Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-13 / 85. szám
1949. április 13, szerda NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 6. oldal. tepfilőterel kapnak a nyíregyházi Szabadságharcosok Bogyai «Ívtára, a Magyar Szabad ság'n arc os Szövetség Szabolcsra egyei titkára a napokban fenntjárt Budapestéin, hogy a Szövetség központjánál több döntő fontosságú megyei szabadságharca ügyet in'ézzen el. Az út eredménynyel járt, a nyíregyházi csoport motoros szakosztálya egy DKW 125-ös motorkerékpárt kapott, a kerékpárosok kerék- párgumikat fe cipőket. Rövidesen teljes erővel kezdődik »eg a repülőkiképzés is. Az elhanyagolt nyíregyházi repülőteret a Szövetség rendb.hozza, központi repülő- kiképző iskola n ílik meg a városiban. Az arra rátermett, megfelelő ifjak vitorlázó és motoros kiképzést kapnak és itt készülnek fel néphadseregbeli szolgálatokra. Az új egyenníhák is megérkeznek a május elsejei ünnepségekre és a nyíregyház; szervezet egyenruhás 100-as csoporttal vonul fel a munka ünnepén. A szövetség tagja' maguk is rendelnek szabadságharcos ruhákat, 520 forintba kerül egy teljes rend gyakorló és kimenő ruha. Tanulni akar Szatmár dolgozó népe A gazdasági felemelkedés fokozatosan maga ut án vonja a kulturális felBnielkedést is. — Ennek ékes bizonyítóka az a hatalmas tanulási vágy, amely most- megnyilvánul Szatmár- Bereg dolgoz! népében, különösen a vármegye dolgozó1 parasztsága körében- Nyolcvanegy analfabéta tanfolyamon 79ő férfi és 556 nő, összesen 1352 hallgató tanul még írni- o]vasúi. A Szabad Föld Téli Esték előadássorozata 136 helységben folyik és egy-egv alkalommal a 136 helyen 12 (ze-r 820 hallgató vesz részt az előadásokon, megismerkednek népi demokráciánk kérdéseivel, a mezőgazadság szakszerű fejlődésének problémáival, a dolgozó parasztság felemelkedésének lchetőségeüvel. A Magyar Nők Demokratikus Szö- vtségének Asszonykörei, a pedagógusok világnézeti tanfo. htanra1, az Eposz előadásai és azoknak nagyszámú rész‘vevői bizonyítják a vármegye dolgozói tanulnivágyását és kulturális igényeit. A kultúrver- senyben úgy a csoportos, min' az egyéni versenyben a társadalmi szervezetek ás- tagjaik rohamosan emelkedő számmal kapcsolódnak be. A komoly munka mellett a színes műveled és i alkalm ik sorozatát szervezték meg, a kultúr, és táncv csoportok egymásután tar'ják hangulat«?, nevelő értékkel bíró műsoros előadásaikat. — .Ezt a kultormunkát a szervezeteik az egyes községek csere előadásaival teszik változatossá. A csert (előadások megszervezés1? lehetővé teszi azt is, hogy a knlfcúrosoportok k:- cserélfék egymás tapasztalatai' is, közö-e-n megbeszéljék a hibákat, az eredményeket. Különösen jó és lendületes munkát végeznek a múltban annyira elhagyatott tanyák dolgozó parasztjai. 1 ? Betörés Királyleieken Büntetett előéletű betörőt 'art áztatott le a nyíregyházi rendőrség Zaj der János személyében. Zajder János a napokiban betört özv. Jávorszki Péterné királyié]ekszőlői lakes kamrájába és onnan ellopott egy zsák fehér! feztet. Zajder’ János a nyíregyházi törvényszék előtt felel tettéért. Siafeszervezeü aktíva- értekezlet az Iparosok Székházéban Nyíregyháza összes szakszervezeti csoportjának ve-zeto- eégi tagjai, valamint az új üzemi 'bizottságok tagjai ma délután 5 'Órai kezdettel akti va értek ezietot tartanak az Iparosok Szék-házában. A szakmaközi titkárság felszólította az aktíváért?,kéziéi résztvevőit a feltétlen és pontos megjelenésre, az értekezleten ugyanis a szakszervezetek és üzenni bizottságok ú feladatait, valamint a legújabi- bel- és külpolitikai hely/- t ", ismertetik. Moliere Nyirlugoaon Az országú* kultúrverse- n.yek alkalmával a dolgozók megismerkedő k a szocialista neialiiita művészet kincs? ivei de megismerkedhetnek azokkal a klasszikus értékekkel amelyek a haladást szolgálták, így ismerkedtek meg Mo- [iére-rel a nyírlugosi Eposzfiatalok. „Fösvény“ című víg- játékát tanulták meg 6; a napokban mutatták be a kultúr- verseny-eik keretéiben a fali! dolgozóinak, nagy sikernél. — Ugyanakkor szerepelt a do] gozó parasztitok és lányok tánccsoportja is. Az előadáson megjelentek .a nyíradonyi gépállomás dolgozói és megígérték ,hogy gépkocsival fogják faliuióWalura vinni legközelebb a kiváló [ugosi színjátszó és tánocsoporto“. Mindazon rokonoknak, hivat* ltárs a knak, jébaráteknak, ismerősöknek, akik felejthetetlen drága fó férjem elhunyta atkáiméból részvétükkel fájdalmamat igyekeztek enyhíteni ezúton mondok köszönetét. özv. Pogány Elemérné KÖNYV ÉLET ÉS TUDOMÁNY Megjelent a<\Magyar Természettudományi Társulat hetilapjának, az Élet és Tudománynak április 17-i száma, gazdag, színes és értékes anyaggal. Az első cikke arra ad választ népszerű ismertetésben, hogy miért maradt el az idei hó: „Egy szabálytalan tél a napfolttevékenységek mérlegén“ címmel, majd a gyémánt- iparban való fel- használásáról beszél!. Ismerteti a nemsokára megépülő uj 'mozgólépcső szerkezetét, amely Budapesten a, várba vezitő sikló helyett épül. Ilyenmódon a. gyalogszerrel csak körülményesen megközelíthető várbeli utcák újra gyors és kényelmes összeköttetést találnak az újjáépülő Lanciáddal. A mezőgazdasági szakrovaíiban a helyes műtrágyázásról ir az Fle-t. és ' tudomány. Közli Gálnál ója kiváló szovjet akadémikus életrajzát, akit. most helyeztek örök nyugalomra. G-.vmaleja a materialista természettan tanait hirdette és egész sor nagy felfedezést tett az orvostudomány terén. Munkájában ez vezérelte: „Minden erőmet és tintásomat maradéktalanul szeretett hazámnak akarom szentelni, amely keményen és tántorithatalanul halad a kommunizmus felé vezető dicsőséges utón a nagy Sztálin vezetése alatt. A világhírű szovjet tudós ezzel a végrendelettel búcsúzott társaitól: „Ápoljátok a népért és a, néppel való tudományt!“ Maurice Cornforth: Tudomány az idealizmus ellen Szikra kiadás.) Mosit jelent meg a Szikra kiadásában Maurice Como* forth angol marxista filozófus könyve magyarul „Tudomány az idealizmus ellen“ címmel, aanely a tiszta empirizmus, a tapasztalaton alapuló bölcseleti rendszer és modern logika bírálatát tartalmazza. Mint Cornforth bevezetőjében irjai, könyvének célja, hogy vizsgálat és bírálat tárgyává tegye a modem filozófia gondolkodásnak azt az irányát, amely Bacon és követői, Hobbas és Locke materializmusából ered, de a materializmustól a szubjektív idealizmus felé fordult; Berkeley, Hume, Mach és az agnosztikusok számos szub- jektivista elméletét hozta létre és még ma is eleven s ugyanezekhez ai hagyományokhoz hü, uj filozófiai elméleteket hoz a világra. Könyvében rámutat arra, hogy ezek az elméletek amelyek a jelen században a logikai elemzés é3 logikai pozitizmus néven ismert elméleikben folytatódtak, hasztalan állítják magukról, hogy ia tudományos felvilágosodásban övék az utolsó szó. Éppen ellenkezőleg sorompóként állnak a tudományos gondolkodás útjába. Pozitív álláspontra támaszkodó kritikájában kidomborodik az ellentétes nézetek helytelensége és az, hogy az a fi- lizófki helyes, amely hozzásegíti az emberiséget a!z előtte álló gyakorlati problémák megértéséhez és megoldásához. Mert ez nemcsak a filozófia társadalmi hasznosságának de igaz voltának is próbaköre. — A könyvet angolból Réz Ádám fordította. NÉGERNEK LENNI... Az alábbiakban közöljük hja Ehrenburg művének egy részletét, melyben a faji gyűlölettől fűtött Amerikában ólő négerek szörnyű helyzetét írja le. Valamennyi déli állam törvénykönyve leszögezi, hogy a különböző fajú polgáraik jogai nem egyformák- Ott tehát a faji üldözés nem egjiízerű szokás, hartem kodifikált jogszabály. A négereknek nem szabad megjelenniük a fehórbő- rüek