Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-26 / 95. szám
1949. április 26, kedd NYÍRSÉGI magyar nép S. oldal. Minden dolgozó örömiinnepe lesz május 1. Már készülnek a falvak, üzemek, iskolák Zakatol a varrógép a beváltó egyik raktárában, az ördögi gyorsasággal szarkáié íü alól pirosd'ehér-zöld zálszló kanyarog elő. — Jó, jó elvtárs, megnézheti a műhelyt, csak az tan egy szót sem elárulni. . . — figyelmeztet Bogár Jánosné, a serény varrógépes asszony. Hatalmas vászontábla támaszkodik, ,a. falnak. Úgy néz ki, mint egy színpadi díszlet, rajta a dohánybeváltó épü ... Ej, már elárultam ... — Azért mégis csak írhat rólunk -— gondolkodik Zajához elvtárs egy kicsit és adja. meg a feloldozást. •— Hadd Ibudják meg, hogy micsoda örömünnepünk lesz a május 1-je és, hogy minden dolgozónk, ha nem is tud festeni vagy rajzolni, fúrni- faragni, itt vám minden szabad percében és ötletekkel segít.. — Azért Ls elárulhatja, mert úgyis van minden üzttomek valamije, amivel dicsekedhet, 3 éves terve, új ötéves terve... Ezt Orosz Miska mondja, az üzem „művésze“. Jókora pemzlít tart a kezében és Sztálint, Lenint, -Rákosit fes- "i... Bogár Jitnosné rákönyököl * gépre és mutatja a feliratokat: ... „Ipari ország- leszünk“ ... „minden falunak villanya lesz . “ „új iskolákban, új értelmiség... “ — Én csak úgy szédülök bele, ahogy rágondolok, hogy milyen gjyorsiasággiail építjük a szocialista hazát, elvtárs. Még mi is megérjük... Fényes lesz május elsején Tiszajbezdéd a villanytelep munkásai rohammunkával építik fel a, vezetéket. Ezt jelképezik majd a felvonuláson. A munkások és dolgozó parasztok szövetségét. A munkások segítségét. Ilit is festékesdobozok, papírok, vásznak között találjuk az üzem „ügyességeit“: a fiatalabb Biaicsa Jóskát, Ferenci Jáínost, Tarcsa Bálintok A fal vakban így Tomyospálcán is a legények már néhány hete fényesebbre kefélik a lovak szőrét. ők lesznek a Défosz-ban- dériumjai. Milyen más bandérium ez, mint régen volt, a felszabadulás előtt. Akkor kulákcseAz egyik üzemi? Nagy, gömbölyű vasváz áll az udvaron, olyan, mint egy emeletes glóbus.- Annak is készül. Bevonják vászonnal, .azt befestik. ■ A forgó földgömböt autó szállítja majd, rajta' asszonyok lesznek, munkások, parasztok, dolgozó nők, Hátamé ték táncoltatták lovukat a főutcán, ha. püspök vagy gróf érkezett. Most pedig dolgozó parasztok fiai készülnek a munka nagy örömünnepére. Mert nagy örömünnep május elseje a dolgozó paraszt számára is. Hogy miért? Mert ® táncoló lovak előtt ott dübörögnek a felvonulásban a traktorok is, a gépek is, azok a vaeparipák, .amik örömet meg vildislmságoé hoztak ai fa.lu népének Meg -azért, mert gondolatban már ott látják az ötéves -terv új traktorait is..-. Tiszaeszláron azt mondják az emberek: — A járás legszebb ünnepe nálunk lesz. ‘ii más is készül lók, öregek. A tribün előtt kinyílik egy ajtó Magyarország területién, száz és száz fehér galamb repül ki belőle. Azt fogja hirdetni a, világ dolgozóinak, a magyar dolgozóknak nemzeti ünnepén, jhogy mi békét alkarunk és azt megvédjük. . . Nem kell már Balázs Istváiménak sent éjjel-nappal dolgozni Gencsy birtokán J\yircgyházi agitátorok Balkánybnn Uj házsor a falu szélén: a balkányi ujgazdák otthonai. Ifi-ott még hiányzik a vakolás, néhány befejezetlen épület is van, a házak többségében 'azonban má’- jó ideje laknak. 12 népnevelő látogatja sorba a szegény parasztok házait, 9 nő és 3 férfi az ONCSA-telepről. Magas, napba mit ott arcú, kérgestenyerű férfi, Balázs István nyit. ajtót az egyik Nyíregyházi népnevelőnek, Teschmayer Gizellának. Egy- ízobás-konyhás uj házba vezeti be. Három gyermeke fásul az asztal körül, a 'másik kellő — a két legkisebb — valahol kinn játszik. Jól tanulnak a gyerekek — mondja elégedetten a gazda. Meg a kézimunkát is nagyon szeretik. A legnugyobb- »ak (12 éves leány) ott van- *a.k a munkái az iskolai kiállításon. Tovább akar tanulni az általános iskola elvégzése után. Majd meglátjuk mi lesz belőle. — Lehet is már tanulni — Iteszi hozzá a népuevelő. Ész kell hozzá és nem pénz. Nem úgy van már mint: a múltban, hogy a szegény paraszt-gyerek sokszor már a «ásodik, harmadik osztályból kimaradt, vagy még az első elemit sem járta ki, mert dolgoznia kellett már kicsi Hérától. Akkor csak Gencsy, a földbirtokos lehetett tiszteletbeli vezérezredes, ■ meg a hozzá hasonlók, ma & Kos- «reth-Akadémián tanul innen Bdlkányból • is ,a Keletya fiú. ismerik, parasztember gyermeke és tiszt lesz belőle. Mindenkiből az lehet, amire képes. Tanító, jegyző, trak- íorvezeltő, még főispán is. Van már ló is, meg sertés is Gencsy nevének hallatára elborul a homloka Balázs litvánnak is, meg a feleségének is. Hiába idézik fel emlékeiket a háború előtti időiből, semmi jó, semmi szép nem jut eszükbe. — Hej, hugocskám! Egész napokat dolgoztam én is, meg az asszony is Gencsy birtokain. Sokszor éjjel-nappal is arattunk, csépeltünk. Arról már vidáman beszél, hogy 1945 tavaszán a kommunisták kik arózták az ő részét is iá földbirtokból. — Yolt-e akkor jószága, Ba-Hízs bácsi? — Bizony nem volt, de most van ám! Nem is tehénnel, hanem lóval szántok. Még sertésem is van. Vetőmagisegélyt, meg szántási kölcsönt is 'kaptam, ha szükségem volt) rá. — Kitől kapta? — Hát az állomtól. — És az államot kik v*z«- tik? — A munkások, meg a par aszok. Ugy-e azok alkotják a Népfrontot? — Ezek is, de a Népfronthoz tartozik mindenki, aki helyesli azt, hogy f elépi te tltúk az országot és az ötéves tervben ezen aa úton haladunk tovább, hogy ide Balkányba is egészségdiáziat csináljunk, meg napközi otthonokat, minden faluba villanyt vigyünk, meg gépeket, hogy műveltebb legyen a dolgozó (nép és könnyebb legyen a munkája. — Ezt -akarja a Népfront? — Ezt bizony. Ezért kell rászavazni mindenkinek, aki azt 'alkarja, hogy jobb legyen a isorsa, mint eddig és békében takar élni. Mitőlnnk is függ, hogy béke legyen — A feliszabadulás előtt minduntalan behívták a férjemet — mondta az asszony. —- Magamnak kellett a gyerekekre dolgozni. De vájjon megmarad-e a béke? — Nézze, Balázs néni — búcsúzik a népnevelő — mi azt akarjuk, hogy megmaradjon. Az ötéves tervet csak igy tudjuk eredményesen végrehajtani. Mi tőlünk is függ, hogy béke legyen és ha mi erősek vagyunk és mindenki egyet akar, akkor ellenségeink is százszor meggondolják, hogy kezdjenek-e háborút. Ezért kell támogatni mindenkinek a Népfront békeprogramját. Megillék a vasutállemáseíi Molnár János záhonyi lakos a vasútállomáson összeszólalkozott Husztics Gáborral. A azlóíváltásból verekedés lett, ami aztán gyilkossággal végződött. Husztics Gábor a verekedés alkalmával elszenvedett sérüléseibe belehalt. A boltfost íelbonoolását elrendelték, Molnár Jánost pes dig őrizetbe! vették. A Népfront zászlaja alatt A pénteki napon megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsának választási bizottsága, A bizottság felhívta a Népfronthoz tartozó politikai pártok és szervezetek összes tagjai, hogy teljes erejükkel vegyék ki részüket a választási küzdelemből, mozgósítsák összes erőiket, hogy dolgozó népünk a választáson egy emberként sorakozzék fel a Függetlenségi Népfront zászlaja alá. Sorsdöntő, nagy feladatok elvégzésére nagy eszmék megvalósítására fogott össze minden haladó, alkotó, hazafias erő az országban. A Magyar Függetlenségi Népfront, az egységes front és az egységlista jelzi ezt az összefogást. Dolgozó népünk birtokába vette hazáját, ötéves tervünk megvalósítására készül megvetni országunk tartós jólétének alapjait. Minden alkotó erő egységes teremtő muukájával, békénk védelmében, függetlenségünk, szabadságunk megvédésével, megőrzésével, közös programmal,, Magyarország történelmének legnagyobb programjával készül olyan nagygyá, olyan virágzóvá, olyan szabaddá tenni országunkat, amilyennek Kossuth, Petőfi, Táncsics nemzetünk legjobbjai álmodták. A megalakult választási bizottság arra hívta fel a Népfront erőit, hogy egész népünket sorakoztassák fel a Függetlenségi Népfront zászlaja alá, De maradhat-e távol a nagyszerű összefogásból valaki is, aki szereti hazáját, aki valóban szívén hordja népe sorsát, országa jövőjét? Nem, a Népfront nélkül nincs fejlődés, jólét, béke. Hazánk felemelkedésének, békénk biztosításának záloga a Népfrontnak, népünk erejét és megbonthatatlan egységét hirdető döntő nagy választási győzelme. Este is nappali fény less a Sóstón •• a Munka Ünnepén Megírtuk, hogy a nyíregyházi Sóstó gyógyfürdő újjáépítése befejezésit nyert, a gyógyfürdő az ország egyik legszebb üdülőjévé változott a hároméves terv folyamán. A parkban és a Svájci lakban az utolsó munkálatokat végzik. Mint értesültünk, terv be vették az üdülőhelyen egy kuglipállya, egy röplabdapálya és egy szabadban lévő kézilabdázó építését. A Munka Ünnepére hatalmas fényszórókat szerelnek a sóstói víztorony tetejére, amelyek a park útjain kigyulladó, villanyfényekkel este is szint« nappali világosságot varár zsolnáik majd a Sóstó fölé. Rohammunkával épül a szálkái lőtér „Munkával harccal a bikáért“ jelszóval vonultak ki Mátészalka dolgozói a lőtér építésére. '30—40 ember dolgozik égy&znrre a jövendő lőtéren. A postások és vasutasok mint. egy 100-an vettek részt a rohammunkán és vidám nóta- siziőval dolgozva segítettek a lőtér elkészítésén. A szovjet kultúra fejlődésének uj eredményei * Irla Szeroely Kaltanov, a Szovjetunió felsöoktatásiigyi miniszlere A szovjet sajtó nyilvánosságra hozta a Szovjetunió m j i iszstejrtan ácsának felügyelete alatt működő Központi Statisztikai Hivatal közléseit, amelyek ékesszólóan beszélnek nemcsak iá nemzetgazdaság eredményeiről, hanem a szocialista kultúra fejlődéséről is. Az ötéves terv előirányzattá szerint az elemi iskolák és középiskolák számát 1950-re 193 ezerre, a tanulók számát 31.8 millióra kellett növelni. Az elemi- és középiskolák tanulóinak száma 1948-ban több, mint kétmillióval növekedett és máris 31.8 milliót tesz ki. Az iskolák .száma 200.000-re emelkedett, igy az oktatás ötévi előirányzatát már . * a terv megvalósításának harmadik évében túlteljesít eltték. Ugyanez 'a kép a szovjet főiskolák fejlődésének terén is. A felsőfokú iskolákban a diákok száma 243 ezret tesz ki, tehát évente 2(1 százalékkal többen járnak felsőfokú iskolákba, mint a háború előtt. Ezen kívül 270 ezer diá|k magánúton végzi a főiskolákat. A szovjet iskolákban jelenleg több diák tanul, mint az ‘összes európai országokban együttvéve. Erősödnek a főiskolák anyagi bázisai, újabb és jaibb tanulmányi intézmények létesülnek. A múlt évben 20 uj egyetemet és inlté- zetet állítottak fel, 44 meglévő főiskolán nyitottak meg uj fakultásokat. Az összes főiskolák száma 800, tehát kilencszer annyi, mint a cári Oroszországban. Az ország 227 városában. működnek ezek az iskolák, amíg >a forradalom előttit! mindössze 16 városnak voltak főiskolái. Minden nemzetiségi köztársaságnak. megvannak a mar ga. főiskolái. Tovább fejlődik az országban lai középfokú 'szakoktatás is. A tanulók száma a háború előtti létszámot 33 .százalékkal haladja, meg. A 3500 középfokú szakiskola jsziakeimbeir-kádereket készít elő iái nemzetgazdaság és kultúra különböző ágai részére. Ez biztosiitja. a szovjet államban .a népből iszálrmazó uj intelligencia felnevelését. A főiskolákról és technikumokról a háború után kikerült különböző szakemberekkel látták el ia Szovjetunió nemzetgazdaságát. Mint a Központi Statiszltikai Hivatal közléséből kitűnik, a nemzetgazdaságban foglalkoztatott főiskolát és technikumot végzett szakemberek száma 1948-ban 55 százalékkal nagyobb, mint a háború előtlti 1940-es évben. A szovjet kultúrái fejlődésének új eredményei amer lyek világosan megmutatkoznak a szovjet intelligencia kádereinek előkészítésében, a szocializmus országának egyik legnagyobb sikerei a háború «utáni években.
