Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-02 / 77. szám
TL ÉVFOLYAM. 77. SZÁM AKA 60 FILLÉR Májasra ítész m két nyíregyházi bérház Uj termeI6sz6v&tkezelek a kisyárdai járásban SZOMBAT, 194». ÁPRILIS 2. A Szovjetunió jegyzéke az Atlanti Egyezmény aláíróihoz Zavart okosait Washingtonban a ssovjet emlékirat Meszfcvából jelenti a TAfeSz: A Szovjetunió kormánya »|Áreini? 31-tón nagykövetei útján ajs Északatlanti Szerződés üu'yóbm a következő emlékiratot juttatta el az Amerikai Egyesüli Államok, Nagybri- tannte, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Kanada kormányához: „Az USA külügyminisztériuma március 18-án nyilvá- y:os‘ ágra hozta az Északatjan- éi Sarraődés szövegét, amelyet a legközelebbi napokban az Amerikai Egyet-ftA Állatnék, Nagyhri ta.nnia, Francia- ország. Belgium, Hollandia, Luxemburg és Kanada kormánya aláírni szándékozik. Az Északaf lanti Szerződés szöv'ge teljes egészébein meg- «röaíteAé a Szovjetunió kül- ügymirisz tér.iu ma e2évi január ZÖ-i közleményének tartalmát mind az egyezmény céljáról, inaid pedig abban a vonatkozásban, hogy az Ászaikat! anti Szerződés ellentétben áll az Egy asült Nemzetek Azarvezetének elveivel és céljaival és azokkal a kötéle- rettségekkei, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok, 'Nagy éri tannia és Franciaország kormánya más égyfEmé- nye.kkew és szerződéseikben yállali A nagyhatalmak közül csupán a Szovjetuniót zárták ki a szerződés résztvevői közül. — Ezt csupán azzal lehet megmagyarázni, hogy ez a szer- rMén a Szovjetunió ellen irányul Hogy az Északatlanti Szerződés a Szovjetunió1, valamint s, népi demokrácia országai ellen irányul, arra határozatta* utaltak az Amerikai Egyesült Államok, Nagyhri- íarmia és Franciaország hivatalos képviselői is. Az Északatlanti Szerződés megkötésének igazolásaként arra hivatkoznak, hogy a Szovjetunióinak védelmi szerződései vannak a népi demokrácia országaival. Ez a hivatkozás azonban tarthatatlan. Mindazok a barátsági és köld-önös segélynyújtási szerződések, amelyeket a Szovjetunió a népi demokráciák országaival kötött, kétoldali jel- legű'ek és csupán' a német támadás megismétlődésének le- betffeége ellen irányulnak, amely vetezélyről egyetlen bé- kKlazérfctő állam sem feledkez- hetik meg. Ezen kívül teljesen kiteárt az a lehetőség, hogy •ezeket a szerződéseket bármilyen mértékben is a Szovjetuniónak a legutóbbi háborúban veit szövetségesei, az Egyesült Államok, Nagyhri- tannia vagy Franciaország elles irányúinknak lehessen értelmezni. — Sőt, a Szovjetuniónak a német támadás, megismétlődése ellen ugyanilyen szerződései vannak nem csupán,a népi 'demokráciák országaival, hanem Nágybri- tanniával és Franciaországgal is. Ezzel szemben az Éi-zak- atlanti Szerződés nem kétoldalú, hanem többoldalú szerződés,, amely zárt áUarncso- portosulást teremt és ami kü- lönßßen fontos, teljesen figyelmen kívül hagyja a német támadás megismétlődésének lehetőségét, következésképpen célja, nem egy új német támadás elhárítása. Az Északatlaarti Szerződés résztvevői széleskörű katonai intézkedéseket hajtanak végre, amelyeket semmikép sem lehlet‘ezeknek az országoknak önvédelmével magyarázni. — Egyáltalán neim védelmi jellegűek. Azok a széleskörű katonai intézkedések, amelye. lyefcet az Egyesült Államok Nagyhri tanmával és Francia- országgal közösen .a mai béke*, helyzetben hajtanak végre — idetértvev a mindenfajta fegyveres erők növelését ■—, az atombomba fe Ihásznál ásár® irányuló terv kidolgozását, a tisztán támadó fegyvert jehetn- tő. atombomibakészle'ek felhalmozását, hadi, légi és haditengerészeti támaszpontok építésit, stb. Mindl-iz egyáltalán nem bizonyítja a szerződés résztvevőinek békés és védelmi céljait, hanem ,a sok más katonai ■előkészülettel együtt hozzájárul a nyugtalanság, riadalom és háborús hangulat megerősödéséhez, amely az új háború minden uBzítójának érdeke. Az Északatlanti Szerződés célja azoknak az államoknak megfélemlítése, amelyek nem hajlandók alávetni magukat,a világuralomra törő angol-amerikai csoportosulás parancsainak. Az ilyen világuralmi törekvések tarthatatlan voltát a második világháború is megerősítette, amely az ugyancsak világuralomra törő faisi sz* a Németország szétzúzásával végződött. Feltétlenül meg kell látni az Észatoatlanti Szerződés szövi r<tellenes indokolásának alaptalan voltát, minthogy mindenki tudja, hogy a Szovjetunió senkit sem szándékozik megtámadni és semmiképp sem fenyegeti sem az Amerikai Egyesült Államokat, sem Nagybritanniát, sem Franciaországot, sem a szerződés más résztvevőjét. Az Észak- qtlanfi Szerződés megkötését «5 az új hatalmi csoportosulás megteremtését az Egyesült Nemzetek Szervezetének gyengeségével okolják meg. Teljéin világos azonban, hogy az Északatlanti Egyezmény megkötése nem szolgálja ,az Egyesült Nemzetek Szervezete megerősítéséniek ügyét, hanem ellenkezőleg, a nemzetközi szarvezet alapjainak alá- ásására vezet, minthogy az említett csoportosulás megte- remtélse egyáltalán nem felel meg az UNO céljainak és" elvernek, haniem ellentétben áll a szervezet alapokmányával. Az északatlanti államcsoportosulás megteremtését azzal sem lehetíigazolni, hogy az UNO bármely tagjának joga van egyéni, vagy együttes önvédelemre az UNO alapokmányának 51. cikkelye alapján. — Az UNO alapokmányának értelmében ugyanis ilyen jog csak abban az esetben keletkezhet, ha az Egyesült Némáétek valamely | tagját fegyveres támadás' éri. | Mindenki előtt ismeretes továbbá, hogy sem az Amerika’ Egyesült Államokat, srim Nagybritanniát, sem Francia- országot, sem pedig .az egy ezmény bármely más résztvevőjét nem fenyegeti fegyveres támadás. Senki sem tagadhatja, hogy az Északatlanti Szerződés és mindenekelőtt annak 5. cikkelye szöges ellentétben áll az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányával. Az alapokmány 53. cikkelyének szövege világosan megállapítja, hogy a Biztonsági Tanács felhatalmazása nélkül semmiféle kényszerítő cselekményt nem hajtanak végre ezeknek a területi egyezményeknek alapján vagy a területi szervek utján, kivéve a volt ellenséges államokkal kapcsolatos különleges intézkedéseket. Az Északatlanti Szerződés 5. cikkelye ellenére előírja, hogy a szerződés résztvevői fegyveres erőket használjanak a Biztonsági Tanács felhatalmazása. nélkül. Ez ismételten bizonyítja, mennyire alaptalanok mindazok a hivatkozások, amelyek szerint a'Z Esz'akatlanti Szerződés megfelel .az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya elveinek és céljainak. Az előadottak alapján a szovjet kormány 'az alábbi következtetésekre jut: 1. Az Északatlanti Szerződésnek semmi köze sincs a ■szerződésben résztvevő államok önvédelmi céljaihoz. Ezeket az államokat senki- sem fenyegeti és senki sem készül őket megtámadni. Ellenkezőleg: Ennek a szerződésnek nyilván támadó jellege van és a Szovjetunió ellen irányul, amit a szerződésben résztvevő államok képviselői sem tagadtak megnyilatkozásaikban. 2. Az Északatlanti Szerződés egyáltalában nem járul hozzá a béke és a nemzetközi biztonság megerősítéséhez, ami az Egyesült Nemzetek Szervezete minden tagjának kötelessége, sőt szöges ellentétben áll az UNO alapokmányának elveivel és céljaival és az UNO boinlasztá- sára vezet. 3. Az Északatlanti Szerződés ellentétben áll a Nagy- britannia és a Szovjetunió 1942-ben kötött szerződésével, amelynek érteimében a két állam kötelezettséget vállalt, hogy együttműködik 3 béke és a nemzetközi biztonság fenntartásában és „nem köt semmiféle olyan szövetséget és nejp vesz részt semmiféle olyan itoaíicióhan, amely a másik szerződő fél ellen irányul.“ 4. Az Északatlaníi Szerződés ellentétben áll a Francia- ország és a Szovjetunió 1944Zavart okozott a ssovjei A Ce Soire cimü párizsi lap megjegyzéseket fűz a nyugati hatalmakhoz intézett szovjet jegyzékhez. A lap kiemeli: Moszkva figyelmezteti az egyezmény aláíróit felelősségükre. Washingtonban még nem adtak ki hivatalosan állásfogben kötött szewődésével, amelynek értelmében a két állam kötelezettséget vállalt hogy együttműködik a béke és a nemzetközi biztonság fenntartásában és „nem kőt •semmiféle olyan szövetséget és nem vesz részt semmiféle olyan koalícióban, amely a másik magas szerződő fél ellen irányul.“ 5. Az Északatlanti Szerződés ellentétben áll azokkal az egyezményekkel, amelyeket a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy- britannia a yaltai és potsdami koherenciáit, valamint az említett hatalmak képviselői nek a második világháború idején és után tartott tanácskozásain kötött. Ezeknek az egyezményeknek értelmében ugyanis az Amerikai Egyesült Államok és Nagybritan- nia éppúgy, mint a Szovjetunió kötelezettségei vállalt hogy együttműködik az egyetemes béke és nemzetközi biztonság megerősítésében és hozzájárul az Egyesült Nemzetek Szervezetének megerősítéséhez. Wash inpton ban f Jegyzék látást a szovjet jegyzékkel kapcsolatban, de máris megállapítható, hogy a szovjet jegyzék nyugodt hangja, a Szovjetunió békeakaratának újabb hangsúlyozása nagy zavart okozott az amerikai politika vezető köreiben. Még Taft szenátorkan is aggodalmat kelt az Atlanti Egyezmény Jellemző az Atlanti Egyezményre, hogy még a hírhedten jobboldali Taft szenátorban is aggodalmat kelteti. Taft szenátor rádióbeszédében elemezte a szerződést. A szerződés egész Nyugateurópa rendőrévé tenné az Egyesült Államokat — mondotta. Taft is szükségesnek tartja, hogy a többi között tisztázzák: összhangban áll-e az egyezmény az Egyesült Nemzetek alapokmányának határozataival és az alapokmány 51. szakasza indokolja-e azt az eljárást, hoigy egyetlen nemzet olyan sok más nemzetet fel- fegyverezzen. Ezt az eljárást — mondotta Taft — nagyon nehéz lehet az Egyesült Nemietek Szervezetének általános céljaival összeegyeztetni. A szenátor végül kijelentette4 az egyezmény nem növeli az Egyesült Államok biztonságát, sőt a háború kitörésének egyenes oka lehetne. Általános fám aelás Jangce északi pariján A párizsi rádió jelentése szerint a néphadsereg nsapá- tai általános támadásba mentek át a Jance északi partján a Nanking és Hankau között fekvő Kuomitang hídfő »lián.
