Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-14 / 86. szám

Április 19-én Angyalföldön, a Láng-gyár sporttelepén Rákosi Mátyás beszél a Magyar Dolgozók Pártja választási nagygyűlésén VI. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR CSÜTÖRTÖK. 1949. ÁPRILIS 14. €erő Ernő hatalmas beszéde az ötéves tervről Mondjuk meg a kételkedőknek: A ni Pttt ara ipiii iahet nini a Hsaira A Magyar Dolgoz,']: Pártja Akadémiáján hataimas beszéd­ben ismertette Gerő Ernő el v- tórs, pénzügyminiszter nép- népgazdaságunk ötéves tervét- Az előadáson Rákosi Mátyás elvíárssía] az élen meg jelent a kormány csaknem minden tagja. Gerő Ernő elvtárs beszéde fcewíze'ő részében ismertette a hároméves terv eredmé­nyeit. — Amikor 1946“. decemberé­ben a Magyar Kommunista Párt vázolta részletes javas­latát a hároméves tervről, a dolgozik legszélesebb rétegei­nek osztatlan lelkesedésével találkozott. — A nagytőkések azonban, akknők gazdasági pozícióik akkor még szinte sértetlenek vol'ak, a nagybir­tokosok maradványaival ás a reakció minden válfajával egyetemben a kommunisták javaslata ellen voltak. Azt a.varták ezek a körök, hog\ külföldi segítséggel végre tervünket. Gerő Ernő elvtárs a továb­biakban elmondta, hogy há­roméves tervünket a magunk erejéből, a Szovfetimió támo­gatásával ha főttük végre — Nekünk lett igazunk. Számos példává] bebizonyította, hogy jártak a marshellizált orszá­gok. amelyek nőne elvesztette gazdasági és politikai függet­lenségét. Teljesítettük ® hároméves tervet A továbbiakban a három­éves terv eredményeiről be­szélt Gerő elvtárs. — Három esztendő alatt hatmilliárd forint beruházást irányoztunk elő és a terv be- fejrztére több, mint hatmil­liárd for!ntra rúg maid a be­ruházások ös*?zrge. De teljesí­tettük a tervet a termelés te­rén is. A hároméves terv vé­gére Magyarország élelmiszer és ruházati cikkekben Európa egyik legjobban ellátott orszá­ga. A hároméves terv nem­csak több élelmet, több ruhát, több iparcikket, hanem ezzel együtt magasabb jövedelmet is biz'ősit ,a dolgo7íéíknak. A hároméves terv sikerét unnak köszönhetjük, Hogy tervünk tudományosan meg­alapozott terv volt. Köszön­hetjük a magyar munkásosz­tály, a magyar parasztság, a mag vív értelmiség lelkes oda adásának. Köszönhetjük an- nak.hogy valóravált a Kom­munisták jelszava: Tiéd az ország, magadnak építed. Majd ismertette Gerő elv­társ azokat a társadalmi és aazdasági változásokat, ame- 1 veken ez alatt az idő alatt nemzetgazdaságunk keresztül ment. Üzemeink. bankéle­tünk, kereskedelmünk döntő részben a dolgozók állatnának kezébe került. Döntő erőfor­rása tervgazdálkodásunknak az állami üzemek nyeresége, amelynek előirányzata 1949- ben már 1.8 milliárd forint. Lerakjuk a szocializmus alapjait Most uj fejezet kezdődik — folytatta előadását Gerő elvtárs. — Népgazdaságunk ,u j jáalakitásláinak, to v ábbf e j­lesztésének a szakasza. Ezt az uj szakaszt jelenti az öt­éves terv, amelynek során befejezzük azt, amit a három­éves tervben már megkezd­őink, lerakjuk a szocializmus alapjait, égé«/, népgazadaSá­gunkban, városban és falun iparban, mezőgazdaságban és áruforgalomban egyaránt. Az ötéves terv fő feladatai Gerő elvtárs a továbbiak­ban ismertette Pártunk Köz ponti Vezetőségének április 2-án tartott ülésén hozott határozatot, amely az ötéves 'terv főfeladatait hait döntő pontban jelölte meg. Ezek Magyarország iparosításának meggyorsítása, mezőgazdasá­gunk elmaradottságának fel­számolása, népünk életszin vonalának emelése a mun­kásosztály és a vele szövet séges dolgozó parasztság kul tu ralis felemelkedéséhez szűk séges minden feltétel biztosi­jába, a döntő gazdasági és társadalmi feltételek megte remtése ahhoz, hogy fokoza tosan megszüntessük a város és a falu külírntségét és vé­gül, de nem utolsó sorban honvédelmünk fejlesztése. Az ötéves terv eredménye­képpen hazánk agrár ipari országból ipari agrár ország eá lesz. Ez annyit jelent, hogy gazdaságiunkban az ipar súlya lesz a döntő, de ugyanakkor fejlett, korszerű mezőgazdasággal rendelke­zünk. Az uj terv beruházásai Központi Vezetőségünk ha tározata az ötéves terv összes beruházásait 35 milliárd fo­rintban irányozta elő. Ez az összeg közel hatszorosa an nak, amelyet hároméves ter­vünkbe fektettünk be. Ebből a 35 milliárd forintból 17 milliárd forintot az iparban, 6 milliárdot a mezőgazdaság ban, 6 milliárdot a közleke­désben, 3.5 milliárdot szoci ális és kulturális célokra, 2.5 milliárdot lakások építésére fordítunk. Jellemző példaként hozta fed Gerő elvtárs a beruházás nagyságára, hogy az ötéves terv alatt egyedül az építkezé­sekre csaknem két és félszer akkora összeget fordítunk, mint hároméves tervünk ide­jén az összes beruházásokra fordítottunk. ötéves tervünk lehetővé te­szi az életszínvonal további jelentékeny emelését. Az ipar­ban és mezőgazdaságban emel­kedni fog a munka termelé­kenysége és ezzel együtt csök­kenni fog az önköltség. Május 15-én lesznek az országgyűlési választások Kádár János belügyminisz­ter a következő rendeletet adta ki az országgyűlési vá­lasztások kitűzéséről: „Az 1945. évi VEI. te. 18, §-a 1. bekezdésben kapott fel­hatalmazásom alapján a kö­vetkezőket rendelem el: 1. Az országgyűlési válasz­tanokat az egész ország terü­letén 1949. évi május hó 15. napjára tűzöm ki. 2. Az országgyűlési válasz­tásokon résztvenni kívánó párt részvételi jogának meg­állapítását a Magyar Függet­lenségi Népfront Országos Tanácsától kérelmezheti. A kérvényt a jelen rendelet ki­hirdetésétől számított 5 nap alatt, tehát 1949. övi April!» 18. napjáig bezárólag kell beadni. A Magyar Független­ségi Népfront Országos Taná­csa minden olyan határozatot amelyben valamely párt rész­vételi jogát megállapítja, leg­később április 20. napjáig ve­lem közölni köteles. Ezeket a határozatokat a Magyar Közlönyben közhirré fogom tenni. 3. A választási eljárást kü­lön rendelet fogja szabá­lyozni. 4. Ez a rendelet kihirdeté­sének napján lép hatályba. Kádár János belügyminiszter.“ Iparunk soha nem látott mértékű fejlődése Az előadás továbbá során Gerő Ernő elvtárs részletesen imertette azt a páratlan és a magyar gazdasági élet törté­netében példa nélkül álló fej­lődést, amit ötéves tervünk ipari szempontból jelent. Míg 1929. és 43. .között, tehát a felszabadulást megelőző 15 év alatt nyersvastemielésünk összesen 13 százalékkal emel­kedett, addg ötéves tervünk ;deién, tehát háromszor rövi- debb idő alatt nyensvasterme- lésiink 119 százalékkal emel­kedik. Széntermelésünk megfelelő arányban való növelésére gé­pesítjük a bányászatunkat és széntermelésünk növekedését 11 millió tonnáról 18 millió tonnára, emeljük. Rendkívüli mértékben kell fejleszteni vil lamosenergia termelésünket is, amelyet a jelenlegi 2.2 milliárd kilovattóráról 4.2 milliárd kilovattórára eme­lünk. 6 uj nagy villamoserő müvet építünk. Nagy fejlő­dés előtt áll szerszámgép gyártásunk. Szerszámgépek mellet olyan munkagépeket fogunk gyártani, amelyeket ezelőtt külföldről hoztunk be. Húsz teljesen uj vas , fém és gépipari üzemet, építünk. Vegyészeti iparunkat, alu­míniumiparunkat, amely az­előtt ki volt szolgáltatva a németeknek, az ötéves terv alatt hatalmas mértékben ki fejlesztjük. Olajmezőink je­lenleg még naponta elszálló többszázezer köbméter föld vázát