gyűlésein, összejövetelein, nem léphetnie k be a templomba, aliol fehérbőrűik ajtatoskodnak és terméezete>- sen nnm is álmodhatnak árié] hogy bejussanak a fehérek színházaiba vagy mozijaiba. Négy államot iártam te: Teuntessét, Al-abamát, Missis i pit, Luisianát. Sok szépet lát tarn: a Tleaiosse völgyéign épült városokat, New-Orieane édon varázsát, hatalmas hegyeket, széles folyókat’és a mexikói öböl azúr egét. Azonosan lépten-nyomon látnom kellett a legr ette n e te«: bb-et is, azt, hogy egyik ember megalázza a másikat. Délen épp úgy, mint Északon, mind né'lé yönyiöríí v^iútáliomások vannak. Szívesen dicsérném az országot, amely ilyen sokat tett a fejlődésért, de mégsem dicsérhetem: a remek pályaudvarok tőszxmiszódságában bűzös, piszka? kalibákat láttam s ajtajukon a táblát: ,.Színesek számára.“ Egy gyapot- iilíet-vényes vendégül látott. Szép fehér asszonya volt. szép. fehér gyermeked voltak. Körülöttük mindenütt verejtékező négerek robotoltak. Az ültetvényes házában ott voltak Amerika összes csodái, a tar kendi, melbourm és andorrai adást tökéletes^« reprodukáló rádiókészüléktől a villamos ventillátorig. Szóba hoztam a négerek szenvedését .Az ültetvény tulajdonéra mosolyogva felelt : Túlzás ezeket emberszámba venni-..“' íme, sem a rádió, a?m a ventillátor nem vitte előbbre ezt a rab zolgatartót. Elmenőben azt mondtam úti társaimnak ■ „Túlzás az ilyet emberszámba venni...“ A Missis'pi deltája tele van gya pOtii 1 te t v é nyekk el. A föld, persz« fehéreké, akik bérbe adják a feketéknek. A „bérlő“ a termés felét kö eles beszolgáltatni a tulajdonosnak, a másik felét ugyancsak neki kell eladnia és pedig a fehér vevőtől meghatározott áron. Talán még csak annyit mondok el, hogy a néger a termésért kapott pénz' kizárólag abban ;lz üzletben költhet! el, amely ugyancsak a földbirtokos tulajdona- — Lehetséges, hogy amerikai jogászok bérlet, nek fogják fe] az ilyesmit. Én rabszolgaságnak nevezem. Betértem egy kunyhóba, amelyben 23 ember lakik. A padlón i-J alig jut fekhely mindegyiknek. Ó milyen utól-érhe- tetlenül messzire van innen a dicsőséges amerikai technika, a nyáron hűtő t, télen fűtött kényelmes lakás. A higiénájá- r-a büszke Amerikában állati sorban sínylődnek emberek. Egy? néger asszony elbeszélte, hogy a nővére belehalt a sziü lésbe, mert a férj nem tudott orvost hívni. Ez a néger 180 dollárt- keres egy esztendőben és az orvosnak a szülés levezetéséért 60 dollárt kellett volna fizetnie- Megismerkedtem egy héttagú családdal, melynek évi összjövedelme nem haladja meg a 300 dollárt. — A birtokos itt amolyan „apróültet vényies“. Elpanaszolta, hogy az ejmult évben silány volt a termés. Megkérdeztem tőle miennyit keresett, „összevissza 25.000 dől lárt, igen rossz esztendő volt..-“' Amikor a japánok megtámadták az Egyesült Államokat, a fehérek úgy döntöttek, hogy a feketeség nem lehet akadálya a hadbavonulásnak. Egy milliónál több néger fogott fegyvert Amerika védelmében. A feketék bátran harcoltak a fajelmélet német hívei ellen, de' a fajelmélet ame rikai híveinek ostobasága mégiis utolérte őket. Hallgassák meg a következő esetet: A frontról jövő vonaton német hadifoglyok és amerikai néger katonák utaztak. — Az egyik állomáson a németeket bevezették a vendéglőbe, a négereket pedig a konyhába utasították. A fekete katonák tiltakozfak- Egy néger képvi aelő szóvá tette az ügyet a parlamentben. Népgyűlések tárgyalták meg a méltatlanságot. A fekete katonák itt-ott lánzongan-i kezdtek. Egy néger öngyilkos-ígot követ őt R a washingtoni Oapitol márvány-lépcsőjén, hogy így tiltakozzék a hallatlan sérelem ellen. A lapok hírt adtak az öngyilkosságról, amely azonban szintén nem tudta megbolygatni a rabszolgatartók lelki egyensúlyát.- Selyem marná mindenkié / Husvét másodnapján DéFOSz-toál a Bethlen-u. 24. alatt.
