Nyírségi Magyar Nép, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-26 / 121. szám

1949. május hó 26. Csütörtök. NYÍRSÉGI magyar nép S. oldal. Történelmi cselekedet Irta: A. VISINSZKIJ Kisbíró clolbolásától hangos a mándokií utca. Ma délután többen hallgatják a hirdet­mény, szövegét, mint általában, jó májusi zápor kergette haza már korán a mezőn dolgozó­dat. A hirdetmény szövege rövid és inkább u férfiakat érdekli:: Este nyolc . óraikor Défosz gyűlés. Egymáshoz tartozunk Gyorsan bekapják a vacso­rát. Kivgl-kivel az asszonya is elmegy, ő gyorsan rendet csi­nál a konyhában. A kiskapuk­ból itt is, ott is kif ordul egy em­ber,' s mire a Döf ősz helyisé­ge közelébe érnek már csopor­tokba verődve mennek és be­szélnek. Útközben kitérnek a hazafelé tartó csorda elől. — Sok a jószág, kevés a le­gelőnk — beszélgetik menet­közben. — Nem baj, úgy jó, ha sok a jószág — mondja Sajtos Bé­ni középiparaszt — legelőnk meg majd lesz, a mai esti gyű­lés tárgysorozatának ez a má­sodik pontja. — Az lesz jó, iha elintézi a Défosz és nem tesz kivételt, mindnyájunknak lesz legelője. Nem tesz különbséget szegény paraszt és középparaszt kö­zött — bólint megelégedve Lázár István, a Défosz egyik választmányé tagja. • Hangjából megelégedés -csendül, amikor a középpa­rasztok és kisbirtokosok egy­ségéről 'beszél. — Egymáshoz tartozunk, bennünket is segít a demokrá­cia. Ki törődött velünk a múltban ? szélnek, arcuk olyan vidám, mintha máris benne laknának. Végei a nyomorúságos cseléd- lakások világának, — te nagy ég, ezt is megérhette végre a cselédember, hogy külön lak­hat, külön házban. Mintha ál­mában mondaná egyikük, úgy emlegeti épülő házát: — Egészséges új lakás, egy család egy lakásban... világos, tágas ablakok. Még .ebben az évben meg­kezdik áz építkezéseket. Eper- jeske községben is ilyen házak épülnek és szerte az egész or­szágban. — A Párt támogatásával ezt is a Défosz intézi Kállai elvtárs — mondja Sajtos And­rás. Beszélgetés közben lassan megtelik a terem. Egyre1 han­gosabbá válik a zsibongás, mindenki beszélget, sok meg- bszélnlivailóía van a dolgozó népnek. Amint megkezdődik a gyű­lés, néma csendben figyelmez- nek... róluk van szó ...ők dön lenek. T. Bodor Margit. Lassan megtelik a iterem, elfoglalják a lócákat. Csende­sen beszélgetnek, öngyújtó csattan, gyufa eieucen és a dohány felszálló! kék füstjében tovább folytatják a beszélge­tést. A dülőszomszédok az el végzett munkát dicsérik, má­sok a falat díszítő képek fel iratait olvasgatják. ..Egységes, erős szervezetet.“ Az olvasó helyeslőiéin bólint, egyet ért a sorok betűivel. így igaz — gondolják — egységesek vagyunk a Défoszon belül nincs közöttünk kutak,' aki éket ver a kisbirtokos és a kö­zépparaszt közé. Az asztalnál Bojtos Endre középparaszt, Kertész József és Kállai István ujgaziák ; választások eredményéről be szélgetnek. — Más volt ez a választás emberek, mint 1947-ben. Em lékeznek mi? Bár akkor ií így megértettük volna egy­mást mint, most és nem men­tünk volna külön-külön széj- jelhuzva mi dolgozók — mond­ja Sajtos, miközben hellyel ki nál egy' uj érkezőt­— Az biztos — 'szól valaki az asztal végéről — hogy a Népfrontban olyan munkát végezhetünk majd, amilyet még nem látott ez a pupoehá- tú világ. — Ma. már más a helyzet, és ezt látja a munkásnép is. Ki törődött velünk a< múltban? A kutya sem. Ma egységesek vagyunk és egymással törő- dünik, munkás a paraszttal, meg megfordítva. A kislakásépitésnél is segit a DéFOSz A két ujgazda a kislakás- építésre tereli a szét. Már kezdenék w építkezést. Amiint új, egészséges lakásaikról be­Az MDP javaslatára rendbe­hozták a mándohi csatornákat Az elmúlt napok bőséges csapadéka valósággal elárasz­totta Mándokot. A csatornák eldugultak, az árkok megtel­tek vízzel. A Magyar Dolgozók Pártiának járási pártbi zottsága rendkívüli képviselőtestületi ülést hívott össze és javasolta a csatornajavítási munkák haladéktalan megkez­dését. A munkákat aznap meg is indították, leeresztették a felgyülemlett esővizet, kitisztították a csátorniákat, ár­kokat. A képviselőtestület rendkívüli ülésen javaslatot is terjesztett be az MDP: dolgozzanak ki tervet a víz leveze­téséről', hogy a jövőben ne okozzon zavart egy-egy na­gyobb esőzés. A képviselőtestület a javaslatot magáévá tet­te és mintegy 10.000 Fi-os költségvetéselőiráuyzahal terv­bevette a csatornahálózat teljes rendbehozását. Nem félnek már a levéigyiijtéstől a nyíregyházi postások lomé tért kerékpározott az ut­cákon. Ha összeszámoljuk, megáHapíthatjiúK, hogy na­ponta 50 kilométert kerékpá­rozott egy pósitás. Rendkívül fárasztó szolgálat volt, télen embertelenül nehéz. Nehéz és rossz időben felváltva-csi­nálták, de fáztak is tőle, ami nem csoda. Ma már másként van. Min­denkinek feltűnt már az a szürke kis autó, ami nap, minit nlap végigfutja az utcá­kat és meg-megáll a pósta- székrények előtt. Hároméves tervünk könnyebbé tette a nyíregyházi levélgyűjtő szol­gálatot teljesítő postások; munkáját. Nem is fáznak már tőle, hiszen könnyebb, embe­ribb lett a munkáljak. meí Néhány héttel ezelőtt megfigyelhettük, hiszen sok­szor futólépésben mentünk a levélszekrényig, amikor incg-< jelent a kerékpáros postás, a szekrény alá illesztette táská­ját és begyűjtötte a szekrény tartalmait. Aki nem ismerte ezeknek a levélgyűjtőknek a munkáját, fel sem tudita mér­ni, micsoda embertelenül ne­héz munkát végeznek. Na­ponta három kisgyűjtést és két naigygyűjtíésit végzett el a postás. Tehát háromszor a város belterületén kétszer pe­dig az egész város területén lévő postaládák. tartalmát gyűjtötte össze. A kigyűjté­sek során egy alkalommal 5.8 kilométert, míg a nagygyűj­téseknél egy-egy ízben iö ki­Színház Ida regénye (Két esztendeje törölték el Szovjetunióban a halálbüntetést.) 1947 május 26-án adta kt a Legfelsőbb Szovjet Elnök sége történelmi jelentőségű rendeletét a halálbüntetésnek békeidőre való eltörléséről, j rendeletét. A. Visinszkij „Pravda“ 1947 májúi 27 számában méltatta „Történél mi cselekedet“ című cikké ben, melyből az alábbiakban közlünk részleteket: — A Szovjetunió Legfelsőbb la nácsának Elnöksége által kiadott rendelet, amely eltörli a lialálbünte test, új fejezetet nyitott meg i szovjet állam történetében. Ez a: állam a munkásoknak és parasztos, uak nagyszámú ellenségeik ellen folytatott harcában nőtt fel, miután a munkások és parasztok három év­tizeddel ezelőtt kezükbe ragadták az államhatalmat és felépítették hatalmas szocialista államot. A munkások, parasztok és értel­miségiek önfeláldozó munkájának és hősi erőfeszítéseinek eredménye, ként sikerült-ezt a feladatot