Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-29 / 124. szám

1919 MÁJUS 29. VASÁRNAP. NYÍRSÉGI magyar nép 8. oKit. A közösség és a legjobbak jutalmát a nyereségrészesedés visszafizetését átadták a demecserieknek — Most kibővítik a kultúrházat, új színpadot építünk benne, könyve- két vásárolunk, szóval olyanná tesz- szűk az egész épületet, bogy öröm­mel jöjjenek tanulni, szórakozni ide a munkások — tervezgeti Szlovik András vasesztergályos. — Aztán sor kerül a többi do­logra is, sportpálya, fürdő, cse­csemőotthon . . . mert nem ez v»lt az utolsó jutalmunk, ezentúl min* den negyedévben kapunk. Csak raj­tunk múlik a dolog. Már gyülekeznek az emberek a Demecscri Ipartelepek kultúrtermé­ben. Ma van a vállalatvezetői beszá­moló és ma jelenti be a nyereség- részesedést is Veres elvtárs. A2 emberek már tudják, bogy a vállalat a befizetett nyereségrészesedésből 6100 forintot kapott vissza, mert ahogy megrékezett, mint a futótűz szaladt végig a híre az üzemen. A munkások pedig rögtön tanácskozni kezdtek azon, hogy mire is fordít­sák. Volt aki azt ajánlotta, hogy teniszpályát készítsenek, a másik napközi otthont, aztán végül is a kultúrház kibővítésében állapodtak meg. Az a legsürgősebb, a legfon­tosabb és arra a pénz is elegendő. — Ha jól dolgozunk, sor kerül a többire is — mondták a munkások. 2440 forintot pedig a legjobbak jutalmazására fordít az üzem. Hiszen elsősorban ők tették azt lehetővé, hogy jó munkát végezhessenek a többiek is, példát mulattak becsülete, munká­jukkal, lelkesedésükkel magukkal ragadták többi társaikat, fegyelme­zettségükkel megmutatták azt, hogy miként kell gazdálkodni sajátunk­ban, újításaikkal előrevitték a ter­vet, hatalmas megtakarításokat ér­ték el az önköltségnél . . .----Szóval hát megérdemlik a ju­talmat, mert az az igazságos és be­csületes dolog, bogy a legjobbakat megjutalmazzuk. Ezt tartják a munkások és ez is a helyes. Mert vájjon tudták ve ina e a tervet teljesíteni és a nyereségré­szesedést maradéktalanul befizetni, ha Szlovik András vasesztergályos, mester nem építi át újításával a választó gépet? Nem bizony, mert Szlovik elvtárs újítása évente 81.h()i* forintot takarít meg az üzemnek. Szlovik elvtársat külön megjutalmazza a dolgozók szeretete és megbecsülése, mint újí­tót. 4775 forintot kap. És vájjon hogy nézett volna ki a termelés lendítője, a munkaverseny, ha Perjési István, Langweil Ernő. Mérföldi József, Hajnal Sándorné, Baráz Péter. Jenei András, Kaszás Borbála, Török János, Szabó Béla. Brincken György nem járnak jó pél­dával elől? — Láttuk, hogy ők járnak az élen, ők viszik előre a munkavtr­! senyt és ezért most a közösség megjutalmazza őket — mondja II. Veres József. Perjési István minden munkáját kifogástalanul végezte el, jutalma 250 forint. Langweil Ernő az üzem. zavarokat küszöbölte ki, jutalma 240 forint, Mérföldi József gépke­zelő gondoskodott az üzem folyama tos fenntartásáról, egy pillanatra sem állott meg a termelés, jutalma 200 forint. Baráz Péter segédmun­kás a keményítőgyár termelését fo. kozta, jutalma 200 forint, Jene András a keményítőszárító zavarta lan üzemét biztosította, jutalma 250 forint. Kaszás Borbála segédmunkás é; Török János segédmunkás a cukor gyárban fejtettek ki becsületei munkát, jutalmuk 200—250 forint Sz. Szabó Béla lelkiismertesen vé gezte az irodai adminisztrációt, ju talma 300 forint, Brincken György, személyes példájával járult hozza i munkafegyelem megszilárdításához, jutalma 250 forint. — Hogyan fogadták a jutalmakat ezek az emberek? Szabó Béla elvtárs beszélt a munkásosztály hű fiai nevében é: ezt mondta: — A jutalom is, de elsősorban v dolgozók iránt érzett felelősségűn! kötelez bennünket arra, hogy m éj jobban végezzük ezentúl munkán kát. Mi is hozzájárulunk a Festival sikeréhez — mondják a szatmári és beregi fiatalok — Nagy büszkeség az a számunkra, hogy itt Budapes­ten, Magyarországon rendezik meg augusztusban a viliág fia­taljainak nagy találkozóját, a Festival! — vélekedik Bog­dán Jóska a szatmármegyei Minsz titkárságon. — Az ám — bólint rá lel­kesen Gialántai Julia, az Eposz leánykoszorú vezetője. — Ez kitüntetés — folytat­ja Bogdán — azt jelenti, hogy a világ dolgozó fiataljai el­ismerik azt a hatalmas vál­tozást és fejlődést, amely if­júságunk életében bekövetke­zett négy esztendő alatt. És ennek a fejlődésnek mi 13 ré­szesei vagyunk Szatm)ár-bere- gi fiatalok. A Szatmár-beregi ifjúság történetében visszalapoz né­hány esztendőt és úgy ma­gyarázza. hogy fordulat állott be a Szatmár-beregi if­júság életében, azt bizonyít­ja két szám is. Egy esztendő­vel ezelőtt az Eposzban csak háromezer dolgozó parasztifju dolgozott, most pedig a „lét­szám“ hét és félezer. 132 Eposz szervezetünk van. Saj­nos ifjúmunkások nincsenek sokan a vármegyében, csak két Szilt szervezetet tudnak megalakítani. Már tavaly is szépen dolgoz­tak az Eposzisták és a Szi- tesek. 44 brigádszervezetet alakítottunk és ezekben 1500 fiú és 600 lány végez roham­munkát. A szamossáriak egy sportpályát építettek, Maci­son aratóbrigádokat szervez­tek a lelkes fiatalok és hadi­özvegyek termését aratták le, takarították be. A tiszaado- nyiak ugyanígy cselekedtek. Fülpösdajrócon több, mint 30 ezer órát dolgozták a kul­turház felépítésénél. Tyúkodon járdát építettek. És még tovább lehetne so­rolni azokat a dolgokat, ame­lyek mindazt bizonyítják, hogy a szatmári és beregi fi­atalok méltók akarnak lenni a vármegye szabadságharcos hőseihez, a kurucokhoz, Esze Fa másokhoz, Zalka Miátéhoz. A döntő fordulat a mostani diadalmas Nép­front választásokon követke­zett be, amikor a fiatalok soha nem tapasztalt lelkese déssel vettek részt a válasz­tásokon. Micsoda lelkesedés volt ak­kor, amikor kiosztották az ifjú’ választópolgároknak a szavazási emléklapokat! Mi­csoda lelkesedéssel és gonddal varrták az Eposz lányok a nemzetiszínű kokárdákat. És a választás! Rultúrgárdák, énekkarok, táncosok ezrei vi­gadtak és szórakoztatták a dolgozókat. Bizonyságtétel volt ez. Hitet tett Sz'atmár­Sz/abolcs dolgozó paraszt­sága élénk szervezeti és kul­turális életet folytat a Défosz szervezeteiben. Egymásután •állítja fel a Défosz központi kulturosztálya a könyvtárakat, amelyeket kis­birtokosok, középparasztok, földmunkások nagy szeretet­tel és érdeklődéssel látogat­nak. Szabolcsban eddig 47 köz‘- ségben állítottak fel értékes haladó könyveket tartalmazó könyvtárakat. Rövidesen újabb 23 könyvtár felállítá­sára kerül sor. A Défosz rádiókörök is szé­pén dolgoznak. 16 községben Bereg ifjúsága a Magyar Dol­gozók Pártja vezette Népfront mellett, hogy részt vállal a hároméves terv diadalmas be­fejezésében, az új ötéves terv végrehajtásában, amely biztos jövőt biztosít mindgyikük számára. Egyformán kivette részét a nagy munkában ifjú­munkás, parasztfiatal és diók egyaránt. Rákosi elvtárs ne­vével indultunk a harcba, a Párt vezetett bennünket s most egyhangúan fogadjuk meg, hogy a Saatmár-beregi ijuság továbbra is olt all a Párt mellett. — 1 Mins.’ '•rszágos Köz­pontja értekezletet tartott Buda,pesten — mondja Júlia __és ott azt mondotta Far­kas Mihály elvtárs: „Nine.' annál nagyobb kitüntetés, mintha a Párt, Rákosi elvtárs, zt- mondja: az elvtársak jó munkát végeztek“. Mi azt akarjuk, hogy még fokozottabb mértékben kiérdemeljük ezt a kitüntetést! tervezték meg eddig a közös ü.Vdióhallgatást. Csoportosan vesznek részt a falvak dolgo­zói a Falurádió műsorának hallgatásában. Mint a Défosz megyei titkárságtól értesül­tünk, öt hónap múlva 80-ra emelik a szervezett rádiókö­rök számlát. Hogy milyen egészséges és élénk kulturmunfc1» folyik vár­megyénk Défosz-szervezetei- ben, arra mi sem jellemzőbb, mint az, hogy eddig már 10 Défosz szervezetben alakult kulturgárda és sportcsoport. 47 szabolcsi községben állítottak fel eddig DéFOSz-kőnyviárt Nagy érdeklődés előzi meg Nyíregyházán a íunius 15—16-i könyvnapot Magyarország a tanulók orszá­ga lett — mondta Rákosi Mátyás elvtárs. Éppen ebből következik, hogy az idei könyvnapok szerte az országban pirosbetüs ünnepei a dolgozóknak. A dolgozóknak, akiknek azelőtt nem írtak köny­vet, akik nem jutottak hozzá a drága pénzen árult tudományhoz. A Magyar Dolgozók Pártja programja unegsziintetni az eddi­gi műveltségi kiváltságokat. A Párt sokat tett azért, hogy a program megvalósulják. A művelődés széles lehetőségei nyíl­tak meg minden réteg számára és a hároméves terv végrehajtásának eddigi jó munkája eredményeké p pen mintegy 60 százalékkal eseti a könyvek ára. Az ötéves terv papírtermelésének emelkedése le­hetővé teszi majd, hogy fillérek­ért juthassanak hozzá a tudo­mányt, kultúrát terjesztő művek­hez. Az idei könyvnap lényegesen olcsóbb könyveket hoz piacra a dolgozók elé 15 százalék kedvez­ménnyel. A Nyíregyházán meg­rendezendő könyvnap elé soha nem látott érdeklődéssel tekinte­nek. Széles körben elterjedt már, hogy a Szikra könyvkiadó hatal­mas sátrat állít fel a Kossuth téren a többi könyvsátrak melleit. A junius 15—16-i nyíregyházi könyvnapon olcsó áron kaphatók majd a marxizmusJeninizmus klasszikusai, tudományos és isme retterjesztő művek, rengeteg szép- irodalmi munka és ifjúsági köny­vek. Legnagyobb érdeklődés a fej­lődő új tanulóifjúság körében nyilvánul meg a könyvnap iránt. Mint értesültünk a város tanuló ifjúsága csoportokban vonul fel a könyvsátrakhoz és tanulóköreik­ben, csoportjaikban már könyv­alapot gyűjtöttek, amiből könyv­napi könyveket vásárainak majd. De nem kisebb az irdeivőlés az üzemekben és a hivitaiokban sem. Cserpákné karnis - Cserpákot bánja Pórul járt a ravasz buji kulák Tavaly nyáron a cséplési idény megkezdésekor Cserpák Mihályné buji géptulajdonos kulák is be­állította gépét. Felfogadott 23 cséplőmunkást annak , eményébtn, hogy pompás kereseti lehetőségre tesz majd szert. — Számítása azonban hibásnak bizonyult, mert kormányrendelet jelent meg arról, hogy a cséplőgépek keresményét be keT szolgáltatni. Két napig búgott Cserpákné cséplőgépe a buji határban. Mikor a ravasz kulák megtudta a ren­deletet, gondolt egyet és merészet és két nap múlva elrontotta a cséplőgépet. Ott maradtak a mun­kások gép és kereset nélkül. Nem hagyták ennyiben a dolgot hanem megindították a vizsgála­tot. Cserpákné asszony turpisága kiderült. Az ügyben most hoztak Ítéletet. Cserpák Mihálynét a cséplőgép elkobzására ítélték, ezen felül meg kell téríteni a 23 mun­kásnak azt a géprészt, amit a ta­valyi cséplési idény alatt kerestek volna. 143 szabolcsi szövetkezet csatlakozott a SzövOSz-hoz A most megalakult Szövetke­zetek Országos Szövetségéhez az ország területén eddig már több, mint háromezer újtípusu, általános egységes falusi földmüvessrövet. rezet csatlakozott. A szabolcsi földművesszövetke­zetek nagy örömmel és megelége­déssel fogadták a SziWosz megalakulását, mert meg vannak róla győződve, hogy ez az új szövetség az eddi­ginél sokkal szorosabb egységbe tömöríti a szövetkezeti mozgalmat és alkalmassá teszi falusi szövet­kezeteinket új, komoly feladatai­nak megoldására. A megalakulás utáni napokban vármegyénk szö­vetkezeteitől tömegesen érkeztek üdvözlőtáviratok a szövetség köz­pontjához, valamint a szabolcs. megyei központhoz. Úgy értesültün, hogy a tegnapi napig valamennyi szabolcsmegyei földművesszövetkezet bejelentette már csatlakozását a Szövoszhoz. Befejeződött esz MMDS2Ü vcrrótanfolyama A Magyar Nők Demokrati- riis Szövetségének nyíregyhá- :i szervezete varrótanfolyamot ndított, hogy a dolgozó nők üjtalanul, kedvezményesen ámíthassák meg a szabás- -arrás mesterségét. Ezen a an folyamon résztvevők a leg- nodernehb sziabíisnajzokkal smerkedtek meg s a napok­ban megtartott vizsgán már saját maguk varrta új ruhák­ban büszkélkedhetnek, ötven dolgozó nő vett részt a varró­tanfolyamon és a nagy érdek­lődésre való ‘ tekintettel az Mndsz elhatároz tla, hogy rövi­desen újabb varrótanfolyamot indít kezdők és haladók! részé­re egyaránt. 68 milliméter csapadékot kapott eddig Szabolcs Ebben a hónapban — a sok­évi átlagtól eltérően — már 68 aillméter esőt kaptunk. Pén­teken — mint a Meteorológiai Intézet nyíregyházi megfigye- ő állomása közölte sebesen haladó esőt hozó felhők vonul- ak el vármegyénk felett, amelyek csaknem az egész or­szágot megöntözték. Ez a hó­nap már ilyen esősen megy ci. Ujafcib páradús légtömegek vonulnak szárazföldünk felé, amelyek az eddigiekhez ha­sonlóan csapadékot hoznák. Leesett a gépkocsiról, bokáját törte Szabó Ferenc vásárosnamé- nyi péksegéd, Konc Pál teher­gépkocsijának tetején Bakfca- lórántházáról haza akart utazni. Útközben eltört a gép­kocsi első tengelye, a kocsi az árokba, futott, Szabó Ferenc pedig lerepült a kocsiról az úttestre. Jobb bokája eltört és bal medencecsont csuszúmlást szenvedett. Azonnal beszállí­tották a kisvárdai kórházba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom