Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-15 / 86. (87.) szám
VI. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM ARA 60 FILLER Kedden, ápr. 19-én Angyalföldön a Lang-gyár sporttelepén Rákosi Mátyás beszél a Magyar Dolgozók Pártja választási nagygyűlésen. A beszédet a Kossuth-rádió 3 órakor közvetíti. PÉNTEK, 194SL ÁPRILIS 15. Jobban, gazdagabban, boldogabban él aldolgozófmagyar nép Negyedik esztendeje élik a magyar dolgozók a felszabadult, magának alkotó, magának építő ember boldog életét.. Negyedik esztendeje, hogy a dicsőséges Vörös Hadsereg kiűzte országunkból a fasisztákat és magyar cinkosaikat. A felszabadulás romországot talált A munkás lerombolt kifosztott .gyárat, a paraszt felperzselt falut, feldúlt otthont, felégetett, kirabolt házat, istállót. A borúlátók csüggedten, kétségbeeesetten álltak a szörnyű pusztulás képe előtt. De a magyar nép óriási többsége építeni akart és épített is, a nép legjobbjainak, a kommunistáknak a vezetésével. Mégpedig úgy épített, olyan soha nem látott, olyan hihetetlen eredménnyel, hogy ezt nemcsak barát, de ellenség is kénytelen volt elismerni, Úgy épített, ■olyanná építette hazáját, amelyről elmondhatni, egyre gazdagabb otthona a dolgozók millióinak. Hol kezdődött? mi volt az első, a legnehezebbnek látszó feladat, amelynek megoldása felé a gazdasági nehézségek mellett a reakció, az úri horda bitangjai is akadályt akadályra gördítettek? A stabili. záció, a jó pénz megteremtése. A »ill pengők és adópengők halmaza folytogatta a munkást és parasztot, nyomorra, rongyos ruhára, híglevessel telt csajkára ítélte az újjáépítés nehéz, áldozatos munkája közepette. És Rákos: Mátyás bejelentette: stabilizáljuk a pénzt, megteremtjük a jó forin. tof, így történt. Tudjuk, érezzük siífyát, jelentőségét valamennyien. De nem álltunk meg itt; a dolgozó népnek sok volt a dolga; újjá kellett építeni hazánkat. Nekiláttunk. Egyik kezünkkel alkottunk, a másikban tartott vasseprűvel pedig megindítottuk a harcot a nép ellenségeinek eltávolításáért sniftdennünnen, ahol kárt okozhattak és okoztak. Tágra nyitották az agrárollót az Anyag- és Árhivatalban és a pénzügyminisztériumba beférkőzött reakciósok: ki- -seprűztiik őket — Három évig, 1948-ig küzdött a magyar nép a kommunisták vezetésével, míg •elmondhatta: elértük a háború előtti, az 1938-as termelési színvonalat. Bizonyíték a telt éléskamra, a jó ruha, az agrárolló megszűnése, termelésünk növekedése, az életszínvonal emelkedése. Amiben persze azóta is fokozatos a javulás,, azóta sincs megállás egy percre sem. De bizonyítanak újra u számok: tavaly 13 forint volt a cukor, idén 6, annyi van belőle amennyi tetszik. Tavaly öt forint volt a szabad kenyér, idén 2.60. — Annyi van beföíe, amennyi tetszik. mint' sok minden másból, amit felsorolni sem lehetne. Nem gond már a ruha, cipő élelem a magyar családoknál. De nincs gond a magyar nép legnagyobb családjánál, a népi demokratikus államnál sem. Nem. is lehetne tele az éléskamra, ha nem lenne rendben az államháztartás szénája. De rendben van. U<w. ahogvan még sohasem vo't ebben ez országban. Míg 1946—47-ben a költségvetésnél még 347 millió forint volt a hiánv, ma már feleslegünk van, amivel bizony egyetlen nyugati ország sem dicsekedhetik. De mi dicsekedhetünk, mi büszkék lehetünk arra, amit alkottunk, a saját erőnkből. Négy éve, 1945- ben adta ki a jelszót Gerő Ernő: arccal a vasút felé! Azóta? 2300 elpusztított hídból — diadalmas szám! — 2268 épült tájjá Gerő elvtárs minisztersége alatt. Ma már a munkásvonatokról is eltűntek a marhavagonok. Építő tervünket, a 3 éves tervet hét hónappal hamarabb hajtjuk végre. — 2 év 5 hónap alatt az állami és közületi beruházásokat 134 százalékra teljesítettük. A mezőgazdaságban 1949—50-ben 9700 millió forintot ruháztunk be. A munkás jobban él, a paraszt is jobban él most, négy esztendővel a felszabadulás után A nagybirtokot nemcsak felosztottuk, de a kommunisták vezetésével a dolgozó nép meg is védte azok ellen, akik hajdani uraiknak szerették volna visszajuttatni. A felperzselt házak helyébe újak épültek, a kifosztott istállók benépesültek: Szabolcsban 1945 óta 42.741_ről 87.901-re emelkedett szarvasmai-. haáliományunk, lóállományunk pedig 7270-ről 16521-re. Felsorolni sem lehet azt a rengeteg segítséget, amit ezenkívül kapott a parasztság a nép államától: -kedvezményes vetőmag, műtrágya, tenyészállatok. A 3 éves terv megindulása óta megyénkben 6 gépállomás állott munkába, hogy megszabadítsa dolgozó parasztságunkat a kuíák iga- és gépuzso. rájától. 