teljesí teni. Lenin „és Sztálin pártjának ve zetésc alatt legyőzték a szocializmus ellenségeinek makacs ellenállását az országon belül és az ország határain túl. A Szovjetunióban a szocializmus építésének ügyével szemben kifej tett ellenállásában az ellenség sem mitől sem riadt vissza, felhasználta a harc minden eszközét, bármilyen förtelmesek és bűnösök, bármilyen kegyetlenek és véresek is voltak zok. A szovjet hatalmat és a szovjet rendszert fenyegető legsúlyosabb bűnök leküzdésére a Szovjetúniö Cs szövetségi köztársaságok bűnügyi törvényhozásának alaptételei a főbe- lövést állapították, meg Ezt a bün­tetést rendkívüli rendszabályként ve- zették be, a bűnügyi büntetések ál­talános rendszerért kívül. Már ez a tény is azt bizonyítja, hogy egy olyan büntetőjogi büntetésnek az alkalmazását, mint amilyen a halál büntetés, a szovjet törvényhozás, eltérően a legtöbb ország, igy az Amerikai Egyesült Államok é: Nagybritannia törvényhozásától, so­hasem úgy tekintette, mint a bün­tetőjogi rendszabályok általános rendszerének szokásos büntetésmód­ját, hanem mint rendkívüli jelensé­get, melyet rendkívüli körülmények által teremtett szükség diktált. „A történelmi jelentőségű győze­lem, amelyet a szovjet nép aratott az ellenség felett, -nemcsupán a szovjet állam megnövekedett hatal­mát mutatta meg, hanem a Szovjet­unió egész lakosságának teljes oda­adását a szovjet haza és a szovjet kormány iránt.“ Ezekkel a szavakkal kezdődik az a rendelet, amely a Szovjetunióban békeidőre eltörli a halálbüntetést. A Nagy Honvédő Háború bebizo­nyította a szovjet hátország magas­fokú szervezettségét és példátlan szilárdságát. Szétfoszlott a Szovjet­unió ellenségeinek az a hazug le­gendája, amellyel saját országaik közvéleményét vezették félre, neve. zetesen, hogy ,,a soknemzetiségű szovjet állam mesterkélt és nem életképes kártyavár“. Sztálin 1946 február 9-én tartott választási beszédében a külföldi sajtónak ezekre a dajkameséire cé. l(»zva piondotta: „Most már meg­állapíthatjuk, bogy a háború halom­ra döntötte a külföldi sajtónak mindeme alaptalan állításait“ Sztá­lin ebben a beszédében hangsúlyoz­ta, hogy „a szovjet társadalmi rend a társadalmi szervezet jobb formá­ja, mint bármely más nem-szovjet társadalmi rend“. A halálbüntetésnek a Szovjetunió- ban történt eltörléséről kiadott má­jus 26-iki rendelet új megnyilatko­zása volt a szovjet társadalmi cs állami rend előnyeinek. Ezek a belpolitikai jellegű okok vezették a Szovjetúniót, amikor a halálbüntetés alkalmazását béke- időre eltörölte. A szovjet állam következtés har­cot folytat a demokrácia ügyéért, az általános béke és a népek biz­tonsága megszilárdításáért. Ez a békepolitika támogatásra talál a széles néptömegeknél valamennyi or. szágban. A Legfelsőbb Szovjet Elnöksége, amikor elhatározta a halálbüntetés eltörlését, számításba vette a nem­zetközi helyzetet is. A Legfelsőbb Szovjet Elnöksége számításba vette munkások és alkalmazottak szak- szervezeteinek, valamint a széles társadalmi körök véleményét kife­jező egyéb tekintélyes szervezetek­nek a kívánságát is A Legfelsőbb Szovjet Elnöksége elismerte, hogy a halálbüntetés alkalmazását a bé­keviszonyok közt semmiféle szüksé­gesség nem igazolja. A Szovjetúniö békeidőkre eltörölte a halálbünte­tést. Azokra a