Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-13 / 85. szám

1949. április 18, szerda NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP. 8. oláa] Fehérgyarmat már 41 százalékban teljesítette a tavaszi munkálatokat Szatmár dolgozó parasztjai nagy lendülettel fogtak hozzá a tavaszi mezőgazdasági munkálatok elvégzésiéhez, ver­senyben dolgonak azon, hogy miinél jobban és eredménye­sebben végezzék el ezeket a munkákat. A tavaszi kenyér­csatában a fehérgyarmati járás jár az élten 41 százalékkal, utána a vásárosnaményi következik 26 százalékkal. A Leg­rosszabb helyen a szálkái járás áll, eredménye 11 százalék. A községek közötti versenyben első Csaholc 65 száza­lékkal. A legutolsói Vállai és Gebe 1—1 százalékkal. Jel­lemző a tavaszi mezőgazdasági versenyben lemaradt közsé­gekre, hogy azok nagymezét sváb kulákok lakják, akiknek minden igyekezetük az, hogy szabotálják a dolgozók érde­kei számára oly fontos meiző gazdasági munkálatokat­FÉNYESLITKÉH mindenki ismeri a vetési tervet Lelkiismeretes, jó munkát végeztek a fényeslitkei népi szervek a község vetési ter­vének összeállításánál. Min­den egyes dolgozó paraszt tisztában van azzal, hogy mit kell vetnie, sőt ezen túlmenő­en a földjükön kitűzött táb­lákon jelölik meg, hogy egy- egy parcellába mit és meny­nyit vetettek. FÁSIT AJAK Amíg gazdasági rendünk ellenségei, a kulákok egész télen azon igyekeztek, hogy minél több fát eltávolítsanak a községek határából, népi demokráciánk »erdőgazdasági poli­tikája célul tűzte ki az Alföld fásítását. A talajt javító, a ta­laj nedvességét megtartó erdősítés már miéig is indult az or­szágban. » Ajak község 150.000 darab akáecsemetét és 4000 darab kanadai nyárfát kapott. Ezt a famennyiséget az EPOSz pa- rasztifjai még ezen a tavaszon kiültetik a határba. Egy hol­don tiszta akácerdő lesz. j A község egyébként a faültetéseken kívül 26 hold sző­lőt Is telepít és ezen a területen mintagazdálkodást folytat­va mutatja be az intenzív mezőgazdálkodás előnyeit. Tudom, hogy ti megvédelmezitelc a békét mondja Mikulás akadémikus édesanyja Idctó, öregasszony már Mifcu­őnek. börtönök a szegény em­A béke megvédése mellett tettek hitet a nyírbátori dohánybeváltó munkásai lás néni Nyírturán, túl van már a hatvanon- Parasztasz- szony, öt hold juttatott földjük van. Ha valaki a fiairól kér­dez, felcsillan a szeme, lete­lepszik egy székre», ölébe ejti a kezét és boldogan dicsek­szik. — Három fiam vasal?, egy pedig a Kossuth Akadémián van. Tiszt lesz a lelkemből a hadseregünkben, a néphadse­regben. Ha pedig azt kérdezik tőle, hogy melyik a legkedvesebb, hirtelen nem tud mit szólni. - Hibáén az édesanyának min­den fia kedves. Mégte -inkább a Sanyihoz húz, azért is, mert az a legfiatalabb. — Tudják — szokta mondo­gatni — a három gyerek, a vasasok azok csinálják a gé­peket az -országnak — ver­senyben, ezt onnan tudom, mert olvastam a felhívásukat. A Sanyi fiam meg azért van. hogy megőrizze amit a töb­biek gyártanak. A fia Mikulás Sanyi alacsony, zö­mök, feketeiképű gyerek, első­éves .akadémikus. Most éppen a nyíregyházi Eposz titkárság­ra jött be, hogy elintézze a falubeli fiatalok húsvéti kul­túrműsorát-. — Segítek nekik, amit tu­dok — -mondja Sanyi, aztán komolyan teszi hozzá — most már tudok segíteni. Amikor bevonultam bizony nagyon fej­letlen voltam politikai tudái .- iban is. A csapatnál kezdtem kapisgálni a dolgok iránt, ott éreztem át tulajdonképpen, hogy mit is jelent az, hogy belőlem a néphadsereg eg.y tisztje lesz. Régen azt mond­ták, hogy amiál jobb a ka­tona, minél kevesebbet gon­dolkozik, most meg azt mond­juk: csak az a katona tudja hősiesen megvédelmezni a dol­gozók iszabadl-ágát és békéjét, teljesíteni hivatását, amelyik katona nemcsak harcol, hanem tudja is, hogy miért harcol és hogyan harcol­Az édesanyám is tudja már, hegy miért vagyok ka­tona, megmagyaráztam neki. Először bizony sirdogált, ami­kor egyenruhában látott haza­jönni szabadságra. A férjére gondolt, aki 19-ben a vörös hadseregben harcolt, és utána megkínozták, meg­gondolt a szörnyű második vi­lágháborúra, amikor nem egy nyírturai anya sírt keserve­sen, amikor megkapta az uraktól az írást, amiben nagy hazug szavakkal az állt: „hősi halált halt'*. „Hősi“ halált, azért, hogy az uraknak meg­maradjon «a földjük, meg a pénzük, a hatalmuk, a csend­ber számára. — Úgy magyaráztam meg anyámnak, hogy kivittem a földünkre éh azt kérdeztem: akarja édesanyám, hogy iez megmaradjon nekünk? O -událkozva nézett rám és azt mondta: persze, hogy aka­rom. Akkor megint 'kérdeztem: és ha el akarják venni? — Hát mire való vagy te? — csattant fel az anyám mér­gesen — hát tán díszből vagy katona? Elnevett m magam — foly­tatja Mikulás Sanyi — és meg­öl-e item az anyáimat. — Ne sírjon hát többet, azért mert katona vagyok- És ne féljen semmit, mert mind­nyájan ilyen fiuk vagyunk m a Kossuth Akadémián, mun kite meg parasztgyerekek, akik tudják, hogy mit védelmeznek Azóta ha Mikulás nénit megkérdezik a faluban, bog.', nem fél-e a háborútól, ez mondja mindenkinek: — Neun én, egy fikarcnyit sem, mert Sanyi-ék megvédik a békét, meg a földünket. FILM inmmiitiiimiiHiiimtf „OLYMPIA" — Tatától Londonig A tanulságos és szórakoz­tató film bemutatja nemcsak azokat az áldozatos készülő­déseket, amelyekkel a népi demokrácia lehetöve tette sportolóink olympiai szereplé­sét és világraszóló győzelme­it, de helyszíni felvételekben örökiti meg azokat az izgzl- makat is, amelyek végered­ményben kis országunknak a harmadik helyet biztosították 59 nemzet sportolói között. A tatai táborban kezdődik a film, ahol olympikonjaink a nagy küzdelemre készültek. Gyorsan perdülő ,érdekes fel­vételek engednek bepillantást a gyakorlat és a kiképzés titkaiba, majd az utazás ked­ves jelenetei következnek, végül pedig a mérkőzések iz­galmai és a győzelem dicső­sége. Néhány szép felvétel örökiti meg a hazaérkezést is, amelynek méltó jutalma­zásaképpen Rákosi Mátyás, a magyar sport nagy barátja köszöni meg olympikonjaink szereplését és sorjában kitün­teti őket. A filmet csütör­töktől az Apolló mozi for­gatja Nyíregyházán. Nemrégiben tartották meg a nyírbátori dohánybeváltó­ban az uj üzemi bizottságok választását, ahol Wollner Jó­zsef elvtárs, a dohányipaii szakszervezet kiküldötte is­mertette a dolgozók előtt az uj üzemi bizottságok felada­tait. A dolgozók a teljes prole- tárdemoktrácia szellemében választották meg uj üzemi bizottságukat. Az üzemnek ,141 dolgozója van, ezekből 135 dolgozó szavazott le. A többi hat azért nem tudott választani, mert szolgálati el­foglaltságuk miatt elutaztak ebben az időpontban. A lel- keshangulatu választás után felállott egy műn kiülő, Ko­vács Ilona és a következő ja­vaslatot terjesztette az üzem dolgozói elé: „A Tiszántúli Dohánybe­váltó Nemzeti Vállalat nyír­bátori telepének dolgozói egy emberként csatlakoznak a bé­reskedői, amelyben résztvet­kéért harcolók táborához. Fogadjuk, hogy minden igye­kezetünkkel azon leszünk, hogy munkánk által minél jobban hozzájáruljunk a bé­kéért és szabadságért küzdők táborának megerősítéséhez.‘‘ A határozati javaslatot egy öntetii lelkes felkiáltással tet­ték magukévá a beváltó dol­gozói, majd ugyanígy fogad­ták Badak Pál elvtárs javas­latát is, „... az üzemi bi­zottságok választása aJkal- imával harcos üdvözletünket küldjük a Szakszervezeti Ta­nácsnak. Megfogadjuk, hogy az uj üzemi bizottsággal kar­öltve minden erőnkkel azon leszünk, hogy az elénk kitű­zőit feladatokat, a három­éves tervet, majd az ötéves tervet a kitűzött határidő előtt befejezzük. Minden erőnkkel támogatni kívánjuk az uj üzemi bizottságok mun­káját tek a nyíregyháziak is. Szá­mos, szépen, ízlésesen beren­dezett kirakatot bírál1- el a bizottság, amelyek mind a hároméves terv elért eredmé­nyeit mutatták be. A kirakatversenyben a Lantos és Hardy cég 200, Fried Jenő 100, Seregély Miklós 100, Kálmán Péter 100 forint jutalmat kapták szép kirakataikért. A díjnyertes kereskedők most kapták kézhez a ver­seny dijait. Egyöntetűen úgy hait áraztak, hogy az összesen 500 forintot kitevő összeget felajánlják a Szabadsághar­cos Szövetség nyíregyházi csoportjának. A szövetség — értesüléseink szerint — már kézhez is kapta az összeget, amelyet a szabadságharcos szellem fejlesztésére, a tech­nikai sportok mind szélesebb körben való terjesztésére fordít. Versenytárgyalási hirdetmény Nyíregyháza m. város Pol­gármesteri Hivatala verseny­tárgyalást hirdet a Vasutas Sportpálya karbahelyezési munkálataira. A költségek biztositva vannak. Ajánlati iv és költségvetési űrlap a város műszaki hivatalában kapható. Nyíregyháza, 1949. április hó 11. Csernyánszki polgármester h. sz. n. BOLÍVIÁBAN Bolíviában, úgy általában, hamisak a nők. . . Körülbelül ennyit tud az átlagember erről az országról, feltéve, ha az illető kép­zett, tánciskolát végzett személyiség s a táncórák idején alkalma volt elsajátítani ezt a dalnak nevezett útleírást és a dal ütő­iméire végzett vonaglásokat. De még ezt is csak úgy általában tudják. . . Elnézhető ez a tájékozatlanság Bolivia belső ügyeit illetőleg, hiszen olyan messze esik ide ez az ország, hogy ott még a ma­gyar madár sem jár, eltekintve talán egy­két fasiszta jómadártól, akik ai felszabadu­lás előtt, vagy azóta röppenték át a nagy Óceánt Hitler bukása feletti bánatukban és telepedtek le a hamis nők országában. Vájjon mennyit tudhatnak a bolivok Magyarországról, amikor a. náluk állítólag sokkal intelligensebb Egyesült Államok pol­gárai is Becsbe címezik a magyar fővárosba indított leveleket? Nos ezek a boliv polgártársak »ahelyett, hogy megrendszabályoznák kikapós nejeiket, ;a»z általuk sosem látott, sosem ismert Ma­gyarországon uralkodó viszonyok miatt tesznek panaszt az Egyesült Nemzetek Szervezeténél, mondván, hogy Magyaror­szág nem tartja be a békeszerződést. Nem szeretjük, ha a boliv köhög és olyasmiről beszél, amihez nem ért. Aggkori szemgyengeség lehet talán az oka, hogy a távoli dolgokat véli felfedezni, közeibe pedig egyáltalán nem lát. Pedig ott, párszáz kilo­méternyire északra sok látnivalója akadna az emberi jogokat védő boliv polgárnak. Csak az Amerikai Egyesült Államokba kel­lene bepillantania és ha szerencséje van, szemtanúja lehet egy négerakasztással egy­bekötött „népünnepélynek“, amelyen ame­rikai polgártársai hódolnak az „emberi jo­gok és szabadságok“ eszméjének. Mondom, könnyen szemtanúja lehet, hiszen a statisz­tika» szerint az emuit ötven évben évenként átlag 80 limeselés volt. Nézze csiak meg azt is, hogy — bár bőven van belőlük —, hogyan, takarékos­kodik Amerika a háborús bűnösökkel. Nyilván szükségük lehet például a fasizmus magyar atyjára^ Horthy lovastengermagy úrra is, aki nem éppen a legfelemelőbb sza­vakkal és tettekkel illette még az Egyesül: Államokat sem, azzal például, hogy a végső­kig kitartva háborút viselt ellenük. S ha már szemeivel végiggusztálta az Egyesült Államokat és Németország nyu­gati övezeteit benézhet hozzánk is. Nem po­rosodtak még be az akták, ott vannak a népbiróság előtt tett vádlott- és tanúvallo­mások. Népellenes, demokráciaellenes tet­tekről, ipari iszabotázsokról, Nagy Ferenctől Peyeren, Bannantinen át egész Mindszenty- ig. Kérdezzék meg az ujgazdáktól, szabad-e a nagybirtokot visszaállítani akaró, szabo­tázsra szervezkedő urakat letartóztatni? Es ha nem hisznek a magyar dolgozók szavá­nak, forduljanak bizalommal a magyar bé­keszerződés idevágó cikkelyéhez. Olyan fe­leletet kapnak, amit nem tesznek az abla­kukba. A békeszerződés ugyanis kötelezi Magyarországot arra, hogy ne engedje meg a múlt visszajövetelét. Ha aztán mindezt végigcsinálták, ad­ják át üdvözetünket azoknak, akik az egész tiltakozás-cirkuszt sugalmazták. (gyt) 0 Szabadságharcos Szövetségnek ajánlották fel a kirakatverseny dijait a nyíregyházi kereskedők Nemrégiben kuakatver- senyt rendeztek az ország ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom