már ke- zétcsókolomot köszönni a földes, úrnak és nagyságos úrnak monda­ni a jegyzőt. Sokat épített községünk. Ezt is látja a dolgozó nép. Annyit építet­tünk, amennyit Horthyék alatt 15 esztendő alatt sem építettek. — Rendbehozták a községházát, az artézi kutunkat, iskolánkat, ame­lyikbe a németek még búcsúzó­ban belőtték, de amely már a mienk és amelyet mi építettünk újjá saját kezünk munkájával. -—, Benne van az én kezem munkái” is, meg a többi asszonytársamé Érezzük, hogy a mienk. De azt is látjuk, mi falusi asz- szonyok, hogy az urak veszítették össze a szegényembereket, ők küldték őket háborúba. A munká­sok állama védelmezi a békét és nem engedi, tiltakozik az ellen hogy az urak megint háborúra szeretnének uszítani. Megváltozott az életünk, jobb. szebb, mint régen volt. Nem va­gyunk már szolgák, nem va­gyunk már büdös parasztok. Kopasz Mihályné, Nyírcsaholy. Röntgenfelszerelést kap’: Kisvfrda, Mátészalka és Namény A népjóléti minisztérium tovább­fejleszti a vidéki tbc. gondozó in­tézetek hálózatát és a vidéki in­tézetek közül többnek értékes röntgenfelszerelést juttat. — A röntgenfelszereléssel ellátandó vi­déki tüdőbeteggondozó intézetek között szerepel a kisvárdai, máté­szalkai és vásárosnaményi tüdő­beteggondozó intézet is. A nép állama szociális téren, különös gon­dot fordít Szabolcs és Szatmár megyékre, ahol a „szárazbetegség” a múlt bűneként legjobban szedte áldozatait. Osak a riztiáf tudták ellepni a iieiörülf Czakó József ófetíértó- pusztakerti lakos bejelentette a rendőrség’en, hogy ismeret­len tettesek betörtek ü, há­zába és ellopták a szekrény­ben talált mhanemüeket és pénz ti. 1 Ugyanakkor feljelentést tett a szomszédja, Farkas Péter is, lakinek két lova tűnt el estétől reggelig az istál­lóból. A tolvajokat valaki megzavarhatta munkájukban, mert la két lovat szélnek eresztették. A rubát és a pénzt azonban elvitték. A lovakat: másnap meglelték a község határában lévő erdő­ben. Vasárnap adja ál Lajtai elvtárs a nyíregyházi „József fitliia“ MMermef a dnlgezáknak Kegyelemkenyér helyett ŐSZINTE MEGBECSÜLÉS Most a választások előtt minden lolgozó réteg számotvet a múlttal es jelennel, kutatva néz a jövőbe, 'iogy megállapítsa, mjt hozhat az a •izámára. A munkásosztály és a lolgozó parasztság a jövő mesgyé- ién állva, világosan láthatja a ha­tárköveket, amelyek fejlődése útját segélyezik. De ugyanígy az értelmi­ségi dolgozók számára is megvan­nak a fejlődés kétségbevonhatatlan tényei, ők is lemérhetik megválto­zott helyzetüket épp úgy, mint az pari munkások, vagy dolgozó pa­rasztok. A múltra emlékezve, az értelmi­ségnek tisztán kell látnia, hogy helyzete csak külszínre volt más. mint a proletáré, vagy paraszté: a kizsákmányolás és elnyomás rend­szere őt is karmai között tartotta. Tuaz: vasalt nadrágban járt, tiszta gallért hordott, amikor a munkások és parasztok rongyoskodtak, lát­szatra tehát az uralkodó osztályhoz tartozott* de ennek a látszatnak kedvéért keserves árat kellett fi­zetnie. Egyfelől önérzetének meg­nyomorít ásával, elveinek feladásá­val, az uralkodó osztályok kiszolgá­lásává!. másfelől a kapitalisták és feudális urak asztalairól hulló mor­zsák elfogadásával kellett fizetnie a látszatért. Az értelmiség helyzeté­nek pontos magyarázata volt Rá­kosi elvtárs választási beszédének íz a része, amikor kijelentette: „a fapasztalat azt mutatja, hogy a ku- ’ák vagy a tőkés mindenütt megve­téssel nézi a tudomány és művészet művelőit és mindazokat, akik nem 'rtenek a harácsolás, a más kizsák­mányolásának tudományához.