Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-17 / 88. szám

lí>47. április 17, vasárnap NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 6. oidai. Soha nem látott ünnepségek lesznek az ötödik szabad májuson Szabolcsban és Szatmárban Újságpapír az asztalon kenyérrel s az újságban, hogy szabadok vuigyunk. így írt József Attila, akkor, amikor (ti is szabolcsi és nyíregyházi munkások lopva. és bujkálva ünnepeltétek a május elsejét. Acsarkodó, félő rendőrök és csendőrök jár­ták sorra az elvtársak, lakását, volt akit börtönbe hurcol­tak a munka ünnepén, volt akit megvertek, vollt akinek megtiltották, hogy elhagyja lakását. De azért ti, dlucosan és merészen bátran mégis meg­ünnepeltétek a május elsejét és kimondtáltok az igaz szót. Biztosan nem felejtették el, nyíregyházi munkások, amikor a harmincas évek valamelyikében rendőrök verték szét az Ungár ház előtt la tüntetőket. Vagy akkor, amikor az erdőbe vonultatok, mint üldözöttek, hogy ünnepelhes­setek. Akkor is lovasrendőrök vágtattak utánatok, zuho­gott a kardlap, hullott a vér... De elvtársaim! Ez /az a munkásság, mely osztályharcban vasba öltözött. ...de a munkásság minden üldöztetés és szenvedés ellenére sem adta fel a harcot, hanem egyre erősebbé ás •Iszántabbál vált. Amikor la dicsőséges vörös katonák meghozták a szabadságot, nektek is szabolcsi és szatmári proletárok, felkészülten és erősen kezdhettétek meg az ország felépí­tését. Jött az első szabad május..., a. második, a harmadik, »egyedik... és most az ötödik... A diadalmas hároméves terv utolsó esztendejében, a hatalmas 5 éves terv küszöbén... néhány nappal azelőtt, hogy millió magyar dolgozó mondja majd nektek: jól harcoltatok, jól dolgoztatok, követünk benneteket! Héber elvt^rs, a Magyar Dolgozók Pártja nyíregyházi szervezete tömegszervezeti fe­lelőse, a május elsejei bizott­ság' elnöke ezt mondta: — Nyíregyházán ilyen ün­nepség soha nem volt még eddig, mint a mostani munka ünnepén lesz. Az üzemekben, szerveze­tekben, hivatalokban, isko­lákban festékes ibrikek áll­nak csordultig telve vörös, kék, sálrga és mindenféle fes­tékkel, alakok, betűk, rajzo­lódnak a hatalmas papirokon vásznakon... amott élőképet próbálnak, itt (autót rendel­nek, virágot készítenek, zász­lókat varrnak. Ha kérdez az ember, titko- lódzva emelik fel ujukat. — Meglepetés elvtárs az­tán a fülemhez hajolnak — de annyit megsúghatok, hogy nagyon szép lesz. Szaftmárban az MNDSz a legszorgalmasabb, Cseuger, Szál ka., Naniény, Tunyogj, Fehérgyarmat jár az élen az ünnepségek előkészítésében. Hz ifjúság olyat produkál Nyíregyházán, amilyet még nem láttak a dolgozók ebben a városban. A Szít ifjúmun­kások sötétkék egyenruhában menetelnek az élen, százan és százan, utánuk (a Gyular tanyai Eposz-ifjak lovas ban­dériuma, a környék paraszt fiatalsága csizmában, fehér ingben vörös zászlókkal, a diákok, úttörők ezrei egyen­ruhában... A szabadságharcosok fegy verrel, motorral, aultóval, ke­rékpárral uj ruhájukban. Es­te a Sóstón káprázatos fák­lyásmenet, hatalmas kultur műsor, óriási színpadon fény- özőnben táneesoportok forog­nak, táncolnak... Az ötödik szabad május méltó lesz ahhoz, amit a dol­gozók munkája eddig alko­tott. Nemzeti egység a béke védelmében Legdrágább kincsünk Munkások százai üdülnek, pihennek már az ember idén a Sóstón Langyos eső parkolja * sós vizeit. A tó tompán csillogó tükrén álmos kecsegére vada ezé vadkacsák vernek apró, gyűrűs hullámokat. Már haza­jöttek a1 nyíri tavaszba és cyaknyujtogaitva bohókás szárnycsapkodással üdvözlik a meleg áprilisi esők Most még/ élik világukat. Alig jár ember erre, az újjászületett üdülőtelep környékén. De egy-két hét mulvfai költeni már a bujtosi náderdőkbe, meg az igricei zsombikosra költöznek a Sóstó első ven­dégei. Sokszázan fognak itt üdülni a nyáron Csendesebb helyen ütnek tanyát, mert nemsokára üdü­lőktől, pihenőktől lesz hangos a tópart, az