1947—48-ra a dolgozó pa. rasztság pénzbevétele a duplájára emelkedett. Az eredmények tehát óriásiak. Mi tette lehetővé ezeknek a sikereknek az elérését? Az, hogy 3 magyar nép legjobbjai, a kommunisták vezetésével, a népi demokrácia útján haladunk, a szocializmust építjük. Ma már a gyáripari munkások 82 százaléka állami üzemekben dolgozik. Szabolcsban is a legnagyobb ipari üzemeket a dolgozó nép vette birtokába. A szocialista ipar segíti a népet. — 1949-re az állami üzemek 1200 millió forint nyereséggel gazdagítják az országot. És mert tudja a magyar nép, hogy magának épít, azért folyik a munkaverseny és a falun a termelési verseny egyre növekvő lendülettel és eredménynyel A nép elfoglalja méltó helyét az ország vezetésében. — A vállalatvezetők 67 százaléka munkás, a hadsereg tisztikarában főhadnagytól felfelé 1949. végére 66 százalék a munkás és paraszt. A magyar dolgozók nemcsak jobban, gazdagabban, boldogabban élnek, hanem műveltebben is. A dolgozók elől hajdan elzárt iskolák kapui szélesre tárultak. A Horthy korszakban 25.000 gyermek tanult alsó iskolákban, eny- nyien mehettek volna középiskolába. Ma óz a szám egymillióra ’ emelkedett. Egymillió forint értékű ingyen tankönyvet osztottak szét az idén a rászoruló fiatalok között. Csak Nyíregyházán éc csak a középiskolások 1948. decemberében 8000 forint segélyt kaptak. És számosán kaptak, részesülnek havi 80 forintos ösztöndíjban az 1948—49-es tanév fo. 'yamán. Ünnepélyesen fogadták a Magyarországra érkezett csehszlovák kormányküldöttséget Tegnap délben háromnegyed 1-kor megérkezett a lökösházi határállomásra a csehszlovák kormányküldöttség. A csehszlovák dolgozó nép képviselői a magyar és csehszlovák népek életében új korszakot jelentő magyar-csehszlovák barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírására érkeztek Magyarországra. A csehszlovák és magyar zászlókkal feldíszített ’ pályaudvaron Berey Andor külügyi államtitkárral az élen magyar küldöttség várta a csehszlovák kormányküldöttség tagjait: Zapotocky miniszterelnököt, Viliam Siroky mi- niszterelnökhelyettest, dr. Vladimir Olememtis külügyminisztert, dir. Antonin Gregor külkereskedelmi minisztert és szakértőkből áUó kíséretüket. Nagyszabású emlékünnepély Debrecenben a Függetlenségi Nyilatkozat évfordulóján Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád és a kormány tagjai az ünnepségen A Habs-burg-ház trónfosztása, a Függetlenségi Nyilatkozat századik évfordulója alkalmából a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsa nagyszabású emlék-ünnepséget rendezett Debrecenben, a református nagytemplomban. — Az ünnEipélyre tegnap reggel Budapestről különvonat indult el, amellyel az ünnepségre utazott Szakasits Árpád köztársasági elnök, Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára, Nagy Imre, az országgyűlés elnöke, Dobi István -miniszterelnök, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Kádár János, valamint a kormány több tagja, pártok, szakszervezetek, tömegszervezetek képviselői, élmunkások, mintagazdák. Az ünnepségen ott voltak a katolikus és protestáns egyházak képviselői is. A debreceni pályaudvaron tartott fényes fogadtatás után a Nagytemplomban tartott ünnepségen Nagy Imre, az országgyűlés elnöke mondott megnyitó beszédet. Újra magasra emeltük 1849. lobogóját ségét. És amikor a második világháború szörnyű póklábéi a dicsőséges Szovjet Hadsereg győzelmes harcai kiszabadították hazánkat és meghozták Kossuth előterjesztésére hangzott el ebben a templomban a Függetlenségi Nyilatkozat, amely hazánknak háromszázesztendős osztrák-német rabság után visszaadta függetlenségét — mondta beszéde ebrán Nagy Imre. — A Habsburg uralkodóházat pedig, amely országunk és népünk ellen annyi bűnt és vétket és árulást követett el, megfosztotta a tróntól és száműzte. Rámutatott Nagy Imre, hogy az akkori kor szellemei, kimagasló képviselői, mint Marx Károly és Engels Frigyes csodálattal adóztak nemzetünk lánglelkű vezérének, Kossuth Lajosnak. Kiemelte, hogy hős honvédőink minden idők szabadságharcainak legragyogóbb győzelmeit aratták az osztrák hadak és az idegen zsoldosok felett. Két embertöltőn át, kér nemzedék legjobbjai küzdöttek dolgozó népünk felszabadításáért, hazánk függetlenségéért a külső és belső ellenség «liléin. Ezekben ,a harcokban koszámunkra a történelmi pillanatot, amikor a horthysta és fasiszta Magyarország romjain újra magasba emelhettük az 1849-ben alábbhanyatlott függetlenségi lobogót, a Magyar Kommunista Párttal az élen a magyar munkásosztály volt az, ameiy vállalta a munka és harc oroszlánrészét, szabad és független, demokratiku- Magyarország felépítését. Nagy Imre ezután rámutatott a felszabadulás utáni négy és fél év eredményeire. Befejezésül a következők’'» mondta: száz esztendővé ezelőtt ezzel a szent elhatározásával magára maradt a magyar nép. Ma a Szovjeturr oldalán lebírhatatlan erő része vagymnk, amely „Megállj !“-t tud parancsolni az im- peirialieta rablóknak. Legyen áldott*a Magyar Köztársaság Ezután dr. Révész Imre, ■tiszántúli református püspök mondott beszédet. 1949. nagy csütörtökön úgy érezzük: a magyarországi református egyháznak félreérthetetlen bizonyságot kell ten nie az ország és a niép szine előtt arról, hogy ez,t az uj állami, társadalmi és gazdaságii rendet, amelyben magyar hazánk és nemzetünk fejlődik, bibliai gyökerűnek tartjuk, sokkal inkább, mint eddig bármelyiket. A püspök leszögezte, hogy Isten akarauj, igazságos, boldog és szabad magyar élet teljes kialakításában a maigtyar népi demokrácia becsületes munkatársaként végzi egyházi munkáját. Legyen áldott a debreceni Nagytemplomot, teljes egészében újjáépítő, annyi mást szent egyházunkat újjáépíteni segítő, vallásunk szabad gyakorlását biztosító és egyházunkat anyagilag is bőkezűen támogató Magyar Köztársaság és fiatal, de alkotásaiban máris verhetetlennek bizonyult magyar népi ta teljesedett be akkor, amikor a református egyház azl demokrácia. Kossuth tetteiből tanulni kell Dobi István miniszterelnök ünnepi beszédében hangoztatAz 1918—19-es forradalmak után az ellenforradalom fevácsolódott ki és izmosodott meg a magyar munkásosztály, a dolgozó nép harcedzett, céltudatos vezető ereje. Amikor a nagy Orosz Októberi Szociálist Forradalom Magyarországon is lángralob- ! an tóttá a forradalom parazsát, 1919-ben, a magyar munkásosztály fegyverrel kezében védelmezte hazánk függdjentai: Kossuth száz év előtti forradalmi tetteiből tanulnia kell minden idők minden forradalmárának. Rámutatott arra Dobi István, hogy a nemzetközi reakció beavatkozása következtében az 1849- et követő idők nem hozták meg az ország függetlenségét. hérterrorjiai kötötte gúzsba a magyar népet és a hitleri fasizmus és magyarországi cinkosai martalékává tette. Ilyen előzmények után történt, hogy 1944. őszén a hatalmú« Szovjetunió felszabadító hadserege meghozta a magyar népnek a szabadságot. Jobban, gazdagabban, boldogabban él tehát ma a dolgozó magyar nép, mint bármikor is ebben az országban. Szabad hazájában magának épít, magának alkot minden munkáskéz. Meleg otthonok, elégedett családok, növekvő jólét, fokozódó műveltség jelzik az alkotó munka sikerét, az új utat, a szocializmus útját; melyen dicsőse. gesen, eredményekben egyre gazdagabban halad boldog jövője felé a magyar nép. A szép jelenért és boldog jövőért szállnak szembe a magyar dolgozók az amerikaiak vezette imperialista táborral. Azzal a táborral, amely mindezt el szeretné venni tőlünk és visszaadni a tőkéseknek, a földesuraknak, bankároknak. A magyar nép, ha kell, fegyverrel is kész megvédeni munkája eredményét, a jövő reményeit- Mert soha ilyen boldog nem volt, ilyen szép jövő elé nem nézett a magyar dolgozó nép.