“ Ha az értelmiség mindezt felidézi, tkkor világos lesz előtte, hogy a felszabadulás óta eltelt négy esz­tendő az ő helyzetében is gyökeres változást hozott. Egyetlen mondat­ban összefoglalva : aiz értelmiség ke- íyelemkenyéren tengődő se ide, se oda nem tartozó . rétegből a dolgo­zók társadalmának megbecsült ré­szese lett. Ez a megbecsülés olyan mértékben emelkedett, amilyen mértékben at munkásság és a dol­gozó parasztság birtokába vette az államhatalmat. Gondoljunk arra, hogy a munkaverseny kitüntetettjei között ott vannak a „kiváló mun­kás“ értelmiségiek is Büszkén em­legethetik a szabolcsiak Hertelendi Istvánné tanítónő nevét, aki mint tanyai tanító kapta meg a „Kiváló munkás kitüntetést. Vagy ott van dr. Mjoskovits Károly, akit megju­talmazott a dolgozók állama, mert sokat tett a dolgozók egészségügyé, ért. Nézzük meg dr. Veres Lajos nyíregyházi „kiváló munkás“-t, aki mindig híven szolgálta a dolgozók igazságát, Bácskai Jánx>s tanfelügye­lőt. akinek munkája nagyban hozzá­járult ahhoz, hogy ma a szabolcsi nevelők élen járnak a „Nevelj job­ban mozgalomban. A legnagyobb nemzeti díj. a Kossuth-díj kitüntetett­jeinek javarésze értelmiségi dolgo­zó. Remélhették volna a múltban az akkoriban annyira lenézett ta­nyai tanítók, köztük Nemeskéri István, hogy kitüntessék őket? Most Nemeskéri István a Kossutb-dij büszke tulajdonosa Ez nemcsak szá. inukra jelent megbecsülést, hanem minden dolgozó értelmiségi szá­mára. Nem azt jelenti, hogy sztárok és kegyeltek kiemelkednek, hanem azt, hogy: minden becsületesen dol­gozó értelmiségi megkapja megérde. me.lt jutalmát. Gondoljunk arra. hogy a Magyar Dolgozók Pártja ja­vallatára alakult meg a Tudomá­nyos Tanács és született meg a tudo­mányos státusz, amely a tudomá­nyos munkával foglalkozó értelmi­ségiek ezreinek biztosít gondtalan megélhetést és szabad kutatási le­hetőséget. A jövő még biztatóbb képet mu­tat. Rákosi elvtárs választási be­szédében megemlékezett az értelmi­ség jövőjéről is: „Nincs hazánkban egyetlen ember, legyen az kisiparos, kiskereskedő, vagy értelmiségi, aki nem találja. meg elhelyezkedését a népi demokrácián belül.“ Az ötéves terv megvalósításához műszaki és mezőgazdasági szakem­berek százezreire va(n szükség. De a közigazgatás, a nevelés, az admi­nisztráció új szakembereink kine­velése és munkábaállítása is a terv­hez tartozik. Az ötéves terv teljesí­tése terén nagy, fontos szerep vár az értelmiségié, amely a munkás­sággal és parasztsággal vállvetve építi a nép országát. Az értelmiség a mr.lt és jövő mesgyéjén állva, tisztán láthatja, hogy felemelkedése eddig is szorosan összefüggött a nép országának emelkedésével és jövője és jóléte elválaszthatatlan a dolgozó nép jövőjétől. Népnevelőink munkája Népnevelőink ellenőrizzék, hogy a hozzájuk beosztott választók szerepelnek-e a névjegyzéken és ha nem, hívják fel figyelmüket arra, hogy kérjék névjegyzékbe való vételüket mától, május 6-tól 9-én déli 12 óráig. A névjegyzékbe való felvételt mindenütt a lakhely sze­rint illetékes hatóságnál (községi elöljáróságnál) kell kérni. * A Magyar Dolgozók Pártja alapszervezetei május 7, 8. vagy 9- napján tartsanak népnevelő ér­tekezletet, Az értekezleten vegyen részt minden párttag, aki választási agitácós munkát végez. Beszéljék meg az eddigi tapasztalatokat, el­lenőrizzék, hogy a választók meg­látogatása milyen mértékben tör­tént meg. Határozzák meg az utolsó hét közvetlen feladatait és gondoskodjanak arról, hogy a fel- világosító munka a kővetkező hé­ten elérje tetőfokát. Az értekezle­teket a lehetőség szerint az alap­szervezeti titkárok tartsák. * Horváth János népnevelő írja: A Virág utca 88. alatt egy nóg- rádmegyei cipészmesterrel és édesanyjával beszélgettünk. A kis­iparosokat is segíti' a népi de­mokrácia — mondta a cipész és alá is támasztotta kijelentését az­zal, hogy nemsokára már meg tud: ja nagyobbítani műhelyét. Éder. anyja nyugdíjas. Biztosan tudja, hogy nyugodt öregkor vár rá, mert az ötéves tervben- elért ered­ménye!; tovább javítják a nyugdí­jasok helyzetét is. Petőházi Pál írja: A Nádor ut­cán több házat látogattunk ketten végig. Egy idősebb parasztember eleinte nem volt egészen kibékül­ve a közös listával. Ez volt az első esetünk, hogy ellenvetést hal­lottunk a pártversengés megszű­nése miatt. Elmagyaráztuk, hogy a Népfront pártjainak és tömeg­szervezeteinek egy a célja és a közös program megvalósításán kö­zösen kell dolgozni. HIRDESSEN c Sfirséji MagyarlKépbee

Next

/
Oldalképek
Tartalom