Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-20 / 90. szám
4. oldal NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 1949. április 20, szerda Vidámcin, derűsen ünnepeltek Szabolcs és Szatmár dolgozói Nyugati propaganda — magyar valóság husiét mindkét napján Egész héten szürke, esőfelhők fenyegették eláztatással a húsvéti ünnepeket, de vasárnap reggel már ragyogó napsütés csillogtatta a vasutas zenekar trombitáit, ze neszerszámait a nyíregyházi városháza előtt. Hullámzó tarkaruhás tömeg, nevető, vidám arcok, a Károlyi-teri Vénusz csillogása is tapaszt hirdet, kacagó gyermekek rúgják a port és a labdát a játszótéren. örülnek az emberek. Örülnek annak, hogy ott az egyik kertiszéken melós veti az arcát a nap felé és mellén élmunkás jelvény csillog, örülnek- annak, hogy kiflit, z emlét kínál az utcai árus, a fagyialtos csengője is csilingel már. örülnek annak, hogy az Állami Áruház így hirdet: ,,Minőséget, olcsón a dolgozóknak”, és legfőbbképpen örülnek annak, hogy falakon, kirakatokban, faliújságokon az ötéves terv integet. Nagyot kacagnak a Szabadság- harcos Szövetség szamaras-kocsi- ján, és Trumanon. A békében bízó és a békét akaró emberek tiszta, derűs kacagása ez. ifjúmunkások, parasztfiúk, diákok, lányok, fiúk örülnek, nevetnek felszabadultan. Kiáltozva keresik párjaikat. (Reggel mindenkinek egy szétvágott, jelszavas csilla- gocskát osztottak ki és annak kellett megtalálni a párját.) — ,,A jövő nem csábígéret” — olvassa összehajolva egy Szites- fiú meg egy diáklány. Este műsorral, tánccal ünnepelte a 3 és 5 éves tervet, a békét az Mndsz, a Mszt, másodnap ,,optimizmus" ünnepeket tartottak az iskolák, a hároméves terv diadalának örömére. ( A sóstón | Mátészalkáról I 400 d°L-----------------------------1 gozo látogatta meg INyírcsaholyt és kultúrműsort mutattak be szabadtéri színpadon, a csaholyi erdőben. Tizennégy falu legényei, lányai látogatták meg egymást Szatmár- ban és Beregben, hímestojásokat vittek, e.-te pedig összemérték kulturális erejüket. Nyírcsászáriban a dolgozó parasztok hatalmas béketüntetést, rendeztek: békét akarunk — mondták — s ha kell békénket fegyverrel is megvédelmezzük! | Nagy káliéban | húsvét. Az asszonyok békebált rendeztek, a Szitesek táncoltak népi táncokat, sokszázan örültek együtt. A gávai dolgozó parasztokat a nyíregyházi villánytelep munkásai látogatták meg „a világossághordozók”, vittek vidám kultúrfényt is a faluba. | Nylradonyban |aköv^*k nyak vívtak kemény futballmérkőzést és csudák-csudája: a kövérek győztek 5:3-ra. Este az apró úttörő pajtások szerepeltek Móricz Zsigmondi „Légy jó mindhalál'ig”- jával. — Most már nincsenek Nyilas Misik — mondta az egyik —■ mert minden pajtás nyugodtan, vidáman tanulhat. I Zenés ébresztő I keJtette !----------------------------- a tiszaökieket, aztán 2000 úttörő táncolt és mutatta be azt, ahogy régen locsolkodtak, verseltek a legények a faluban. Vidáman voltak a dolgozók, nekik s nagy kincset ad a ötéves terv: .‘gy vízierőműielepet, A baktaiak legyőzték a budapesti csapatot, este pedig a „Béke szigeté”.t nézték meg a Pártban. Kemecsén I az EP0SZ fiatal‘-------------------- jai közösen járták be a falut, locsolódtak és közben beszélgettek a hároméves tervről, az új ötévesről. A délutáni sportünnepélyen 5 futball-cipőt kaptak a pesti munkás-labdarúgó csapattól. | Nyírbátorban | térzenére Keltem 3. dolgozók, aztán röpgyüléseken hirdették a terv diadalát, örültek a dolgozó parasztok a hatalmas eredményeknek és mégjobban annak, amit az ötéves hoz magával. Fejlődik a lengyel gépgyártás 1200 tpiktort építettek az ílmúlt esztendő során a len* -iyel gépgyárak. Az ország inotortermelése a háborít utáni években megsokszorozódott, gépkocsiállománya már most kétszerese a háborít előttinek. Három év alatt ópitik fel a lengyelek legújabb modern autógyárukat. melyből havonta ezer darab új, gépkocsi kerül majd ki. Az autó nem luxuscikk többé Lengyelországban, hanem olcsó és nélkülözhetetlen közlekedési eszköz. Képünkön az egyik lengyel traktorgyár új gépeit vizsgáljak meg, mielőtt falura küldenék őket. Muakáslevelezőink árják A nyírbátori dohánybeváltóból: Vlég látni üzemünkben az átkos- emlékű füstházat, amely emlékeztet bennünket a múltra és arra, hogy mit jelentett számunkra a felszabadulás, a 3 éves terv. Ide csukták be azokat, akik felemelték szavukat a felszabaddlás előtt a heti öt pengős nyomorbérért, akik sztrájkolni merészeltek. Tég- apadlóját vízzel árasztották el és a sötét, vizes helyiségben, vagy a „szégyenplatzon” szenvedtek az asszonyok, a munkások. Most vidáman, örömmel dolgozunk. Üzemünk többet termel, brigádokat szerveztünk. 1938-ban az átlagos heti kereset 65 pengő volt, most havonta 370—380 forint. Ezenkívül fizetett szünnap, ebédidő, üdültetés, védőételek, védőruházat emeli dolgozóink jóié- “ tét, életszínvonalát. Tudjuk, mit jelent az, hogy a mi országunkban, magunkért dolgozhatunk, és ezzel a tudattal győzelemre visszük 5 éves tervünket is. Ligetfalvi Istvánná munkás vállalatvezető. A kisvárdai Vulkánból: Egyre nagyobb lehetőségek nyilnak arra, hogy üzemünk dolgozói közül mind többen vegyenek részt a szakszervezeti üdültetésben. — Leváltották a szamosangyalosi fSldmiivesszövetkezet ügyvezetőjét 1948-ban csak kilencen mehettek, ezen a nyáron már 50—60 munkálunk mehet el Lillafüredre, a Ba- atonhoz, Szoboszlóra, vagy más A szamosangyalosi földmű* vesszövetkezet ügyvezetője elárultál az osztályt a föld- müvesszövetkezetbe tömörült dolgozó parasztokait, A nagy vagyon felé kacsingatott -és xacsintás közben -szeme véletlenül éppen Madarasi Géza játyodi zsírosparaszt leányán ikiadtí meg. A leánnyal együtt rersze azonnal 100 hold, is az ilébo pottyant taz osztály- uruló ügyvezetőnek. A szövetkezet dolgozói rém tűrték tovább az ügyvezetőt, mert kiderült róla, lOgy nemcsak benősült, de már azelőtt is titokban ku- Uikcimborákkal szűrögette össze a levet. 600 forint fizetést húzott a szövetkezettől, de ezért a fizetésért nem a dolgozók érdekeit szolgálta, hanem szabotált, sikkasztott és kuláklánynak tette a széliét. Az ügyvezetőt leváltották és helyére Szabó Ferenc becsületes dolgozó parasztot választották ügyvezetőnek, aki nem önző anyagi érdekből, hanem a dolgozó nép szeretetéből vállalói tisztségétüdülőheJyekre. Sáros Géza Meghívó A Nyíregyházi Teherfuvarozók Beszerző, Elosztó és Munka Szövetkezete f. évi április 27-én 19 órakor a Károlyi-tér 7. szám alatt rendkívüli közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Ügyvezető beszámolója. 2. Megüresedett igazgatósági tagok választása. A tagok pontos megjelenését kérjük. j Igazgatóság. Nem árt, ha eredményeink ismerete mellett néha összehasonlítást teszünk az önmagát annyira dicsőítő és propagáló nyugati imperializmus dolgozóinak helyzete és a mi gazdasági helyzetünk között. A nyugati közgazdászok jgyik főtörekvése arra irányul, hogy imperialista gazdáik utasítására rokonszenves színben igyekezzenek feltüntetni a kapitalista mezőgazdasági rendszert. Azonban hiábavaló minden törekvésük, mert minden esetben kilóg a lóláb és kiderül, hogy a francia, olasz, belga parasztok egész más véleménnyel vannak a ,,Marshalluterv áldásairól”. Olasxország 18 millió hektáros vetés, és erdőterülettel rendelkezik. Ebből a nagybirtok területe meghaladja a 12 millió hektárt s a 8.8 millió, főképp mezőgazadsággal foglalkozó lakosságnak csupán 9.4 millió hektár föld áll rendelkezésre. A 1.8 millió földműves közül 6 mii 'ió parasztnak annyi földje sincs shová a fejét lehajtaná. Amikor Tlaszország megszabadult fasiszta érszívóilól, valamennyi politikai iárt a földreform mellett foglalt illést. Időközben az amerikai be- olyás növekedésével egyik párt ? násik után, közöttük a keresz. ány demokrata párt is, meghát- ílt. A Marshall-terv megva’.ósitá- a különösen károsan befolyásolt- z olasz mezőgazdaságot. — Az ilasz falvakban több, mint más ‘el millió munkanélküli mezőgaz asági napszámos lézeng. A halad lasz pártok kezdeményezésére az ilasz parasztok és mezőgazdaság: apszámosok nemrég értekezletet tartottak, amelyen hangsúlyozták ? öldreform megvalósításának szűk ■égességét. Az olasz parasztok több helyen hatalmukba kerítették a nagybirtokosok földjét ér -z egyházi birtokot. Mindez arró1 anúskodik, hogy az olasz pa- -asztság és az olasz falu mezőgaz. lasági viszonyai gyökeres változ ‘atásra szorulnak. Belgiumban em különb a parasztság helyzete, ipaak belga „szocialista" miniszterelnök egy nemrégiben tartott Áarshall-tervet dicsőítő beszédéin csak úgy mellékesen megemlékezett arról is, hogy Belgiumban elenleg több, mint 300.000 munkanélküli van. A hivatalos statisztika is beismeri, hogy az árak a háborúelőtíi időhöz viszonyítva több, mint három és félszeresükre melkedtek. A valóságban a drá itás jóval jelentősebb. így például a rizs hivatalos ára 13 frank de a fekete piacon 100 frankná' olcsóbban nem lehet rizst vásárolni. A 46 frankos hivatalos húsár :s csak papíron létezik, a piacon legalább 70 frankot kell érte fizetni. Ugyanez a helyzet az parcikkek piacán is. Elképzelhető a parasztság, különösen a mesterségesen kitenyésztett belga kulák- ág elnyomása alatt szenvedő szerényparasztságnak nyomorúságom helyzete. Franciaország nezőgazdaságának lezüliése erő- ödött a világháború előtti időhöz /iszonyftva. S míg a Marshall- tervet támogató áruló politikusok nagyképűen még mindig a külföldi segélyről fecsegnek, az alatt a irancia búzatermelés 1946-ban a náború előtti 85 millió métermázsáról 66 millióra, 1947-ben 36 millióra, a burgonyatermelés az 1930. és 1939. közötti időszak átlagos évi 156 millió métermázsájáról 1947-ben 112 millióra, a cu. korrépatermelés pedig 91 millióról 66 millió métermázsára esett vise- sza. Ennek ellenére a mezőgazdasági cikkek árzuhanása változatlanul tart és a termelői árak esése néhány esetben elérte a 80 százalékot. A francia mezőgazdasági válság mélyén — a belgiumi helyzethez hasonlóan — a Mar- shall-terv húzódik meg, mely azzal ieszi tönkre a francia mezőgazdaságot, hogy Franciaországra erőszakolja az amerikai árufeleslegeket. A válság első következményei máris mutatkoznak. A parasz- :ok tömegesen kénytelenek lemondani vetőmag, műtrágya és szerszám megrendeléseikről. íme: a nyugati imperialista ál- 'amok mezőgazdasági politikájának mérlege. Egyik oldalon a íyomorba és nélkülözésbe kergelett parasztság, a másik oldalon redig a nemzeti ajándékban részesülő nagybirtokosok és nagytőkések. Csupán Szabolcs megye gazdasági eredményeit állítjuk szembe í három Marshall-ország mezögaz- lasági helyzetével. A földreform órán 310.300 katasztrális holdat isztottunk fel 48500 nincstelen öldmunkás és kisbirtokos között, lépi demokratikus államunk tá- nogatásával elérte dolgozó pa- asztságunk, hogy a háború pusz- itásaiból és a három aszályos esz. endő csapásaiból talpraálló mező- [azadágunk termelékenysége foko- -atosan emelkedik. 1937-ben do. íánytermésünk átlaga például 8 názsa volt holdanként. Ez az át- ag 1946-ban 6 mázsára esett, míg 948-ban ismét elérte a 8 mázsát is Így van ez a többi terményünknél is. 1945-ben szarvasmarhaállo- nányunk 42.741 darabból állt, ló- Ulományunk pedig 7.270 darabból. i949-ben 87.901 szarvasmarhája és 16.521 lova van vármegyénknek. Jgyanakkor vármegyénk egész te- iiletén megindult az építkezés. A régi, egészségtelen cselédlakások íelyett egészséges lakóházakat pitünk. Timáron, Tiszadobon, 'Íagyhalász-Kecskéstanyán, Apagyen, Balkányban, Dögén, Eper. eskén, Kállósemjén-Forrástanyán, virály telekpusztán, Nagyhalász- Homoktanyán, Nylradonyban, ófe- értón, Oroson, Tiszaszentmárton- ban, Vaján húszával, harmincával pítettük és építjük az egészséges kislakásokat. Csak néhány számadatot soroljunk fel, ami mind azt bizonyítja, hogy helye* úton indultunk el, amikor a magyar kommunisták javaslatára nem kapaszkodtunk a larshall-segélybe, hanem dolgozó népünk erejében bízva saját magunk fogtunk az építéshez. — A nyugati országok dolgozó parasztságát félrevezették áruló kormá- íyaik, számukra a süllyedő élet- színvonal, az egyre mélyebb nyomor és nincstelenség jut osztályrészül. Nálunk a nép van hatalmon, a nép fiai kormányoznak, nálunk emelkedik a dolgozók élet- színvonala, jóléte. Boldogul népünk. Ebben az Évben három uj napközi otthon létesül nyíregyházán Mint a Magyar Dolgozók Pártja várospolitikai bizottságától értesültünk, a hároméves terv utolsó esztendejében 130.000 forintos költséggel újabb három napközi otthon létesüli Nyíregyházán. Az egyik modem napközi otthon feL állítását az Oncsa-telepre tervezik. A másik kettő is a perifériákra, a külvárosrészekre ke. rül. A három napközi otthonban az egész nap dolgozó szülők apró gyermekei nyernek majd kényelmes elhelyezést és kerülnek szüleik munkaideje alatt gondos felügyelet alá.
