Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-13 / 85. szám
1949. április 18, szerda NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP. 8. oláa] Fehérgyarmat már 41 százalékban teljesítette a tavaszi munkálatokat Szatmár dolgozó parasztjai nagy lendülettel fogtak hozzá a tavaszi mezőgazdasági munkálatok elvégzésiéhez, versenyben dolgonak azon, hogy miinél jobban és eredményesebben végezzék el ezeket a munkákat. A tavaszi kenyércsatában a fehérgyarmati járás jár az élten 41 százalékkal, utána a vásárosnaményi következik 26 százalékkal. A Legrosszabb helyen a szálkái járás áll, eredménye 11 százalék. A községek közötti versenyben első Csaholc 65 százalékkal. A legutolsói Vállai és Gebe 1—1 százalékkal. Jellemző a tavaszi mezőgazdasági versenyben lemaradt községekre, hogy azok nagymezét sváb kulákok lakják, akiknek minden igyekezetük az, hogy szabotálják a dolgozók érdekei számára oly fontos meiző gazdasági munkálatokatFÉNYESLITKÉH mindenki ismeri a vetési tervet Lelkiismeretes, jó munkát végeztek a fényeslitkei népi szervek a község vetési tervének összeállításánál. Minden egyes dolgozó paraszt tisztában van azzal, hogy mit kell vetnie, sőt ezen túlmenően a földjükön kitűzött táblákon jelölik meg, hogy egy- egy parcellába mit és menynyit vetettek. FÁSIT AJAK Amíg gazdasági rendünk ellenségei, a kulákok egész télen azon igyekeztek, hogy minél több fát eltávolítsanak a községek határából, népi demokráciánk »erdőgazdasági politikája célul tűzte ki az Alföld fásítását. A talajt javító, a talaj nedvességét megtartó erdősítés már miéig is indult az országban. » Ajak község 150.000 darab akáecsemetét és 4000 darab kanadai nyárfát kapott. Ezt a famennyiséget az EPOSz pa- rasztifjai még ezen a tavaszon kiültetik a határba. Egy holdon tiszta akácerdő lesz. j A község egyébként a faültetéseken kívül 26 hold szőlőt Is telepít és ezen a területen mintagazdálkodást folytatva mutatja be az intenzív mezőgazdálkodás előnyeit. Tudom, hogy ti megvédelmezitelc a békét mondja Mikulás akadémikus édesanyja Idctó, öregasszony már Mifcuőnek. börtönök a szegény emA béke megvédése mellett tettek hitet a nyírbátori dohánybeváltó munkásai lás néni Nyírturán, túl van már a hatvanon- Parasztasz- szony, öt hold juttatott földjük van. Ha valaki a fiairól kérdez, felcsillan a szeme, letelepszik egy székre», ölébe ejti a kezét és boldogan dicsekszik. — Három fiam vasal?, egy pedig a Kossuth Akadémián van. Tiszt lesz a lelkemből a hadseregünkben, a néphadseregben. Ha pedig azt kérdezik tőle, hogy melyik a legkedvesebb, hirtelen nem tud mit szólni. - Hibáén az édesanyának minden fia kedves. Mégte -inkább a Sanyihoz húz, azért is, mert az a legfiatalabb. — Tudják — szokta mondogatni — a három gyerek, a vasasok azok csinálják a gépeket az -országnak — versenyben, ezt onnan tudom, mert olvastam a felhívásukat. A Sanyi fiam meg azért van. hogy megőrizze amit a többiek gyártanak. A fia Mikulás Sanyi alacsony, zömök, feketeiképű gyerek, elsőéves .akadémikus. Most éppen a nyíregyházi Eposz titkárságra jött be, hogy elintézze a falubeli fiatalok húsvéti kultúrműsorát-. — Segítek nekik, amit tudok — -mondja Sanyi, aztán komolyan teszi hozzá — most már tudok segíteni. Amikor bevonultam bizony nagyon fejletlen voltam politikai tudái .- iban is. A csapatnál kezdtem kapisgálni a dolgok iránt, ott éreztem át tulajdonképpen, hogy mit is jelent az, hogy belőlem a néphadsereg eg.y tisztje lesz. Régen azt mondták, hogy amiál jobb a katona, minél kevesebbet gondolkozik, most meg azt mondjuk: csak az a katona tudja hősiesen megvédelmezni a dolgozók iszabadl-ágát és békéjét, teljesíteni hivatását, amelyik katona nemcsak harcol, hanem tudja is, hogy miért harcol és hogyan harcolAz édesanyám is tudja már, hegy miért vagyok katona, megmagyaráztam neki. Először bizony sirdogált, amikor egyenruhában látott hazajönni szabadságra. A férjére gondolt, aki 19-ben a vörös hadseregben harcolt, és utána megkínozták, meggondolt a szörnyű második világháborúra, amikor nem egy nyírturai anya sírt keservesen, amikor megkapta az uraktól az írást, amiben nagy hazug szavakkal az állt: „hősi halált halt'*. „Hősi“ halált, azért, hogy az uraknak megmaradjon «a földjük, meg a pénzük, a hatalmuk, a csendber számára. — Úgy magyaráztam meg anyámnak, hogy kivittem a földünkre éh azt kérdeztem: akarja édesanyám, hogy iez megmaradjon nekünk? O -událkozva nézett rám és azt mondta: persze, hogy akarom. Akkor megint 'kérdeztem: és ha el akarják venni? — Hát mire való vagy te? — csattant fel az anyám mérgesen — hát tán díszből vagy katona? Elnevett m magam — folytatja Mikulás Sanyi — és megöl-e item az anyáimat. — Ne sírjon hát többet, azért mert katona vagyok- És ne féljen semmit, mert mindnyájan ilyen fiuk vagyunk m a Kossuth Akadémián, mun kite meg parasztgyerekek, akik tudják, hogy mit védelmeznek Azóta ha Mikulás nénit megkérdezik a faluban, bog.', nem fél-e a háborútól, ez mondja mindenkinek: — Neun én, egy fikarcnyit sem, mert Sanyi-ék megvédik a békét, meg a földünket. FILM inmmiitiiimiiHiiimtf „OLYMPIA" — Tatától Londonig A tanulságos és szórakoztató film bemutatja nemcsak azokat az áldozatos készülődéseket, amelyekkel a népi demokrácia lehetöve tette sportolóink olympiai szereplését és világraszóló győzelmeit, de helyszíni felvételekben örökiti meg azokat az izgzl- makat is, amelyek végeredményben kis országunknak a harmadik helyet biztosították 59 nemzet sportolói között. A tatai táborban kezdődik a film, ahol olympikonjaink a nagy küzdelemre készültek. Gyorsan perdülő ,érdekes felvételek engednek bepillantást a gyakorlat és a kiképzés titkaiba, majd az utazás kedves jelenetei következnek, végül pedig a mérkőzések izgalmai és a győzelem dicsősége. Néhány szép felvétel örökiti meg a hazaérkezést is, amelynek méltó jutalmazásaképpen Rákosi Mátyás, a magyar sport nagy barátja köszöni meg olympikonjaink szereplését és sorjában kitünteti őket. A filmet csütörtöktől az Apolló mozi forgatja Nyíregyházán. Nemrégiben tartották meg a nyírbátori dohánybeváltóban az uj üzemi bizottságok választását, ahol Wollner József elvtárs, a dohányipaii szakszervezet kiküldötte ismertette a dolgozók előtt az uj üzemi bizottságok feladatait. A dolgozók a teljes prole- tárdemoktrácia szellemében választották meg uj üzemi bizottságukat. Az üzemnek ,141 dolgozója van, ezekből 135 dolgozó szavazott le. A többi hat azért nem tudott választani, mert szolgálati elfoglaltságuk miatt elutaztak ebben az időpontban. A lel- keshangulatu választás után felállott egy műn kiülő, Kovács Ilona és a következő javaslatot terjesztette az üzem dolgozói elé: „A Tiszántúli Dohánybeváltó Nemzeti Vállalat nyírbátori telepének dolgozói egy emberként csatlakoznak a béreskedői, amelyben résztvetkéért harcolók táborához. Fogadjuk, hogy minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy munkánk által minél jobban hozzájáruljunk a békéért és szabadságért küzdők táborának megerősítéséhez.‘‘ A határozati javaslatot egy öntetii lelkes felkiáltással tették magukévá a beváltó dolgozói, majd ugyanígy fogadták Badak Pál elvtárs javaslatát is, „... az üzemi bizottságok választása aJkal- imával harcos üdvözletünket küldjük a Szakszervezeti Tanácsnak. Megfogadjuk, hogy az uj üzemi bizottsággal karöltve minden erőnkkel azon leszünk, hogy az elénk kitűzőit feladatokat, a hároméves tervet, majd az ötéves tervet a kitűzött határidő előtt befejezzük. Minden erőnkkel támogatni kívánjuk az uj üzemi bizottságok munkáját tek a nyíregyháziak is. Számos, szépen, ízlésesen berendezett kirakatot bírál1- el a bizottság, amelyek mind a hároméves terv elért eredményeit mutatták be. A kirakatversenyben a Lantos és Hardy cég 200, Fried Jenő 100, Seregély Miklós 100, Kálmán Péter 100 forint jutalmat kapták szép kirakataikért. A díjnyertes kereskedők most kapták kézhez a verseny dijait. Egyöntetűen úgy hait áraztak, hogy az összesen 500 forintot kitevő összeget felajánlják a Szabadságharcos Szövetség nyíregyházi csoportjának. A szövetség — értesüléseink szerint — már kézhez is kapta az összeget, amelyet a szabadságharcos szellem fejlesztésére, a technikai sportok mind szélesebb körben való terjesztésére fordít. Versenytárgyalási hirdetmény Nyíregyháza m. város Polgármesteri Hivatala versenytárgyalást hirdet a Vasutas Sportpálya karbahelyezési munkálataira. A költségek biztositva vannak. Ajánlati iv és költségvetési űrlap a város műszaki hivatalában kapható. Nyíregyháza, 1949. április hó 11. Csernyánszki polgármester h. sz. n. BOLÍVIÁBAN Bolíviában, úgy általában, hamisak a nők. . . Körülbelül ennyit tud az átlagember erről az országról, feltéve, ha az illető képzett, tánciskolát végzett személyiség s a táncórák idején alkalma volt elsajátítani ezt a dalnak nevezett útleírást és a dal ütőiméire végzett vonaglásokat. De még ezt is csak úgy általában tudják. . . Elnézhető ez a tájékozatlanság Bolivia belső ügyeit illetőleg, hiszen olyan messze esik ide ez az ország, hogy ott még a magyar madár sem jár, eltekintve talán egykét fasiszta jómadártól, akik ai felszabadulás előtt, vagy azóta röppenték át a nagy Óceánt Hitler bukása feletti bánatukban és telepedtek le a hamis nők országában. Vájjon mennyit tudhatnak a bolivok Magyarországról, amikor a. náluk állítólag sokkal intelligensebb Egyesült Államok polgárai is Becsbe címezik a magyar fővárosba indított leveleket? Nos ezek a boliv polgártársak »ahelyett, hogy megrendszabályoznák kikapós nejeiket, ;a»z általuk sosem látott, sosem ismert Magyarországon uralkodó viszonyok miatt tesznek panaszt az Egyesült Nemzetek Szervezeténél, mondván, hogy Magyarország nem tartja be a békeszerződést. Nem szeretjük, ha a boliv köhög és olyasmiről beszél, amihez nem ért. Aggkori szemgyengeség lehet talán az oka, hogy a távoli dolgokat véli felfedezni, közeibe pedig egyáltalán nem lát. Pedig ott, párszáz kilométernyire északra sok látnivalója akadna az emberi jogokat védő boliv polgárnak. Csak az Amerikai Egyesült Államokba kellene bepillantania és ha szerencséje van, szemtanúja lehet egy négerakasztással egybekötött „népünnepélynek“, amelyen amerikai polgártársai hódolnak az „emberi jogok és szabadságok“ eszméjének. Mondom, könnyen szemtanúja lehet, hiszen a statisztika» szerint az emuit ötven évben évenként átlag 80 limeselés volt. Nézze csiak meg azt is, hogy — bár bőven van belőlük —, hogyan, takarékoskodik Amerika a háborús bűnösökkel. Nyilván szükségük lehet például a fasizmus magyar atyjára^ Horthy lovastengermagy úrra is, aki nem éppen a legfelemelőbb szavakkal és tettekkel illette még az Egyesül: Államokat sem, azzal például, hogy a végsőkig kitartva háborút viselt ellenük. S ha már szemeivel végiggusztálta az Egyesült Államokat és Németország nyugati övezeteit benézhet hozzánk is. Nem porosodtak még be az akták, ott vannak a népbiróság előtt tett vádlott- és tanúvallomások. Népellenes, demokráciaellenes tettekről, ipari iszabotázsokról, Nagy Ferenctől Peyeren, Bannantinen át egész Mindszenty- ig. Kérdezzék meg az ujgazdáktól, szabad-e a nagybirtokot visszaállítani akaró, szabotázsra szervezkedő urakat letartóztatni? Es ha nem hisznek a magyar dolgozók szavának, forduljanak bizalommal a magyar békeszerződés idevágó cikkelyéhez. Olyan feleletet kapnak, amit nem tesznek az ablakukba. A békeszerződés ugyanis kötelezi Magyarországot arra, hogy ne engedje meg a múlt visszajövetelét. Ha aztán mindezt végigcsinálták, adják át üdvözetünket azoknak, akik az egész tiltakozás-cirkuszt sugalmazták. (gyt) 0 Szabadságharcos Szövetségnek ajánlották fel a kirakatverseny dijait a nyíregyházi kereskedők Nemrégiben kuakatver- senyt rendeztek az ország ke-