erdő. Munkások százai üdülnek, pihennek majd a nyáron a hároméves terv keretében még szebbé épült sósítói üdülőhelyen. ___ A park felgereblyézet ut jainak salakját porlasztja xz eső és kicsalja a fagyalku- bokorszegélyek apró zöld le veleit. Langyos permetben fürdenek a virájgps gruppok, tölgyek, plat'áínok, hársfák rügyező gallyai. Az újjáépí­tett szálló, amely nemrég be- lövéses padlásával,ablaktalan szobáival kedvene lulye volt a környék baglyainak és őszi temetkezőhelye a mezei po­loskáknak, most úgy emelke­dik ki sárga tömbjével az er­dő tavaszi színeiből, minit egy mesebeli kastély. Szép lett. Még szebb, mint volt. Napos szobái, tágas, fénye3- parkettes ebédlői, nagy tár­salgója, táncterme nemsoká­ra pihenő munkásoknak, pa­rasztoknak nyújt- kényelmet. Az ünnep- után munká­sok jönnek, hogy a tóparti öl tözők gerendlagerinceiből uj kabinokat varázsoljanak. Tavaly már alig volt viz x Sóstóban, fürdővendég is csak elvétve jökt az elhanya­golt strandra. Az idén nő a víz .A mérnökök mesterke­dései eredményeként már egyméterhetven, de még negyven centis emelkedésre számítanak. Kitűnő strand lesz nyárra a sós, iszapos gyógyvíz. A Sóstó az ország egyik legszebb üdülőhelye lesz. Miénk a Sóstói Hároméves tervünk ered­ménye az újjáépült, a réginél is szebb Sóstó gyógyfürdő. Gyógyvizében, fövénystrand­ján parkjaiban, szállójában dolgozók fognak pihenni. Itt is mint a Mátrában, Galyate­tőn, Kékesen és a Balaton­nál munkások és parasztok pihennek ezuítán. Mert leg­drágább kincsünk ,az ember, a munkás, a dolgozó paraszt, akik uj, minden eddiginél jobb világot építenek a befe­jezéshez közeledő liároméve.s- tervvel, <az uj ötéves és miajd a többi ötéves tervvel, mun­kaversenyükkel. — Pihent-e, üdült-e munkás, a dolgozó paraszt ezelőtt? Soha! Robo- tojt, húzta az igát és ha ki­dőlt, akaszthatta* nyakába a koldustarisznyát De ma ez nem igy van. Megdőlt a múlt és romjain szebb életet épí­tünk. Jó munkával és harc­cal. mert- ha kell harcolunk (azzal, aki az ellent akarja. Megvédelmezzük békénket élünkön a Pártital, amelyik eddig is vezette, irányította harcunkat. Az angolszász imperialisták a második világháború befejezése óta minden alkalmat megragadtak hogy népünk függetlenségit meg­törjék, szabadságát elrabolják. Árulókat béreltek, szabotázsokat készítettek elő, összeesKüvéseket szerveztek és pénzeltek, diplomá­ciai nehézségeket támasztottak. A gáncsvető jegyzékek egész sora sem hiányzott fegyvertárukból. Kormányunk mégis minden eset ben fölényesen, biztos kézzel ver­te vissza a támadásokat és zúzta szét a beavatkozási kísérleteket, így történt ez a legutóbbi alka­lommal is, mikor a rabszolgatartó Anglia és a lincselők Amerikája a Mindszenty-ügy ürügyén ben­nünket vádolt meg az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmá­nyának megsértésével. Mi ad kormányunknak i.yen erőt az imperialista merényletek visz- szaverésére? Honnan e biztonság a függetlenségünk, szabadságunk védelmében folytatott harcban? Tagadhatatlan, hogy erőnk a béketábor mérhetetlen erejéből, a felszabadító Szovjetunió, a szö­vetséges népi demokráciák erejé­ből táplálkozik. De tagadhatatlan az is, hogy nem utolsó sorban né. pünk szabadságszeretetéből, béke­vágyából és demokratikus nemzeti egységéből is. A mi kormányunk ereje: népünk ereje, egysége! Mert nálunk a dolgozó nép van hatalmon, nincs tehát még árnya­lati különbség sem a kormány akarata és a dolgozók akarata, — a kormány célkitűzései és a dol­gozók célkitűzései küzött. Népünk pedig a felszabadulás óta eltelt négy é* fél esztendő alatt megiz- lelte a szabadság izét, megtanulta becsülni azt s ma már élni sem tud nélküle. Tudja, hogy ha az imperialista tervek megvalósulná­nak, újból szolganéppé, országunk gyarmattá süllyedne. Magyarország egyre fejlődő, egyre gazdagabb otthona minden magyar dolgozónak. Ahogy a sza­badságot megtanultuk becsülni, úgy megtanultuk becsülni, úgy megtanultuk szeretni a hazát, mely valóban a dolgozók hazája s mely­nek védelmében minden áldozat kevés. Békét akarunk, mert van mit védenünk. Egész népünk szi­lárd elhatározását öntötte tehát tömör szavakba a Magyar Dolgo­zók Pártja-vezette Népfront prog­ramja, mikor ezt mondja: .közös erővel1 védjük népi demokráciánk nagy vívmányait, népünk békéjét, hazánk független­ségét az imperialisták gyarmatosí­tó, háborús törekvéseivel szem­ben...” A békés, eredményes épí­tő munka és az árulók, az impe­rialisták és ügynökeik ellen foly­tatott harc jellemezte ezideig fej­lődésünket; most, mikor az impe­rialisták minden eddiginél sze. ( mérmetlenebbül és nyíltabban ké­szülnek a világ felgyujtására, még inkább kell, hogy ez jellemezze további munkánkat. Tovább kell vinnünk a harcot a régi rend visszaállítására spekuláló falusi és városi kizsákmányolók, az impe­rialisták ügynökei ellen, miközben mindent megteszünk a termeié* további emeléséért. Hároméves tervünk megvalósításában a mun­ka sűrűjéhez érkeztünk. A beru­házások az összes eddigieket fe­lülmúlják, az építés üteme, a műn. ka mennyisége jelentősen megnö­vekedett. Ezen túl előttünk áll a magyar népgazdaság országfor­máló terve. Az ötéves terv nyilvánosságra került számadatai minden beszédnél ékesebben bi­zonyítják — egy békeszerető or­szág terve: a mi békeprogramunk. Bizonyítja, hogy mig az imperi­alista kalandorok arról tanácskoz­nak, miként pusztítsák el az ara­tást, mi az aszály ellen küzdünk. Mig ők rombolni készülnek, mi építeni akarunk. Mig ők fenyege­tőznek, mi megfontoltan és hatá­rozottan megyünk előre a ma­iunk utján. Kormányunk biztonsága mögött »gységes népünk szilárdsága áll. Tudósok és tanítók, munkások, dolgozó parasztok, anyák, a két háború veteránjai lépnek fel füg- {etlenségünk védelmében, hogy feuefogáml biztosítsák a békét az országépités számára. Egyre inkább kifejlődik népünkben, ifjú­ságunkban, de asszonyaink közötl is a bátorságnak, a helytállásnak, a harcos hazaszeretetnek szelleme. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az anyák legjobb fiai­kat küldik a békénket őrző fiatal néphadseregbe. Egyre szorosabbá válik demokratikus nemzeti egy­ségünk; a békét, építést akaró magyarok tömörülése, a Magyar Dolgozók Párja, a Népfront, a demokratikus kormányzat mögé, Minden becsületes dolgozó em­ber, aki szereti népét, a békét, hazánkat, a Népfront Kossuth- cimeres nemzetiszin lobogója mö­gött sorakozik fel. Megmutatjuk ország-világ előtt: keményen helyt állunk a Szovjetunió-vezette bé­kefrontban. A békééit folyó harc egyik csa­tája a most következő ország­gyűlési választás. Az olasz mun­kások sztrájkolnak, az angol bá­nyászok megátkozzák a támadó­kat, a francia munkások pellengér­re állítják a munkásgyilkosokat. A nyugati országok dolgozói, a világ békeszerető népéi felvonul­nak a háborús uszitók ellen a bé­kéért. A mi népünk most szavaza­taival fog tiltakozni a háború el­len. Minden leadott szavazat ki­állást jelent a béke ügye mellett, erősíti a béketábort, — fi» vtálf a háborús uszitókka] szemben. 145 házhelyei osztanak ki Ajakon Az ajaki dolgozók osztat­lan megelégedéssel értesültek 'arról, bogy a népi demokrácia föld után mod,mir házhelyet is ad nekik, hogy jobb, szebb lakásokban lakjanak ezután mint eddig laktak. Értesülésünk szőriét 145 házhelyet osztanak ki Ajak dolgozói közt, de hagynak kellő területet sportpálya számára is. mert az ajaki ifjúság egyre nagyobb érdek­lődést mutat a testedzés iránt. Három asszonykört indit a kisvárdai MNDSz A kisvárdai dolgozó nők tanulási kedve nem hagyott alább a téli oktatási idény megszűntével sem, hanem egyre növekvő lendü'.et'el a kúrák elméleti képzettségü­ket emelni. Ennék bizonyíté­ka az, hogy április 27-én ká­rom asszonykört indit be a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének kisvárdai szer­vezete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom