Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-30 / 99. szám

Május 1. szabolcsi és nyíregyházi menetrendje VI. ÉVFOLYAM. 99. SZÁM ARA 60 FILLER Fáv Boris készé! a 3°i !t6§vü!é$en Hviregyházán O 1B . I 194 ' \PRIL IS 30. Jobb sorsunkat a demokráciának köszönhetjük Közzétették a Magyar Függetlenségi Népfront listáját Marozsány János pusztateremi újgazda mondta a minap: ,,1908 •któber elsején szegődtem el Ká rolyi Gyula grófhoz cselédnek. 1945-ben, amikor jött a szabad vi­lág, éppen annyim volt, mint 1908- ban, semmivel sem több. Nem gyarapodtam semmit, csak a gye­rekek szaporodtak.” Ebben a két mondatban tömören sűrítette ösz- sze Marozsány János azt a sor­sot, amely a nincstelen osztály­része volt 1945 előtt. Cselédsors ■olt az, hányatott élet, Szent György-napi költözéssel, pusztuló, fogyó erővel, rongyoskodással, szüntelen gyomorkorgással. Egy "■keményen átdolgozott élet végén •elkészített számadás eredménye az volt, amit Marozsány János mondott: ,,Nem gyarapodtam .•semmit, csak a gyerekek szapo­rodtak”. Négy esztendő telt el a felsza­badulás óta és Marozsány János új számadást készít: lássa hát, mire jutott ez alatt a négy esz­tendő alatt, mióta „szabad világ” van, mióta a maga ura. A szám­adás eredménye komoly. Előszór is földje van, aztán két tellene, két csikaja, szekere, ekéje, szer­száma. Gyarapodott hát Maro­zsány János pusztateremi úigazda és a többiek, Hajdú István fehér- gyarmati, Gyurikovics István be- legrádi, id. Kozák György király­telki, Máté József nagykállói és a többi tíz- és tízezer újgazda. Uj életet kezdtek ezek a hajdan si vár, reménytelen sorsú és életű emberek. A nép állama 612 <">00 nyomorra, cselédsorsra ítéltet tett ■emberré 3,258.000 katasztrális hold földön, vérszívó gróf urak, könyörtelen nagybirtokosok föld­ién. Ebből a hatalmas területből Szatmárban 107.000 katasztrális holdat 23.239, Szabolcsban 310.000 katasztrális holdat 48.850 felszaba­dított cseléd vett birtokába. Tudjuk, vannak olyanok, akik­nek nem jutott föld. De a népi demokrácia azőkról sem feledke­zett meg. A kulákbérletekből 60 ezer mezőgazdasági munkás jutott termőtalajhoz, akik pedig még ma is a kuliknak kénytelenek dol­gozni, már nem 16 órát robotolnak naponta, hanem az új mezőgazda- sági munkáskollektív szerint 8—10 órát és becsületes lakást, fizetett szabadságot kapnak, betegbizto. sításban részesülnek. A munkásosztály, a kommunis­ták nem hagyták magára a dol­gozó parasztságot. Egyre több mezőgazdasági géppel, szántás­vetési hitellel, vetőmaggal, műtrá­gyával, igásjószággal siettek se­gítségére. A hároméves terv so­rán megkezdődött a harc a szike­sek visszahódításáért. Várme­gyénkben 1948 tavaszán Tiszapol- «áron kezdték meg a talajjavítást. Azóta 3426 kataszrális held szi­kest, 6106 katasztrális hold sava nyű talajt javítottak meg a talaj­javító gépek. Megkezdődött a harc az aszály ellen is. Ezideig több. mint 100.000 holdat von­tunk el a váratlanul beköszöntő aszályok csapásától. Több, mint 130 gépállomás traktorai végzik azóta a szántást. Ebből Szatmár- Berae-Sen öt, Szabolcsban már 7 gépállomás traktorai dolgoznak. Állatállományunkban hatalmas fejlődés ment végbe. A három­éves terv során az ál'am számta­lan segítséget nyújtott az állat­tartó gazdáknak. Legelőt javítot­tunk, kutakat, itatókat létesítet­tünk, legelőt fásítottunk. Rövid idő alatt kihevertük a háborús veszteségeket. Szarvasmarha állo­mányunk például az 1938-as 1,800.000 fölé, 2.030.009-re emelke­dett. Szabolcs állatállománya az 1945-ös 42.741 darabról 87.90'l-re emelkedett, míg Szatm.ir-Beregben az 1949. évi szarvasmarha állo­mány 82 százalékkal nagyobb, mint 1945-ben volt. A hároméves terv során meg­javítottunk 97.618 katasztrális hold legelőt, felépítettünk 23.848 köb­méter takarmánysilót. Szétosztot­tunk 1948-ban 12.960 másza s::á. lastakarmányt, 18.400 mázsa ab­raktakarmányt. 1947-ben állatk:- osztási akcióra több, mint 5 mil­lió forintot költöttünk, 1948-ban pedig több, mint 10 millió forintot. Ezért mondják az új- és régi gaz­dák, a dolgozó kis- és középpa­rasztok, hogy: „népi demokiá- úánknak köszönhetjük”. Népi demokratikus államunk a dolgozók, tehát a dolgozó parasz­tok országává is építi . a hazát. A kutak, a járdák a do'gozo pa­rasztok számára épülnek, míg az­előtt a kuláksoron építették. De a dolgozóknak épül az út, a be­kötőút, a kisvasút, az ,óvod3, az iskola, a tanyai tanu'.óotíhon és minden, amit a hároméves terv a falúnak adott. Marozsány János és a többicK, tudják, hogy mindez meg csak a kezdet. A java' még csak most következik. Soha még országos dolgokról annyi bizakodással nem beszéltek falun, mint most, ami­kor a Magyar Dolgozók Pártja közzétette ötéves tervről szóló határozatát. Ahogy a ialusi dolgo­zók a hároméves terv mellé állot­ták úgy sorakoznak most fel az ötéves terv végrehajtására. Az ötéves terv a falu fejlődé­sének, mezőgazdasági elmaradott­ságunk felszámolásának a terve. Minden falunak lesz villanya, be­kötőútja, telefonja, minden falu bekapcsolódik a városok kultúi- életébe. Jelentősen emeljük nö­vénytermelésünk és állattenyészté­sünk hozamát, a gépállomások számát 500-ra emeljük, a trakto­rokét a jelenlegi 1300-ról nem ke­vesebb, mint 20.000- re. Még in­kább visszaszorítjuk az aszályt: több, mint ötszörösére emeljük az öntözött területeket és 240.000 holdat erdősítünk. De végleg meg­szüntetjük a munkanélküliséget is. Sőt a nagy munkaerőszükséglet következtében egyes családban* többen fognak dolgozni és ke. resni, mint eddig. Marozsány János és a többiek büszkék eddigi eredményeinkre és bizakodva néznek a jövendő elé. Tudják, hogy a Magyar Dolgozók Pártja úgy, mint eddig is, szilárd, biztos’kézzel vezeti népünket az ötéves tervért, országunk felemel kedéséért.' Tudják, hogy az öt­éves terv: jómódú falu, boldog művelt parasztság. Ezért sorakoz. nek fel Pártunk és a Népfront mögé. A Magyar Függetlenségi Népfront képviselőjelöltjeinek névsorát nyilváinoságra hoz­ták. A lista a következő: Szabolcs-Szatmár-beregi vá lasztókeriilet: 1. Dobi István földmives miniszterelnök Budapest. 2. Darvas József épités és közmunkaügyi miniszter, Bu­dapest, 3. Nagy Imre egyetemi ta­nár, volt országgyűlési elnök, Budapest. 4. Balogh István rom. kát. pap, Budapest. 5. Révész Ferenc bőrdísz­műves, Budapest. 6. Gyenge Károly lakatos, 'Nyíregyháza. 7. Fadgyas Jenő földmű­ves, Tarpia. 8. Balogh József földműves Mátészalka. 9. Pál József közgazdász, Budapest. 10. Sárfi Rózsa műtősnő, MNDSz központ Budapest. 11. Darabos Iván szobrász, Mátészalka. 12. Barkóméi Aladár nyug, árvaszéki ülnök, Nyíregy­háza. 13. Garai Mihály földmives, Nyíregyháza. 14. Ligetfalvy Istvánné do­hánygyári munkás. Nyírbá­tor. 15. Téglási Lajos tanító, Budapest. 16. Czinkovszki Mártonná, varrónő Népfront városi titkár Nyíregyháza. 17. Szűcs Ferenc földműves Nagyvarsáriy. 18. Szilágyi Gyula földrni- ves, községi kiró, Nyírbátor. 19. Danes Béláné földmives, MNDSz vrn. titkár, Fehér- gyarmat. 20. Suszta Sándor földmi­ves, Nyíregyháza. 21. Tóth Lászlóné dohány­gyári munkás, Rakamaz. 22. Szeles Kálmán földmi­ves, Mátészalka. 23. Kovács Dezső földmives Nyirábrány. 24. Tóth Pál építész, Bu­dapest. 25. özv. Szilágyi Istvánné földmives, MNDSz vez. tag, Nyíregyháza. 26. Polcz János földmives Nyíregyháza. 27. Szabó Endre tisztvise­lő, Népfront elnök, Nyírbá­tor. 28. ifj. Szombati Sándor földmives, Défosz vezetőségi tag, Gergelyiugornya. 29. Éles István földmives Nyíregyháza. 30. Szarvas Imre szobafes- ■ősegéd. Mátészalka. 31. Nagy Sándorné földmi­ves. Défosz h. elnök, Máté­szalka. , 39 Tomasovszki Andra* földmiTC. Nyíregyháza, 33. Szlávik Miklós földmi­ves, Défosz megyei bizottsági tag, Nyíregyháza. 