bűncselekményekre, amelyekre az érvényben lévő törvé­nyek halálbüntetést állapítanak meg, most már,' békeidőben 25 évig ter­jedhető javító munkatáborba való zárást alkalmaznak. A szovjetemberek mélységes meg­elégedéssel fogadták a szocialista humanizmusnak ezt a nagy cseleke­detét, amely újabb fényes bizonyí­téka a szovjet rendszer hatalmának, az egész szovjet nép példátlan oda­adó hűségének a haza és a szovfel kormány iránt. A szovjet nép nagy vezérének és tanitómesterének, Sztálinnak vezetésével rendületlenül halad előre, egyre újabb győzelmek felé. Gárdonyi Géza regényéből ké szült zenés vígjáték már messze a múlté. Hol vannak már azok az idők, amikor egy züllött, részeges spekuláns bornagykereskedő lehe­tett az úr és a falusi néptanítót mutatják be hülyének és groteszk figurának. Elismerjük a színház vezetőségének, hogy a „kasszasi­ker” szempontjából kénytelen még ilyen darabokat játszani, de jövőre már az államosított színházakban nem lesz szükségük ehez hasonló darabokra. Az előadásról és a színészekről csak jót írhatunk. Ida szerepében Oláh Klári dekorativ megjelenésé­vel, őszinte beszédével és kedves­ségével kifogástalan alakítást nyújtott. Partneréről Pintér Nán­dorról hasonlóképpen csak jót ír­hatunk. Fölényes játékkészsége, színpadi biztonsága az együttes si­kerét is előrevitte. Az erkölcstelen életet élő bor­nagykereskedőt Markovics Endre alakította. Markovics jó színész, mostani alakításában azonban bá­gyadt és színtelen volt. Kis szerepében is feltűnt és si­kert aratott Fesztoráczy Kató. A humorról Kormos Ferenc gondos­kodott. Jók voltak Jáky Elli, Ver. senyi Ida és Kőrössy Anci. Ki kell emelnünk az orvos' szerepé­ben Papp István alakítását. Egy süket-néma szerepében Ujvárossy Kató tulrajzolta a figuráit. Oláh György jó volt. Mihályi Vilcsi és Pagonyi János is hozzájárultak a darab sikeréhez. A rendezés kifo­gástalan volt. F. P­M, Ű S o Ti Csütörtökön délután 4 órakor: Hófehérke és a 7 törpe. Csütörtökön este 8 órakor: Vég­állomás kiszállni. Pénteken este 8 órakor Végállo­más kiszállni. Szombaton este 8 órakor Vigöz- regy. IEgyre nő a termelés: Bővítik a nyírbátori Bánit A nyírbátori Bóni gyárte­lep, mióta a dolggzók tulaj­dona, egyre rohamosabban fejlődik. A- munka termelé­kenysége fokozódik, a dolgo­zók öntudatos munkával fej­lesztik gyárukat-. Ma már ad­dig jutattak a termelésben, hogy a gyártelep kibővítésére van szükség. így többek között az olaj- gvár gépeit javítják és bőví­tik, mivel a régi gépek már nem bírták teljesíteni a hozzá­juk fűzött követelményeket. Augusztus elsejére tűzték ki a gépek átadását, de mint Gergely elvtárs mondja, az ÜB titkára, azon lesznek, hogy jóval augusztus 1. előtt átadják. 200 vagon napra­forgó (tárolására alkalmas raktárakat is építenek. Ugyanakkor a Bániban is üzembehelyezik az extrahálót, aminek a jelentősége ugyan­csak felbecsülhetetlen a gyár termelésében. A kenyérgyárat szintén kibővítették, több munkást foglalkoztatnak és így, lényegesen emelitek ennek az üzemrésznek is a termelé­sét. A Bóni dolgozóinak öntu- diajtois munkája meghozza a gyümölcsét, fejlődik dolgozói­nak életszínvonala is. Bár 47-ben is így megértettük volna egymást Földmunkások, kisbirtokosok, középparasztok egy DÉFOSz-gyülésen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom