Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-03 / 78. szám
Embertelenül bánnak alkalmazottaikkal a kulákok Selyemtenyésxtési telepet építenek Nyíregyházán TI. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM ARA 60 FILLÉR VASÁRNAP 1949. ÁPRILIS S. A Magyar Dolgosók Pártja Kösponti Vesetőségének katárosata as ötéves tervről A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége megtárgyalta és elfogadta a népgjuzdarfág ötéves tervéről szóló javaslatot, amelyet a .'Magyar Füjggetlenségi Népfrontba tömörült pártok és társadalmi szervezetek, az egész magyar nemzet nyilvánossága elé terjeszt széleskö rü megvitatásra. 1. R hároméves terv megvalósításával {bezárul az újjáépítés szakasza 1949. végére a. hároméves tervet, hét hónappal a megszabott határidő előtt, tehát két év és öt hónap alatt teljesítjük. Ez szükségessé teszi uj népgazdasági terv kidolgozását. A hároméves terv a helyreállítás, az újjáépítés terve volt, de egész sor üzemmel, gazdasági alkotással is fejlesztette & magyar »épgazdaságot. A gyáripari, bányászati és kohászati termelési előirányzat a harmadik tervévre 18.7 milliárd forint volt. Az eddigi eredmények alapján kétségte-, len, hogy 1949. december 31- re megközelítjük a 19 milliárd forintot. Az ipar, a bányád szat és ia kohászat hároméves tervét, tehát 100 százalékra teljesítjük az előirányzatnál hét hónappal rövidebb idő alatt, a mezőgazdaságban pétiig 1949-re közepes termést véve alapul, szintén elérjü ? hároméves "terv előirányzatát. Az életszínvonal emelkedése máris túlhaladta, az előirányzatot. Ezt a- nagy eredményt az imperialisták nélkül 4* ellenükre értük el. Három évvel ezelőtt a vváripar ,ai bányászat és a kohászat csaknem teljesen a tőkések kezén volt. Jelenleg 87 százalékban a nép államának kezén van. Három évvel ezelőtt a dolgozó parasztok százezrei a legnagyobb gazdasági nehézségekkel küzdve művelték földjüket és azzal a veszéllyel néztek szembe, jiogy a földet visszaveszik a nagybirtokosok és hogy a kulákuzsora hálójába kerülnek. A népi demokrácia megvédte a dolgozó parasztságot. Az állami gépállomások egyre nagyobb segítséget nyújtanak a dolgozó parasztságnak. 1949. végére 200 gépállomás lesz 3500 traktorral. A mező- gazdaságban a kistermelés uralkodik, megindult azonban a termelőszövetkezeti mozgalom. Három év alatt államunk döntőleg a munkásság és dolgozó parasztság, a nép államává fejlődött. Országunk- 'ban a hatalmat a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály gyakorolja. A hároméves terv befejezésével az újjáépítés, a helyreállítás szakasza, lezárul. Uj szakasz kezdődik, népgazda dogunk újjáalakításának, továbbfejlesztésének szakasza. Ehhez kell az ötéves te tv II. Népgazdaságunk átszervezésének és továbbfejlesztésének terve Az ötéves terv főfeladatai: 1. Magyarország iparosításának meggyorsítása. 2. Mezőgazdaságunk elma raídottságának felszámolása. 3. Népünk - életszínvonalának emelése, amit az iparo sitiás és mezőgazdaságunk újjászervezése biztosit 4. A munkásosztály és « vele szövetséges dolgozó parasztság kulturális felemelkedése. 5. A döntő gazdasági és társadalmi feltét-elek megte remtése ahhoz, hogy fokozar tösan megszüntessük a város és a falu különbségét. 