34. Fodor András földmi­ves, Défosz elnök, Nyiradony. 35. Augusztinyi József kő- mives, Nyíregyháza. 36. Széles Elemér nyomdász Mátészalka. 37. Olvasztó Sándor föld­mives, Csenger. 38. Sárközi Józsefné föld­mives, Défosz jegyző, Máté­szalka, 39. Séra János hivatásos katona, Nyírbátor. 40. Kelemen Sándorné MNDSz titkár', Mándok. 41; Kozma Antal földmives, Nyíregyháza. 42. Szabó József földmives, Beregsurány. 43. Kaczur Mihály villany- szerelő, Nyirbogdány. 44. Szavicskó Mihályné földmives, Tímár. 45. Balogh Imre földmives, községi bíró, Fehérgyarmat. 46. ifjabb Kosa Bertalan földmives, Défosz alelnök, Tákos. 47. Szabó János villany­szerelő, gépállomásveze c, Mátészalka. 48. Képes József földmun­kás, Défosz vez. tag, Nyír­egyháza. 49. Kulcsár István vasöntő Kis várd a. 50. Cs. Balogh János Dé­fosz titkár, Tiszalök. Nagybudapesti választókerü­let Listavezető: Rákosi Má­tyás miniszterelnökhelyettes Gerő Ernő pénzügyminiszter, Marosán György sütőmunkás, Bognár József polgármester. Baranya—Tolna Farkas Mihály nyomdász, honvédelmi miniszter, Gyön­gyösi János nyug. miniszter. Rónai Sándor födmüves, ke­reskedelemügyi miniszter, Parragi György újságíró. Tegnap Dobi István miniszterel­nök elnökletével minisztertanácsot tartottak a kormány tagjai. Rákosi Mátyás elvtárs napirend előtti javaslatot tett arra vonat­kozóan, hogy a mezőgazdaságfei- lesztési járulék fizetésére kötele­zettek körét változtassák meg. A fennálló rendelet értelmében ugyanis a 15 holdnál nagyobb földterülettel rendelkezők mező-, gazdaságfejlesztési járulékot tar­toznak fizetni. A középparasztság sérelmezi azt, hogy így részben a középparasztságra is vonatkozik az az adó, amelyet a kormány abbM a célból vetett ki, hogy a kulákságot kötelezze anyagi hoz­Somogy Erdei Ferenc államminisi- ter, Nagy Imre, Csala Istvia földművelésügyi miniszter. Zala Rákosi Mátyás, Dobi Istvá» Kiss Károly cipész. Vas Marosán György, Veres Pé­ter földműves, népiró, Pesta László dr. miniszterelnökségi államtitkár. Győr—Moson Sopron Rajk László külügyminisz­ter, Marosán György, Bognár József, Piarragi György. Veszprém • Dobi István, Kossá István munkás, iparügyi miniszter. Darvas József épités- és köz­munkaügyi miniszter. Fejér Esztergom—Komárom Dobi István, Olt Károly, Nánási László földműves. Pesf-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog Rákosi Mátyás, Csala Ist­ván, Erdei Ferenc, Balogh István. Szeged—Csongrád—Csanád Révai József ujságiró, a Szabad Nép főszerkesztője, Ortutay Gyula kultuszminisz­ter, Marosán György, Parra­gi György. BÉKÉS Rákosi Mátyás, Kovács István kárpitossegéd Nánási László. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK Gerő Ernő, Gyöngyösi János, Nánási László. HAJDÚ—BIHAR Veres Péter, Ries István, Barcs Sándor, a rádió elnöke, Parragi György. BORSOD—GÖMÖR—ABAUJ— ZEMPLÉN Rónai Sándor, Nógrádi Sándor vasmunkás altábornagy, Mihályfi Ernő HEVES—NOGRÁD—HONT Kádár János, Mihályfi Ernő, Ve- Yes Péter. ORSZÁGOS LISTA ■« Rákosi Mátyás, Dobi István, Gerő Ernő, Rajk László, Veres Péter, Szekfű Gyula egyetemi ta­nár, Balogh István. zájárulásra a mezőgazdasági beru­házások fedezésére. Éppen ezért javasolta Rákosi elvtárs, hogy 1949. január 1-től kezdődőleg mc- zőgazadságfejlesztési járulékot ne legyen köteles fizetni az a gazdál­kodó, akinek tényleges művelés­sel hasznosított földbirtokterülete 15 kát. holdnál nagyobb, tisztajö­vedelme 150 aranykoronánál több, de a 25 kát. holdat és a 350 ko­rona kataszteri tisztajövedelmet nem haladja meg. A minisztertanács Rákosi Má­tyás javaslatát egyhangúlag elfő gadta és elhatározta a megfele 5 rendelet haladéktalan kiadását. Rákosi Mátyás javaslatára: 25 Móra emelte a mfizőgazitasápíejlesztési járulék alsó határát a minisztertanács

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom