Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-23 / 93. szám

1949. ÁPRILIS 23, SZOMBAT

NYÍRSÉGI magyar nép

3. oldal

As MBPnépnevelői vagyunk.,.

Agitátorok a Friedmann-telepen és a Sarkantyú-utcán

Hosszú házsor a nyíregyházi állomás városontúli oldalán: a Rozsnyó utca. Itt is, meg a Fried- mann-telep többi utcájában is jobbára vasutasok laknak. Ilyenkor délután, a váltás idején csaknem minden házba betér egy-egy munkából jövő fűtő, mozdonyvezető^ fékező, pályamunkás vagy segédtiszt.

— A Magyar Dolgozók Pártjának népnevelői vagyunk — állítanak be ketten az egyik házba: Csákfalvi elvtárs a kisvasutról és Borjus Pál a tejüzemből.

— Most jöttem munkából, — de azért jöjjenek beljebb — szíveskedik Varga Gábor.

Egyszerű, de szép bútorokkal berendezett szobába lépnek be, — Megered köztük a beszélgetés. Varga Gábor elmondja, mit dolgozik:

Vasutat épitettünk

— 1947-ben jöttem haza hadi. fogságból. Régi munkahelyemen, a MÁV-nál dolgozom. Egy időben betegeskedtem. De amikor márfel- gyógvu'tam, akkor is előbb köny. nyü szolgálatra osztottak be. Aztán elő is léptettek.

Borjus elvtárs megkérdi: ha! lott-e azokról a viszonyokról, amik 1947. előtt voltak a vasúton.

— Valamit hallottam. .Hogy a németek mindent leromboltak, mielőtt elmenekültek a városból

— Nem volt itt még egy ép sínszál sem — mondják az agitátorok Gerő elvtárs ,,Arccal a vasút felé” jelszavára azonban lázas munka indult meg a hidak és vas utak újjáépítésére. Biztosan járt már Szolnokon, meg Budapesten amióta haza jött. Láthatta azokat a hidakat, amelyeket a felszabadó lás óta építettek a magyar dolgozók.

Aztán valami eszébe jut Varga Gábornak: Hát nekem sem volt semmim, amikor hazajöttem! Ezt mind azóta szereztem — mondja őrömmel és körülmutat a szobán. Láttam én, hogy épült újjá az ország és azt is látjuk, hogy mindig jobb dolgunk van.

Az ötéves tervről

keveset hallottam — vallja be Varga Gábor.

Csákfalvi elvtárs hirtelen első ro! egynéhány számadatot a közlekedés ötéves tervéről.

— Ha valaki öt évre távol lenne innen, öt év múlva talán rá sem ismerne az országra. A nyír egyházi állomásra például nem — Nem valami sok állomáson van például az utasok részére aluljáró Nyfregyházán meglesz. Aztán az a hatalmas épület! A várótermeibe beleférne az egész mai állomásépület.

Üdülni fognak a dolgozók, sokkal többen, mint eddig. Nem lesz gond a gyermek többé, tanulhatnak, akár egyetemre is járnatnak

— Őszintén megmondom, én nem is szeretnék lávollenni innen öt évig. Ebben a munkában részt kell venni.

Aki békét akar •••

Erről van szó lenn az Öszőlő- ben is. A jobb olda'on a tiarma- dik ház a Sarkantyú utcától. Ide tértek be most Sipkái László és Balkányi Sándor elvtársak. — Az ötéves tervről beszélgetnek VL tyiékkel.

A házigazda felesége többször kimegy a szobából, hogy munkáját se hanyagolja el, de amikor az ötéves tervről, meg a terv végre hajtásához szükséges békéről vau szó, ő is leül az elvtársak közé.

Az tőlünk is függ, hogy el tudjak kerülni a háborút — mondja

Munkáslevelezőink írják:

Balkányi elvtárs. — Egy biztos:. Aki a Magyar Függetlenségi Népfrontra szavaz, az a békére szaflz idén már a háború előtti kerékpártermelésnek

több mint dupláját érjük el

A nyírbogdányi petróleumgyárból:

A nyírbogdányi petróleumgyár dolgozói, a gyártelep apraja- nagyja gyülekezett a Munkás- Otthon nagytermében, hogy meghallgassa Rákosi elvtárs rádióbeszédét A közvetítés hírére bejöttek a környékbeli dolgozó parasztok is és a munkásokkal együtt ültek le a rádió köré. Zsúfolásig megtelt a terem és a várakozás, a fokozott érdeklődés izgalma feszült az arcokon. Az ünnepélyes csendben hallgatott beszédet többízben helyeslő bólintással kísérték.

A beszéd után megfogadtuk, hogy sikerrel befejezzük a 3 éves tervet, diadalra visszük az 5 éves tervet és mi is teljes erőnkből hozzájárulunk a jómódú, erős, művelt, szocialista Magyarország megvalósításához.

Megértettük Rákosi elvtárs szavát és a május 15-i választáson olyan egységes választ adunk, hogy a háborúra spekuláló reak- cós banda szeme belekáprázik tőle)

A nyírbogdányi petróleumgyár dolgozói.

A tyukodi dolgozó parasztok:

Leszavazunk a Népfrontra

Rákosi Mátyás beszédét meghallgattuk a gépállomás rádióján keresztül, megértettük beszédét és ezért egy táviratot is küldtünk Rákosi Mátyásnak. „Mi a tyukodi rádiókor hallgatói és családtagjaink örömmel hallgattuk a miniszter úr beszédét. Mi tudjuk azt, hogy a 3 éves terv milyen nagy eredményeket hozott Tyukcd számára és most már azt is tudjuk, hogy az 5 éves terv folyamán még többet kap az egész ország és a mi falunk is. Örömmel üdvözöljük a Népfrontot és szavazatunkat a Népfrontra adjuk.”

_ Ügyletes gyógyszertári szolgálat Nyíregyházán. Ügyeletes szolgálatot tart április 23—30-ig a Vaskereszt-gyógyszertár (Szent István út> és az Angyal-gyógy- szertár (Nyirvízpalota).

— Országos vásár Demecser községben 1949. évi április hó 26-án lesz, amelyre vészmentes helyről mindenféle állat felhajtható.

A dolgozók nagy többsége nem a munkahely közelében lakik, így fiztésének jelentékeny részét közlekedésre kénytelen fordítani. Kerékpáriparunk fejlesztésével ezen a helyzeten változtatunk. A kerékpár ugyanis a dolgozók legolcsóbb közlekedési eszköze és ha megfelelő mennyiséget tud gyárszárnyaltuk és 102.000 darabot tudtunk a dolgozók rendelkezésére bocsátani. Ezt a szép eredményt elsősorban racionalizálással értük el. A WM-ben áttértek a folyamatos gyártásra és láncszerűen folyik az a munka, amelyet eddig a legkülönbözőbb helyeken egymástól távoleső műhelyekben véiparunK rcnuelKezesüKre bocsátani akkor nagy összegeket takarít meg számukra.

A háború előtt 1938-ban kb. 73.00 darab volt kerékpáriparunk termelése. Éppen a fenti okok miatt már az első tervévre is ennél többet irányoztunk elő, de még ezt az előirányzatot is. túlL. KOROBOV:

NAGY FŐID

Leonid Korobov szovjet újságíró a háború atett a „Pravda harctéri levelezője volt. Kilenc teljes hónapig élt különböző partizánkötelékeknél az ellenség háta mögött. Résztvett Ukrajna felszabadításában is.

1948. tavaszán jelent meg Moszkvában L. Korobov elbeszélése —- m ukrán partizánok harcairól. E könyv méltán részesült elismerő fogadtatásban olvasói részéről, akiket azonban az elbeszélés hőseinek háboruutálni sorsa, is rendkívül érdekelte. L. Korobov a közelmúltban majdnem egész Ukrajnát beutazta és felkereste elbeszélése sok hőséti, akik már visszatértek a békés munka területére. # j

E cikkek során Korobov ‘ könyve hőseivel való táplálkozásról számol be.

Szemjon Tutuesenko építész

dezte izgatottan Tutuesenko,

— folyik a* helyreállítás?

— Erősen megrongálták,

— mondtam. A Kresesatik teljesen elpusztult, de már meg is indult ja helyreállítása.

Tutuesenko ezután megsebesült. 1948. decemberéig nem láttam.

. . . Kievben, Tutuesenko Aranykapu-utcai lakásán az épitész anyja nyitott ajtót. Alig értem rá szétnézni a szobáiban, a folyosón csengő szólalt meg, néhány pillanat múlva otti termett Szemjon Tutuesenko egy tekercs vázlattal a hóna alatt. Erősen megszorítottuk egymás kezét.

— Rendkívül sok probléma áll előttiünk, építészek előtt

— mondotta Tutuesenko ugyanazzal a kedves mosoly- lyajl, latmely azonban a kemény napokban is mindig vidámmá tette arcát. Nagyon sok mindent kell helyreállítani, vagy teljesen újjáépíteni. Látja, most is uj épületeket ttervezek.

— Nemrég végeztem egy

különleges ház tervrajzával. Ezt a Donyee-medencében, Makejevkában fogjuk felépíteni. Egész „háznegyed“ lesz. A „Kirov“ gépgyár munkásai és tisztviselői fognak benne lakni.

A ház építői mindent megtesznek a lakók minél nagyobb kényelmére. Lesz ebben a hatalmas épülettömbben mozi, étkező, mosóda, lesznek gyermekotthonok, üzletek és ai lakók saját autói számára készült garázsok.

Tuíiucsenko már elkészítette az Ukrán Konzervatórium tervét, amelyet Kiev főutcájában, a Krescsatikon fognak felépíteni. Ez az épület is majdnem egy városnegyedet tesz Id. Ugyanebben az utcában, ugyancsak az ö tervei alapján építik föl a Főposta- hivaitalt!. A Dnyeperen túl levő Truhanov szigeten 1949- ben gyönyörű szökőkutas parkot építenek, amelynek tervét szinltlén Tutuesenko dolgozta ki. Kievben már eddig is igen sok ház épült a volt partizán rajzai alapján.

Szemjon Tutuesenko a .háború után Romániában és Csehszlovákiában is megfordult. Prágába az ukrán ifjúsági delegáció tagjaként utazott. A csehszlovák fővárosban tartott beszéde után odament hozzá egy amerikai újságíró és megkérdezte tőle: Mi tette azt, hogy ön kitűnő épitész és egyben kiváló harcos is lehetett? Es mi teszi oly csodálatraméltóvá és lelkessé ia békés alkotás terén is?

A hazaszeretet, — felelte Tutuesenko.

geztek. A racionalizálással nemcsak a gyártást gyorsították meg, hanem a selejtcsökkentés terén is nagy eredményeket értek el. Ez tette lehetővé, hogy a kerékpár árát meglehetősen alacsonyan lehessen megállapítani és ezenkívül kedvező részletfizetési feltételeket biztosíthassanak a dolgozóknak. — Ma már olyan nagy kereslet nyilvánul meg a kerékpárok iránt, hogy az első tervévi teljesítményét is alaposan fel kellett emelni. — 1849-ben 186.000 darabot, tehát több mint kétszer annyit gyártunk, mint a háború előtt.

Az 5 éves tervben felkészülünk a dolgozók egyre fokozódó igényeinek kielégítésére és kerékpártermelésünket évi 200.000 darabra emeljük.

Közlemény

Alulírott földmüvesszövetkezet felhívja tagjai, valamint az összes dolgozó parasztság figyelmét, hogy amennyiben valakinek szövetkezetünk valamely ágának, állatvásárlás, textilüzlet, faggyú és zsírbeszolgáltatás, termelési szer. ződésekkel valamint vetőmagvak, molinó vagy bármilyen szövetkezeti üggyel kapcsolatos ténykedése ellen kifogás _ vagy panasz merül fel, úgy azonnal tegyen jelentést szövetkezetünk igazgatóságánál, hogy az esetleg előforduló hibákat azonal orvosolhassuk s a mulasztó ellen a szükséges intézkedéseket megtehessük. Egyébként állandóan és mindenkor az e célra felfektetett panaszkönyv mindenkinek rendelkezésére áll.

Sóstóhegyi Földmüvesszövetkezet Igazatósága Búza-tér 21.

1206—1949. vh. sz.

Árverési hirdetmény.

A nyíregyházi járásbíróságnak Pk. 16831.—1949. sz. végrehajtási ügyében Karfunkel Lajos végrehajtató javára lefoglalt és 3660 forintra becsült: vendéglői berendezés, bútorok, rádió, zongora, 1949. április 25. napján délelőtt 11 órakor Nyíregyházán Kossuth Lajos- tér 3. szám alatt kezdetét veendő és folytatólag Honvéd utca 29. szám alatt megtartandó bírói árverésen el fognak adatni.

Nyíregyháza, 1949. április 9.

Lévy Sándor bír. végrehajtó.

váz. Az segíti a békés népeket abban, hogy megakadályozzák a háborút. (ks)

’1943. januárjában ismerkedtem meg vele a nagy bjelorusz erdőségben, pontosabban Ljahoviesi faluban, a Cserven-tónáJ. Ez a falu akkor az urcvonialon túl a németek mögöltt volt. Jaho- vicsibam ütötte fel főhadiszállását Szidor Artemjovics Kovpák, a Szovjetunió kétszeres Hőse.

‘Tutucsenkot nagyrabecsül- ték a partizán k ötéi ék ben. Kitűnő lövő volt, pótolhatatlan munkaerő a főhadiszálláson, s már a háború előtt- is híres építésznek ismerték Ukrajnában.

Másodízben 1944-ben találkoztam Tutucsenkoval, szintén a német vonalak mögött, de már messze Lengyelországtól. '

— Volt Kievben? — ezzel a kérdéssel fogadott. Tudtam, hogy Tutuesenko nagyon szereti az ukrán fővár rost, amelyben legszebb ifjú éveit töltötte.

— Voltam, — feledtem. #

_ Nagyon lerombolták a

várost a németek? — kér-