6. Honvédelmünk fejlesz lése, hogy helytálljunk függetlenségiünkért és a Szovjetunióval, valamint a baráti népi demokráciánkkal, a világ szabadságszerető népeivel együtt megvédjük a békét az imperialista háborús gyujto- gaítókkal szemben. Az ötéves terv eredményeképp hazánk agrár ipari országból ipari agrár országgá lesz, tehát olyan országgá, amelynek gazdaságában az ipar súlya a döntő ős amelynek ugyanakkor fejlett, korszerű mezőgazdasága van. Az ötéves terv eredményeképp túlsúlyba jutnak az egész népgazdaságban a szocialista termelőyiszonyok. E célok elérésére öt év alatt körülbelül 35 milliárd forintot fektetünk be, mégpedig az iparban 17 milliárdot, a me- jzőgazdiaságban hatmilliárdot. Ehhez hozzá kell számítani a mező-gazdaságot közvetlenül szolgáló ipari, közlekedési ,egészségügyi, kulturális, építkezési és egyéb beruházásokat, amelyekkel együtt a falu javára összesen mintegy tizmilliárdot fektetünk be. A közlekedésben körülbelül hatmilliárdot, szociális és kulturális célokra 3 és fél milli- árdot, lakásépítésre 2 és fél- milli'áxdot. A beruházások 35 milliárdos összegéből mintegy 14 milliárdot fordítunk építkezésekre. A beruházások teljesítését biztosítja az évről-évre növekedő nemzeti jövedelem. Az ipari termelés értéke: a bányászattal és a kohászattal együtt. 1954-ben 1949-hez képest 80 százalékkal emelkedik, ezzel elérjük az 1938-as ipari termelési színvonal 230 százalékát. A mezőgazdasági termelés értékei 1954-ben 1949-hez képest 35 százalékkal emelkedik, 'ezzel elérjük az 1938-as mezőgazdasági termelés 127 százalékát. III. Iparosítással a szocializmushoz A bányászat, a kohászat és a gyáripar évi termeléséinek értéke öt év alatt 18.5 milliárd forintról 34 milliárd forintra emelkedik. A termelési eszközöket gyártó iparágak részesedése az ipar évi össztermeléséből öt év alatt 48 százalékról 53 százalékra 'emelkedik és ezzel iparunkban túlsúlyba jut a nehéz és gépipar1954-hen három és félszer annyi mezőgazdasági gépet gyártunk, mint 1949-ben, két és félszer annyi traktort, kétszer lannyi teherautót, és autót. A hatalmas építkezéseket lehetővé teszi az építőanvagipar termelésének nagyarányú fo- kozása. Élelmiszeriparunk termelésének évi értéke öt éV alatt 50 százalékkal nő. Textiliparunk termelésének évi értéke öt év alatt 56 százalékkal nő, ruházati iparunké 63, hőrIV. Fsjiett^korszerü közlekedést! Az ötéves terv végén'közle- kedésttínk másfélszer nagyobb áruszállítást fog lebonyolítani, mint 1949-ben. Ezf biztosítják a közlekedési beruházások, amelynek révén új vasútvonaip&runké 65 százalékkal. Pa- mntszövetből 1949-ben 160 milliói métert, 1954-ben 240 millió métert termelünk, gyapjú- szövetből 25 millió méter helyett 40 millió métert, cipőből hatmillió pár helyettt 9 millió párat. Kön y vnyomópap írté r- meléeünket kétszeresére, rotá- cióspa pírtermelésünket másfélszeresére emeljük, öt év alatt többek közt egymillió kerékpárt, 85000 motorkerékpárt, 120.000 varrógépet, félmillió rádióvevők észül éket állítunk előAz ötéves terv alatt az új művek, üzemek, gyárak egész sora épül fel. Gyártani fogunk egész sor olyan iparcikket, amelyet eddig hazánkban nem gyártottak. Rohamosan növekvő ipari termelésünk munkaerőszükségletének biztosítására, valamint az állami gazdasági és kulturális élet vezetőirelyeire kerülő munkások tízezreinek pótlására 300.000 úi ipari munkásra lesz szükségünk. Az ötévé® ten- alatt ipart, gyárakat kapnak az elmaradt mezőgazdásági jellegű vidékek, ipart kap a Tiszántúl, a Duna—Tisza köze, a Dunántúl iparban szegény megyéi. Iparosodó városokká lesznek Debrecen, Szeged, Szombathely és mások. A nagy budapesti ipari központ mellett két nagy nehézipari góc alakul: a borsodi és a pécs-mohácsi. Az ötéves terv megváltoz- ;atia az egész ország társada- iomgazdasági térképét lak épülnek, számos vidéki város kap antcíbuszközleke- dést. Közlekedésünk tel ie.'-itő- képessége 1954-ben 65 iszáza- lékkal fogja túlhaladni az 19B8nas színvonalat. V. Felszámoljuk a falu elmaradottságát Mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolására je- lentófcemyen erruf» fiik növény- termelésünk év ál’attenyészté- sünk hozamát. A uövénvterme- lési hozam 'öt év alatt 27 százalékkal emelkedik. Ezt elérjük a termésátlaguk növelésével, amely az állami gazdaságokban 80 százalék, a termelőszövetkezetekben 35 százalék, az egyéni parasztgazdaságokban pedig 11 százalék lesz. A búzatermés átlaga országosan holdanként 7 mázsáról 8 és fél mázsára, a cukorrépatermés 100 mázsából ISO mázsára emelkedik. Az öt éves terv végén az egész növénytermelést nemesített ve» tőminiggar látiufc el200 millió forintot ruházunk bp a gyümölcs-, irzőlo- és kert- gazdaságok megjavítására. — Négyszeresébe emeljük a szuper foszfát, három és fél szeresére a pétisói termelését. A századok óta vissza-visz- sz.atérő aszály átkos következményeinek leküzdésére új öntözőművek létesítésével, a meglévők kifejlesztésével őt év alatt 200.000 hold úi öntözött területet nyerünk, ebiből 125 ezer holdat nyerünk a Tiszántúlon, 40.000 holdat a Duna— Tisza közén. Erre' a Célra 620 milliói forintot fektetünk be. Erdősítünk 240.000 kataszteri holdatA ezarvasmarhaállomány az 1938. évi 1,882.000-rel szemben 1954-ben 2.4 millióra nő, sertésállományunk 5.2 millióról hatmillióra emelkedik. Te- nyészállatanyagunk feljavítására főként behozatal útján több, mint 30 millió forintot fordítunk. Állategészségügyi színvonalunk emelésére százmillió forintot fektetünk be. A hozam növelésének egyik legdöntőbb eszköze a mezőgaz- daRágban a gépesítés ■ Ezért p mezőgazdaság gépeli4 ésére öt év alatt háromszázul ill iárdot fektetünk be. Az ötéves terv végén az állam kezén 24 000 uj traktor lesz, 4000 úi cséplőgép és 1400 aratócséplőgép. öt év alatt 260.000 egyéb kisebb gépet adunk a mezőgazdaságban. 1954-ben az ország szántóterületének 60 százalékát, hatmillió1 holdat fognak traktorral megművelni. A gépesítés megvalósítói, a szocializmus úttörői a mező- gazdaságban elsősorban a gépállomások. A gépállomás megkönnyíti a dolgozó parasztság munkáját- Felszabadulást jelent a dolgozó parasztság számára a kólákig« uzsorája alól és a gyakorlatban bizonyítja a munkássággal való szövetségnek és a munkásosztály vezetésének hasznosságát. Az osztályellenség rágalmai ellenére a dolgozó parasztság egyrci inkább fordul bizalommal és reménnyel a gépállomások felé. A gépállomások száma a jelenjéig i 130-Pó'l öt év alatt 500-ra emelkedik, traktoraik száma a jelenlegi 1300-ról több, mint 2t? ezerre. Az ötéves terv végén a gépállomájsckon dolgozók száma 60.000-r i emelked'k és ebből 40.000 lesz a dolgozó parasztokból kiképzett traktor- vezető és más szakember. Az állami gazdaságok, a szocialista nagyüzemek öt -év alatt jelentős gazdasági erővé fejlődnek. 1954-ben 2500 traktoruk lesz. övék le?z az ország egész állatállományának 8 százaléka, 1954-bnn az árugabona 12 százaléka lesz a birtokukban. Búzából 1954-ben a nyolc és fél mázsás országos termésátlaggal szemben az állami gazdaságokban 15 mázsát érünk el. Termelőszövetkezeteink, a parasztság önkéntes egyesülései és a föld társas megművelésének kezdetei bizonyságot jelenteitek amellett, hogy dolgozó parasztságunk kezdi felismerni a nagyüzemi gazdák kodás előnyeit. Emellett az általános földművesszövetkezet is komoly iskolája a szétaprózott parasztság társulásának. Ezért az ötéves terv folyamán mind az általános, mind a tenmiel őszöve tkezetekot hatalmas anyagi eszközökkel, hosszú- és rövid! e járatú hitetekkel támogatjuk. A szövetkezeti termelés megerősítésére és fejlesztésére öt év alatt 1200 millió forintot ruházunk be. Az ötéves terv keretében villamosítunk 1500 községet 300 millió forint költséggel. Ezzé' az ország valamennyi községében kigyullad a kultúra lámpása. Az ötéves terv végén mindien faluban villany, rádió és telefon lesz. 160 millió forintot fordítunk mező- gazdasági szakoktatóéra, falusi kultúrházak és népkönyvtárak építésére. A dől gozó parasztokból több, mint 40.000, a traktorvezetőkkel együtt 80.006 mezőgazdasági szakembert ké- Folvtatás a 2. oldalo*