Hasznosítani fogjuk. Anilinf estékgyártásunkat a jelenlegi tízszeresére emeljük. Hasonlóképpen emelni fogjuk szappangyártásunkat. Gvógv szeriparunk hatalmas fejődést ér el öt év alatt. Olyan ervógyszerek gyártására té­rünk át, amelveket eddig kül­földről Hoztunk be. igv töb bek között megkezdjük a pe- nicilin itthoni gyártást. Uj műtrágyagyárakat építünk. Nagymértékben fejlesztjük építőiparunkat. Élelmiszeriparunk évi ter­melésének értékét öt év alatt másfélszeresére fokozzuk. Uj tejfeldolgozó ipart hozunk lét­re. Lényegesen megjavítjuk és fokozzuk növényi konzerv- gyártásunkat. Textiliparunk termelése 56 százalékkal emelkedik az öt­éves terv során. Uj fonó-szövő kombinált üzemeket építünk. 12 új ruházati konfekciós üze­met létesítünk 12.000 új mun­kással, főleg munkásnővel. — Bőripari termelésünket 65 szá­zalékkal emeljük. A jelenleg évi hatmillió párral szemben az ötéves terv végén már millió pár bőrcipőt, fogunk előállítani. Mezőgazdaságunk térré Gerő Ernő elvíárs a töm g- fog\osztási cikkek szaporodá­sának ismertetése után rátért közlekedésünk, hírszolgála unk fejlesztésének ismerteté­sére. A továbbiakban mezőgazda­ságunk ötéves tervét vázolta. Felszámoljuk mezőgazdasá­gunk elmaradottságát.. A me­zőgazdaság hozamának emelé­sében döntő szerepe van a gé­pesítésnek, a műtrágya és ter­mesztés trágya fokozottabb használatának, a Uszított és nemesített vetőmag alkalmazá­sának. Szükséges tenyészállat- állományunk felfrissítése, az öntözéses gazdálkodás kiter­jesztése, a tudományos mód­szerek agrobiológiai ér az ag­rokémiai kutatások eredmé­nyeinek széleskörű alkalma­zása a mezőgazdaságban és végül mezőgazdaságunk rPá- tá°ia a korszerű mezőgazda*'ág! műveléshez és fejlesztéshez értő. népi demokráciánkhoz hú szakembereikkel. Gerő Ernő elvtárs beszéde további során részletesen Is­mertette Pártunk Központ' Vezetőségének határozatát a magvar népgazdaság ötéve« torvének hatalmas mezőgazda- sátn beruházásairól, sffioclál'e é« egészségvédelmi Intézm'1 nyeinek fejlesztéséről, népünk kultúrájának felemeléséről, majd így fejezte be beszédét: A mi Pártunk indultában van felelősségének — Mint a hároméves terv megpnditásakor, most is lesz nek, akik azt mondják ötéves terv — javaslatunkra: Szép, szép, amit a kommunisták akarnak, jó dolog, amit a Magyar Dolgozók Pártja ja­vasol, de vájjon megvalósít ható-e? Mondjuk meg ezek n/fik a kétkedőknek, ha még nem vették volna tudomásul, hogy a Magyar Dolgozók Pártja nem olyan anyagból ran gyúrva, mint a régi ma gyár rendszer pártjai voltak. A mi pártunk hús a nép hú­sából, vér ,a nép vérétől. A mi pártunk tudatában van fele lősségének a nép iránt. Ezért a mi pártunk szavára építeni lehet, mint a kősziklára. Er­ről olyan tények beszélnek, amelyeket semmiféle reakciós le nem tagadhat. Pártunk, (RlákosÜ Mátyás megígérte a zselléreknek, a cselédeknek, napszámosoknak, kisparasz toknak, hogy az urak földje azé lesz, aki megműveli. Es a nagybirtokosok földje a dolgozó parasztoké lett. Pár­tunk, Rákosi Mátyás megigér te a pénzromlás szörnyű hely­zetében, hogy jó lesz a pénz és lett ió pénz. Pártunk. Rá­kosi Mátyás megígérte, hogy megvalósitjuk a hároméves tervet és a hároméves terv valóság. Ki mer ezekután ké­telkedni a kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja sza vában? Mi nem félünk a munkától és nőnünk sem fél tőle, mert dolgo«, szorgalmas nép vagyunk. Gerő elvtárs végül az öt­éves terv sikerének megváló sitásához szükséges feltételek ismertetésével fejezte be ha­talmas beszédét, amit a je lenlévők szűnni nem akaró tapssal fogadtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom